Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-23 / 171. szám

CSÜTÖRTÖK. JÚLIUS 21 3 Ujabb kénsavgyár épül A szolnoki Tiszamenti Vegyimüvekben épül a ntáso- | dik lengyel típusú kénsavgyár. Az első. évi százezer tonna kapacitású. A most épülő új üzem évi kétszázÜlésezett a KISZ Központi Bizottsága -Felkészülés a pártkongresszusra Dr. Horvátíi István első sága korábban már meghatá- szabású munka egyben a titkár elnökletével szerdán rozta az ifjúsági szövetség KISZ VIII. kongresszusára ülést tartott a KISZ Központi legfontosabb tennivalóit, s való felkészülés tartalma, léBizottsága. A tanácskozáson úgy foglalt állást, hogy a párt nyege is. A mostani KISZ — amelyen megjelent Tóth ifjúságpolitikai határozatá- KB ülés jóváhagyta azt az ezer tonna kapacitású lesz. Mátyás, az MSZMP Központi nak feldolgozása, valamint a összehangolt programot, - • ' Bizottságának osztályvezetője határozatból eredő feladatok amely szerint a KISZ vezető is — elsőként dr. Horváth kidolgozása és végrehajtása szervei, dolgoznak majd a , István adott részletes tájé- az ifjúsági szövetség legfon- feladatok végrehajtásán. vegyimüvek és a lengyel j koztatót a Magyar Szocialista tosabb munkája az idén és A fiatal nők helyzetéről co,-™ i Munkáspárt Központi Bizott- a következő esztendőben. A szóló jelentést Kárpáti San szocialista szerző sógának 15. : -c, ™ A technológiai kivitelezésre és a szállítási határidőkre a a Nysa-cég dést kötött. Az új üzem technológiai szerelése lengyel szakemberek közreműködésével, a harmadik negyedévben kezdődik. Üzembehelyezésére a tervek szerint 1972. április 1-én kerül sor. (MTB 16-i üléséről. Ugyancsak ő terjesztette elő azokat a javaslatokat, amelyek megjelölik a X. pártkongresszusra való felkészülés ifjúsági feladatait, s a JCISZ-nek, az MSZMP KB ifjúságpolitikai batarozatából adódó teendőit. A KISZ Központi BizoftKISZ KB határozatában arra is utalt, hogy ez a nagyA hét közepén ismét általánossá vált a mezőgazdasági munka a Duna—Tisza közén. Civilizált ládák Az áruszállítás korszerűsítési program jár ál Hazankban a legkeresettebb ember — hova tovább — a rakodómunkás. Szinte valamennyi gyár kapujan ott a tábla: rakodómunkást (vagy anyagmozgatót), esetleg segédmunkást felveszünk. A tél derekán pildául vagonok tízezrei vesztegeitek megrakottan a különböző vállalatok iparvágányain. Az indoklás többnyire ez volt: nincs aki kirakja. (Nem is egy olyan gyár akad. amelynél havonta 1—2 milliót, kitesz a MÁV-nak fizetett kocsiálláspénz.) Nem véletlen, hogy szerte a világon, a 60-as években valamennyi fejlett ipari gazdaságban megfogalmazták a szállítás korszerűsítésének igényét. Nálunk a Hl. ötéves terv tartalmazta ezt a célt. A feladat lényegében két nagy fejezetre oszlott: a vasúti és Orvos a gyárban É

rdemes elgondolkodni azon a kérdésen, hogv vajon egy nagyvállalat berkeiben milyen szerepet tölt be az orvos. Ott. van-e a vállalat szakmai vezetőinek listáján, s tulajdonitanak-e neki jelentős szerepet. Sajnos, a tapasztalat azt bizonyítja, hogv csak kevés vállalatnál adják meg az orvosnak azt a státuszt, amelyre őt nem csupán szakismerete, hanem a vállalat gazdasági érdeke is predesztinálná. Ebben az esetben nem a belépő dolgozók megvizsgálására, a sérülteknek nyújtott kezelésre gondolok, hanem sokkal többre. Beszélgettem egyszer egy gyárigazgatóvaL aki autodidakta módon sajátította el a gazdasági vezetés sokrétű tennivalóit, ö fejtegette előttem, hogy ha szabad kezet kapna, nemcsak olyan üzemorvost alkalmazna, aki egyszerű vizsgálatokat végez, hanem sokkai közelebb hozná a legfelsőbb •vezetéshez, éppen olyan színvonalon, mint amilyenen a főmérnök, a főkönyvelő, vagy a kereskedelmi igazgató van. Lelkesen és meggyőzően magyarázta, arra kérné orvosát. hogy legalább minden másnap sétálgasson az üzemekben. műhelyekben, a csarnokokban, a gyár udvarán, és figyeljen, tanulmányozza a dolgozók munkavégzését, a gépek elhelyezését és így "tovább, ö, mint gyárigazgató, hetenként legalább egyszer időt szakítana arra. hogy leüljön az orvossal és beszélgessen vele: mit látott, hogyan látja a termelés menetét és abban az emberek helyzetét. A gyakori esőzések, a kiszá- Nem röstellte megjegyezni, hogv néha olyan érzés kemíthatatlan időjárás nehe- n'H hatalmába, mirrtha a fáktól nem látná az erdőt, 6 az zíti a kenyérnekvaló betaka- ő szeme, mint gazdasági funkcionáriusé, nem biztc*. hogy rítását A felázott talajokon olyan optikán át is pásztáz, mint az orvosé. Kijelentette, körülményesebb, lassabb a hogy a vállalat anyagilag Í6 jól járna, ha az orvosnak megadbetakarító gépek munkája, nák az öt megillető helyet. Nagy S hogy ez a vélemény mennyire igaz. a példák sokasáerőpróbára teszi a gépet gával lehet bizonyítani. A Szegedi Ruhagyárban például az is. hogy gyomosak a be- évekkel ezelőtt Kovács Lajos doktor javaslatai alapján dolérett gabonák, s ez az esői sózták ki a munkatermek színdinamikáiát. alakították át dor, a KISZ KB titkára ter' jesztette elő. Küzdelmes az aratás „Civilizált ládákba" csomagolva, másodperceken belül helyet változtathat tonnányi ömlesztett vagy darabos rakó mány 3 nagy vállalat: a Magyar a közúti szállítás korszerüsí- Hajó- és Darugyár, a győri tésére. s a vállalatokon be lüli szállítások gépesítésére. Vagon- és Gépgyár és a Csepel Autó feladata lett a fejlesztésére. A programban konténertechnikához szüksészerepelt a rakodás gépesíté- ges eszközök előteremtése se, a közutak korszerűsítése, és elterjesztése hazánkban, a vasúti vonóerő fejlesztése: A program kivitelezése léa dieselesítés. a villamosítás nyegében egy — s ennek része volt kon- együttműködési ténerek. a civilizált, ládák" bevezetése és elterjesztése is. Rengeteg időt. munkaerőt takaríthatunk meg a konténerekkel. különösen az ömlesztett és darabos áruknál. A konténerbe csak egyszer — a feladónál — kell berakodni. s csak egyszer — a címzettnél — kell kirakni. Közben 10 ezer kilométert is utazhat — vasúton. dás aláírásával Azóta a magvar fél nemcsak a hazai piacra, hanem exportra is gyártja, a nemzetközi szabványok szerint a zetközi együttműködést a konténertechnika gyártásában. Az idei BNV-n láthattuk is már ennek egyik eredményét: az NOK pavilonja előtt ott állt egy speciális konténerszállító gépkocsi. amelynek az alvázát nemzetközi Győrben, a nyergesvontatót, megállapo- s a konténert az NDK-ban kezdődött, gyártották. Az utóbbi két évben bebizonyosodott. hogy a fentebb emiitett 3 gyárunk együttesen képes mindazo-' kat az eszközöket előteremután a felszáradást is nehezíti: A rozstermő vidéken, a homok kenyérgabonájának zömét kézzel, illetve géppel aratták, s most hagyományosan csépelik. A nagyüzemi gazdaságokban az idén is messzemenően gondoskodnak az aratókról. A mezőre szállítják az ebédet, s frissítőkké) is ellátják őket. Számos termelőszövetkezetben az aratási idényre üzemi konyhát nyitottak, s napbnta főznek a nyári nagy munkát végzőknek. (MTI) Gyógyfürdők fejlesztése A központi gyógyhelyi, üdülőhelyi és gyógyfürdőügyi bizottság a napokban tartott ülésén nagyszabású terveket fogadott el a gyógyfürdők fejlesztésére. A fejlesztés első szakaszában Budapesten megépül az új tabáni gyógyfürdő. A Margitszigeten az egykori Margit-fürdő helyén korkonténereket. A prototípus teni. amelyek egy-egy folya68 végére készült el. ezt a matos konténerszállítás! úgy a termeket é6 a gépeket, hogy a levegő járása és a gépek zaja a legkevésbé hántea a dolgozókat. Számok erejével mutatták ki. hogv milyen hatása volt ennek a termelés mennyiségére, s ami igen fontos, a munkásnők egészségi állapotára. A kenderfeldolgozó ipar szegedi vállalatainál is találni kedvező példákat. Az újszegedi gyárban olyan orvosi rendelőt létesítettek, amelyet ma már joggal elvárhatunk egy vállalattól, de az egészségügytől is. A gyár főorvosa. Soproni Lajos doktor dicséretes eredménnyel dolgozik a zajártalomnak kitett szövőnők érdekében. A zajártalom, a hallás romlása szakmai, foglalkozási betegségnek számit és bizonyos fokú romlás esetében a gyárnak kártérítést kell fizetnie a dolgozónak. A modern egészségügy azonban nem azt az elvet vallja, hogv jöjjenek a betegek, hanem azt. hogv a lehetőség szerint előzzék meg a betegséget. Akiket felvesznek a zajos szövódékbe. azoknak alapos orvosi vizsgálaton kell átesniük. Ehhez persze jó lenne a gyári rendelőben egy szűrő audióméter, amelynek a segítségével nem csupán a felvételnél, hanem később meghatározott időszakonként is megvizsgálhatnák a zajo6 helyen dolgozó munkásokat. Ez lenne az igazi prevenció. S ha már az üzemi orvosokról esik szó. meg kell említeni az anyagi helyzetüket ls. Nincsenek jól megfizetve. A gyári keresetek nagyjából a következőképpen néznek ki: főosztályvezető 4000. osztályvezető 3—3400. üzemvezető 3— 3200. művezető 2500—3000, szakmunkás 2—2500. segédmunkás 1800—2500 forint körüli összeget keres havonta. A gyári crvos havi fizetése 2500 forint alatt, több évi gyakorlat után 2500 felett mozog. Ezek után azon sem lehet csodálkozni, hogy az üzem orvosa nem tartja végállomásnak a gyárat. A szegedi üzemekben talán csak egyetlen olyan orvos található. aki tíz esztendeje kitart gyára mellett. Amikor a nyereségrészesedés elosztásának első verzüV szerű új fürdő, és a nagy- ,ában kategóriák szerint állapították meg a részesedés mérszallo kiegészítéséként 300 j, • ... ... . .. ... személyes első osztályú szál- í teket a saito es a felsobb Sazdasagiranyito szervek, illetve loda épül. Harkányban | a szakszervezetek segítségére volt szükség, hogy a gyár ugyancsak gyógyfürdőt és orvosát legalább a művezetőt megillető kettes kateeóriá400 ágyas gyógyüdülő-szállo- I ban javadalmazzák. De ezeket a kategóriákat megszüntetdat epitenek. Rövidesen ) • -• megkezdődnek a hévízi hajón, repülőn, teherautón a felelőnek találta, úgy hogy „láda" —s egy-egy láshoz" mindenütt ges egyetlen daru. Nemzetközi Szabványügyi lánc kiépítéséhez szükségeSzervezet (ISO) elleftőrizte, sek. A szakemberek vélemés minden tekintetben meg- nve szerint a magyar közúti és vasúti szállítmányok 9. a foglyami és tengeri szállítások 12 százalékát lehetne konténertechnikával to„átszál- 1969-ben megkezdődhetett a elégre- tömeggyártás, egyetlen A folyamatos szállításhoz kezelővel, aki konténerek ez- és rakodáshoz speciális .szál- vábbitani. ha ehhez" a megreit képes ily módon egyet- litó. mozgató és rakodó esz- felelő szállítási lánc kiépüllen műszak alatt ki- és be- közök kellenek. Ezért, a ha- ne. Nos. eh'hez teremtettük rakni. Mindemellett a kon- jógyár — a konténergyártás- meg a III. ötéves tervben — terveiknek megfelelően — ; a szellemi és műszaki bázist. Ide tartozik még az is, hogy a csepeli szabadkikötóben már épül a Budapest uj, 400' ágyas gyógyüdülő-szálloda munkálatai. A távolabbi tervekben szerepel többek között a tatabányai gyógyszálló, az idegenforgalmi célokra is alkalmas hajdúszoboszlói gyógyfürdő és szálloda, a balatonfüredi szakrendelő és gyógyszállóba, egy újabb hévízi szálloda és a gyulai szálloda megépítése, a debreceni gyógyfürdő rekonstrukciós bővítése. ték. s erős a gyanú, hogv az üzemi orvosok anyagi részesedése a nyereségből jelentősen visszaesett. Pedig az orvos munkája, eredményes közreműködése nem lehet közömbös a vállalati nyereség alakulásában sem. A

gazdasági fejlődés követeli meg, hogy az orvos helye. szerepe és azzal párhuzamosan anyagi és erkölcsi megbecsülése is arra a helyre kerüljön a vállalatoknál. amely azt joggal megilleti. S azok a vállalati vezetők cselekednek helyesen, akik nem hagyják figyelmen kívül az orvos szerepét, igénylik közreműködését a dolgozó emberek érdekében, s nem utolsósorban a vállalati gazdaságosság érdekében is. Gazdagh István ténertechnika jobban kíméli S»1 párhuzamosan — kifejaz árut, mint bármelyik más szállítási mód. és az áru lesztette a különböző rakodó berendezések és konténercsomagolása is lényegesen szállító hajók prototípusait leegyszerűsödik, hisz a konténer maga már egvben a legcélszerűbb anvae is. Ezek a is. A győri Magyar Vagonés Gepgvár és a Csepel Autó Konténer Terminal, a specsomagoló- pedig vállalta, s azóta már eiális konténerkikötő, ahol a Egyetemek kutatásteruei el is kezdte a konténerszállí- legkorszerűbb módszerekkel Elkészültek az egyetemek tek is mindjobban megte- vek, amelyek alapján mind megtakarítások tó nyergesvontatók és vas- es eszközökkel folyik majd a rendkívül gyorsan „vissza- úti teherkocsik, valamint a fizetik" azokat a beeruházási konténerátrakó speciálgépkonténerek kezelése, ki- és berakodása hajóba, vagonba. költségeket. amelyeket a konténertechnika bevezetése és elterjesztése a vállalatoknál, a vasúton, közúton, reptereken. a kikötőkben megkíván. Ennek a konténertechnikának a megteremtéséhez fogtunk hozzá magunk is a III. ötéves, tervben, Lenyegeben kocsik fejlesztését és gyártá- Illetve fel- és lerakása sát. speciális teherautókra. a Itt Minthogy ilyen nagy mé- futnak majd össze a közúti, retű program kidolgozásához vasúti és vizi konténcrkis országban csak akkor kedvezőek a feltételek, ha azt széles körű nemzetközi kooperációban tudja kiviteszállító vonalaink. Ez lesz az első konténerszálli tas i csomópontunk. A terv teljes valóraváltása már a IV. öthároméves kutatási tervei, remtik egyes egyetemi okta- az egyetemek, mind az egyeA felsőoktatási intézmények tók tudományos munkájámost második alkalommal nak a feltételeit: gyakran dolgozták ki h'ároméves, előfordul ugyanis, hogv csak temeket irányító főhatóságok egyértelműen, az országos feladatokkal összhangközéptávú elképzeléseiket az bizonyos kutatóintézetekben ban dolgozták ki az alapvető legdöntőbb esetlegesség helyett megfontoltabb terveMi zésre törekednek, és natervekben már határozottab- A most zárult időszak és gyobb súllyal kapcsolódnak be az országos programok, feladatok megoldásába. Mind egyetemükön folyó kutató- van mód a további kutatás- feladatokat. A munkára. A most elkészült, ra, s az egyetemi oktatók is célkitűzés: az 1970—72-re szóló újabb há- ott tudják munkájukat sike roméves egyetemi kutatási resen befejezni. lezni: 1.968 óta folyamatosan éves terv feladata lesz. ban törekednek a felsőfokú a következő három esztendő intézmények arra, hogy a egyetemi kutatómunkájának kutatóintézetek reit bevonják a bővíteni igyekszünk a nenaG. F. szakembe- teljesebb elemzésében, újabb több egyetemi oktató, okta szervezett célkitűzések megfogalmazó- főcsoport vállal a gazdasági I képzésbe és továbbképzésbe, sában segítséget nyújtottak a életet közvetlenüf érintő ku1-Ugyanakkor a kutatóinteze- tudománypolitikai irányéi- tatási feladatokat is. (MTI)