Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-29 / 176. szám

e szerda, 1970. jülius 29. Rádióadás a jogászok nemzetközi kongresszusáról Helsinkiben tartották — mint jelentettük — a De­mokratikus Jogászok Nem­zetközi Szövetségének IX. kongresszusát. A nagv je­lentőségű tanácskozásról teg­nap. kedden délután 4 óra 28 perces kezdettel a Kos­suth Rádió közölte dr. Sza­kács Ödönnek, a Legfelsőbb Bíróság elnökének, dr. An­talffv György professzornak, a József Attila Tudomány­egvetem jogi kara dékániá­nak és dr. Kárpáti László­nak. az OrszáRos Ügyvédi Tanács elnökének a nyilat­kozatát. Mindhárman részt vettek a kongresszuson, s ér­dekesen vázolták annak te­vékenységét. Kiemelték, hogv a kongresszus nagv figyelmet szentelt az indokinai és a közel-keleti háborúnak, és határozatokat hozott, ame­lyekben elitélte és a nemzet­közi jog súlyos megsértésé­nek minősítette az Egyesült Államoknak a világ külön­böző részein folvtatott köz­vetlen. vagv közvetett ag­resszióit. Óvatosság Mark Twain egyszer egy temető mellett ha­ladt el és látta, hogy néhány városi előkelő­ség hevesen vitatkozik valamiről. — Miről van szó? — Azon vitatkozunk, körülvegyük-e fallal a temetőt. — Minek? — Hogy megóvjuk a temető területét! — De hiszen azok, akik a területen beüli vannak, nem jöhetnek ki, akik pedig kívül vanrutk, azoknak semmi kedvük, hogy bemenje­nek. VIRÁGTARTÓK A TÉREN A szegedi Széchenyi téren — alig néhány nappal az új forgalmi rend életbe léDése után —. az Aranypók üzlet sarkán kő virágtartókat ál­lítottak fel. melyek kelleme­sen egészítik ki a tér új ke­pét. LENGYEL EXPORT Lengyelország csupán az utóbbi 15 esztendőben körül­belül 40 ezer szerszámgépet exportált. Lengyel fémmeg­munkáló gépek működnek AnRlia. Ausztria. Franciaor­szág. Svédország és a Német SzövetséRi Köztársaság tucat­nyi üzemében i6. ZENEI NAPOK NYÍRBÁTORBAN Augusztus 16 és 24 között rendezik meg az idei nyírbá­tori zenei napokat. A műsor­ban debreceni együttesek mellett szegedi művészek is közreműködnek. A SzeRedi Zenebarátok Kórusa és a Szegedi Szimfonikus Zenekar auRusztus 22-én és 23-án ad hangversenyt a református templomban. Vaszv Viktor vezényletével Beethoven-, Liszt- és Sugár-müveket ad­nak elő. Közreműködik Ka­rikó Teréz. Lengyel Ildikó, Szabó Miklós. Gvimesi Kál­mán és Sinkó György, a Sze­gedi Nemzeti Színház művé­szei. EGYKORI ELLENÁLLÓK TALALKOZÓJA Az egvkori egyetemi Tán­csics Mihálv ellenállási ala­kulat tagjai az egység tör­ténetének összeállítása céliá­ból augusztus 1-én. szomba­ton délután 3 órakor össze­jövetelt tartanak a Magyar Partizán Szövetség helyisé­gében (Budapest. V.. Szabad­ság tér Ifi. I. emelet). A ren­dező bizottság kéri az ala­kulat volt tagjait, hogv az összejövetelen ielenienek meg. Érdeklődés a 181-202 6zámú telefonon. Találkozott-e már Ribár úrral a Nyájas Olvasó? Én — igen ... Havi kápé jövedelme kábé 5 ezer forint. Szabad idejében gombát tele­pít. télen disznót vág, feldolgozza és eladja. Kell a pénz. Mindig kell va­lamire. Az asszony csak 2 ezer fo­rintot keres, egy gyerekük van, két éve örököltek. Egv ház maradt rá­juk és egy autó. Mindkettőt eladták. Előzőleg ugyanis volt már házuk és autójuk ... Az örökségen kacsalábon forgó kastélyt emeltek Hévízen. Csak nagy ritkán tudnak elmenni oda. ezért nyaranként kiadják a ka­csalábon forgó kastélykát, „szegé­nyek". Ribár úr negyvenéves, felesége harminchat. Miska fiuk tíz. Ribár úr áruismeretet okít a tech­nikumban. A tanulók nem szeretik. A kollégák se rajonganak érte. Ha az ember betöltötte negyvene­dik évét, kezdi látni, hogy nem sok érdemlegeset vitt véghez. Még akkor se. ha háza van és villája, és autó­val furikázik széles e földön. Ribár úr már régen érezte, hogy valami hiányzik a boldogságához. Sőt, azt is tudta, hogy az iskola igazgatását kell megszereznie, hogy betöltődjék a nagy űr az ö hamvas lelkében. — Ez az öreg nő már a koporsóját is innen akarja elvitetni?! — mond­ta félhangosan egy szép napon, hogy az 56 éves igazgatónő is érthesse — csak úgy, jópofaságból, a kollégák­nak. Njbár úr i — Nem tudom, mit akar még ez az öreg nő itt, mirdent elront, ösz­szekavar a fontoskodásával — mondta egy másik alkalommal. Ez­után minden alkalommal akadt egy­egy „megalapozott" megjegyzése az „öreg nőre". S az igazgatóság egv szép napon az ölébe hullott. Az idősecske igaz­gatónő megunta a macerát, megvált az intézettől és reggelenként arra gondolt, hogy miért kell neki otthon maradnia egyedül, amikor a haja fekete még, a fogai épek, az esze a helyén, szereti a gyerekeket, és har­mincöt éves tanári múltja alatt sen­ki nem emelt ellene kifogást... Igy kezdődött Ribár úr fénykora. Az iskolában példás fegyelem uralkodott. Katonás rendben ment minden. Három óra igazolatlan mu­lasztás — kizárás az iskolából. Ribár úr nem egyszer statuált példát. A gyerekek, mint megriadt tulkok, s a tanárok, mint kancsal sorkatonák, tükröződtek Ribár úr szemében. Vasárnap volt. Otthon kacsasült, torta, bor, likőr, fekete, sör, szótlan ebédelés, igazi vasárnap. Ribárné a konyhában tett-vett, amikor valaki berúgta az ajtót. Egy másik suhanc Ribár úr vállába ka­paszkodott. Szinte kirúgták az ud­varra. — Mi van itt. mit akarnak?... — Ennyit tudott csak mondani Ribár úr, mert egy harmadik suhanc az öklével épp a szájába talált. Egy párszor még megrúgdosták szó nél­kül. s ahogy jöttek, elmentek mind a hárman. Ribár úr megtapogatta dagadt testrészeit, majd rápillantott küszö­bön álló. kővé dermedt kisfiára. A különös zajra kijött Ribárné is. Eszelősen nevetni kezdett. — Az embert tönkreteszik, még életében el akarják ásni! Nem tu­dom ki kívánkozik a helyemre?! — nyögte Ribár úr. — Tessék. Ezek a papírok voltak az asztalon. — S három darab cé­dulát tett férje elé Ribárné. Az egyiken — ákombákom: -Te orgyilkos! Ha még valakit ki merészelsz nyírni az iskolából, la­posra verünk. Ui.: Ha te reggel há­romkor kelnél és a vonatod késne, nem tudnál igazolni te se három órát." A másik papiroson ez a bájos szö­veg állt: „Ha még valakit kizársz az iskolából, egy füllel kevesebb le­szel. Te ökörrr!" Három „r"-rel. Miska, a fiú, macskaszerű léptek­kel lopakodott az utcára. Kint gyorsuló futással vágott az ismeret­len országúton — ismeretlen úticél felé. Két perc múlva imbolygó, ap­ró pont lett belőle ... Dér Endre Egészen fiatal bűnöző „Másodállásban" embercsempész ÖREG ÉRMÉK Épületalapozás közben egy teljesen ép cserépedényben, 169 darabból álló ezüstérem­gvűiteményt találtak a Sza­bolcs megyei Nvíribronv köz­ségben. A leletet beszolgál­tatták a nyíregyházi Jósa András Múzeumnak. Az autó varázsa ROVAREVÖ HARMATFU A Vas megvei Kám köz­ség határában fekvő botani­kus kertben virágzik a ro­varevő kereklevelű harmat­fű. A kerterdö egyik mélve­déseben a töztemoha vastag gyepet alkot, s itt él ez a jel­legzetes rovarfogó növénv. Tőlevélrózsában álló leveleit Diro6. bunkós mirigyszőrök borítják. A harmatfü öt-hu­szonöt centiméter magas tő­kocsánya most hozza füzé­rekben álló apró, fehér vi­rágait. MADAR­SZAPORULAT Gazdag az Idei madársza­porulat a biharugrai ..Vad­vízországban". önálló táplá­lékszerzésre. röpülésre ..ta­nítják" fiókáikat a kiskócsa­gok. a bakesqk. a törpe- és a 6elyemgémek, a kacsafé­lék. a pyáriludak és a többi vízimadarak. A védett kis­kócsugokból 40 a bakcsókból 80 fiókát számláltak meg a megfigyelők ezen a táion. A világviszonylatban kivesző­ben levő nyárilúdállománv ugyancsak negyven cikókaval gyarapodott. Ló A ZENEKARBAN Bizet Carmeniának veronai szabadtéri előadásának egyik „szereplője", egy ló a közön­ség derültsége közepette a zenekar taR.ial közé zuhant. Az előadás hamarosan foly­tatódott, a rendezőknek mindössze öt percre volt szükségük ahhoz, hogy a lo­vat kivezessék a zenekar szá­mára fenntartott helyről. Lépés az automata írógép felé A közvetlenül diktálásra müködö automata írógép megszerkesztése egyelőre még a tudósok vágyálma. A Iagyar Tudományos Aka­démia akusztikai kutató csoportjának kísérletei azon­ban ezen a téren rendkívül biztatóak. A Magyar Tudományos Akadémia akusztikai kutató csoportja ugyanis dr. Tarnó­czy Tamás professzor irá­nyításával elkészített egy olyan készüléket, amely — mint ezt a legutóbbi tokiói nemzetközi akusztikai kong­resszuson is elismertéit — több szempontból mindeddig páratlan a világon. Jelenleg a legkorszerűbb elektronikus számítógép szá­mára is szinte megoldhatat­lanul bonyolult feladat az egves hangok számtalan fi­zikai Jellemzője közül kivá_ lasztani a leglényegesebbet, a hang „besorolásának" dön­tő tényezőjét. Ebből a szem­pontból az agy legalább mil­liószorta nagyobb teljesít­ményre képes, mint a „leg­okosabb" számítógép. De még ennek a feladatnak esetleges megoldása után is kérdéses, tud-e majd boldo­gulni a gép a hadaró, a selypítő, vagy egyéb nem teljesen szabályos beszéddel. A magyar készülék már megoldott két olyan felada­tot, amellyel külföldi ver­senytársai eddig hiába bir­kóztak. Az egyik az. hogy ez a készülék egyformán hasz­nálható a férfi és a női han­gok felismerésére, ami nagy eredmény, mert például a férfi á és e a gépek számára könnyen összetéveszthető a női o, illetve é hanggal. Ép­pen ezért külföldön eddig csupán olyan készülékeket tudtak előállítani, amelyek vagy csak a férfi vagy csak a női beszédet „értik". Ezen­kívül ez a magyar berendezés túlteszi magát az egyéni ej­tési. hanghordozási, tónusbeli különbségeken is. ÉPÜLET. 109 EMELETTEL Egy chicagói vállalat be­jelentette. hogy a város egyik nyugati kerületében hozzá­kezd a világ legmagasabb épületének építéséhez. A 109 emeletesre tervezett. 442 mé­ter magas építmény költsé­gei meghaladják a százmillió dollárt. VIRÁGZIK A FŰSZERPAPRIKA A Szegedi Paprikafeldol­gozó Vállalat termeltetési osztályának jelentése szerint virágzik a fűszernövény, és egves töveken már láthatók a termések. A tervezett 9300 holdból mintegy kilencszáz hold hiányzik, mert. a bel­vizek miatt 6ok helyen nem tudták elültetni a palántá­kat. Ezenkívül a jégverés Ásotthalom. Mórahalom és Rö6zke körzetében, a szélvi­har pedig csaknem minde­nütt kisebb-nagyobb károkat okozott. A növényállomány fejlődése vidékenként na­gyon változó és ez maid meg­látszik a terméseredmé­nyen 16. BÖLÉNYEK A világ bölényállománya mintegy 1100 darab, ebből majdnem kétszáz Bialowe­zában él. Ez a ritka állatfaj nemzeti büszkeség tárgya Lengyelországban. Ám bár­mennyire óvják és védik a bölényeket, lassan szembe kell nézni azzal a kellemet­len ténnyel, hogy az állatok irgalmatlanul pusztítják az erdőt. DÍSZTÉR Impozáns disztér építkezé­sét kezdték mea Tatabánva­Üjvárosban. A tér elrendezé­sének tervezésere zártkörű pályázatot hirdetett a Fővá­rosi Várostervező Intézet. Á pályázatra beérkezett művek közül Katona Zoltán terveit fogadták el, s ennek alapján alakítják ki az új város 20 ezer négyzetméteres díszte­rét. Itt tartják meg a na­gyobb felvonulásokat, tömeg­gyűléseket. A teret termés­kőelemekkel. szökőkúttal dí­szítik. KELL A LÓHÜS A Kurier Polski című lap jelentése szerint Lengyelor­szág ez év első felében 4.5 ezer tonna lóhúst értékesí­tett a világpiacon. A lóhús tonnájáért jelenleg 600 dol­lárt fizetnek, annyit, mint a marhahúsért. Lengyelország a legtöbb lóhÚ6t Svédország­ba. Ausztriába. Svájcba. Bel­giumba. Hollandiába és Luxemburgba exportált. Az egyik szabadkai ven­déglőben találkoztak. „Tibor vagyok" — mutatkozott be Zoltánnak az embercsem­pész. Zoltán csak látásból ismerte Tibort, s még soha nem beszélt vele. Baráijaitól viszont többször is hallotta, hogy gúnynéven „Majom"­nak hívják és búsásan jöve­delmező üzletkötései van­nak. Majom mindent tudott Zoliról. Többek között azt is, hogy Jugoszláv állampolgár es magyar nemzetiségű. A közgazdasági technikumból kimaradt, mert három tan­tárgyból „elhúzták". Ezért ipari tanuló lett. SöCMajom azt is pontosan tudta, hogy új ismerősének egész Euró­pára szóló útlevele van és Bécsben is dolgozott már, mint segédmunkás, de csak három hétig, mert a munka ott sem ízlett neki. Igy is­mét Szabadkán vállalt se­gédmunkát a villanyszere­lőknél és ott is csak néhány hétig bírta. Valamiből vi­szont Zoltánnak is csak él­nie kellett, így Majom egy­ből a tárgyra tért. — Ügy tudom Magyaror­szágra készülsz — kezdte a beszélgetést Majom. — Jól tudod — válaszolt Zoltán. --- Ajánlók egy jól jöve­delmező üzletet — folytatta Majom —. Magyarországon biztosan találkozol maid olyan személyekkel. akik Nvueatra akarnak szökni. Közöld velük, hogy útlevéllel utazzanak Jugoszláviába, s én 10 ezer forintért átsegí­tem őket Olaszországba ... Zoltán útlevéllel lépett Magyarországra, s a rokonai­nál tanyázott le. Innét in­dult a „portyautakra". H. László és K. Gyula voltak első „ismerősei". Rokonlelkekre talált. H. László gyorsan el is pana­szolta, hogy ő egyáltalán nincs megelégedve az itteni életmóddal, mivel nem lehet munka nékül élni, ő pedig egyáltalán nem szeret dol­gozni. Ezért szeretne kül­földre szökni. Ugyanez volt a véleménye Gyulának is. Több fiatal, akiket Majom megbízottja hasonló céllal „kóstolgatott", nem reagált a „nagy lehetőségre, sőt ki­nevették az ajánlattevőt. Maradt tehát H. László és K. Gyula. És elhangzott az ígéret: Amennyiben a 10 ezer forintot megszerzi. Ju­goszláviában bemutatja őket Majomnak. A két fiatalkorú már a fegyverszerzés gondolatáig is eljutott. — Van egy munkásőr ro­konom — mondta az egyik beszélgetés közben K. Gyu­la —, majd ellopom a fegy­verét. H. László pedig a nagyapjától akart 20 ezer forintot lonni. A „szén" elgondolások ki­vitelezésére azonban nem kerülhetett sor. mert a ha­tárőrizeti szervek közbelép­tek. Gazsó Béla Anyanyelvi konferencia A nyugat-európai és ten­gerentúli magyar iskolák ta­nórainak, lapszerkesztőknek, magyar származású tudósok­nak. magyar kulturális egye­sületek vezetőinek kezdemé­nyezését támogatva a Ma­gyar Tudományos Akadémia, a Magyarok Világszövetsége és a debreceni Kossuth La­jos Tudományegyetem au­gusztus 2—16. között meg­rendezi a debreceni nyári egyetem anyanyelvi konfe­renciáját. A jelentős rendez­vény céljáról és munkaprog­ramjáról dr. Kálmán Béla egyetemi tanár, a debreceni nyári egyetem anyanyelvi konferenciájának igazgatója nyilatkozott: — Lényegében nem telje­sen újszerű a kezdeménye­zésünk, hiszen a lengyelek már évtizedek óta megren­dezik a külföldön élő len­gyelek. úgynevezett anya­nyelvi konferenciáját. Mi most a szétszórtan élő ma­gyarság azon képviselőit hív­tuk meg Debrecenbe, akik oktatják a magyar nyelvet, vezetik a magyar egyesüle­teket, s akiknek munkájához hozzátartozik nyelvünk mű­velése. Törekvésünk, hogy a kulturális és anyanyelvi szá­lakat erősítsük a szétszórtan élő magyarság képviselőivel. Támogatta a kezdeményezést a Magyarok Világszövetsége, s Lőrincze Lajossal <*3yütt nyelvészek, a magyar nyelv művelői szintén ennek az ügynek a szolgálatában ál­lunk. GYERMEKBALESET Tegnap, kedden délelőtt Csongrád belterületén, a Ka­rácsonyi Sándor utca 38. szá­mú ház előtt Petezen János 5 éves csongrádi kisgyerek figyelmetlenül akart átsza­ladni az úttesten. s egy mo­torkerékpáros elütötte. A kis­fiú életveszélyesen megsérült. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged város! bizottságának napilapja. — Főszerkesztő F. Nagy István. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: Szegeri. Magyar Tanácsköztársaság úija 10„ telefon: 13-535. 13-003. — Felelős kiadó: Kovárs László. — A lapot nyomja: Szegedi Nyomda Vállalat, Szeged. Bajcsy-Zsilinszky u. :«. sz. (Indexi 23 053). — Előfizetem díj egy hónapra 30 forint.

Next

/
Thumbnails
Contents