Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

Szegedi eredmény Másfél millió és 132 ezer forint A gyűjtési és segélyezési bizottság beszámolója Az árvízkárosultak megsegítésére indult gyűjtés eredményéről számolt be tegnap a Hazafias Népfront városi bizottságának ülésén a szegedi gyűjtési és segélyezési bizottság nevében Kenéz Antalné, a Vöröskereszt városi bizottságának titkára. Mint elmondotta, a népfront, a nőtanács és a vöröskereszt aktívái a nyugdíjaisok ós háziasszonyok adományaiból a gyűjtőíveken 132 ezer forintot gyűjKUPI KISLEXIKON az ártérről Strand, kirándulóhely, madarak banyája. Most víz borítja. # Milyen széles? A Tiszát mindkét oldalon párhuzamos védművek. gátak fogják közre. A meder csak a kis- és középvízállású folyóit képes magába fogadni. árvízkor kilép belőle. s elfoglalja a töltések közti árteret, melyeknek egymástól való legkisebb távolságát a tervezők annak ideién 560—760 méterben állapították meg. Ezt különböző okok miatt sok helyen nem tartották be. A folyó kisvízi szélessége a torkolat felé egyre növekszik, a nagy vízé a szabályozómunkák következtében változó. Hogv mekkora a különbség a jelenlegi és a régi ártér nagysága között. azt az ősi ártérrel vak) összehasonlítás adná meg, ezt azonban nem ismerjük. # Szükség v»i»-e a parti füzesekre? Az ártér nem senkiföldje. Árvízkor a töltések védelmét a hullámtérre szakszerűen telepített és kezelt füzes nyújtja. A hullámok a füzek ágaiban, koronáin elakadnak. megtörnek. A 80—100 méter széles, megfelelő sűrűségű füzes teliesen lecsendesíti a háborgó vizet. A füzes szolgáltatja az árvízvédelmi rőzsét is. melyet kévékbe kötnek és nagyobb kazlakba raknak a gátak padkáján. A Mi a nyári gát? A széles ártéren kisebb gátakat szoktak építeni, melyek magassága nem érheti el a védőtöltésekét. csupán arra szolgálnak, hogv az értékes. mezőgazdasági művelés alatt álló hullámtért a nyári, kisebb áradásoktól megvédjék. A nvári gátak egvúttal segítik kialakulni a folyó anyamedrét is: töttek össze. Különösen Rókuson született kiemelkedő eredmény: 26 ezer 250 forintot adtak össze a lakók a tegnapi napig, a Móravárosban 19 ezer 900, Alsóvároson 19 ezer 380 forint, de a nem túl népes Hattyastelepen is 6 ezer 500 forint gyűlt össze. Az aktívák közül kiemelkedő eredményt ért el Kormányos Ilona, aki 12 ezer 860 forintot gyűjtőt, de Brenndörfer Piroska, Werler Károlyné, Kisistók Andrásné gyűjtőlapján is sok pénz szerepel. Ugyancsak jelentős értékű ajándék gyűlt össze az árvízkárosultak részére, amik között, öltönyök, takarók, törülközők, cipők és bébi-holmik is megtalálhatók, s ezt a szegedi vállalatok és szövetkezetek adták össze, értékben több mint egymillió forint ez az ajándék. A magányosok adományai között több tízezer forint értéket képvisel a ruhanemű. Nagyon sok család jelentkezett, hogy az árvízkárosultak gyerekeit nyaralásra meghívnák magukhoz, egyelőre azonban ezt a szíves felajánlást nem fogadták el, de a Vöröskereszt összeírta ezeket a családokat, ha szükség lenne segítségükre, értesítik őket. A Hazafias Népfront városi bizottságának elnöksége és a Vöröskereszt városi bizottsága viszont azt kéri a város lakóitól, hogy az árvízveszély után segítsenek rendbehozni a tönkrement parkokat, a Tisza-parti sétányokat, hogy az idegenforgalmi szezonban és a szabadtéri játékok idején méltó külsővel fogadhassa a város az idén is vendégeit. Társadalmi munkában Már megírtuk, hogy az Él,IKER dolgozói társadalmi munkában napi ötezer élelmiszeresomagot készítenek az árvízvédelemben résztvevők számára. Képünkön a hüselosztó helyiségében készülnek az élelmiszercsomagok Ajánlás összefogásra A Szakszervezetek Orszá- felajánlások a Magyar Szogos Tanácsa, az Országos cialista Munkáspárt közelgő Szövetkezeti Tanács, a Ma- X. kongresszusa tiszteletére gyar Kommunista Ifjúsági szervezett — már korábban Szövetség és a Magyar Vö- kibontakozott — munkaverröskereszt ajánlást tett közzé senyéhez kapcsolódva továba társadalmi és érdekképvi- bi új értékek megteremtéséseleti szervek számára az ár- vel a nemzeti fedelem azon víz okozta karok helyreal* részének póUását segítsék vaj0 osszefogasra. , . . . , , ' melyet az arviz elrabolt. Tovább áradnak a mellékfolyók A részegség ára lításában Mint az ajánlás írja: „Bí zunk a teljes talpraállásban, mert szocialista államunk haladéktalanul megtette a szükséges intézkedéseket a károk helyrehozatalára, mert nagy erő rejlik társadalmunk különböző rétegeinek sokféle módon megnyilvánuló szolidaritásában." Az ajánlás helyesli a kezcteményezést és javasolja: a ter- A Krasznan levonuló árvezett nemzeti jövedelem hullam a Péntekre virradó túlteljesítésének programja ejjel Alsószopornál a maxiszélesedjék országos méretű "lumot 30 centiméterrel megszándékká. Javasolja, hogy a halario vízszinttel tetőzött. A folyó gyorsan árad a magyar területen is. A szakemberek pénteken estére várják a tetözést, amely ugyancsak meghaladja majd a maximumot. A Szamos a A gátakon védekezők fel- környezetükben levőket, .de romániai szakaszon, Szatháborodással tapasztaltak azok azt nem fogadták el, márnémeti térségében még olyan jelenséget, amely eddig sőt a szemükbe mondták, arad. Magyar árvízvédelmi nem fordult elő. Peták Já- hogy magatartásukat meny- osztag is részt vesz a Szanos Üllés, Árpád dűlő 48., nyire elítélik, hiszen ilyen mos szakadásainak elzáráRácz Gyula Üllés, Rózsa dű- veszélyhelyzetben mások sában. 16 60., Kura András Üllés, munkáját is károsan zavar- Berettyó áradása román Kossuth utca 76. és Sós Ist- ják. A leittasodott négy üllé- területen, Margittánál 30 ván Üllés, Rózsa dűlő 112. si a jó szóra támadólag lé- centiméterrel haladta meg a szám alatti lakosok, mint pett fel Vízi Józseffel, az maximumot. A magyar szaközerök, a Tisza jobb part- ottani védelmi vezetővel kaszon is az eddig mért legján kaptak beosztást a vé- szemben és megfenyegették, magasabb vízszint felett várdógáton. Szolgálatot kellett amiért az megszólta óket. ható a tetőzése. A Körösök volna teljesíteniük június 9- Peták János és társai fel- felső ágain, a SebeS-Körös én este 6-tól június 10-én háborító magatartásának és a Fekete-Körös romániai reggel 6 óráig. Szolgálati he- következménye lett. Az üllé- szakaszán a péntekre virralyükön ugyan megjelentek, si községi tanács mint sú- dó éjjel tetőzött az árhulde annyira lerészegedve, lyosan vétő szabálysértőket, lám. A magyar területen hogy semmi hasznukat nem gyorsított eljárással állította már mindkét folyó szintje vehették, nemhogy a figye- maga elé, s a cselekményhez elérte a maximumot. Gyorsszolgálatot rájuk bízhat- mérten hozta meg döntését, san duzzad a Hármas-Köták volna. Részegségük mel- Peták Jánost és Rácz Gyulát rös. Néhány nap múlva várlett egy liter pálinkát és de- egyenként 4200. Sós István 2 ható a tetőzés ugyancsak mizsonban bort hoztak ma- ezer, Kura Andrást pedig maximum körüli, rendkívül gukkal. Itallal kínálták a ezer forintra birsagolta. magas vízszinttel. Szeged a negyedik ötéves terv küszöbén A

város további fejlődése nyilvánvalóan függ az építőipar teljesítőképességétől is. Ez pedig még mindig elég gyenge. Szegeden az elmúlt 20 évben kevesebb állami lakás épült fel, mint a többi hasonló városban, a város vezetősége mégsem tudta évről évre elkölteni a lakásépítésre szánt pénzt, mert az építőipar nem győzte erővel. Az utóbbi tíz esztendőben 50 százalékkal nőtt ugyan a kapacitás, közben azonban az építési igények megkétszereződtek. A negyedik ötéves tervben nyilvánvalóan többet produkálnak majd az építő vállalatok, sokat várunk továbbá a házgyár „belépésétől" is. Az igények kielégítése azonban csak az ötödik ötéves tervben várható, annál is inkább, mert nemcsak lakásokat, hanem üzemeket is kell építenünk. Miskolchoz, Pécshez. Debrecenhez képest nálunk később indulhatott el á fejlődés, s a lemaradást igen nehéz lesz megszüntetni. A harmadik ötéves terv végére hatezernél valamivel több lakás készül el öszszesen, s ebből valószínűleg 5509-be költözhetnek be a lakók. Ezeknek 60 százaléka állami beruházás, a többi egyéni erőforrás terméke. A családiház-építéssel nincs különösebb fennakadás, a társasház-építkezési forma azonban — mivel az építőipar nem győzi a közművesítést — lelassult. A kevesebb kölcsön és a magasabb kamat miatt általában az a tapasztalat, hogy a magánlakás-építés az elmúlt egy-két esztendőben nehézkesebben halad. Es vajon milyenek az elkészült lakások? Megfelelnek-e az igényeknek? örvendetes. hogy a legújabb állománynak már csak 15,6 százaléka egyszobás, ez mégis „soknak" bizonyult, mert az igénylők többsége legalább kétszobás lakást szeretne magának. Nyilvánvaló, az egyszobás lakások csak ideig-óráig oldják meg a családok többségének problémáit. Ami a felszereltséget illeti, az 1960—1969 között átadott lakásokban jónak mondható: 99.9 százalékuk villannyal. 89.9 vízzel, 91,2 százalékuk fürdőszobával ellátott. Amit a harmadik ötéves tervben építettünk, azoknak 76,7 százalékába a gázt is bekapcsolták. Ezek az új lakásokra vonatkoznak. Más képet kapunk természetesen, ha a szegedi lakások összességét nézzük: a teljes állomány 45.7 százaléka egyszobás, 40.2 százaléka kétszobás, 10,4 százaléka pedig három-, illetve többszobás. Itt a vízzel ellátottság 70.8, a gázzal ellátottság pedig csak 43.2 százalékos. Kedvezőtlenül hat Szeged lakáshelyzetére, hogy1 a régi. avult alapozású, omladozó falazatú lakások aránya elég magas. Szeged 37 és fél ezer lakásának 26,3 százaléka a századforduló előtt épült, s mindössze 23,5 százaléka az, mely a legutóbbi tízévi munkánk gyümölcse. A sok redves, egészségtelen hajlék miatt növekszik évről évre a jogos lakásigénylők száma. Még mindig megoldatlan a város közművesítése. Elsősorban a külső körzetekben nem elég világosak este az utcák, jóllehet a kimutatások szerint 1961 és 1967 között 3400 lámpát szereltek fel, többet, mint a négy megyei nagyvárosban külön-külön. A fenti időszakban nálunk a szolgáltatott villamos energia mennyisége 2,5-szeresére nőtt, ami a háztartási gépek ugrásszerű megszaporodását is jelzi. Az egy háztartásra jutó áramfogyasztás Szegeden az utóbbi nyolc év alatt 83.4 százalékkal nőtt. etekintetben mégis megelőz minket Pécs és Miskolc. A Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat szerint korlátlanul növelhető a háztartási fogyasztók száma, a szükséges villamos energia a jövőben is rendelkezésünkre áll. A földgáz 1965-ben „lépett be" Szegedre, s ezzel a gáztermelés majdnem megkétszereződött. Már 1967-ben a földgáz tette ki az összes szegedi gáztermelés 63,5 százalékát. Elsősorban az üzemek hasznosították ezt a nagy kalóriájú fűtőanyagot. A háztartások ellátása 1967-ben ebből a fajtából még csak 15,6 százalékos volt, tehát lassan halad, a gázprogram indokolatlan elhúzódása miatt. Alhálózatépítés késedelmessége az oka annak, hogy a vidéki nagyvárosokhoz képest nálunk nőtt legkisebb mértékben a háztartási fogyasztók száma. Kielégítőnek mondható ugyanakkor a palackos gázellátás: ebben Szeged megelőzi „versenytársait". Szegeden az utóbbi tíz esztendőben 2.5szeresére nőtt a lakosság és az ipar vízfogyasztása, s jelenleg több mint tízmillió köbméter vizet termelünk. De elég ennyi? A fokozatos fejlesztések révén lehetővé vált az ipari vizfogyasztók igényeinek teljes kielégítése, s a háztartások ellátása is lényegesen megjavult: 1967-ben már csaknem 25 százalékkal több vizet fogyasztottunk odahaza, mint korábban. Az egy háztartásra jutó 273 köbméteres vízfogyasztással első helyen állunk a megyei jogú városok között. Petöfitelep egyes részeinek kivételével azonban megoldatlan még a körtöltésen kívüli városrészek magasnyomású vízellátása, úgyszintén Móravárosé. A város csatornázásával még a hasonlóan sík területen felevő Debrecen mögött is lemaradtunk. A kilencvenhárom kilométer hosszú csatornahálózatnak túlnyomó része még a századforduló előtti, ebből csak 18 kilométernyi épült az utóbbi tíz évben. A tiszai úszó- és csónakházak nem felelnek meg a követelményeknek, kapacitásuk szűk, csupán kis létszámú törzsközönség igényeinek kielégítésére alkalmasak. A kommunális ellátás gondjait ismerve a városi tanács fontos feladatának tekinti ezek megoldását. Leszögezi, hogy a lakásépítkezés ütemét gyorsítani kell minden lehetséges módon. A negyedik ötéves terv előkészületei olyan irányba haladnak, hogy felépülhessen állami erőből hatezer lakás, magánkezdeményezés útján pedig legalább kétezer. Nehéz feladat lesz. Ennek érdekében szükség van a magánlakás-építkezések erőteljes támogatására, s nagyobb ütemű előközmüvesítés, a társasházak részére. Már felmérték a város belső területeit is, s nincs akadálya annak, hogy az új lakások — egy korábbi határozatnak megfelelően — elsősorban a körutakra és a sugárutakra települjenek. A lakásrendelet megjelenése után elkezdődtek a minőségi lakáscserék, aminek következtében még az idén valószínűleg 200, nagyobbrészt népes munkáscsalád kerül majd tágasabb lakásba. F

elújításra szarul a város egész csatornahálózata. sőt muszáj megkeresni a bővítés lehetőségét is. hogy minél több lakást lehessen bekötni. Közös érdekünk, hogy piszkos víz ne kerüljön a Tiszába, ezért szennyvíztisztító-telep építésére is szükség van. A lakosság kényelmét elősegítendő — nagyobb keresztmetszetű gázvezeték építésével — növelni szándékoznak a földgáz-felhasználás arányát a háztartásokban. (Folytatjuk.') F. NAGY ISTVÁN Január l-t öl Új darabáruszállítási rendszer Pénteken délelőtt a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban dr. Mészáros Károly miniszterhelyettes elnökletével ülést tartott a Központi Szállítási Tanács, amelyen részt vettek a tárcák illetékes szakterületeinek vezetői. Az új darabáru-szállítási rendszer 1971. január 1-től lép életbe. Egyik fontos funkciója a darabáru-forgalom gyorsítása. 1971-től a darabáru-szállítás a Volántröszt kezébe kerül. Ez azt jelenti, hogy a közúti és a vasúti szállítást egybehangolják, ezzel meggyorsul a háztól házig szállítás, illetve azokon a területeken, ahol ez eddig nem volt, lehetővé válik. Széles körű kísérletek folynak már az új darabáru•szállitási rendszerre való áttérés megvalósításához: június 1-től 11 vonalon elkezdték a kombinált, tehát a MÁV—Volán darabáruszállítást, amelyet az év végéig tovább bővítenek és a tapasztalatok alapján 1971. január 1-től az egész országra kiterjesztenek. A háztól házig történő darabáru-szállítás rendszerét tehát már kidolgozták, a tarifát pedig most dolgozzák ki. A tarifa előnyös lesz a fuvaroztatók részére. Ezt azonban a kísérletek alapján később szabályozzák, illetve hozzák nyilvánosságra. Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A fővárosi, a megyei és a megyei jogú városi tanácsok vb-elnökei pénteken a Parlament delegációs termében megbeszélésen vettek részt. A tanácskozáson megjelent Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Áz értekezleten dr. Papp Lajos, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője adott tájékoztatót a Központi Bizottság és a Minisztertanács 1970. április 16-i együttes ülésén a tanácsok és szerveik munkájának fejlesztésére elfogadott irányelvek végrehajtásával kapcsolatos feladatokról és időszerű tanácsi tennivalókról. SZOMBAT. 1970. JÜNIUS 13. DÉLMAGYARORSZÁG 3