Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-10 / 134. szám

Válaszol az illetékes Nyugdíjkifizetés A Délmagyarország-ban tik ki. Ennek megfelelően megjelent egy panasz, hogy történik a panaszosok nyug­pontatlan a Sándor utcában díjanak kifizetése is. Egy és a .József Attila sugárúton napi eltolódást csak az okcz­lakó nyugdíjasok nyugdija- hat. ha a 22-e utáni napok nak kifizetése. egyike munkaszüneti napra A Szegedi Postaigazgató- esik. ilyenkor ugyanis a be­ság válaszában közölte, hogy ütemezés napja munkaszü­a nyugdíj kifizetés első nap- neti nap lehet, s a nyugdíj­já minden hónapban 22-e. utalványt a következő mun­de nem egy napon, hanem kanapon viszik ki. Mivel a több napra elosztva történik panaszos személy szerint a kifizetés. A kézbesítő hi- nem nevezte meg azokat a vatal minden nyugdíjast ér- nvugdíjasokati aklkpek sé­tesitett. hogy minden hónap­ban mikor — a nyudíjki- reIméI tolmacsolta. a panaszt fizetés első napjától számi- érdemben nem tudja a P<w­tott hányadik nnpoíi — fize- tnigazgatóság megvizsgálni. 1 lálmány bemutatásával. Ipari kiállítás Lipcsében A lipcsei vásár területé" június 16-án nyílik meg az NDK elektrotechnikai és elektronikai iparának mű­szaki-tudományos. fejlesztési eredményeit bemutató kiállí­tása. amelyen a Tesco Vál­lalat is részt ve6z 15 jelen­tős magyar újítás, illetve ta­BEDOLGOZÓ FALVAK Az országban több helyen ga automatizálni. Igy a „be- más jellegű feladatokat ró a — főleg a híradástechnikai dolgoz > falvak "-ban folyó vállalatokra is. A nyolcórás iparágban — kezdik felis- tnunka jól beilleszthető a merni a bedolgozói rend- korszerű nagyüzemek tevé­Szemben a polipokkal A Szovjet Tudományos tése nagyon érdekes. A kar za a törzsénél, a másikunk Akadémia Távol-keleti Inté- végén levő tapadókorongot pedig eltépi a kőtől a kar­zete dolgozta ki munkatér- kívülről egy lyukas hártya jait. A tapadókorongok jel­vunket. Eszerint meg kell fi- fedi. amely egy üregben vég- legzetes hang kíséretében gyelnünk. hogyan támadnak ződik. Először a tárgyhoz válnak el. amelv hasonlít a a polipok az emberre, fel simul a hártya, hermetiku- szétrepedő anyag reccsené­kell mérnünk egyes szívó- san befedi az összes egven- sére. korongjainak és magának a lótlenségeket. majd az iz­polipnak az erejét, valamint mok segítségével a hártya Legkényelmesebben a nya­fel kell mérnünk a part köz- felett egy harangot formál. kanal lehet tartani, ahol a vétlen közelében a polipok ami vákuumot hoz létre, s törzséből kinőnek a lábak, számát. Ennek az állatnak a így a környező nyomás a Ilyenkor a polip a karjait magatartása ugyanis még tapadókorongot rászorítja a ^sernyő formájában kifor­nem egészen ismert, ezért gyakran lehet hallani téve­désekről é6 mindenféle me­séről, tárgy felületére. A szívóerő díü« és közöttük látható lesz nagysága minden várakozást a fekete „csőre". A karok felülmúlt: egy három centi- 'de-oda tekerednek, megpró­Társamat. Vologyát, ellá­báinak hozzátapadni valami­hez. De ha a karjaival ma­gunk felé fordítjuk, akkor a testünket azonnal körülfon­ja. karunkra, lábunkra, fe­jünkre tekeredik. szer előnyeit. Egy-egy kis település — egy-egy gyárt­mánycsaládot kap és kiala­kulnak: a „foglalat", „kap­csoló", „vasaló" falvak... kenységébe. Eltűnnek a hiánycikkek kötelező munkaidő, a gepeii diktálta munkafegyelem, a belső rend és üzemi ritmus itt nem szabályoz semmit. Kizárólag az egyes embere­méter átmérőjű tapadóko­tom tanácsokkal és figyel- rong 2"5-3"5 Wlogrammot. meztetem, hogv kezdetben ami nagvon sok" nem szabad semmi elővigyá- Egy másik polipnak a kar­zatlan mozdulatot tennie. A jai körülbelül méteresek, de polip egv párkányon ter- mi ketten sem bírjuk le­peszkedett, a testével kissé szedni a kő felületéről. A felemelkedve, a feje tetején kőnek feszítve lábunkat fúj- miféle ellenséges szándékuk, ülő szemeivel észrevett ben- tatunk, igyekszünk, de hiá- az emberhez is úgy viszo­nünket. Feléje úsztunk. A ba. Hamarabb tudnánk ket- nyúlnak, mint a szilárd tá­polip kinyújtotta felénk a tészakítani. Amíg pihenünk, masztékokhoz. És általában karjait. Megállunk: nem a poiip a kő alatti vékony igyekeznek minél hamarabb fogjuk most zavarni. A fe- résbe bújik. ahonnan sehogy- elhagyni ezt az ingadozó, nék egyre távolodik. Hirte- sern lehet kihúzni. Viszont számukra kellemetlen tár­A polipoknak nincs sem­ken múlik, hogy mennyit len ?gy róntást érzek a lá" tudom, hogyan dolgoznak!... Ezért a be­Mit szólnak az érdekeltek? Mindenki a maga szem­pontja szerint értékel. Ket­dolgozó rendszer megszerve­zése és kézbentartása jóval nagyobb felelősség. Meg kell A Kontakta Alkatrészgyár meggvőző érvekkel szolgál. Felmértek eddigi eredmé­nyeiket. hogy a lapasztalato- sZervezni a szorgos kezű asz­kon tovább tudjanak lépni szonvok munkávai való él­és meg inkább szelesíteni a ' „ , . . „ nr„ bedolgozó rendszert. Kiderült ^tását. az alkatreszek szal­^vermek^ családanya: .^Sok ebbő, a tanulmányból, hogy lítását. minőségellenőrzését gond volt különösen a na- *z fRykor iParszegeny mun és lehetőleg valamilyen ute­gyobhík fiammal Rosszul kaskezben bővelkedő falvak ^^ is biztosítani, hogy kellő mennyiségű alkat­rész mindig elkészüljön a gyárnak. Talán az Is fő oka annak, hogy sokan annyira idegen­a bedi ettől ibb vidéki mun­tanult... Most itthon dol- asszonyamak_ bevonasa „ gozom és jobban oda tudok nnunkaba elsősorban a hiany­flgyetoi a leckéjére is. A szünte"a u múlt héten is hozott egy Mert addig az aprolékos ké­ötöst .." Egy másik csa- zimumcara nem maradt soha lódnál: „A férjem keresete elég energia. A jol szerve­r^ift'.-s^ a&Jsstgzt . velése és a házimunka meg- sethez juttatott tobb száz g0Z(3 rendszernek ettől a enged... Azért ezer torint- asszonyt hiszen az átlag-ke- formájótól Nehezebb az ra íev is felmecv" Csók- resetek elenk a havi ezer fo­ktnt ^unkakSégű fia- ru.tot - megszüntetett e^ üzemsvervezőle ti lember: „Nekem ez az éle- sor hiánycikket. Ilyen peldá- kan tevekenykedők do.ga. tet jelenti hoci- fontosnak uk a nagyon keresett vasa- de dZ eredmény bőségesen érezhetem magam. hogy ló csatlakozó. « kulonftíe ka ótol kapcsolatom van a világ- f«atok. kapcsolok.többek mert kenvérke­gal s magam keresem a ><oz'>tt a modern hazgyan Karpotol. mert Kenyerge kenyerem" Idős fáradtarcú építkezésekhez készülő kap- resethez. vagy fizetéskiegé­az csolók és foglalatok, villás- szítéshez juthatnak — fő­dugók. Így a jol tervezett közben ma­munka nem csupán egy gon- * "UK­dot vett le a gyár válláról, rad még idő a gyerekneve­hanem anyagilag is mérhető lésre, a háztartásra, de hasz­távsadalomnak is, asszony: „A gyár még ipari áramot is bevezette Minden heten hozzák az anyagot... Néha eljön a meós is. de nálam még nem , . . , talált hibát . . A kinyom haszna ugyanis kere­elvált, én nevelem az uno- «<*t termekeket készítenek, káim. Meg még egy kis pénzt is keresek... T"LL i I " i I Az üzem közgazdásza: lODDGf KOV©l©l „Jól jön a vállalatnak Is a , bedolgozói rendszer. Nem g qVattÓI kell épület, drága gép és egy 3 ' sor beruházás. Hiszen egy- Az is hozzátartozik azon­egy u.i munkahely létesítése ^ az jgazsághoz. hogy a sok-sok ezer forintba ke­rül ... A vállalattól viszont tobb szervezési munkát kö­vetel és nehezebb a munka áttekintése..." „Házilag" is lehet modern Az új munkahelyek létre­hozása valóban sokba kerül. Sőt minél fejlettebb a tech­nika. annál többe kerül. So­kan ugyan kétkednek a be­dolgozói rendszer és a kor­szerű üzem „házasságának'", életrevalóságában. azonban — mint egy sor példa mu­tatja — megfelelő feltételek mellett „házilag" is lehet korszerű terméket elkészíte­ni. Az utóbbi időkben szen­zációs gyorsasággal tör előre a japán Ipar és bizony ott. szinte minden iparág kihasz­nálta a „bedolgozó-falvak"' nyújtotta előnyöket, de ugyanilyen tény a svájci óraipar is. ahol szintén kis falvakban, egész dinasztiák készítik az órák alkatrésze­it... Csak természetesen azt kell megválasztani. hogv: milyen alkatrészt enged ki az üzem falai közül a gyári vezetőség? A helyesen fel­mért lehetőségek aztán mái­könnyedén kamatoztathatók. Általában ezek a munkák nem követelnek nagy szak­mai képzettséget és techni­kai tudási Az egyszerű gé­pek. szerszámok segítsegével a viszonylag egyszerű mű­veletek gyorsan elvégezhe­tők, De legtöbbször éppen ezt a kézügyességet igénvlő. úgynevezett „babra" munkát nehéz gépesíteni, Illetve drá­falvak bevonása a munkába nos a mert nehezen gépesíthető, elsősorban kézügyességet követelő munkát végeznek, s ezek az alkatrészek fontos elemei egy-egy terméknek. Azonban még többet kellene és lehetne tenni. Bán János űzhető ki gyab bamon. Megfordulva látom, rejtekhelyéről: a parton ke- E]őfordult hogy hogy a hasadékból ket hosz- resek egy vékony vesszőt. polipot úgy tartottunk I szu kar nyúlik ki es elkapja benyúlok a hasadékba és el- kariainál fogy8i mint * az uszonyomat. Vologya a se- kezdem csiklandozni és szúr- lőt nvpnknr " , gítségemre indul, de megállí- kólni. sokáig túri. de végül fermátÍL töl^TZ í? tom őt. mivel teljesen vita- megUnia és kiugrik a hasa- I x „ tölcséré,bo] kt­. ,, megunja es KiugriK a nasa- lövellve a v zet. lassan von­gos volt hogy a polip teve- dékból. Hagyom, hogy kissé tat bennühket a vízben. dett. Azt hitte, hogy egv hal megnyugodjon és a vessző­úszott el fölötte. Mindiárt el Vel a mélység felé hajtom. A polipok e nyugodt ma­fog engedni. És valóban, a a polip békésen mozog a kí- gatartáfia ellenére Vologyá­csápok egymás utón vissza- vánt irányba. Vologyának tet- val mégis olyan következte­húzódnak a mélyedésbe. Lát- szik a helyzet: egy pásztor- tést vontunk le. hogy jobb a tuk. hogy a polip megnyug- ra hasonlítok, a polip meg nagy PoliP°kkal óvatosan vi­szik. mozgatja a csápjait. egy szelíd iuhra. Amikor a se,kednI- mert minden külö­szabályos gyűrűkbe hajtja mélység megfelelő. Vologya nösebb nehézség nélkül víz őket. . is lemerül a poliphoz a dina- alatt tarthatják az úszót. És móméterrel. Amíg méri az hosy ezt eddig nem tették erőkifejtést, a polip szorosan mee ve'ünk. az egyszerűen átfogja karjaival. Tudom, azért volt- mert nem találták hogy a polipot csak békén szükségesnek­kell hagyni és elengedi Vo- De másként is tudnak vi­logyát, végső esetben pedig selkedni. Később, november a segítségére sietek. Mégis a végén Vologyától kaptam Lassan belejövünk a mun- hátamon végigszalad a hi- egy levelet. A következőket kába. A partszakaszunkon az deg. Vologya viszont bízik írja: „Találkoztam egy ha­összes polipot megszámoltuk, önmagában: nem siet. kivá- talmas polippal. Ilyet még Már nem is kell keresnünk laszt egy vastagabb kart, nem láttam. A karjai két őket. előre tudjuk, hol me- nagyobb tapadókorongot, méternél is hosszabbak Egy lyikkel találkoztunk. A nagy Mindent alaposan csinál. Még kövön ült és olyan vójt, mint polipokat nem nagyon ér- kiegészítő méréseket is vé- egy hegy. Természetesen el­dekli működésünk, nem te- gez terven felül. Végül is határoztam, hogy közelebb­kintenek bennünket ellenség- megkönnyebbülten felléleg- ről megismerkedem vele. de nek, vadászzsákmánynak pe- zem: Vologya mutatja a hü- ez nem tetszett neki. Elka­dig túl nagyolj vagyunk. velykujját, amivel jelzi, hogy pott a kezemnél fogva és Kérem Vologyát, hogyúsz­szon el a hasadék előtt, sze­retném lefényképezni a ka­rok mozgását. Minden hiába: az uszonyok nem érdeklik többet a polipot. I Hamarosan hozzáfogunk a legfontosabb kísérletünkhöz: a tapadókorongok erejének a lipvadászat mesterségét is: méréséhez. A korong felépí- egyikünk teljes erővel húz­a méréseket befejezte... nagy erőfeszítésbe került. Idővel elsajátítottuk a po- amíg kitéptem magam a kar" jainak az öleléséből..." Jurij Asztafjev ósz Ferenc: Nyomoz a város 4. — Majd adok én neked! — sziszegte a férfi, és kiszabadította magát. Megfordult és a kővetkező pillanatban már ütött. Kovácsnak még volt anv­n.vi ideje. hoRy észrevegye a férfi zakóján csillo­gó sportjelvényt. Aztán nekiesett a fának. El­lökte magát és a férfinak ugrott. Ütése elől az ellenfél azonban könnyedén kitért. Kovács érez­te. hogy nehéz lesz a dolga. A szatír erős. ki­sportolt fickó. A lány közben, mint egy bekap­csolt magnó, egyfolytában sivított: — Segítség • •. Emberek... A szatír... Meg­öli.,, Köztudott, hogy az ember verekedés közben nem tud másfelé figyelni. Különösen, ha olyan ellenfele akad. mint a hadnagynak, aki már a harmadik balegyenest vezeti Kovács képébe De olyan klasszikusan szép balegyeneseket, melyek a Sportcsarnokban és egy kültelki kocsmában egyaránt kivívnák a szakemberek elismerését. Ezért nem tudott Kovács hadnagy sem odafi­gyelni a lányra: — Sanyikám . . . Vigyázz ... Megöl... Ha figyel, rájön, hogy a biztatás nem neki szól. miután ő László, és nincs szerencséje per­tuban lenni e bájos ifjú hajadonnal, Egv hatalmas g.vomorszájas után Kovács le­feküdt a földre. Ellenfele a mellére térdelt és megszólalt: — Ne izgulj. Jutka. Gyenge kis biciklista ez. Most jó ideig nem mozdul. Arpíg én elbeszélge­tek vele, te szaladj, és értesítsd a rendőrseget... — Micsodát? — eszmélt Kovács. — Jól hallottad, kisapám. Talán még valami jutalom is leesik, amiért ártalmatlanna tettem a szatírt. — Ártalmatlanná tette maga a jó... — kezd­te Kovács, aztán eszébe jutott az oktatás: a jó rendőr, semmilyen körülmények között sem ve­szítheti el a fejét, még akkor sem. ha ez a fej félig szét van verve. — Ide figyeljen, fiatalember — folytatta nyu­godtabban. — Nyúljon be a belsőzsebembe. Ez­úttal mindketten tévedtünk. Én ugyanis magát hittem a szatírnak ... — A Sanyit? — álmélkodott a lány. — Az­tán miért? — Mert hátulról támadta meg magát... — Mindig így szok' — kuncogott a lány. — Iti volt randevúnk, aztán biztosan rám akart ijesz­teni. A férfi eközben öngyújtója lángjánál tüzete­sen megvizsgálta az igazolvánvt. — Ha tud úgy is olvasni, hogv közben nem térdepel a mellemen, úgy nagyon hálás len­nék — mondta a hadnagy. — Elnézést — felelt a fiú, és feltápászkodott. — Nem történt semmi — nyögött egyet Ko­vács. és némi vért. valamint egv fél marék tavalyi falev^et kiköpött. — Nagyon sajnálom — adta vissza az igazol­ványt a fiú. — Egyébként Bauer György va­gyok. Egyetemi hallgató. — örvendek — mondta nem nagy meggyőző­déssel Kovács. — Jujj, de jópofa. A lányok megpukkadnak az irigységtől, ha elmesélem nekik — örvende­zett. — De te nem meséled! — mondta a fiú, aki kitalálta Kovágs gondolatait. — Pedig olyan aranyosak voltatok — bajol­gott el á Jutka nevezetű liba. és Kovács a fiú­ra pillantva kiolvasta a szeméből, hogy ebbel sem lesz házasság. Kovács hadnaRy pedig elindult hazafelé. Va­donatúj ruhájában végzetesen hasonlított egv hajótöröttre. Azon izgult, hogy hazáig nehogy egv ismerőssel találkozzon. Lélekben már fel­készült, hogv az anyja egész este sopánkodik: „Látod, kisfiam, miért nem hallgattál rám? Ha papnak mégv. ahogyan szegény apáddal ter­veztük. akkor most nyugodtan aludhatnál a pa­rókján. De ha nem akartad, legalább lettél vol­na postás, mint szegény, istenben megboldogult apád. Az is csak egyenruha ..." Ha még emlékeznek a nyájas olvasók, ott sza­kítottuk meg a mese fonalát, hogy Kovács had­nagy tépett ruhában. véres arccal bandukolt haza, anyja intelmeire számítva. Az intelmek azonban elmaradtak. Mert vendég volt. Amint belépett az ajtón. Zöldi nekiesett: — Elkaptad, sogor! Gratulálok! — Nem kaptam el senkit. — Akkor téged kaptak el — nézett rá Mari­ka, aki nem volt híján némi humorérzéknek. — Mi történt? — izgult Zöldi. — Hazajött a férj! — felelt Kovács. — Majd megver az isten — sírta el magát a mama. — Szegény kisfiam ... Így helyben hagy­ni. Látod, ha papnak mégy ... — Hagyjuk ezt most, mama. Szeretnék meg­mosakodni. — Ekkora zűrt csinálni egy szatírból — mor­fondírozott Marika. — Tudod, hogy most a kis­csoportosoknál vagyok az óvodában Délelőtt lá­tom. hogy egv fiút veinek. Szétválasztom őket, hát kiderült, hogy szatirosdit játszottak, és ez a szerencsétlen volt a szatír. — írni kellene róla. te. Laci... Abban egyet­értek. hogy azt a nagyképű Szávait kivágtad. De azért nekem adhatnál egy kis ínformációt... Irtó nagy lennék vele a megvében. — Írjál te csak a szocialista névadó ünnepsé­gekről — morogta Kovács és kiment a fürdő­szobába. Zöldi üres tarsollyal távozott, pedig megígérte Liliácskának, a Levendula imádott — pillanat­nyilag már — kékesfehérhajú üdvöskéjének, hogy holnap reggel tájékoztatja az események­ről. (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents