Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-13 / 137. szám

KSzművelidlés és korszerűség Gondolatok az országos népművelési konferencia után Ügy hiszem, minden konferencia annyit ér, amennyit kérdésfeltevéseiből, felismeréseiből hasznosítunk. Vonatkozik ez a népművelési konferenciára is, amelyen és amelynek előkészítő munkálatai során igen sok, közművelődésünk alupjait érintő és meghatározó problémával találkozhattunk. A megfelei lő következtetések és tanulságok levonása és ezeknek gyakorlati hasznosítása a kívánatos üj szakaszba lendítheti a közművelődést. Mindezt — nézetem szerint — csak úgy érhetjük el, ha a korszerűség jegyében tervezünk, cselekszünk és gondolkodunk — és valóban az egész társadalom ügyévé, mozgalommá tesszük a közművelődési. m Mielőtt a korszerűség es a mozgalommá szerveződés közművelődési vonatkozásaira rátérnék, szeretnék néhány megjegyzést előrebocsátani, Mindenekelőtt azt, hogy a fenti fogalmuk értelmezése terén nem egységesek a nézetek; egyáltalán — a népművelési munka a köztudatban nem tartozik a különösebben méltányolt tevékenységek közé, ahogy mondják: „kultúrmunka". Sokan úgy vélik: népművelés = tánccsoport, színjátszócsoport, énekkar, szakkör, klub; mások kétségeiket fogalmazzák meg: „Mi az. hogy korszerű népművelés, van olyan?" Ahelyett, hogy folytatnám a különféle vélekedések felsorolását, hadd írjam le: ezzel a szemlélettel alapvetően szakítanunk kell. Nézetem szerint a népművelés nem azonos a népszórakoztatással — a ..kenyeret és cirkuszt" felfogásával — és nem pótszer, amely az emberek figyelmének elterelését, kikapcsolását szolgálja —, de nem is arisztokratikus magasságokba zárkózó és „széplélek-tenyésztő" tevékenység. A közművelődés szolgálat és szolgáltatás: miként a munkaidő és szabadidő szervesen összetartoznak — munka és művelődés, munka és pihenés stb. is elválaszthatatlan egység. Az más kérdés: hogy az emberiség története során hogyan vált és válhatott külön; a szocialista társadalom építése a legnagyobb tudatosságot követeli meg. feltételezi tehát a két pólus dialektikus egységét — és ez nemcsak szemléleti, hanem gyakorlati kérdés is. A népművelői tevékenység éppúgy megkívánja a teljes embert, a hozzáértést, mint a vasöntés vagy a számítógép kezelése. Csak Itt másfélék a szerszámok és eszközök, más a munka tárgya, más az anyaga, közege — tulajdonsága — lényege. „Anyaga": az ember, a társadalomi — az emberek tudatvilága, érzésvilága és sok más emberi viszonylat. S talán éppen ezért sokkal bonyolultabbak azok az eszközök és módszerek is. amelyekkel a népművelésnek dolgoznia kell. ki fejlesztés az alapvető kérdés, a politikában átlalában a demokratizmus továbbfejlesztése a legfontosabb feladat — figyelmen kívül hagyhatja-e ezt a közművelődés? A közművelődés korszerűsége: a tartalom korszerűségét jelenti elsősorban, de elválaszthatatlanul hozzátartoznak azok a feltételek, amelyekkel a korszerű tartalom továbbítását, elterjesztését biztosíthatjuk. Ha a kultúrát létrehozó és elsajátító tevékenységként fogjuk fel, illetve ezek dialektikus viszonyának tekintjük, a közművelődést pedig a kulturális tevékenység egyik formájának, — úgy ebben a folyamatban nyilvánvalóan az elsajátítás, illetve az elsajátítás elősegítése dominál. A közművelődésben igen fontos a kiválasztó tevékenység: az emberi kultúra hatalmas kincsesházából — korunk színvonalán és az emberi nem továbbfejlődése szempontjából a legfontosabb, legértékesebb elemeket — a maradandót kiválasztani rendkívüli tudatosságot, tervszerűséget és felelősséget igényel. Ugyanakkor a legkorszerűbb, leghatékonyabb eszközöket és módszereket kívánja meg a kultúra értékeinek közvetítésében, továbbításában. Gyorsuló időről, információ-robbanásról, tudományos-műszaki forradalomról beszélünk nap mint napi mint korunk legjellemzőbb vonásáról — lehet-e mindezt a közművelődésben figyelmen kívül hagyni? Ezért is indokolt a „népművelés" szórták egy tágabb fogalommal való helyettesítése; nem véletlenül közművelődésről beszéltek az országos konferencián: az új szóhasználat az új szemléletmód jelképe is egyúttal. mányi stúdiót lehetne létrehozni, hogy az emberek mikroszkópba és távcsőbe nézhessenek (megfigyelhessék a világ jelenségeit és törvényeit). Jó szolgálatot tesz e tekintetben a tévé, de a közvetlen szemlélet mindig nagyobb hatással van az emberekre, nagyobb a meggyőző ereje. A technikai eszközök közül különösen a film szerepét lehetne hangsúlyozni; ne csak játékfilm-színházaink legyenek! Olyan előadó- és bemutatótermeket kellene fokozatosan létrehozni szinte minden varosban, ahol a komplex szemléltetést alkalmazni lehet; ily módon mind a művészet, mind a tudomány értékeinek közvetítésében előreléphetnénk. Ezekben az épületekben be lehetne mutatni egy-egy város termelési kultúráját ls, a legújabb termékeket; Németh László szavaival szólva „a hely kultuszát" lehetne megteremteni, mely támogatást jelentene a hely- és tájismereti mozgalomnak, de egyúttal a városi élei fórumai is lehetnének. |4| 3 ÜLI Világosan kell látnunk: ebben az országban ma már egy „másfajta raj" épít jövőt, mint a huszonöt évvel ezelőtti, mások a társadalmi feltételek, mások az emberi, társadalmi viszonyok és elvárások; s ha még találunk is periférikus jelenségeket, elmaradt beszűkült gondolatvilágú embereket — már nem ez a Jellemző. ^-Éppen ezért negyedszázadnyi munka és küzdés után időszerű felülvizsgálnunk közművelődésünk helyzetét és felvetni, felvázolni a fejlődés további perspektíváit, lehetőségeit. Napjainkban, amikor a társadalom gazdasági bázisában a tudományos-műszaTSkei Ferenc Gondolatok a leninlzmusról címmel megjelent írásában a leninizmus lényegét, forradalmi dialektikáját a spontenaitás és tudatosság viszonyában, egységében ragadja meg, amely — mint megállapítja — nem egyszerűen kiegyenlítést jelent spontenaitás és tudatosság, forradalom és konszolidáció (mozgalom és intézmények stb.) között, hanem olyan tudatosságot, amely alulról szívja éltető nedveit — olyan „felülről" csinált politikát, amely „alulról" jövő mozgásokat Indít meg. és szüntelenül alulról képes megújulni. Ügy vélem, a epontenaltás és tudatosság lenini értelmezését a közművelődésben ls alkalmaznunk kell„ Ennek megfelelően a tud(#ossng. a tervszerűség pozíciójából fejlesztenünk kellene a közművelődés spontán bázisait. Világosabban fogalmazva és példaszerűbben: miként a közművelődési könyvtárhálózatban. a közművelődésben általában is létre kellene hozni a „szabadpolcrendszert". Biztosítanunk kell az emberek számára a választás lehetőségét, és ehhez választékot és megfelelő információt, információ apparátust kell létrehozni, kialakítani. Mind a tudomány, mindpedig a művészet és az embert tevékenység más eredményeivel minél szélesebb körben meg kell ismertetni az embereket, és ehhez a legkorszerűbb eszközöket és módszereket is biztosítanunk kellene. Konkrétabban: a politikai tájékoztatás, a tudomány eredményeinek megismertetése érdekében információs központokat, modern technikával berendezett bemutatótermeket, természettudoA régi, „kultúros" szemlélettel — úgy hiszem — csak ily módon szakíthatunk; hírlapolvasókra, olvasótermekre, könyvtárakra — bemutató-, kiállító- és korszerű előadótermekre van szükség, ahol egyúttal a klubszerűség, az emberközelség biztosítható - ha úgy tetszik: új típusú intézmények kialakítására, hiszen csak ezen az úton járva képzelhető el a korszerű közművelődés — a kulturális forradalom továbbvitele, Gramscl szavaival élve: „Saját belső •énünk megszervezése és fegyelme, saját személyiségünk birtokba vétele, olyan magasabb fokú öntudat megszerzése, amelynek révén képessé válunk történelmi jelentőségünk, az életben betöltött funkciónk, jogaink és kötelességeink megértésére". Tóthpál József > flgárverseny — magyar módra Egyeseknek újabb pénzszerzési, másoknak újabb pénzvesztési lehetőség az agárverseny, amit vasárnaponként bonyolítanak le a galopp-pálya zöld gyepszőnyegén. A totó—lottó és a lóversenyek után az agárverseny is besorolást kapott az államilag támogatott szerencsejátékok között. Április elejétől fehér, fekete és zsemleszínű agérhölgyek és agárifjak ugranak ki indítóbokszukból ós loholnak a műnyúl után a 400 méteres távon. Alig 24 másodperc és máris hirdetik a befutási sorrendet, majd később a kifizetésre kerülő osztalékot. A győztes kutya a nagy loholás után farkcsóválva veszi el gazdájától « kockacukrot. a tulajdonos pedig mehet a 300 forintos első díjért. Szöcske Barnabás. Vigyorgó Rezi, Tigris Tórji. Cudar Léda és társai „magyar módra" versenyeznek. Futamonként 6—8 agár egyetlen műnyúl után rohan a nyílt pályán. A rajt után gyakran összemarakodnak, harapdálják egymást — a rakoncátlankodókat a szabályok szerint kizárják a versenyből. S ha a favoritot, az esélyest zárják kl, akkor van ám „tombolás" a fogadók körében. Megtörténhet, hogy a táv felénél egy valódi tapsifüles ugrik ki a bozótbol. akkor azután nincs olyan hatalom a pályán, amely a kutyákat mégegyszer a versenypályára terelné. Fut a nyuszi, fut az agár — és „fut" a fogadó a pénze után Legfeljebb visszafizetik a feltett pénzeket, de akkor minek a fogadás? Egyes országokban az agárvereenyeken a nézők és fogadók száma meghaladja a 90 ezret ls, az angliai Wembley stadionban egy több futamos agárversenyen gyakran egy millió font forgalmat bonyolítanak le a fogadási kasszák. Ezeken a helyeken minden egyes agár egymástól elhatárolt plexi-, vagy ketreces megoldású pályán fut, annyi műnyúl után, amennyi kutya indul a futamban. Követendő példa ez annál is inkább, mert a fáma szerint az agárversenyek elődjét, az agarászást honfoglaló őseink hozták divatba Európában. Százmillió tonna kőolaj a Barátság vezetéken Nyolc évvel ezelőtt 9 ezer tonna olaj érkezett csővezetéken a csehszlovákiai Budkovee tartályaiba. Azóta már több mdnt 100 millió tonna fekete arany érkezett a Volga mellől a testvéri országokba. A vezeték gazdasági előnyeiről tanúskodnak a számok. Ha a Lengyelországba Irányított csaknem 40 millió tonna fűtőanyagot tengelyen akarnánk szállítani. több mint 40 ezer szerelvényre lett volna szükség. Ha a volgai olajat tartályhajókon vinnék az NDK-ba, — úgy mint korábban — az külön tankhajó flottét igényelne. A csővezetéken történő szállítás 70—80 százalókkal- olcsóbb. A Barátság olajvezeték azonban nemcsak modern technikát és több ezer kilométer acélcsövet Jelent, hanem mindenek előtt az emberek munkáját, azokét is. akik 8 éve a vezetéknél bábáskodtak. s azóta a vezetékkel együtt fölnőttek. Az okos automaták, amelyeket Csehszlovákiában, Lengyelországban. Magyarországon és az NDK-ban készítettek, biztosítják az olaj fennakadás nélküli továbbítását. Az egész vezeték 3 éve érte el a tervezett kapacitást, a Brodi—Poztony és Brodi—Százhalombattai szakasz teljesítménye pedig meg is haladja azt. Mindezt Pa vei Beljanylkov mérnöktől, a Barátság olajvezeték irányítószolgálatának vezetőjétől tudom, ak'vel Lvov központjában, egy több emeletes régi házban beszélgettünk a központban. Telefon csöngetés szakított félbe bennünket: Beljanyikovot a diszpécserközpontba hívták. A tágas szoba sarkában géptávíró kopog. Egy magas férfi orosz és lengyel szavakat keverve telefonál: Mihail Cslsztov. az ügyeletes diszpécser. — Az NDK-ból kérik, hogy a következő dekádban adjunk több olajat. Azt hiszem, hogy épp úgy. mint a múlt hónapban. 20 százalékkal túlteljesíthetjük a tervet... Pavel Beljanyikov rábólint. majd átnézi Csisztovval az asztalon fekvő jelentéseket. Fél szavakból értik egymást. A diszpécser mindig pontosan tudja, ml történik a vezetéken. Munkaját telefonok, rádió, táviró és telex, televízió segíti. Bármelyik pillanatban kapcsolatot létesíthet akár a Volga-parttal, akár a négy ország bármelyik fogadóállomásával. Kétóránként érkeznek a táviratok, a rövid rádiójelenléseik a vezeték minden szakaszáról. minden szivattyúállomásról. Az a legfontosabb, hogy szigorúan betartsák a napi tervet, amelyet a négy ország szakembereivel egyeztettek. A legkisebb rendellenességre az egész vonalon működésbe lépnek a riasztóberendezések, s a hiba elhárítására azonnal elindul az ügyeletes brigád. Vannak azonban komolyabb esetek is. Egyik ősszel például telefonriasztás érkezett. Neili Volglnának. az ügyeletes diszpécsernek Jelentettéle, hogy tűz ütött ki a csehszlovák fogadóállomáson. Telefon Ungvárra: „Azonnal in1 dúljanak a tűzoltóikocsik". Brodiba: „Poroltókat készenlétbe". Néhány perc alatt több száz ember lendült mozgásba. 12 különleges tűzoltókocsi robogott át a határon. a tűz színhelyére. Üjabb néhány perc és Lvovból több repülőgép, helikopter Indult oltóanyaggal. A tüzet sikerült gyorsan elfojtani. A lvovi diszpécserközpont éjjel-nappal szolgálatban van, hogy biztosítsa a vezeték munkáját. Szakadatlanul működnek a bonyolult műszerek. A közelmúltban szerelték fel a „Volna" (Hullám) telemechanikai rendszert. amely azonnal jelzi. ha egy vagy több szivattyúállomáson keletkezett hiba miatt a vezetékben hirtelen megnövekszik az olajnyomás. Eleinte bizony sok munkát Jelentett annak kiderítése. hogy mi okozta a vezetékben a „vihart" — ahogy Itt mondják. Az új rendszer azonnal jelzi a problémát, a megfelelő berendezés a szomszédos állomásokon rögzíti a jelzést és automatikusan átállítja a vezeték munkáját. Pillanatnyilag két állomáson működik Ilyen automata, de az év végére már a vezeték teljes hosszában működik ez a hibaelhárító jelzőberendezés. V. Popov (APN) DELMAGYARORSZAG SZOMBAT, 1970. JŰNITJS 13. A nők gazdasági és szociális helyzete Csongrád megyében világA nők foglalkoztatása méretekben is egyre állandóbb jel leget ólt. A nemzetközi munkaügyi szervezet adatai szerint a világ munkavállalóinak nagyjából egyharmada nő. A szocialista országokban a nők foglalkoztatása nagyobb ütemben növeltszik. mint máshol. Hazánkban a kereső nők száma 1949-hez viszonyítva több mint 60 százalékkal növekedett. és 1968-ban megközelítette a 2 milliót, a foglalkoztatottak mintegy 40 százalékát. Ez azt jelenti, hogy a keresőképes nök 67 százaléka nálunk munkaviszonyban áll. Diplomásainktöbb mint 30 százaléka nő. és — bár lassú ütemben — növekszik a műszaki diplomások aránya is. Minden ötödik jogi diplomás, minden negyedik orvos és minden második gyógyszerész. a pedagógusoknak pedig 6,7 százaléka nő. A foglalkoztatottak soraiban állandóan emelkedik a férjezett nök és a családos anvák száma és számaránya. A Német Demokratikus Köztársaságban a családos anvák 70. Csehszlovákiában a férjezett nők 53. Magvarországon az 1960-as évek elején mintegy 50 százaléka volt munkavállaló. Mint a számok is mutatják, a szocialista országokban annak a marxista —leninista alapelvnek a realizálása alkotja a nőpolitika alapját, mely sZerint a nő egyenjogúsága mindenekelőtt a termelésben. Illetve a politikai közéletben elfoglalt helye szerint valósul meg. Mpnvpnkhpn a n6k számaránya a mcyyciinucil kereső foglalkozást vállalók között jelentős növekedést mutatott az elmúlt évtizedekben, magán viselve annak a gazdasági, strukturális változásnak jegyeit, amely részben össztársadalmi méretekben játszódott le (és abban jutott kifejezésre. hogv csökkent a mezőgazdaságban dolgozók száma — az iparban és alkalmazotti r*tvén dolgozók száma emelkedésének javára) másrészről: a megyénk gazdasági struktúrájában végbement változások alapján 1900-hoz viszonyítva megyénkben az ipar területén a nök számarán'- 43ról 53 százalékra emelkedett. A kereskedelemben tíz évvel ezelőtt az ötven százalékot sem érte el a nők aránya. Ma a kereskedelmi dolgozók kétharmada nő, Ugyanakkor a mezőgazdaságban 37 százalékról 29 százalékra csökkent számarányuk. A női munkahelyek számának növekedését az iparban jelentősen elősegítették a végrehajtott rekonstrukciók, Különösen városainkban képződött sok női munkahely űj üzemek építésevel és telepítésével. Megyénk könnyűiparában — a kender- és textil-, valamint az élelmiszer-iparban — nagyon sok nő dolgozik, ugyanakkor jelentős számú nő került a nehézipar különböző ágazataiba is. Az iparban dolgozó nők többsége alacsonyabb képzettséget igénylő munkakörben dolgozik, annak ellenére, hogy az elmúlt öt év alatt a női munkavállalók száma megkétszereződött megyénkben. A szocialista iparban csupán mir.den harmadik szakmunkás kerül ki a nők soraiból, ugyanakkor a betanított munkások kétharmadrésze, a segédmunkások közel fele nő. Ez részben az ipar korszerűsítéséből másrészt abból következik. hogv a nők többsége szakmai képzettség nélkül lépett és lép még ma is munkába. Csongrád megye állami gazdaságaiban a nök aránya 16 százalék, és minden harmadik tsz-tag nő. A falun és tanyán élő nők számára ls bővült a foglalkoztatási lehetőseg az elmúlt években. a mezőgazdaság szocialista átszervezéséből eredő új. jobb feltételek következtében. Jeientős a nők részvétele a növényápolásban, a baromfi-tenyésztésben és a kertészetben. Emellett bővült a kereseti lehetőség a tsz-ek mellék- és segedüzemágaiban, nagyobb üzemek kihelyezett telepein, a háziipar bedolgozó rendszerének kiszélesítésével. Ugyanakkor, falun és tanyán több ezer nő dolgozik még időszaki alkalmazottként és családtagként a tsz-ek ben. Agrárpolitikánk intézkedéseinek pozitív hatására — nyugdíj, családi pótlék, szülési és gyermekgondozási szabadság stb. — mind több nő jelentkezik a tsz-be, csupán 1988-ban 2514-et vettek fel tagnak. Figyelemre méltó probléma, hogv a tszek egy része a jelentkező női munkaerőt nem tudja alkalmazni a közös