Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

A?' / ' lipn/^m W^&f-'*' - JL ' ,. dtf • Magasodik a töltés, a második védelmi vonal „Tízfilléres alapon?" F iatal, jól képzett szak- ték a szót nagymérgesen. Az irányító emellett arra sem ember panaszkodik: ilyen sziszegésekből pedig sajnálja a fáradságot, hogy irigyek rá. folyton gán- semmi jó nem származik, hasonló jó eredményekre csolják a munkahelyén. Kö- hisz a váltáskor inkább a ta- biztassa a társakat — kilá­zépkorú mérnök önti sza- pasztalatátadás, a tanács, a tásba helyezve a hasonló el­vakba mérgét, bosszúságát: baráti beszéd kívánatos. ismerést is —. az nemcsak ót is botlasztja az irigység, A jó kollégális légkör — az önismeret kialakulását se­szakmai féltékenység. Idős. előfeltétel Az eredményes EÍti- de perspektívát is tud nyugdíjazás előtt álló műve- munkának, az alkotókedvnek adm beosztottjainak, zető sóhajt fel: kérem, én fontos forrása. Minden kol- Sok helyütt, főként a szo­örülök. hogy elérem már a lektívában nagy szükség van cialista brigádokban, jól Ö6z­korhatárt — legalább nem rd s mindenkinek, hisz a szeforrt közösségekben él leszek egy tető alatt az iri- minél jobb eredmény a kö- már az a tudat; „a másik gyeimmel. S még lehetne so- zösség valamennyi tagjának okosságából, ötletességéből i rolni a példákat, lehetne érdeke. Sajnos, ezt a légkört én is hasznot meritek, gaz­idézni olyan emberek pana- szamos helyen még nem le- dagodom." El lehet jutni er­szait. akiket, úgymond, irigy- bet érezni, annál inkább az re a szintre, de nemcsak ne­ségből nem hagynak „élni". jrlgykedés szellemét. velés. önnevelés is kell hoz­Az úgymond itt utalás ar- Manapság mikor a diffe- za- A hegyes önismeret, a ra. hogy azért nem minden renciálásról' annyi szó esik. belátás, a saját képességek keserusegnek van szilárd va- s szerencsére a szavakat tet- felmérésé a valódi orvosság. ÍÜÍE tek is követik, külön vészé- Ennek alapjan lehet kialaki­lye van ennek a mentalitás- tani a szép, emberi életprog­NAPI KISLEXIKON a könnyű­búvárokról A magas vízállásnál a védelem fontos feladata a gátak víz felöli oldalának vé­delme a szivárgás, az átázás ellen. Az e cél­ból felhasznált fóliát, homokzsákokat könnyű­búvárok helyezik el a víz felszíne alatt. # Miért „könnyű" a búvár? Felszerelésének legfon­tosabb tartozéka a nagy­nyomású levegőpalack. Feladata kettős: 1. a bú­várt a parti bázistól füg­getlenül ellátja levegő­vel, 2. a nyomásszabály­zó a külső víznyomás­sal azonos atmoszféráid levegőt, juttat a tüdejé­be. Mivel a belélegzett levegő ellensúlyozza a viznyomást. nem visel nehéz nyomásvédő sisa­kot és ruhát. Nincs szüksége nehéz, ólomtal­pú/ cipőkre és légveze­tékre sem. ezért, a búvár szabadon úszhatt # Mi a feladatuk a védelemben? Á töltések víz felőli oldalát a veszélyes át­ázás és szivárgás meg­akadályozására 20—25 méter hosszú. 8 méter széles műanyag fóliate­kercsekkel burkolják, melyet rajzszög alakú, nagyméretű fémszögek­kel és homokzsákokkal rögzítenek. # Hányan dolgoznak Szeged környékén és mennyi időt töl­tenek a víz alatt? A védelemben 113-an vesznek részt, az MHSZ és még két klub. az Amfora és a Ga-nz­MÁVAG könnyűbúvárai. Napi 6—8 órát töltenek a 10—12 fokos vízben. Szervezetük ezalatt mintegy 6 ezer kalóriát veszít, míg az átlagos dolgozó ember csak 3 ezret. # Mire szolgál a ru­miruha? Gumiöltözékük nem rekeszti ki a vizet. Vé­kony vízréteget burkol be. amelyet a testhőmér­séklet melegít fel. Így védekeznek a túlságosan nagy hőleadás ellen. # Hogyan tájékozód­nak a víz alatt? Tiszta vízben a szem­üveg szinte tökéletes lá­tást biztosít. A Tisza vize azonban sötét a lebegő hordaléktől, ezért tapo­gatózva dolgoznak. Munkájukat a sodrás is nehezíti. Csak állandó lábmunkával tudják helyzetüket a vízben megtartani. Június 20-ig kiosztják a gyorssegélyt Tegnap délelőtt a Vöröske- a mozgósítás rendszerét is ők reszt Csongrád megyei titká- dolgozták ki, amikor ve­rai számára értekezletet tar- szélyesre fordult a helyzet. A tottak a szervezet Tábor ut- szolgálat nemcsak feladatát cai helyiségében. Az ülésen látja el becsülettel. Minden­megbeszélték az árvédelem- hol segítenek, ahol csak tűd­ben végzett munka eddigi nak és ahol szükség van rá­eredményeit, a jelenlegi és juk. a későbbi feladatokat. Jól szervezték meg a kite­A vöröskeresztes titkárok lepítettek számára a tömeg­beszámoltak munkájukról, szállásokat. Sok helyen a vö­Többek között szó volt a röskeresztes aktívák takarí­gyűjtés eredményeiről és az tották a helyiségeket. Egy­egészségügyi szakszolgálat két kivétellel az akcióbizott­működéséről. A szolgálat ságok is helyesen jártak el a május 23-a este H) órától segélyek kiosztásánál. A kezdve vesz részt a védelem- gyorssegélyeket június 20-ig ben. Állandó ügyeletet tar- kiadják. A gyűjtést azonban tanak a gátakon. folytatják, mivel a hajlékta­Sokat dolgozik és jól végzi lanoknak további segélyeket munkáját a Vöröskereszt. Az adnak majd. egészségügyi szakszolgálatot Az értekezlet végén Győri olyan gyorsan mozgósították, imréné, a Vöröskereszt ahogyan azt a legszigorúbb ^ ^ , szerve„eté_ katonai előírások szabják l~songraa megyel szervezete­meg. Mindezt úgy végezték a "ek titkára valaszolt a kér­vöröskeresztes aktívák, hogy désekre. Köszönet az árvízvédelemben részt vevő szovjet és magyar egységeknek Tegnap, kedden este a sze- távozó szovjet katonák kö­gedi honvéd helyőrségben szöntésére eljöttek a honvéd bensőséges ünnepségen kö- helyőrségbe a megyei és vá­szöntötték a hazánkban ál- rosi pártbizottság és tanács lomásozó szovjet egységek képviselői. A jelenlevőket a azon katonáit, akik a Maros katonai árvízvédelmi kör­és a Tisza gátjain heteken zet parancsnoksága nevében át odaadóan és hősiesen áll- Szabó Ferenc alezredes üd­tak helyt, segítettek a véde- vözölte. Ezután Sípos Géza, lemben. A szovjet csapatok az MSZMP Szeged városi bi­három műszaki alakulata zottságának első titkára szó­jött a kritikus időszakban lalt fel és meleg szavakkal Szegedre, Makóra, Marosié- köszönte meg a szovjet egy­lére. A katonák, a lánctal- ségek testvéri segítségét a pas úszó gépkocsik készen- bajban. A szovjet és a ma­iéti szolgálatot teljesítettek, gyar egységek tevékenysége Ezen túl azonban a makói — hangoztatta — hatalmas nagy buzgár elfojtásában értékeket mentett meg, tisz­volt nagy szerepük: az eső telet, köszönet érte. miatt járhatatlanná vált Felszólalt dr. Biczó György, töltésen a lánctalpasok vit- a Szeged m. j. városi tanács ték a védekezéshez szüksé- vb elnöke és hangoztatta, ges homokzsákokat. Egy nagy hogy a védekezésben kivá­egész részeit alkották. Egy lóan működtek együtt a olyan komplexumét, amely szovjet és a magyar egysé­baj esetén egyszerre há- gek. romezer embert menthetett A magyar. egységek kép­volna. Jelenlétük biztonsagot viseletében Kerekes Szil­nyújtott a lakosságnak és a veszter ezredes, a szovjet védekezés irányitóinak egy- egységek részéről pedig aránt. Kruglov őrnagy is felszólalt Most, hogy a közvetlen ve- Kiemelték, hogy a fegyveres szély csökkent, visszatérnek erők egységei mindig készek előző állomáshelyükre. A kötelességeik teljesítésére. Dégen Imre megtekintene a gátvédelmi munkát Kedden megtekintette a tott a védelmi központ veze­gátvédelmi munkát Dé- tőivel, majd látogatást tett gen Imre kormánybiztos. He- az MSZMP Csongrád megyei lóságalapja. Egyesek mosak rá. hogy túlozzanak. SfcT-SntSta2S2Ö " SS^ ramot. Azt. amelynek kere­a bolhából is. Különösen a tében 101 megfér a má8ok' túlérzékeny idegrendszeriek jnkkel eilentétes. Az egven. kai való nemes célú versen­ilyenek Vannak. akik szinte ]ösdire mindia is hatásos gés, de ennél sokkal több is: fantomokat kepzelnek ma- , , , , , ... guk köré. otthonukban is érvnek bizonyult az ilyesni: hogy valaki akar es tud is azon emésztik magukat, mi- „de mit szól ehhez a másik, versenyezni saját eddigi tél­ért tör X. az ő művezetői mjt mondanak a többiek, ne iesítményével. hogy erejét. ingereljük fel a kedélyeket, tehetségét fölmérve igyekszik pozíciójukra. vagy miért akarja Y. elfoglalni a helyű- .... ...... ket az íróasztalnál stb. Holott, mi lesz akkor, ha N. N. ki- megvalósítani lehetosegeit. ha képesek lennének hideg nyitja a száját, követelve, ^ égi mondas- adjon is­ésszel végiggondolni sem hogy ő is legalább is annyit W ten sok irigyet, kevés X-et. sem Y-t nem fognak dolgozott?>, stb Rtb. Vitat- AV szánakozót". Vannak gyanúba, pusztán azért, mert . .. , ,,,.,.,_ jól dolgozó, ügyes szakem- hatatlan. hogy ilyesmivel emberek, akik valóban írigy­berek. s megvan bennük az számolni kell. Viszont nem- lésre méltóak: életszemléle­ambíció a tanulásra, előre- csak túlságosan egyszerű, de tük miatt. Gazdagabbak so­képztlődők ^néha*' ofyan^fe" lgen kár0s is volna így állni kaknal- Pénzben ki nem fe­szültséggócokat hoznak létre ütíát az irigységnek. jezhető értékekkel. Például a közösségben, mintha való- A meggyőzés ennél sokkal azzal, hogy a társak eredmé­ban irigyek, rosszindulatú, jobb eszköz. A vezető mer- nyeinek éppúgy tudnak örül­áníregyünttatárSak d0l8°Z" ien bátran - 8 nem is csak nk mint ahogy együttérez­,tízfilléres alapon" — dif- nek másokkal a bajban. Mi De ki tagadhatná, hogy a. . . . , „sárga irigység" nem mindig ferencialm. De indokolja is mast kivanhatunk: legyen csak a képzelet szülötte. Sok- adatokkal, tényekkel az em- minél több irigye — s kö­szor nagyon is valóságosan berek ismeretében, gvőzze vetője — ió tulajdonságaik­leien van a munkapadok kö- az intézkedés helyessé- nak. zott. az íróasztaloknál. Az ...... , „ irigy ember nemcsak saját gero1 a többieket is. Ha egy Simái Mihály baján, hanem más örömén. boldogulásán is bosszanko- ^^BKm^^^mmmmmmmi^^^^m^^^^^^^mmm^mm^t dik, illetve azt érzi, véli sa­ját bajának. Mindez komoly ellentéteket szülhet az egy­másra utaltak között. Hogy honnan ered? Több­nyire semmiségekből, kicsi­ségekből. kicsinyességből. Például 20—30 filléres óra­bérkülönbözetből is. Egyik üzemben két váltótárs kö­zött ez lett a haragszomrád oka. Az. aki kevesebbet ka­pott. minden módon, eszkö­zeit egyáltalán nem válogat­va igyekezett ' váltótársát rossz színben feltüntetni, be­feketíteni. A panasszóval él­ve: „mószerolt, ahol csak te­hette". Egymáshoz szólni? Csak a legszükségesebbeket, akkor is a foguk között 6ZŰr­Az üj tanév menetrendje Miniszteri utasítás A művelődésügyi miniszter get. A második félév a téli utasításban szabályozta az szünetet követő első mim­1970—71-es tanév rendjét A szorgalmi idő változatlanul két félévre oszlik. Az első félév szeptember első mun­kanapján kezdődik és a téli szünet utolsó napján ér vé­Tovább bővül a belkereskedelmi Szurdi István miniszter aktivan. kezdeményezően vezetésével hazaérkezett Bul- részt kell vállalnia a köz­gáriából a magyar belkeres- szükségleti cikkek gyártásá­kedelmi delegáció. A minisz- nak szakosítására vonatkozó teri küldöttség június 3—5. javaslatok kidolgozásában. A között részt vett Várnában tanácskozás tárgyalt a szo­a KGST-országok belke- cialista országok belkereske­reskedelmi minisztereinek delme közötti együttműködés második értekezletén. fejlesztésének számos idősze­A tanácskozáson a minisz- rü kérdéséről, tennivalóiról. likopterével előbb Magyar­tés térségében szállt le. A zalotái gátőrháznál tartott szemlét, majd a körtvéiyesi gátszakaszt tekintette meg. Szegeden megbeszeleat tar­bizottságónak székházában és tanácskozott Győri Imré­vel. az MSZMP Központi Bizottságának tagjával, a Csongrád megyei pártbizott­ság első titkarával. terek a KGST 23. és 24. ta­nácsülésének határozataiból kiindulva megállapodtak a belkereskedelmi miniszterek együttműködésének további fejlesztésében, s minden kér­désben egyhangú határozatot hoztak. Hazaérkezése után Szurdi István belkereskedelmi mi­niszter nyilatkozatában egye­bek között így összegezte a várnai értekezlet eredmé­nyeit, tapasztalatait: A tanácskozás elfogadta Sokoldalúan megvitattuk a fogyasztási cikk import bő­vítését elősegítő elveket, új módszereket. A miniszterek egyetértettek abban, hogy az import növelésének fő for­mája, alapja, változattanul az országok közötti külkeres­kedelmi árucsere-forgalom, ugyanakkor hangsúlyozták a? újabc formák és módszerek bevezetésének szükségességei. Helyeseltek javaslatunkat, amely szerint az import bő­vítésének jó módszere a kis­javaslatunkat, amely szerint határmenti forgalom, célsze­a KGST 24. varsói tanács- rűnek tartották a fogyasztási ülésén megtárgyalt integrá- cikkek indikatív, szabadabb ciós programból kiindulva, árucsere-forgalmának fejlesz­haladéktalanul ki kell dol- tését. A miniszterek elfogaci­gozni a belkereskedelemre ták: nemcsak fenntartani, háruló feladatokat. Azt, hogy hanem fejleszteni is kell a a fogyasztás, az áruforgalom belkereskedelmi választék­oldaláról hogyan lehetne elő- cserét, segíteni a szocialista orszá­gok közötti integrációt. — Az értekezlet messze­menően egyetértett I abban. . hogy a belkereskedelemnek kanapon kezdődik és a rend­tartásban előírt napon zárul. A tanulók első félévi osz­tályzatait — a december 19-i állapotot alapul véve — a té­li szünetben sorra kerülő osztályozó értekezleten zár­ják le és a téli szünet utáni első tanítási napon az el­lenőrző könyv útján hozzák a szülők tudomására. A téli szünet 1970. decem­ber 21-től 1971. január 6-ig tart. A tanévnyitó értekezle­tet 1970. augusztus utolsó hetében; a nevelési értekezle­tet novemberben es április­ban; a félévi testületi érte­kezletet a téii szünidőben: a tanévzáró értekezletet az ál­talános iskolákban 1971. jú­nius 19-ig, a középiskolákban június 30-ig kell megtartani, az igazgató állal kijelölt na­pon. 4 Az írásbeli érettségi, ké­pesítő vizsgák valamennyi középiskolában (gimnázium­ban, szakközépiskolában, kö­zépfokú technikumban) nap­pali tagozaton 1971. május 11—18. között lesznek. Intézkedik a miniszteri utasítás a beiratásokról is. Újdonság, hogy az általános iskolák I. osztályos tanulóit — nyilvántartásba vételük­kel egyidejűleg —- 1971. már­cius 1—15. között a városi (fővárosi) tanács művelődési osztálya (oktatási főosztálya), községekben pedig a községi tanács szakigazgatási szerve által kijelölt két munkana­pon írják be. A középiskolák T. osztályos tanulóinak be­írási időpontja 1971. június 14—15-e. 1971. július 15-től augusz­tus 24-ig bezárólag — a mi­niszteri utasítás értelmében — biztosítani kell a pedagó­gusok szabadágának zavar­talanságát. (MTI) SZERDA. 1970. JÚNIUS lfl. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents