Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

Katonai ifjúsági tábor Szolnokon a nemzetközi katonai ifjúsági táborban szerdán a csehszlovák fegyveres erőkről emlékeztek meg, majd gazdag programmal 'folytatódott a műsor. Délelőtt dr. Svéd László, a Párttörténeti Intézet főmunkatársa tartott előadást. Ezután a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség vezetői látogatták meg a tábor lakóit. Az ifjúsági vezetők és katonafiatalok lálkozója után sportversenyeket rendeztek, majd este a BM-határőrség esztrádegyüttese szórakoztatta a fiatalokat. ' Szegedi építkezések Sorakoznak a tízemeletes házak Tarjánban Ujabb Tiszakutatások A szegedi Tisza-kutató munkaközösség kerek másfél évtizede tanulmányozza a folyó növény- és állatvilágát, amelynek feltárásában értékes eredményeket értek el, Az idén is folytatják a munkát: néhány hét múlva — amint felszikkadnak az árterületek — Kisköre térségébe utaznak a tudományos kutatók. Elsősorban azt vizsgálják, hogy az épülő vízlépcső körzetében milyen változások vannak. Különös jelentőséget ad az idei útnak a hosszú ideig tartott árhullám, a rendkívüli magas vízborítás. Minden bizonnyal sok növény elpusztult és a madárvilág, a rovarvilág egyaránt megsínylette a rendkívüli helyzetet. A program egyik érdekes és gazdasági szempontból fontos részlete annak vizsgálata, hogyan növelhető a folyó halállománya. A munkaközösség zoológusai kooperálnak a szarvasi Haltenyésztési Kísérleti Intézet munkatársaival. A terep könnyebb bejárására a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával hatszemélyes kishajó épült. A motoros járműnek sajátos nevet adtak. „Kolokán"-nak hívják, s arról a korábban kipusztultnak vélt vízinövényről nevezték el, amelyet tíz éve éppen a Tisza-kutatók fedeztek fel Nagyfalu határában az egyik holtágban. A kolokán ritka hínárfajta, a vízben félig alámerülve tenyészik, s onnét dugja ki hófehér virágait. T. B. Munkavédelem Előtérben a 116-os jelű „hosszú ház", mögötte a Somogyi Károlyné felvétele vízíorony cs a tízemeletesek A szegedi lakásépítkezést a kormány által kiemelt beruházások között tartják számon. Ezért minden vonatkozásban elsőbbség illeti meg. A távoli elképzeléseket most nem érdemes bolygatni — egyébként is sokat változhatnak. módosulhatnak a tervek, míg az első kapavágásra sor kerül — inkább lássuk hogyan haladnak az építők a szegedi Tarján városrészben. ahol a Délmagyarországi Építő Vállalat munkásai dolgoznak Zilahy János Péter építészmérnök irányításává!. Amikor felkerestem az építkezés vezetőjét, éppen a kazánházat adták át végleges formájában. Az érdexelt szakemberekkel egvütt végig néztük a kétszintes épületet. A földgáztüzelésű kazánok között „úri módon" dolgozhatnak az emberek, öt darab nagy teljesítményű kazán áll a földszinten. Egy kazán teljesítménye óránként 1,5 millió kalória hő. Ebből az épületből látják el fűtéssel és melegvízzel a szomszédos tízemeleteseket és négyemeleteseket. azokat a házakat, amelyeket a dunaújvárosi házgyár kész termékeiből szereltek össze. Körülbelül ezer lakást füthetnek ebből a viszonylag kicsiny, de modern külsejű és felszerelésű épületből. Távolabb. a 115-ös Jelű épület végénél építik fel a városnegyed első közintézményét, egy tizenhat tantermes általános iskolát. Az új tanévet már ott kezdhetik a városrész ifjú lakói. Ezt az iskolát testnevelés szakosnak nyilvánították, de nagy kár. hegy a különben ragyogó létesítmény csak a hagyományos méretű tornatermet kapja. Az iskola szomszédságában állnak már a leendő bölcsőde falai, ha elkészül, nyolcvan kisgyermeknek nyújt kényelmes elhelyezkedést. Az építésvezető irodájában tervrajzok, grafikonok díszítik a falat. Nézzük a záportározót, amelyet a töltés aljában gyalultak ki. Rendeltetése: a városnegyedre hulló csapadékot összegyűjtse és egy szivattyúval onnan átemelik a kürtöltésen kívül levő csatornába. Így. ahogyan most kinéz, csúnya, mocsaras, gazos, .szúnyogtanya". Rendbe kellene hozni, parkosítani, s ha nincs csapadék víz. akkor a városi vezetékből engedni bele vizet. A lakásokról. Ebben az esztendőben 1235 lakást kell átadnia az építőiparnak a szegedi Tarján városnegyedben. Első hallásra soknak tűnik. Zilahy János Péter mondja: — Az első félévben átadtunk 423 lakást, a harmadik negyedben 336 darabot adunk. Valóban úgy tűnik, hogy a negyedik negyedév kevés lesz a fennmaradó közel ötszáz lakás átadására, de több épületnél előrehaladott állapotban folynak a munkák. S ha már a lakásokról beszélünk. érdemes néhány adatot feleleveníteni, mivel sok a szóbeszéd. • Ez idáig a tarjáni területen 1800 lakást építettek fel és adtak át a DÉLÉP munkásai. Csupán a Táppénztől a gyógyfürdőig Sok fejfájást. gondot, pénzkiadást okoz minden változás a családok életében. A szülés, haláleset, betegség a társadalom számára sem közömbös. Kiadásainkból egyre többet igyekszik magára vállalni. Ez nem légből kapott megállapítás. Pillantsunk be a számok rengetegébe! Valljanak azok a társadalmi gondoskodásról. 1069-ben elértük, hogy Magyarországon a lakosságnak csupán 3 százaléka nem részesült társadalombiztosításban. Ez azt jelenti, hogy 10 miilioan élvezzük az állam támogatását, Csongrád megyében szinte valamenynyien. A segítség megoszlik a pénzben fizetettek és a természetbeni szolgáltatások között. Az előző évhez képest az egv biztosítottra jutó táppénz összege 41 forinttal nőtt. Ugyanakkor lényegesen emelkedett a táppénzes napok száma is. Itt Ez azonban csak a munkaérdemes megemlíteni, hogy viszonyban álló dolgozóknál az üzemi balesetekből szár- tapasztalható, a termelőszömazó megbetegedesek 0,5 vetkezeti tagoknál elenyésző százalékkal csökkentek az az emelkedés. Az állam kielőző évekhez képest. Az adásai közül közel 88 miiegyéb balesetek miatt is ke- lió forintra nőtt a családi vesebben maradtak el mun- pótlékként kifizetett összeg, kahelyükről. mint tavaly. (1968-ban közel 83 millió foörvendetes a terhességi és rint volt.) gyermekágyi, valamint az A készpénz-szolgáltatások anyasági segélyben részesü- közül legnagyobb összeget a lők számának gyarapodása, nyugdíjasok kapták 1969-ben ami a szülések számának 5,5 is. amely megközelíti a 389 százalékos növekedéséből millió forintot, ez az előző következik. Ebben pedig éviné! 7.6 százalékkal több. érezhető a gyermekgondozá- A természetbeni szolgálsi segély léte. A felmérések tatások értéke is emelkedett, az igénybevevők számának A 350 millió forintos segítrohamos emelkedését mu- ^ megoszlik a gyógyszer-. £2"!segédeszközök-. 1969 januárjában 4138. de- anyatej-, csecsemokelengvecemberre 6161 kismama ré- juttatás. a gyógyfürdő-jeszesült gyermekgondozási gyekhez és az ottani ellátásviszonyítás kedvéért: az újszegedi Odessza városrészbén mindössze 894 lakast építettek. Óvatos becslések szerint az idei év végén körülbelül 2500 tarjáni otthonban lakhatnak, s ha a négyes szorzót használjuk, az bizony 10 ezer embert jeleit Érdemes erre a számra felfigyelni. nem csak a nyugdíjas Tóth Lajos bácsinak, aki lángost süt a villamos végállomásánál, hanem a kereskedelmi, a vendéglátóipari. a szövetkezeti, a közlekedési, postai és minden olyan szervezetnek, amely valamilyen formában a lakossági ellátást szolgálja. Sokáig lehet bolyongani az épülő városrészben. Nézni a formájában is érdekes víztornyot. amelyet újfajta eljárással építettek fel, de lassan fejeznek be, s tetemes bérleti díjat fizetnek azért a daruért, amely a tetején álldogál. Az építésvezető panaszkodik. hogy szűkös a mélyépítési és a közműépítési kapacitásuk, de most az okozza a legnagyobb fejfájást számára, hogy a szolnoki házgyár zárak nélkül szállítja a lakások ablakait és ajtóit. Miért? — A szolnokiak arra hivatkoznak, hogy ők se kapták meg a zárakat a soproni gyártól. Ez az aprónak tűnő dolog visszatartja a tízemeletes sorházak építését. Az ablakokat be kell szögelni, hogy a szél be ne csapja, mert széttöredeznek az üvegek. De mázolni se tudjuk addig, amíg a zárakat nem szerelik rá. Elszomorító, hogy egv felelős mérnök, aki egy ilyen fontos építkezést irányit, 7— 800 ember munkáját dirigálja. napokat telefonálgat, lótfut az ablakzárak miatt. De még elszomorítóbb lesz. ha emiatt támad zavar a lakásépítkezés menetében. ha emiatt nem tudnak átadni időben több száz új otthont. A tarjáni városrész építkezése ettől függetlenül megkapó és lenyűgöző. Jó érzés látni, hogy szinte gomba módra szaporodnak a házak, fedelet, kenyelmes otthont nyújtva a rászoruló embereknek. Gazdagh István Sorsok statisztikája Sorsok statisztikája — joggal nevezhetjük így azokat az adatokat, melyeket az SZMT munkavédelmi bizottsága a' baleseti helyzetről gyűjtött össze. Életekről, emberek testi épségéről, hozzátartozók gyászáról, fájdalmáról vallanak. És újólag figyelmeztetnek is. Idén — januártól május végéig — 1244 baleset történt a megyében. Noha ez kevesebb a tavalyinál, a kiesett munkanapok száma jóval — mintegy hétszázzal — több. Több volt tehát a súlyos baleset, a maradandó sérülés. A négy halálos és tizenkilenc csonkulásos baleset is mementó: arra emlékeztet, hogy ezen a területen nem szabad megmaradni a szavaknál, nem szabad megelégedni lassú fejlődéssel sem. Tettekkel is mind fokozottabban dokumentálni kell azt a sokszor hangoztatott tényt, hogy nálunk legfőbb érték az ember. A gazdasági vezetőkre éppúgy vonatkozik ez, mint a kisebb csoportokra, brigádközösségekre, ahol az egymás iránti felelősség erősödése szükséges. Egy bizonyos: a balesetvédelem leckéit nem utólagos szánom-bánomból, l\anem józan előrelátásból kell tudnia mindenkinek. Ezeket a leckéket nem lehet számonkérés nélkül hagyni egyetlen munkahelyen sem. és nem lehet olyan időszakos feladat, amely elhomályosítja fontosságukat. Szigorúbban! „Megállapítottuk, hogy a gépet szabálytalanul üzemeltették, a sérült nem volt kioktatva." „Olyan marógépen dolgozott, melyen védőberendezés nem volt." „A gép használatát eltiltottuk, mivel annak hidraulikája nem biztonságos és hiányzott a kés elől a védőrács." Három idézet — három különböző balesetről. Elég ezt a három jellemző mondatot idézni a tájékoztató jelentésből, hogy illusztráljuk: milyen gyakori az óvórendszabélyok megsértése. A fentiekben csonkulás — egy-, két-, illetve három ujj elvesztése — volt a most mar örökre pótolhatatlan veszteség. Miképp történhet meg, hogy az olyan reális veszélyeket. melyekkel nyilván mindenki tisztában van, mindaddig nem sietnek elhárítani, míg arra egy tragédia nem ad parancsot? Ha védőberendezéssel, ráccsal meg lehetett volng előzni a bajt, miért nem intézkedtek? A munkavédelmi bizottság sok szempontot mérlegelve, pénzbírságot ró ki azokra, akik elmulasztották az óvintézkedést, ellenőrzést. Meg kell mondanunk; ezek a bírságok — háromszáz—hétszáz forint, egy főtechnológus esetében ezer forint — egyáltalán nem állnak arányban a felelőtlenség okozta sérülésekkel. Igaz, kismillió forint sem lehet elégtétel egyetlen ujjperecért, — mégis az a véleményünk, szigorítaniemelni kell a büntetést. Meggyőződésünk, hogy ez is eszköze lehet a balesetek csökkenésének. Ipari tanulók Sokszor elmondjuk: nincs nagyobb ellenségünk a nemtörődömségnél, lélektelenségnél. Áll ez a balesetek megelőzésére is. Ahhoz, hogy a tevékenységet elég fontosnak érezze valaki: szív is kell. Emberszeretet is. És talán, sőt, biztosan: gyermekszeretet. Mert ha valamire, a felnövő fiatalok testi épségére még fokozottabban kell vigyázni a gépek világában. S a szakmai fortélyokkal együtt meg kell tanítani a biztonság szabályait, fogásait is. 1969 első öt hónapjában 55 olyan baleset történt, amelynek ipari tanuló volt a szenvedő alanya. Idén 43 tanuló szenvedett kisebbnagyobb sérülést. A számok javulásról — igaz, még nem elég meggyőző javulásról — tanúskodnak. Szeretnénk hinni, hogy egy pozitív folyamat megindulásáról van szó, hogy az üzemekben ezután következetesebben, még nagyobb gonddal nevelik a fiatalokat önmaguk megvédésére. Simái Mihály Elnökségi ülést tartott az MTESZ További változatos program Az MTESZ Csongrád me- sokat, s számos korreferátum gyei szervezetének elnöksége is elhangzik. Ugyancsak a tegnap délután ülést tartott. Szegedi Ünnepi Hetek idején, Dr. Kovács Kálmán, a me- augusztus 11-én és 12-én rengyei szervezet elnöke nyitót- dezi a Közlekedéstudományi ta meg a tanácskozást, me- Egyesület az országos postáslyen több aktuális témáról találkozót. Augusztus 11-én tárgyaltak. kezdődik a háromnapos orJúlius 22-én és 23-án mint- szagos gázkonferencia — az egy 150 hazai szakember Energiagazdálkodási Tudorészvételével rendezik meg manyos Egyesület rendezeséSzegeden — a városi ta- ben; ugyanebben az időnáccsal, idegenforgalmi hiva- Pontban lesz a textilesek tallal közösen — a III. Ipari vándorgyűlése is. Tudományos Konferenciát. A Az elnökségi ulesen szó marketing, piackutatás, rek- volt a Magyar Iparjogvédellám és propaganda időszerű ml Egyesület Csongrád mekérdéseiről avatott szakem- 8yel csoportjának megalakiberek tartanak majd előadá- Zsarol. A csoport eletrehivaMagyar-iráni tárgyalások segélyben. A születésekkel természetesen egyenes arányban nőtt a csaladi pót- zajarulas kozott. lékra jogosultak száma is. hoz. üdültetéshez való hozCb. Á. sát szeptemberre tervezik, várhatóan ekkor alakul meg a Neumann János Társaság Csongrád megyei csoportja is — a kibernetikus tudósok, szakemberek összefogásából. A X. Műszaki Hónap értékelését is napirendre tűzték A Hushang Ansaris iráni reste dr. Horgos Gyula kohó- az elnökség tagjai: eredmégazdasági miniszter vezetésé- és gépipari minisztert, akivel nyesnek ítélték meg a hónap vei Budapesten tartózkodó tárgyalt a magyar gépipari küldöttség megérkezése után termékek iráni exportjának megkezdte tárgyalásait a fokozásáról, valamint az iráKülkereskedelmi Minisztéri- ni ipari termékek vásárlásáumban dr. BírQ József külke- nak lehetőségeiről, reskedelmi miniszterrel. A delegáció ezt követően szerdán megtekintette a Csepel Vas- és Fémművek szerszámgépgyárát, majd felkesorán kifejtett tevékenységet, annak dacára, hogy az árvíz az utolsó tíz nap rendezvényei közül sokat meghiúsított. CSÜTÖRTÖK. 1970. JÜLIUS 16. DÉLMAGYARORSZAG