Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

I CSrTORTWK. T970 JÚLIUS 29. Tarján István ASZTMÁSOK MEKKÁID Majdnem elpusztultak A gépek ellenőrzése utún december 2-án szedték fel tengerészeink a horgonyt. Négy nap múlva haladtak el az esti kivilágításban ragyogó Las Pulmas előtt, s másnap éjjel érkeztek Marokkó híres kikötőjébe, a kémhistóriákban ls gyakran szereplő Casablancaba Itt már arabok élnek, és — franclók. Az előbbiek kitűnő vörösbort termelnek, de — mohamedánok lévén — nem Isszák uzt. Legalábbis nyilvánosan nem. A kereskedelmi ügynökség három francia tisztviselője a hajón felkereste kapitányunkat, aki a hűtőszekrényben tíz hónap óta tárolt hazai barackpálinkával és szalámival kínálta meg őket. Mind a kettő nagyon ízlett a vendégeknek, s kijelentették: minden vágyuk az, hogy egyszer ellátogassanak hazánkba. Eddig egyébként — a Gibraltár-szorosun keresztül — már közlekedik néhány beitengeri kereskedelmi hajónk. Legtöbbször hallisztet szoktak Innen szállítani, aminek nem nagyon örülnek a tengerészek, mert a legbüdösebb rakományok közé tartozik. A mi hőseinknek .szerencséjük volt mert — a DETERT üzletkötése alapján — Málta-sziget kikötőjébe feladott 110 tonna műszállal kellett kiegészíteniük rakományukat. Egy lengyel hajó Japánból hozta az árut, Casablancában azonban kirakta, mert nem érte meg -neki, hogy behajózzon vele a Földközi-tenger közepére. December 8-án este Indult tovább a Székesfehérvár. S a személyzete másnap délelőtt 10 órakor meglátta a spanyol partokat. — Jó volt nézni! — mesélte később Süveges László. Érthető, hogy miért. Nemsokára a Földközi-tengerre érkeznek. Amelynek ugyan a közepétől a keleti partjáig terjedő területét ismerte a kapitány, de mindannyiuk számára „huzal víz" volt mór a beltenger. Délután 2 órakor haladtak át a Gibraltár-szoroson. Az etiópiai Massawatól — Időben október 19-től — 9851 tengeri mérföldet, azaz 18 25.1 kilométert és 90.1 méter utat tettek meg addig. A mintegy 14 mérföld széles szorosban nagy volt a forgalom. A hajók egymás után haladtak be a Földközitengerre, majd igyekeztek onnan kl az óceánra, a szélrózsa minden irányába. Idehaza jártak már tengerészeink gondolatai. Valamennyien biztosak voltak benne, hogy övéik körében tölthetik a karácsonyt, y S a hajó személyzete egyik felének Immár január, a másiknak pedig október eleje óta tartó útja majdnem tragédiával végződött. A kapitány és a legénység minden tudására szükség volt, hogy hullámsírbu ne kerüljön a Székesfehérvár. December 10-én ugyanis olyan két napig tartó viharba kerültek, amilyenben a tengert akkor már tizenhét éve járó Süveges László még soha nem volt. Az Alpok délnyügatl nyúlványairól lezúduló 10-es erősségű szél akkora hullámokat kavart, hogy ezek völgyéből jóformán a fejük felett is vizet láttak. A pokoli táncban szinte tótágast állt a térképszoba is, amelyben a kapitány megállapította vergődésük pontos helyét. És kiadta a parancsot a megpróbáltatásokhoz szokott embereinek: miközben készenlétbe helyezik a mentőcsónakot, irány Formentera, a Baleárok egyik szigete. A Diesel-motorok dohogva dolgoztak, s hullámhegyre fel, hullámvölgybe le, nagynehezen elérték a szigetecske némi védelmet nyújtó öblét. Egy napig időztek itt, s a vihar tombolása közben rádión fogták kétrtcét olasz, illetve görög hajó segítségkérésének nagyon messziről érkező jelelt. Nem SOS-eztek, hanem asszisztenciára lett volna szükségük. Rövid Ideig tartó fontolgatás: SOSjelre tétovázás nélkül a legnagyobb sebességgel menniük kellett volna honfitársainknak, a kisebb veszély Igényelte asszisztálás viszont nekik is elkelt volna. A vaksötétben így is már majdnem elindultak az egyik hajó irányába, amikor az egymást sűrűn követő rádiójelekből tudomásul vették, hogy a közelebb tartózkodó, s a Székesfehérvárnál nyolcszor-tízszer nagyobb öt hajó már szeli a hullámokat a bajbajutottak megsegítésére. — Ha elindulunk, nekünk biztosan SOS-eznünk kellett volna — mondogatták később tengerészeink. A vihar következtében a hőmérséklet az előző napi 22-ről 9 Celsius-fokra csökkent. Fáztak, füteniök kellett. — Tartalékolnunk kellett volna a vörös-tengeri' 48 fokos hőségből — tréfálkoztak. (Folytatjuk.) A szegedi toronyőrök Aki szemét a városi tanácsháza másra nem hasonlító tornyára veti, gondolná-e. hoRy ebben nem ts olyan régen — u felszabadulás előtt — hivatásos tűzoltók tanyáztak. A toronyőrség olyan régi szolgálat volt. mint a tornyos városháza. Amikor 1800-ban felavatták a Vedres István által tervezett első tornyos tanácsházét. nem sokkal utána megszervezték a tüzérség! szolgálatot is. Bizonyosan nem tévedünk, amikor azt állítjuk: azért építettek tornyos városházát Szegeden és máshol is. hogy Jobban védekezhessenek a tűzvész ellen, ami gyakori volt a régi vi• légban. Szinte minden évben leégett Szegeden ls egy-egy utca valamennyi háza. Pedig szigorú intézkedéseket hoztak, sőt a plpázást ls Jórészben azért tiltották, mert gyakran a rágyújtásból keletkezett a, tűz. Minden háznál vízzel telt edénynek, létrának, csapórudaknak kellett lenni és ezek meglétét az utcabeli tizedesek ellenőrizték. "Az első tornyot „körjárósnak" építették, a másodikat, a nagy árvíz után. 188.1-ban elkészült mait ugyancsak ilyennék. A város legnagyobb veszedelme azért a víz volt é6 nem \ életlen, hogy a torony elkészülte után nyomban megszervezték a tűzoltóságot é6 a toronyőrséget. azért, hogy a Tiszát is szemmel tartsák. A toronyban fedett folyosóról figyelhetett az őr. Ilven a templomtornyok jórésze ls. Makón a belvárosi református templom körláróján még a második .világháború előtt is kürttel jelezték a negyedórákat. Nehéz volt a toronyőrségi szolgálat, mert a figyelésen kívül Szegeden a harangozást is el kellett látni. 1927-ben. amikor utoljára sznbálvoztük a szolgálatot, előírták, hogv a tűzoltók „a torony körfolyosóján figyelői szolgálatot tartanak, és ha eközben bármely veszedelmet vacv cvanús körülményt: tüzet, gyanús füstöt, robbanást. vonatösszeütközést, árvíz közeledtét stb. veszedelmet vennének észre, ezt a közvetlen telefonon, esetleg az állami telefonon azonnal jelenteni tartoznak a központi őrségre." A tűzoltók a laktanyából vonultak fel a 24 órai szolgalatra — egyikük volt a parancsnok. A figyelőszolgálatot felváltva a körfolyosón kellett ellátni, éppen ezért a felszereléshez tartozott a suba. a báránybőrsapka és az őrtállócsizma. Nyáron megengedte a szabályzat a kigombolt zubbonyt és a sapka nélküli pzolgálatot. A toronyba csak a polgármester és a tűzoltó főparancsnok engedélyével lehetett felmenni. kivéve az ételt hordó családtagokat. A toronyszoba bejárati ajtaját mindig zárva kellett tartani. A szolgálatot délben '/«13 órakor kezdték. 15 órakor harangoztak, ami 25 kettős húzásból állott. A harangozást különben ketten végezték egyszerre. A színi évadba az egyik őr a színházban kapu ügyeletes volt. A figyelés volt. a .szolgálat lényege. A körséta alatt és a torony négy kiugró sarkán meg kellett állni és „figyelmesen széttekinteni". A szolgálat ellenőrzésére szolgált az óra, amit a parkokon fel kellett húzni, öl perc alatt kétszer járhatta itörül a folyosót az őr és az óra a felhúzást papírszalagon jelezte, amit 12 óránként a laktanyában cseréltek és ellenőriztek. Évekkel ezelőtt a városi levéltárban fel kellett kutatnunk a tűzoltókra vonatkozó írásos emlékeket Szinte a török kivonulása utáni Időszaktól a ml korunkig találtuk a tűzoltók rengeteg emlékét. Mindez még a városi igazgatás korszakából. 1948ban államosították a szolgálatot és attól kezdve az állami felügyelet központosftottan jelentkezik. . sokkal korszerűbb eszközökkel, mint korábban. A toronyőrséset 1942 február havában légoltalmi szolgálattá alakították át és azt már nem a tűzoltók látták el. Az államosítással a toronyőnséR feladatét — a toronyból való figyelést felváltotta a magas képzettséRŰ és felszereltségű szolgálat. A szegedi tűzoltóság közmegbecsülésben álló egykori vezetője, Horváth István ezredes, ma nyugdíjas, elmondotta, hogy d toronyból észrevett füst megítélésében nagy gyakorlatot'szereztek a tűzoltók. Ismerték az irányokat és a távolságokat is. mégis tévedhettek. A tűz elleni védekezésnek sokkal biztosabb eszköze a termelőhelyen levő figyelő- és jelzőszolgálat. Ha azt nem vezették volna be. sok milliós kar érte volna a közvagyont. A tűzvédelem közbeeső állomását, a toronyőrséget. mint a múlt egyik emlékét, becsüljük. Oltvai Ferenc Jósvafő Borsod megye északi csücskén, magas hegyek ölelését ín, h- talmas völgykutlanban húzódiK meg. E csodálatosan szép festői táj híres cseppkóuarlangjával évről évre ezrével vonzza a bel- és külföldi turistákat. Néhány esztendeje azonban nemcsak a turisták kedvelt kirándulóhelye, hanem mind többen keresik fel tüdőasztmában és' idült hörghurutban szenvedő betegek is. Az Európában egyedülálló és hivatalosan is elfogadott gyógyhatásáról ismert. Békebarlangban állandó orvosi felügyelet mellett évente több mint 300-an részesülnek gyógykúrában. Hasonló hatásfokkal gyógyító barlang található a/. NSZK-ban, a Kluterth-féle barlang és Lengyelországban, a volt Wieliczkal sóbányában. A Béke-barlangot 1952 nyarán dr. Jakucs László barlangkutató vezetésével egy 7 tagú lelkes társaság fedezte fel. Megbízatást és anyagi fedezetet ehhez négy vállalat, a Borsodi, az Özdvidéki, a Nógrádi és .u Mútravidéki Szénbányák Vállalat' biztosított részükre. (Dr. Jakucs László többek közt ezért a tevékenységéért és a barlangkutatásban eddig végzett munkásságéért a szegedi József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán külön tanszéket kapott.) A Béke-barlangot tehát elsősorban a bányászok gyógyítása céljából tárták fel, hiszen tudott dolog, hogy a tüdőasztma és hörghurut a bányászok „spéciális" betegsége. Évek múltán azonban mind többen Jelentkeztek kúrára az ország különböző tájaírói és külföldről is: Romániából, az NSZK-ból, Csehszlovákiából, Franciaországból, Jugoszláviából, az NDK-ból és Angliából, sőt a tengerentúlról is, az USA-ból és Kanadából. A gyógykúráztatast kísérleti jelleggel 1959-ben kezdték meg. A kedvező tapasztalatok alapján, a Magyar Tudományos Akadémia javaslatára az Egészségügyi Minisztérium 1989 októberében a jósvafői Béke-barlangot hivatalosan is gyógybarlanggá minősítette. A természetadta áldásos gyógytényéző a barlang klímája. Az állandó jellegű hőmérséklet plusz 8—9 "Celsiusfok. A relatív nedvességtartalom 98 százalékos. Nagyarányú a 'calcium tartalom és kismértékben jelen van szénsav is. A beutalás alapos és megfelelő orvosi kiválogatás alapján történik. Egy kúra 3 hétig tart. A betegek naponta 5 órát tartózkodnak a .barlangban áliandó or/osi felügyelet mellett. A barlang klímája a tapasztalatok szerint főleg a fiatalkorúakru . van kedvező hatással, azokra, akiknek a tüdején és szivén elfajulás még nem alakult ki. A kúra részvételi díja a bányászoknak napi 10 forint, a nem bányászatban dolgozóknak 20, a külföldieknek pedig napi 30 forintot kell fizetniük. Természetesen az el látás-szállás és étkezes — ezen felül van. A bányászok részére pár esztendeje épült több mint 3 millió forintos költséggel egy üdülő szanatórium. A bel- és külföldi beutaltak összpontosított ellátása sajnos még nincs megoldva. Penziókba kényszerülnek, amelyekért azonban viszonylag olcsó árat kérnek. A Borsod megyei Tanács már jóváhagyta annak a 100 ágyas gyógyüdülő építésének a tervét, amelyet a barlang bejáratánál a IV. ötéves terv keretében valósítanak meg. Ezzel lényegesen javul majd mind a bányászok, mind a vendégek ellátása. A Béke-barlangot az edelényi tbc-gondozó intézet patronálja, mely amellett, hdgy biztosítja a megfelelő szakorvosi vizsgálatot, felméréseket is végez a gyógykezelés változásairól. A gyógykúrák orvosi szolgálatát 3—3 hetes váltással belgyógyász és tüdőszakorvosok látják el. A szervezési feladatokat dr. Szoboszlay Ferenc, a Borsodi Szénbányák üzemi főorvosa végzi egy szűk körű intéző bizottsággal, a betegek, illetve érdeklődők teljes megelégedésére. Ezt bizonyítja a köszönő levelek sokasága, amelyet szinte napról napra kézbesít neki a postás." Eddig még senki nem panaszkodott. Sőt! Sokan kérelmezik a kúra megismétlését. Mert nemcsak a kúra gyógyhatása, hanem a maga nemében fenséges természeti látnivalók, a cseppkőbarlang, a tengerszem, a gyönyörűen megalkotott alpesi házak, a pisztrángokban gazdag kristálytiszta ' csobogó patak ls maradandó emléket jelent a beutaltaknak. Török Alfréd Á próbára tett gyufa Hosszú éveken át sok panasz volt a gyufára. A dohányosoknak először azzal gyűlt meg a bajuk, hogy a gyufafej vegyianyaga nem felelt meg a követelményeknek: lepattant. későbben izzott fel, vagy egyáltalán nem is csiholt tüzet. Ezen a panaszon azután segítettek .. Ekkor pedig a gyufa faanyaga ellen emeltek egyre többen kifogást. Még a szakemberek is elismerték, hogy törik a magyar gyufa. Nagyon-nagyon- óvatosan kellett a kis szálat a doboz oldalánál végigrántani, mert könnyen a ruhaanyagra hullott az elpattant - gyufafej, vagy gyufaszál darab. A magyar gyufa minőségét most sikerült megjavítani. Ezt bizonyítják a Faipari Minőségellenőrző Intézet laboratóriumi próbái. Itt egv olyan különleges berendezest alkalmaznak, amely egy kis kalapácsos Inga segítségével leszi próbára a gyufaszálat. Az apró kis kalapács alig hallhatóan oda-oda koppint a farudacskéra és ha az nem törik el, akkor a szakemberek elégedettek a minőséggel. A próba azt igazolja, hogy 100 szál közül alig néhány törik el. bár a mintákat eléggé nagy „igénybevételnek" teszi kl a kontrollszerkezet. A szakemberek azt tartják megengedhetőnek, ha tíz esetben pattan el a szál, de ennél minden esetben jobb eredményt érnek el. Általában 5—7 törést sikerül csak produkálni a modern szerkezettel. A javulást azzal érték el. hogy alapanyagul ma már a nemes nyárfaanyagot használják fel a gyárakban. Ennek a minősége sokkal jobb. olyannyira, hogy a magyar gyufa faanyaga a jó külföldiekkel is felveszi a versenyt. Hasonló jó eredményt hoztak azok a vizsgálatok ls, amelyeket a Gyufaipari Vállalat laboratóriumában végeztek el. Időjárás ellen Most folynak a klinikai vizsgálatok azzal a két gyógyszerrel kapcsolatban, amelyet krakkói orvosok és gyógyszerészek kísérleteztek ki. A gyógyszerek főleg olyan betegeknek használnak, akik fokozottan reagálnak az időjárasváltoaásra. Az egyik gyógyszer magas. a másik alacsony légnyomás esetén alkalmazható. NAPI KISLEXIKON az új lakásrendeletről Az elemzések és tapasztalatok azt mutatták, hogy a lakásépítés és -elosztás jelenlegi rendszeiét tovább kell fejleszteni, bizonyos részeit pedig gyökeresen meg kell vátoztatni ahhoz, hogy gyorsabban haladhassunk az igények kielégítésének irányába. # Határozat? A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány 1970. április 16-án együttes ülést tartott. melyen megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottság javaslatit a lakásépítés fejlesztésére, a lakáselosztás és a lakbérek új rendszerére. # Alapelvek? A negyedik ötéves tervben minden eddiginél több lakást kell építeni, s ehhez szükség van a lakosság részvételére is. A lakbéreket a tényleges fenntartási költségek alapján és differenciáltan kell megállapítani.. Hogy a lak-* béremelésben érintetteknél az életszínvonal ne csökkenjen, azzal azonos összegű, néhány ev alatt a jövedelmek növekedéséve! arányban megszűnő állami térítést kell adni. # Rendelet? Az új elveken alapuló lakbérrendszert 1971. július 1-től kell életbeléptetni. Az ehhez szükséges felméréseket, nevezetesen a , jelenleg nyilvántartott lakásigények felülvizsgálatát, valamint a lakásállomány felmérését szeptemberben kezdik meg az Illetékes helyi szervek. # Ismertetés? Mivel olvasóink közül igen sokakat érint a lakásépítés, a lakáselosztás és a lakbérfizetés új rendszere, é.s mind többen érdeklődnek elveiről és részleteiről ls szerkesz tőségün knél. mától kezdve néhány napon át a Napi kislexikon kizárólag ezzel a témával foglalkozik. Hangsúlyozzuk azonban, hogy mivel az uj rendelet még nem jelent meg, minden kérdésre még nem lehet megnyugtató vaiaszt adni. Feldolgozásunk csak a jelen-, leg- rendelkezésre álló anyagokat használhatta fél.