Délmagyarország, 1970. július (60. évfolyam, 152-178. szám)

1970-07-16 / 165. szám

Tarján István Kapitán Az asmarai magyar Kétségbeejtő helyzet. A ban az időpontban a követhőguta életveszélyes is lehet, kezüket olvashatták a DElezett. s harminc év múltán akkor találkozott ismét, mielőtt az felszállt a repülőre. Ezután a könyvelő mindig lesle az újságokat, hogy a Székesfehérvár mikor érkezik újból Massawa-bn (a lapok ugyanis naponta közlik a kikötőben horgonyzó hajók hez volt szüksége e „kellékekre". Rádión kértek Adenböl az TERT vezetői: „Beteg állaangol katonai mentőhajót, pota kórházban kielégitó, de nem Jelentkezett senki, hazautazását az elektrotechPersze. az angolok már út- nikussal együtt tanácsolom, r a készen várakoztak haza- Indításuk 23-i kairói MALÉV névsorát), S tgy lett a telesefelé a függetlenséget kihar- géppel. Addig kórházban Bfve1 e*yutt vendege a kapieolt Dél-Jemen kikötőjében, maradna." tánynak így hát a beteget feltek- Hét nap múlva a kapitány NthÍ£y "appal később — tették a raktár tetejere. s autóbuszon elkísérte a két 5 , °BTERT megrendelést állandóan locsolgatták. Egyik beteget a Massawa-tól mint- 5°lytan ~ I.ondónbol 16a társa őrködött felette, mert egy 110 kilométerre, a tenger- tengerészett térképét és ot rohamaiban bele akart ug- szinttől 2100 méter magasan szakkönyvet kapott Süveges íanl a tengerije. Szerencsére fekvő Asmarába. László. Afrika megkerülésééjszaka valamelyest enyhült A körülbelül 300 ezer laa hőmérséklet, s keveset ja- kosú város valamikor olasz vult a hógutás állapota is. Erjtrea székhelve volt. CsoMósnap reggel érkeztek dálatosan sz.ép. ligetes tele- Mint említettük a mohaMassawa ele. A már ismert pülés Az etióp kikötővaros- meda„ szentföld kanuiához. skót révkalauz éppen akkor ból szerpentinen lehet ide ™ , " ! vezetett ki a kikötőből egy feljutni. amelynek egyik Dzslddóba- cementet es otamerikai hajót. Süveges szegélyével párhuzamosan szaz kecskét kellett azonban László a Székesfehérvár „W" vasút vezet, majd több száz még a Székesfehérvárnak jelű (veszelyt jelző) lobogo- méteres szakadékok követ- szállítania A? utóbbiak kiJav* értésérc adatta. hogy koznek. A buszon és vona- S^uf^S voltat nagy baj van. A skot nem is ton egyaránt négy óra a , ......... .. kísérte tovább az amertkaia- menetidő. A hőmérséklet itt mivel EtiÓpiabül ~ akálcsak kat — ami egyébként is csak már az európaiak számára ls Szomáliábol is — nőstényálformaság lett volna — s kellemes; jellemző. hogy lat kiszállítását kormányrenmotorcsonakjan az elmarad- nmíg Massawa-ban 38 fok delet tiltja hatatlan „falábú herceggel" voIt addig ugyanabban az . . ., , ,, kikötőbe. Mire a mieink hor- id6ben — a kapitány meg- A óakkecskék nagyon büazonnal visszairamodott a kérdezte — 22 fokot muta- dösek voltalt, de a jelenlégonyt vetettek, már ott is tott a hóméra tük. ahogy mászkáltak le. s volt egy etióp orvos. .... ' . ., , A Halié Szelasszié nevét A lakosság többsége ol«* ol. némiképp fehadította , „ , . . . . Ennek megfelelően a város tengereszeinket, akik már íí fff ? ü2le,i neByede J» mintha meglehetősen türelmetlenül a hogutas gépapolót. A ka- Itáliában lenne. Olasz venpitány is elkísérte, s megál- déglőkben. cukrászdákban lapította, hogy az állam* tá- étkeznek, szórakoznak a mogatással fenntartott, nem helybeliek és az idegenek, drága kórház modern beren- Tartományi legfelsőbb bíródezéssel — légkondicionált ság ^ szekel Asnvarában. S szobákkal is — rendelkezik. a városnak a nemzetközi for\z orvosok vegyes összeté- galomba „bekapcsolt" repütelűak. színes- és fehér- lőtere is van. bőrűek az ápolónők azonban Miután két b^ttja el_ kivétel nékűl fehérbőrű apá- repüu Kairóba a kapitány buszon visszautazott MassaHárom napon át gyógyke- wa-ba, ahol különös meglezélték a magyar tengerészt, petésben volt része. Egy hatakit a társai naponta felke- van felé járó magyar várta restek; ennivalót is vittek Asmarából. tehát onnan, neki. mivel a kórházi élelem ahonnan négy órával előbb kevésbé volt jó az európai elindult gyomornak. Honfitársunk a 30-as évek Szeptember 13-án délelőtt végén Mohácsról vándorolt 9-kor Süveges László a be- ki Eritreába. olasz nőt vett tegról ezt táviratozta Buda- el feleségül, s az egyik cégpestre: „.. .ma reggel ba- nél könyvelősködött Kidejóra hoztuk, orvos szerint rült. hogy ifjúkori jó barátja meggyógyult, hajón azonban volt a szívbaja miatt korábrosszul lett, kórházba vissza- ban hazaküldött gépmesterszállítva." Másnap ugyanab- nek. akivel állandóan levevárták az Afrika körüli út megkezdését. (Folytatjuk.) Izmail egy éjszakányira görcs a torkunkra tapadt, rainak zaja hallatszik. A van Odesszától az öreg Ha őrségen álltunk, ha sze- kettősfalú kerek ablakon túl „Onyega" nevű hajóval. A műnket a sötétre szegeztük, izzik a tenger, lehet vagy 32 száguldó szárnyas „Rakéta' ha kerestük az ellenséget. A fok. Mi nem érezzük a hőI és a „Sirály" órák alatt gyorsnaszád apró alkalma- séget. Jobbra ül az első hehagyja maga mögött az utat 'tosság, a csatahajóhoz, cir- lyettes, a segédtiszt, s bala tengeren, majd a Dunán, kálóhoz képest játékszer, ra a tolmács, velem szemA mi „jószágunknak" 12— Kevesen vagyunk ilyen ha- ben Caplin Vladimír Va13 órára is szüksége van. jón, a legénység gyorsan szUjevics. a mosolygós kapiBevallom. az első fél órá- megismeri egymást, öszin- tány. ban irigykedve gondoltam a ten mondom, szinte ez a ba- _ Valami izgalmas törtérepülő „tengeri buszokra"... rétség adott erőt, hogy új- netet szeretne hallani, ugye. Kísérőm, Jurij, valamikor ból és újból kiálljunk a fe- az újságírók mindig ilyenre az Onyega kapitányával délzetre. Szolgálat után alig kíváncsiak — Nem! — feleegyütt szolgált az Északi- vártuk, hogy leérjünk a ka- iem. inkább beszéljen matengeren. Meglátták egymást, jütbe, megbeszéljük a leg- gáról — Magamról? — s mi sem természetesebb, apróbb eseményt js, elszív- n0 de ön igazán furcsáhogy vacsorára a kapitány juk az erős cigarettát. Em- kat és nehezeket kérdez a vendégei voltunk. Nyikolaj lékezés az otthoniakra — kapitánytól. Hogy magarnAmitrijevics Arabadzsi ez jelentette számunkra a ról! — Engedje meg, megKrímben született őszinte régi életet... ,Talán érti? magvarázom A valódi havendégszeretet, lekötelező A barátommal bizony na- jóskapitányokról keveset tubarátság árad belőle. Min- gyon összemelegedtünk. Tő- dunk meg. Mindig valami denről beszélgetünk: a vi- szavakkal is megértettük rettenthetetlen tett, mesébe lágról, a divatról, az űrha- egymást, tudtuk, mire gon- mg legenda szemüvegén kejózásról — és a szerelem- dol a másik. De eljött az a resztül látjuk őket Én most ról. S egyszerre tudatomig nap is, a rettenetesen ne- az „egyszerű" kapitánnyal jut, amit már kétszer-há- héz. Én nem bírtam már szeretnék.. Rendben romszor láttam a kapitány- erővel, ő vállalta az én varl) sejtém, mit szeretne, nál: sosem issza ki fené- szolgálatomat. Míg én moz- KÍ a parancsnok a hajón? kig a poharat, az utolsó dulatlanul, gémberedett ta- gn; nos. öt percet adok a cseppeket maga mellé a gokkal feküdtem a prics- magamról szóló témának! hajódeszkákra hullatja, ön- csen, helyettem ő állt az Széles jóindulatú arca ként adódik a kérdés; mi- ágyú mellett, s őt érte ha- mosolyog ért? Elnézést kér először, lálos lövés. Akkor tanultam _ A rton lettem, azt mondja, beszélgessünk a naszád kapitányától, természetesen első emlékem csak tovább derűs dolgok- Aefe™ ett 3 VÍZ meS 3 hajÓ ~ ról. Unszolásomra azonban tatni. Legyen béke vagy há- ^'ten^z "Tttlm ta' belefog a történetbe. ború a mi halottaink belül év£f koro^ban> 25 évvel ez. . ... . maradnak. Mert velük is - A második vilaghabo- erősebbek vagyunk Az utolniban gyorsnaszádon szol- sb csöppek a bajtársaké... gáltam a Fekete-tengeren. A nappal nem különbözött az éjszakától, az a bizonyos Mindössze a légkondiciosemmihez sem hasonlítható náló berendezés ventillátoCsak szolidan — Nem értem a íelháboro- ötvenest, ide a dolgos tenyedását, uram! — mondja a de- rembe. Nincs mese, ami jár, rék férfiú, miközben a Csön- az Jár. Tudja maga, mi az des Nacsáék vadonatúj truty- ilyen hőségbe utazni? Nahát, mándligépet reparálja. — Mi Akkor meg miért sajnálja? rossz van abban, hogy én Micsoda? Hogy csak egyszer megjavítom ezt a masinát és jövök és annyi külödijat szeutána megkérem az árát? dek, mintha mindenkihez küUgyan kérem, mért lenne az lön utaztam volna? De hát sok! A javítás, ugye, az húsz hogy képzeli, uram? forint, azután a Szegedről Számoljam fel a legelső való kiutazás szintén húsz kuncsaftnak és aztán a többi forint. Tegye a szivére a ke- ne fizessen? Mór lássa be, ez zét uram, sok az u negyven nem lenne igazságos. Nagy forint egy ilyen príma mun- hőbörgések származnának káért, ami ráadásul nem is a abból. De mekkorák! szakmain, csak hobbyból ja- Hogy ^ el köztük az vitom ki.' útiköltséget arányosan? Még - Persze, hogy felszumo- mlt nem, Mesterember vaom azt a harminc forint uti- én> nem Számtantanar. I költségét azokért is, amik a Különben is alig tudtam ki- ! szakmambu vagnak. Megja- diózni hogy minden utam: v.tom én ebben a faluban a kereken hatvan forintba ke-' hutogepet is meg a mosoge- rüJ _ s akkor még az éles pet is, abba Inba nem lesz, kanyarokat nem is SZám(. de hat az útiköltség, ugye, az tom! Mennyi gyógyszert fogyaszt Szeged? Élet és betegség szorosan forgalom a patikákban. Az dig mór közel 30 százalékösszetartozó fogalmak, akár- év téli. tavaszi hónapjaiban kai túlszárnyaltuk, csak az ember és a pusztító mi, szegediek is sokan szen- u . ... kórok elleni védekezés. Kez- vedtünk influenzában. Azor- f|g V|QyUK detben voltak a bűvös szava- vasok egyre-másra írták fel ® * kat mormogó mágusok, a kí- főleg az antibiotikumokat, a I'I-Í.Lgyót. békát kilúgozó boszor- Vegacillint és társait, és mi WlZdSud kányok és kétes hírű íriaikat épp oly szorgalmasan válkínálgató kuruzslók. Az első tottuk ki őket. Érthető tehát A 16 ^^ mindig annyit igazi gyógyszerek, a gyógy- ezekből az előző fél évekhez ^ akkor szed be a fellrt füvek felfedezésétől hosszú viszonyított 20—25 szazaié- gyógyszerből, amennyit orvolt az út napjainkig. kos fogyasztásnövekedés jú- Vosa javasol Előfordul azonnius végéig. És megcsappan- ban hoRV öngyógyító hajla. Fnvrp tnhh a ,rakt1n keszletfk ?? mú emberek - az intenzftairc 1UUU eddigleknél jobban - 10-15 vebb hatás eRyenlő Ryógvu. szazalekkal — a köhogescsil- ielszavával — többet nvóavszert eszünk ia°ítókbó1. ^ áitaiabaaKKa Szednek be a kívántnál. » fogyott f vernyomá^okken- makrán nagy árat Világjelenség az emberiség értág"tóS^°göre.s- fizetnekallandoan novekvo gyógy- 0idókból és a vitaminokból. A másik veszély azokat feszerfogyasztása. Első hallasra ha a 8Zámoknak hinnj le- nyegeti. akik évek hosszú sofelvetődhet a kérdés: több a bet semmj okunk aggoda- rán felhalmozott üvegcséikbeteg ember? Ellenkezőleg. lorr^ra; szeged jól alvó. nyu- bői valóságos kis házipatikát Gyógyászatunk — éppen „odt vár06 csupán 2—4 szá- rendeznek be. A régi. sokmert eljutott arra a fejlett- bókkal volt nagyobb szük- szor mar elszíneződött, szétsegi szintre, hogv elsőrendű ségünk altatókra, idegcsilla- porladó tabletták csak újabb feladata a megelőzés — a p,tókra. mint az előző fél- balok okozói lehetnek. A sokféle gyógyszerrel egyre években. (Lehetséges, hogy gyógyszertárakban egyébként inkább kepes arra. hogy az arvízi készültség miatt bárkit készségesen felvilágomegorizze egeszsegunket. A legtöbbünknek nem volt ide- sítanak a bevitt gyógyszerek gyorsulo ido tempójaban no je aiudni?) Es még egv ér- felhasználhatóságáról. És véli kínálat a gyógyszertárak- dekes szám: az előző évben gül: barátunknak, szomszéban, ami nemcsak mennyi- egy szegedi étlag 495 forint- dunknak. ismerősünknek ne segt. minőségi gazdagodast is tal növelte gvógvszervásár- csak könyvet ne adjunk köljelent. Különleges keszitme- 1;issa] a gyógyszertárak be- csön!..; Ezt az összeget ed- Chikán Ágnes az én zsebemnek éppen olyan kiadás, mint a csavar meg a drot. Azt meg ke'll a tulajnak fizetni! — Különben mi az a negyven forint uram, amit a csináltatáson kívül zsebre teszek? Maga is kap napidíjat, ha kiszáll, ne is tagadja, hát akkor én miért nem számolhatom el az útiköltséget? Csak szolidan persze, csak pianisszimó... Igen. ahogy mondja: mindenki külön leszámolja azt az S. M. nvek jelennek íueg, vagy a kutatások a már meglevőknek új hatásterületeit fedezik fel. A gyógyszerek hozzáférhetőségét megkönnyíti, hogy hazánkban csaknem mindenki részese már a betegbiztosításnak. Vegacillin, findaxin és társai A járványok idején természetesen ugrásszerűen nő a vételét. Vadak a jegesbarlangban A kánikulai időjárás- barlang. 25 méter hosszú, ban az ország egyik leg- 5 méter széles sziklaüreghidegebb pontja a Borsod ben most is apró jégkrismegye zempléni részein I^lyok borítják a falakat, levő telkibányai jeges A telkibányai jegesbarlangban — e természetes jégszekrényben — a BorDÉLMAGYARORSZÁG v CSÜTÖRTÖK, Erdö" es . feldolgozó • o-n irii ITTC ifi Vallalat a nyan honapokban 1970. JULIUS 16. AZ ELEJTETT VADAKAT TÁRÓBA. Kár és elmaradt vagyoni előny A Legfelsőbb Bíróság ítélete Ismételten felmerül a tár- mekkora kár érte. Elöfordulsadalmi tulajdont sértő cse- hat ugyanis, hogy a közvetlekményeknél. hogy mi is lenül károsodott vállalatnál tekintendő valójában a kár előállott kér összege nem összegének. A Legfelsőbb egyenlő a társadalmi tulajBíróság egyik bűnügyben ho- donban okozott összes kárzott ítéletében kifejtette, ral. Helyetelen tehát csupán hogy a cselekménnyel oko- a közvetlenül' károsult válzott és közvetlenül keletke- lalatnál keletkezett kari, zett káron, illetve hiányon vagy hiányt, illetve értékés értékcsökkenésen kívül az csökkenést alapul venni, elmaradt további vagyoni Mivel a társadalmi tulajdon előnyt is figyelembe kell egységes és oszthatatlan, venni Alapvető elv ugyan- ezért a kár összegének mégis: a társadalmi tulajdon sé- állapításánál az elmaradt relmére elkövetett bűncse- egyéb vagyoni előnyt is _ lekmennyel okozott kar osz- . , ° , , .,,.. szegének megállapításánál arm adodhat Például kulonazt kell szem előtt tartani, böző árrésekből, adókból stb. hogy magát a társadalmat — figyelembe kell venni. előtt. Még egy kerek szám: 15 éve kaptam meg a kapitányi kinevezést. Ekkor voltam életemben másodszor a legboldogabb. (Először, amikor fölvettek hajósinasnak.) Közben történt egy, s más. Elvégeztem jó néhány iskolát, viharokat és eseménytelen utakat jártam meg. Kikötöttem Izlandon, Kubában, Firenzében, ki tudja még hány helyen; ittam négy világrész édes- és sasanyú italából. Mikor éppen nem hajózok, Odesszában éldegélek, havi 350 rubeles fizetésemből, kaptam háromszobás lakást, nevelem kislányomat (aki 19 éves és zeneiskolában tanul), néha pedig lemosom a jó öreg Volgámat. Elég? — Nem, nem hiszem, hogy önnek enyiből állna az élete. — Nem tette föl, de tudom, most „teszf'-kérdés jön. A Parhomenko hajó parancsnoka (ez én vagyok) mindösze annyiban különbözik a többi kapitánytól, hogy más a szórakozása. Szórakozása? Én nyelveket tanulok. Vannak köztünk olyanok, akik csodálatos balaiajkákat faragnak, vagy vitorlásokat építenek. Látja? Az én kezeim meglehetősen nagyok és esetlenek. Így hát én legfeljebb, ha a konyakot tudom rendesen kitölteni a poharakba... Azonban ne higgye, hogy ez a kedvenc időtöltésem. Már említettem — idegen nyelveket tanulok, nagyon szeretek olvasni. A Parhomenko csodálatos hajó, ezt ön is láthatja, csinos könyvtárral is felszereltük. Ha akad némi idő, oda veszem be magam. Gyakran és nagy szeretettel olvasom Dosztojevszkijt és Hemingwayt. Apropó — Hemingway. Tudja. én jó néhányszor megfordultam már Kubában. onnan tudom, hogy a kubaiak nagyon szeretik öt, Ernesto papának nevezik. Ha tehetem, elmegyek a Hemingway-múzeumba. Nézem a vadászfegyvereit. a különleges magas íróasztalát. Azt hiszem, ott értettem meg igazán, amit ő könyveiben az embereknek szánt. Ernesto papa gyűlölte a kiszolgáltatottságot, a kicsinyességet és az életet is csak addig szerette, amig ő szabhatta meg irányát. — Tudja, a tengeren van idő gondolkodni. S én sokszor igazoltam magamban az öreg halászt. A mi életünknek az igazi küzdelem ad értelmet. Ahogyan azt az önök Madách Imréje szintén megírta... Elbúcsúztunk. Ezt a kérdést már nem is Caplin kapitánynak szánom: vajon csupán a tökéletes rádiókapcsolat, a kapitányi híd fölött forgó fáradhatatlan radarantenna, a biztos Diesel-motor juttatja célba a hajót az óceánokon keresztül? Matkó V\tvin