Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-27 / 149. szám

60. évfolyam. 149. szám 1970. JÜNIUS 27. SZOMBAT Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Befejezte munkáját az országgyűlés himI Losonczi Pál Mongóliába utazik Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke a Mongol Népköztársaság nagy népi hurál elnöksége elnökének, Zsamszrangin Szambának a meghívására szombaton hivatalos baráti látogatásra a Mongol Népköztársaságba utazik. Elismerés az árvízvédelemben tanúsított helytállásért Pénteken 10 órai kezdettel az országgyűlés folytatta az 1969. évi költségvetés teljesítéséről szóló törvényjavaslat vitáját. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, továbbá Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttágjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Kállai Gyula elnöki megnyitója után az ülés első szónoka Dégen Imre államtitkár, az országos vízügyi hivatal elnöke volt. Felszólalása után az elnöklő Kállai Gyula — utalva az árvízzel kapcsolatban elhangzott felszólalásokra — az országgyűlés nevében elismerését és köszönetét fejezte ki mindazoknak, akik példamutató fegyelemmel, áldozatvállalással hősiesen helytálltak és helytállnak az árvíz elleni küzdelemben. Kérte a képviselőket, minden erejükkel segítsék elő, hogy az árvízveszély eL hárításánál megnyilvánult nagyszerű helytállás változatlanul érvényesüljön a helyreállításban, a népgazdaság további erősítésében és fejlesztésében. A törvényjavaslat vitájában felszólalt még Balogh László gyáregységvezető (Csongrád megye). Havasi Béla, a városi pártbizottság első titkára (Miskolc), Weiszböck Rezsőné vállalati igazgató (Győr-Sopron megye), majd szünet után dr. Szabó Zoltán egészségügy-miniszter, Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének elnöke. Több képviselő nem jelentkezett hozzászólásra, ezért az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós az 1969. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat vitáját bezárta és válaszadásra megadta a szót Vályi Péter pénzügyminiszternek. Ezután határozathozatal következett. Az elnök — mivel módosító indítvány nem érkezett — a benyújtott törvényjavaslatot eredeti szövegezésben tette fel szavazásra. Az országgyűlés az 1969. évi állami költségvetés teljesítéséről előterjesztett törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben is elfogadta. Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka véget ért. (A továbbiakban Dégen Imre, Balogh László, dr. Szabó Zoltán felszólalását és Vályi Péter válaszát ismertetjük.) MEMORANDUM a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácshozásának állásfoglalása az európai biztonsági értekezlet időszerű kérdéseiről Dégen Imre: Most már a helyreállítás és a fejlesztés következik Hazánk Tisza-völgyi tájait az elmúlt hetekben rendkívüli természeti csapás sújtotta. Árvizekben bővelkedő történelmünk még nem jegyzett fel ilyen hatalmas áradatot, mint amilyen a Tiszán és mellékfolyóin most levonult. A természet elemi erőivel, az árvíz veszedelmével vívott harc minden egyes órája az emberi teljesítőképesség, helytállás legmagasabb fokát követeli, és ez a megfeszített harc immár több mint negyven napja tart. Most már remelhetöieg befejezéséhez közeledik. A Tisza egész hosszában, a Krasznán. a Körös-völgy öszszes folyóin és a Maros mentén sikerült a gátak között tartani az áradást. A Tiszavölgy csaknem 3 millió holdnyi fenyegetett árterülete, a veszélybe jutott települések — köztük olyan nagy városok, mint Makó, Szeged, Hódmezővásárhely —, milliárdos népgazdasági értékek megmenekültek az árví^ pusztításától. Kimagasló eredménye az árvízi küzdelemnek, hogy siJ került a lakosságot — több mint 30 ezer embert — kl-menteni és biztonságos helyre szállítani. Az árvízvédelem jelentős eredménye, hogy a Szamos menti elöntött területekről a vízlevezetés igen rövid idö — alig 10 nap — alatt megtörtént. Ezt követően nyomban megindult a lakosság visszaköltöztetése és késedelem nélkül megkezdődött a szétrombolt otthonok helyreállítása. A Tisza-völgyi árvíznek mindazok a sajátosságai megvoltak, amelyek az árvízi katasztrófák előidézői, az úgynevezett történelmi árvizek jellemzői. Olyan roppant víztömeg zúdult a védekezés hat hete alatt Szegednél a Tiszába, mint a Balaton térfogatának hatszorosa, és ami mintegy fele az itt évente-átlagosan lefolyó vizmenynyiségnek. A mostanihoz hasonló árvíz 30—40, de még 10 évvel ezelőtt sem lett volna védhető. Hatalmas területek váltak volna a víz martalékává, városok pusztultak volna el. Az árvíz méreteinek megfelelő volt az anyagi, gépi erők mozgósítása is. A védekezés csúcspontján egyetlen napon 5100 gép és gépjármű dolgozott. A töltések védőképességét több, mint 6 millió homokzsák, másfél millió műan.yagfólia, 62 ezer tonna terméskő erősítette. A mostani Tisza-völgyi védekezés méretei meghaladták a korszerű árvízvédelem történetében emlékezetes mérföldkövet jelentő 1965. évi dunai áradás elleni küzdelem méreteit is. Az egy időben készültségben levő védeTímar Mátyás, Fock Jenő, Szurdi István, Nagy Jozsefné Parlament folyosóján az ülésszak szünetében, a kező szakaszok hossza elérte az akkorinak tízszeresét. Egyes időszakokban közel 3 ezer kilométer hosszban volt védelmi készültség és ebből 1600 kilométer töltésszakaszon — ami megfelel a Budapest—Párizs közötti távolságnak — az erők maximális igénybevételével folyt a védekezés a víz megújuló ostroma ellen. Amit mai eszközeinkkel, szervezettséggel, fejlett technikával, tudással és helytállással az emberi erők szembe állíthattak a természet erőivel, azt a tiszai védekezés során megtették. A technikának és a tudománynak, még egyetlen korábbi árvízvédekezés során sem volt olyan döntő szerepe, mint most. Az árvízvédekezés derékhadát a vízügyi szolgálat és a fegyveres testületek alkották. A fáradhatatlanul küzdő helyi vízügyi dolgozók támogatására az ország minden részéből jól képzett, nagy gyakorlatú vízügyi szakembereket — mérnököket, technikusokat, szakmunkásokat, gátőrök ezreit — irányítottuk a helyszínre, a védekezés műszaki irányításához és a különleges felkészültséget igénylő műveletek végrehajtására. Kimagasló szerepe volt a védekezésben a honvédség fegyelmezett, önfeláldozó munkájának. Külön kell szólni a fiatalok kimagasló helytállásáról. A védelemben részt vevő ifjú katonáknak, a könnyűbúvároknak és az árvízi küzdelem ezernyi ifjú résztvevőjének áldozatkész, szívós, fáradtságot nem ismerő tettei ifjúságunk színe-javának áldozatkészségét, felelősségvállalását, felnövekvő nemzedékünk lelkesedését, társadalmunk gondjaival, nehézségeivel, al(Folytatás a 3. oldalon Á Bolgár Népköztársaság, i a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népí köztársaság, a Német DeI mokratikus Köztársaság, a ' Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya szükségesnek tartja az érdekelt államok kormányainak tudomására hozni azokat az elképzeléseiket, | amelyek véleményük szerint hasznosan szolgálnák az európai biztonsági és együttműködési értekezlet előkészítését és összehívását. Megelégedéssel állapítják meg, hogy a kétoldalú és többoldalú konzultációk és eszmecserék során az érdekelt államok álláspontja közelebb került egymáshoz egy sor fontos, az európai biztonsági értekezlettel összefüggő kérdésben. A konzultációk és eszmecserék eredményei azt mutatják, hogy a Prágában 1969. októberében előterjesztett javaslatok új alapot teremtettek ahhoz, hogy már a legközelebbi időben gyakorlati síkra tereljék az európai biztonsági értekezlet előkészítését és a kétoldalú tárgyalások mellett áttérjenek az értekezlet előkészítésének sokoldalú formáira is. Kívánatos, hogy az érdekelt államok közvetlenül részt vegyenek az európai biztonsági értekezlet előkészítésének és megszervezésének valamennyi szakaszában, olyan formákban, amelyeket célszerűnek tartanak, beleértve ezen államok képviselőinek megfelelő előkészítő találkozóit is. Tisztázódott az értekezleten való részvétel kérdését részt vehet azon minden európai állam — beleértve az NDK-t és az NSZK-t is, azonos és a többi európai állammal egyenjogú alapokon — továbbá az USA és Kanada is. Pozitív fogadtatásra talált a finn kormány kezdeményezése, hogy Helsinki legyen az értekezlet színhelye. Megértés mutatkozik az iránt, hogy az értekezlet összehívását nem szabad semmilyen előzetes feltételhez kötni. Sok országban egyetértenek azzal, hogy az első európai biztonsági értekezlet sikere — amelynek előkészítése, megszervezése és megtartása valamennyi érdekelt ország hozzájárulásának eredménye kell hogy legyen — utat nyitna a továbbiakban más európai problémák, különösen az európai biztonság szilárd rendszere megteremtésének közös megvizsgálásához. 'Ezzel összefüggésben hasznos lenne egy sor európai értekezlet megtartása és az öszszes érdekelt, ország megfelelő szervének létrehozása, amely az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozna. A memorandum a továbbiakban javasolja, tűzzék az európai biztonsági értekezlet napirendjére az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozását is. A memorandumot elfogadó kormányok véleménye szerint az európai feszültség enyhülésének, Európa biztonságának javára válna az európai államok területén levő idegen fegyveres erők csökkentésének megvitatása a lehető legrövidebb időn belül, az európai biztonsági értekezleten létrehozásra javasolt szervben, vagy más, az érdekelt államok számára elfogadható módon. Az európai biztonsági ér-" tekezleten a következő kér-; dések kerülhetnének megtárgyalásra: — az európai biztonság megteremtése, lemondás az erőszak alkalmazásáról és az erőszakkal való fenyegetésről az európai államok kapesolataihan: — az európai államok közötti politikai együtműködés fejlesztései szolgáló, az egyenjogúságon alapuló kereskedelmi, gazdasági, műszaki-tudományos és kulturális kapcsolatok kiszélesítése; — az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó szerv létrehozása. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság, és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének kormánya kifejezi reményét, hogy a memorandumban foglalt javaslatok — amelyek figyelmbe ve-; szik sok érdekelt állam véleményét — kedvező fogadtatásra találnak az érintett kormányoknál. E javaslatok kiváltképpen arra irányulnak. hogy az európai biztonsági értekezlet valamenynyi érdekelt állam számára elfogadható napirendjében és az előkészítés módszereiben megegyezést lehessen elérni. Mindehhez már a legközelebbi időszakban hozzá lehet kezdeni. A jelen memorandumot kibocsátó kormányok meggyőződése, hogy az összes érdekelt állam közös erőfeszítésének eredményeképpen összehívásra kerülő európai biztonsági értekezlet jelentősen hozzájárulna a feszültség csökkentéséhez, a biztonság megszilárdításához és a békés együttműködés fejlődéséhez Európában. A memorandumot aVarsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri tanácskozásának megbízásából a magyar külképviseletek vezetői, illetve munkatársai június 26-án, pénteken eljuttatták az érdekelt országok kormányaihoz.