Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-14 / 138. szám

Elrendelték a Berettyó gátjának megnyitását A Tisza kelet-magyarországi mellékfolyóinak rohamosan növekvő áradása a Tisza-völgyi árvíz-védekezésben kritikus helyzetet idézett elő. A Berettyó és a Sebes-Körös magyarországi szakaszának vízszintje általában 1 méterrel meghaladja az eddigi legmagasabb vízállást. E folyók hirtelen áradása miatt szombaton 15 óra 30 perckor a víz hosszú szakaszon 3—5 centiméterrel megközelítette a Sebes-Körös gátkoronáját. A folyók áradása tovább tart. Ezért a védelemvezetés elrendelte Szeghalommal szemben, a BeNAPI KISLEXIKON a Tisza szabályozdsáról Szeged védekezése az árvíz ellen a XVII. század végétől kezdve adatszerűen is nyomon követhető. # Az első név? Az 1731-es árvíz után a Tisza mentén már öszszefüggő védőgátat építettek. A gátrendszert évről évre bővítették, A város neves mérnökének. Vedres Istvánnak köszönhető, hogy 1799ben, s az ezt követő évtizedekben jelentősen csökkent az árvizek pusztítása. # Vásárhelyi vagy Paleocapa? A Tisza-szabályozás nagy műve 1833-ban, a térképezéssel. műszaki felvétellel kezdődött. Széchenyi István 1845ben Vásárhelyi Pált (1795—1846) bízta meg az átfogó tervek elkészítésével. A munkálatok végrehajtására megalakult a Tiszavölgyi Társulat. Vásárhelyi halála után külföldi szakembereket kértek fel a tervek felülbírálatára. Közülük különösképpen Pietro Paleocapa (1789 —1867). a P6 szabályozója foglalkozott behatóan a szabályozás problémáival. # Különbség közöttük? Vásárhelyi a feladatot mindkét oldaláról — az árvizek gyors levonulása és az ármentesítés — érzékelte, Paleocapa inkább csak az ármentesítésre fektetett súlyt. Végül is a szabályozás általában Vásárhelyi tervei alapján ment végbe. # A „nagy víz" hatása? A szabadságharc bukása után lanyhult a munka, sok hibát okozott, hogy csak a szabályozást tekintették állami feladatnak, a gátak építését központi irányítás nélkül, helyi árvédelmi társulatok végezték. Szeged 1879. évi katasztrófája hívta fel a közfigyelmet és kényszerítette arra a kormányt, hogy a szabályozás művét be kell fejezni. A töltéseket megmagasították. a hullámteret rendezték, a még szabad árterületeken töltéseket építettek. A századfordulóra végül is Európa legegységesebb, legnagyobb védőműrendszere jött létre a Tisza mentén, összesen mintegy 4500 kilométer töltés épült, több mint száz helyen vágták át a folyó kanyarulatait, s ezzel körülbelül 450 kilométerrel. a folyó egynegyed részével rövidítették meg a Tiszát. Apáink nagy alkotásának értékét megbecsülni tanít az idei árvíz is. rettyó bal partján az árvízvédelmi gát megnyitását, és a várható árhullám egy részének az előre kiépített vésztározóba vezetését. A vésztározó elöntése csak mezőgazdasági területeket érint és csökkenti a Berettyó vízállását. Ezzel az intézkedéssel kívánja az árvízvédelem a folyók magas árvízszintjét csökkenteni és a sűrűn lakott, értékes területeket az árvíz elöntésétől megmenteni. A Fekete-Körös, amelynek vízállása 80 centiméterrel haladja meg az eddig észlelt legmagasabb vízállást, rohamosan árad. A román szervek értesítése szerint a jobb parti töltés román területen, az ún. felfogó csatorna feletti szakaszon átszakadt. A kiömlött víz magyar területeket egyelőre nem veszélyeztet. Eléri az eddigi maximumot a fcéhér-Körösön levonuló árhullám is. A tápéi Tisza soron megmentik a felhasználható anyagot a bontásra ítclt házakból. Képünkön: diákok segítenek a károsultaknak Véget ért a tanév Június 15—16-án beiratkozás az elsőbe Az árvízvédekezés bérügyi problémáiról A már több hete tartó árvíz elleni védekezés nagy próbára tette erőinket, és még mindig nem beszélhetünk erről a küzdelemről múltidőben. A védekezés irányítását, módszerét mélyen áthatja pártunk politikája. A lakosság áldozatkészsége, felelősségtudatának magas foka, a gátakon, a munkapadok mellett, földjeinken, hivatalainkban, intézményeinkben tanúsított helytállása, mind-mind e módszerek eredményességét igazolja. A védekezés során felmerült bérügyi kérdéseket is ilyen szellemben kell kezelnünk, rendeznünk. A szakszervezetek az utóbbi napokban mindinkább tapasztalták az árvízvédekezéssel összefüggő bérügyi problémák jelentkezését. Miből erednek e problémák? Mindenekelőtt abból, hogy a megyénkben folyó árvíz elleni védekezés sajátosságait figyelembe véve kell alkalmaznunk a Munkaügyi és Pénzügyminisztérium, valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa 3050/1970. sz. együttes állásfoglalását (megjelent a Munkaügyi Közlöny 17—18. számában), továbbá a 15/1957 (IV. 3.) PM.) sz. rendelet, valamint ennek végrehajtására kiadott 7/1959 OVF sz. utasítást. Csongrád megyében az érdekelt szervek — a védekezés megyei sajátosságainak megfelelően — egyeztették állásfoglalásukat. Ily módon a védelemben dolgozókat, azokat, akik a védekezés, vagy a kitelepítés következtében munkahelyükön megjelenni nem tudtak, az alábbi járandóságok illetik meg: 4 A védekezési munkára beosztott munka- vagy tagsági viszonyban álló dolgozót a szokásos napi munkaidejének megfelelő igénybevételért az egy napra eső átlagkereset, kiküldetés esetén kiküldetési díj illeti meg, amelyet a munkáltató folyósít. Ez vonatkozik állami vállalatok dolgozóira, költségvetési szervek munkavállalóira, a kisipari, fogyasztási és értékesítési szövetkezetek dolgozóira és tagjaira. 2

A heti pihenőnapon • végzett munkáért, illetve a szokásos napi munkaidőn túl végzett munkáért járó munkabért, valamint a védővonalakon végzett tényleges védekező munka utáni 30 százalékos biztonsági pótlékot szintén a munkáltató számfejti és fizeti ki, miután az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a kifizetés jogosságát igazolta. A vállalatoknak ezeket a kifizetéseket a Vízügyi Igazgatóság utólag megtéríti. Az elszámolásnál a végzett munkát igazoltatni kell. Ennek módja a következő: — ha vállalati szervezésben vett részt a dolgozó a védekezésben, munkáját a vállalat igazolja és a Vízügyi Igazgatóság érvényesíti ; — közvetlenül tanácsi szervezésben igénybevett dolgozók a tanácsoktól kérjék munkájuk igazolását, amely tartalmazza a dolgozó nevét, állandó lakhelyét, az igénybevétel napját (napjait) a ledolgozott munkaórák számát, vagy a készenlétben, együtttartásban töltött időt, a védekezés helyét (község, város) a védekezési szakasz és munkahely megjelölését (pl. védtöltés, munkahely mentése stb.) és .végül azt, hogy élelmezési költséggel, illetve természetbeni élelmezéssel a dolgozót a tanács ellátta-e? — fontos, hogy a vállalati igazolásokon is ezek az adatok szerepeljenek, ilyenképpen a későbbi viták elkerülhetők; — a védekezési munkára igénybevett munkásőrök igazolását a parancsnokság végzi. O A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok, alkalmazottak, valamint a munkaviszonyban nem álló kereső foglalkozást folytató dolgozók (kisiparos, kiskereskedő stb.) a védekezési munkában eltöltött időre óránként 5,50 Ft munkabérre és az előírt feltételek fennállása esetén 30 százalékos biztonsági pótlékra jogosultak, természetesen a fentebb már ismertetett munkaigazolás alapján. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai és dolgozói az árvízvédelmi munkában eltöltött időre szóló járandóságaikat a tsz-ektől kapják, amelyek pedig a Vízügyi Igazgatósággal számolnak el. Munkaviszonyban nem álló, kereső foglalkozást folytató dolgozók járandóságukat a lakóhelv szerint illetékes tanácsoktól kérjék. 1 Mivel a vonatkozó rendelkezések értelmében a védekezésben igénybe vett dolsozók munkáiát és túlmunkáiát megfelelően díiazzák. ingyenes étkeztetésben nem részesülhetnek. A 8 órát meghaladó igénybevétel esetén 12.50 Ft-os, 12 órát meghaladó igénybevétel esetén pedig 25 Ft-ot, mint étkezési hozzájárulást az elszámolás során le kell vonni. Amennyiben a dolgoió igazolni tudja, hogy étkezésben nem részesült, vagy a helyileg kialakult szokás szerint a biztosított élelemért fizetett, természetesen az élelmezési költséget nem lehet levonni. A vállalatok által levont élelmezési költséget annak a tanácsnak kell visszafizetni, aki az étkeztetést szervezte, illetve finanszírozta, C A 3050/1970. Mü. M.— PM—SZOT együttes közleménye értelmében azokat a dolgozókat is, akik salát ingóságaikat, vagy ingatlanaikat mentik, átlagkeresetük figyelembevételével díjazni kell. Ez az átlagkereset, a napi szokásos munkaidőért iáró keresetnek feleljen meg. Szeknek a dolgozóknak a mentési időt az illetékes tanács és védelmi központ vezetője, a védekezés helyi viszonyait és körülményeit figyelembe véve igazolja. Ezt az igazolást az érdekelteknek személyesen kell kérniök. Z Az elrendelt fokozott készültség miatt munkából visszatartott dolgozók, akik saját hibájukon kívül a védekezésben nem vettek részt, az illetékes tanácstól napi 50 Ft-os segélyt kérhetnek. Ugyancsak ilyen összegű segélyt kérhetnek a kitelepített dolgozók is. Segélyt azonban csak az kérhet, aki munkahelyén semmilyenféle bérjellegű juttatásban nem részesült, tehát nem kapott a kitelepítés idejére fizetést, táppénzt, illetve nem volt fizetett szabadságon. Bevezetésként megyénk árvízvédelmi sajátosságairól tettem említést. Ezzel kapcsolatban szeretném hangsúlyozni: a váratlan természeti csapásra, a benne rejlő veszélyre dolgozóink azonnal önként, tömegesen reagáltak. Akkor — és ez természetes volt — senki nem gondolt ellenszolgáltatásra. Természetes volt ugy.n.s számunkra otthonaink, az előző nemzedékek és saját munkánk, szocialista építésünk értékeinek, értelmének áldozatos védelme. Most ugyancsak természetesnek tartjuk azt is, hogy a felmerült bérproblémákat a kölcsönös méltányosság szellemében, olyan légkörben rendezzük, amelyet nem a követelődzők, a veszély óráiban elhúzódok határoznak meg. JUHASZ JÓZSEF, a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsának vezető titkára Szombaton reggel tartották országszerte az általános és a középiskolák többségében a tanévzáró ünnepséget. Az igazgatók értékelték az oktató-nevelő munkát, a diákkollektívák tanulmányi eredményét, szorgalmát, magatartását, majd az osztályfőnökök átadták a tanév végi bizonyítványt. A szegedi iskolák tanévzárásáról Kovács József, a Szeged m. j. városi tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője tájékoztatta a Délmagyarország munkatársát. Elmondotta: 1650 általános iskolás és 1350 középiskolás kapott végbizonyítványt az 1969—70-es tanév befejezésekor. A középiskolások közül 920-an technikumi, illetve szakközépiskolai végzettséget szereztek. A szegedi szakmunkásképző iskolák mintegy 1700 diákot bocsátanak ki. Ami a város iskoláiban folyó nevelési munkát illeti, abban elsősorban a hazafias és a honvédelmi nevelés eredményei biztatóak. A most lezárt tanévben megduplázódott a honvédelmi ismeretek gyakorlati elsajátításában részt vevő általános és középiskolások száma. Szeged diáksága különösen a legutóbbi hetekben tett ki magáért, hiszen az árvízvédelmi munkák mellett elismerésre méltóan teljesítette tanulmányi kötelezettségeit is. Az új első osztályosok beíratása — mint az országban másutt — Szegeden is június 15-én és 16-án, hétfőn és kedden lesz. Várhatóan 1000 —1100 kisdiák neve kerül rá az általános iskolák felvételi listáira, a középiskolákban pedig 1700 első beiratkozását várják. Az új, tarjáni általános iskola jövendő diákjainak a gedói általános iskolában kell jelentkezniök. Szeged lesz a veseátültetés egyik hazai központja A Szegedi Orvostudományi Egyetem tudományos szakcsoportjának a napokban tartott ülésén budapesti, deb. receni és szegedi kutatók tanácskoztak a szervátültetés elméleti és gyakorlati kérdéseiről dr. Farádi Lászlónak, az egészségügyi miniszter első helyettesének elnökletével. Az ülés után megkértük dr. Petri Gábor profeszszort, az ülés egyik szegedi résztvevőjét, hogy a tanácskozásról tájékoztassa olvasóinkat. — Az Egészségügyi Minisztérium — mondotta a professzor — az utóbbi két év folyamán nagy figyelmet fordított a veseátültetés hazai lehetőségeinek megteremtésére és széles körű, gondosan kidolgozott intézkedéseivel, valamint igen komoly anyagi eszközökkel törekszik ennek a bonyolult és költséges gyógyeljárásnak a bevezetésére. A veseátültetés sok vonatkozásban különböző klinikai és elméleti tudományágak határterülete. Ezek egyike az immunológia. mely a most lezajlott ülés fő tárgya volt. A gyakorlati kérdés, mely az említett tudományágba tartozik, a vesét adó és a vesét kapó szervezet biológiai azonosságának felismerése, másfelől az esetleges biológiai különbségekből eredő veszélyek kiküszöbölése. Örömmel állapítható meg, hogy a hazai kutatások ebben a tekintetben is korszerűek es követik a nemzetközi fejlődést. A minisztérium azokra az intézetekre támaszkodik az előkészítés jelenlegi szakaszában, amelyekben mar évek óta folyik a szervátültetéssel kapcsolatos munka es amelyek már szereztek közvetlen tapasztalatokat a veseátültetéshez nélkülözhetetlen művese-kezelésben. Az első döntő lépése az említett tervnek a korszerű és minden kellékkel felszerelt müveseállomások, valamint ezzel párhuzamosan a megfelelő immunológiai vizsgálólaboratóriumok kialakítása. Nélkülözhetetlen ezenkívül bizonyos nemzetközi együttműködés is a biológiai különbségekből származó nehézségek elkerülésére. Ezek és még más mozzanatok teszik szükségessé a kérdés magasabb szintű szervezését. örvendetes módon a minisztérium értékelte a Szegeden évek óta folyó ilyenirányú munkát és a szervátültetés egyik hazai központját Szegeden, az I. sz. Sebészeti Klinika keretei közt készül létrehozni. Erre a célra jelentős beruházásokat határozott el és egyúttal olyan létszámfejlesztést is, amellyel a feladatoknak majd eleget lehet tenni. Ezzel az egyetem feladatai, de lehetőségei is jelentősen bővülnek mind a gyógyítás, mind a kutatás területén. Nagy lehetőségnek ígérkezik főleg a kutatás hatékonysága szempontjából az Akadémia, illetve a József Attila Tudományegyetem keretei közt esedékes fejlesztés, amely Szegedet a hazai biológiai kutatás egyik legerősebb bázisává teheti néhány éven belül. Érdemesnek látszik megemlíteni, hogy a jelzett erőfeszítések teljes összhangban vannak a múlt évben meghirdetett tudománypolitikai irányelvekkel, mely az erők összevonását és az anyagi és szellemi erők koncentrált felhasználását a kitűzött célra úgy tekinti, mint a tudomány fejlesztésének korszerű és legeredményesebb módját. Ebben az esetben még ezen is túlmenően az elmélet és a gyógyítás célját szolgáló gyakorlat szerencsés találkozásáról is van Huszonegy díjnyertes film Egerben, a Vörös Csillag moziban szombaton díjkiosztással' fejeződött be a nemzetközi mezőgazdasági és élelmiszer-ipari filmszemle. Dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes záróbeszédében elmondotta, hogy a június 8-tól 13-ig tartó egri nemzetközi filmszemlén hét szocialista ország filmeseinek 75 alkotását mutatták be. A filmszemle színvonaláról tanúskodik, hogy összesen 21 díjat adtak ki. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nagydíját a Szovjetunió által benevezett állategészségügyi, növényegészségügyi és állattenyésztési témájú filmeknek ítélték. A Heves megyei tanács vb nagydíjával a román belterjes kertészeti kultúrákról készült filmeket jutalmazta a zsűri. A nemzetközi zsűri különdíját a „Növényevő halak" című magyar film kapta. VASÁRNAP, 1970. JUNIUS 14. DÉLMAGYARORS/AG 11