Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-04 / 129. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! DELMAGYARORSZAG MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam, 129. szám 1970. JÚNIUS 4., CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivéte­lével mindennap, hétköz­nap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Magyar-jugoszláv tárgyalások Fock Jenőt fogadta Joszip Broz Tito Jelentés a gátakról Képünkön: Joszip Broz Tlro, Jugoszláv köztársasági elnök és Fock Jenö. népköztársaságunk miniszterelnöke a szerda délelőtti megbeszélés egyik pillanatában. Középen a tolmács Fock Jenőt, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökét — aki Mitja Ribicsics­nek. a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (kormány) elnökének meghívására négy­napos látogatáson Jugoszlá­viában tartózkodik — és fe­leségét szerda délelőtt belg­rádi rezidenciáján fogadta Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök és fele­sége. A találkozón jelen vólt Bíró József külkereskedel­mi miniszter, Gyenes And­rás külügyminiszter-helyet­tes. valamint Marjai József, hazánk belgrádi nagykövete és felesége. Jugoszláv rész­ről az eszmecserén részt vett Mitja Ribicsics és felesége, Mirko Tepavac külügymi­niszter és felesége, Nagy Fe­renc, a szövetségi végrehajtó tanács tagja, a magyar—ju­goszláv gazdasági együttmű­ködési bizottság jugoszláv tagozatának elnöke, Géza Tikvicki budapesti jugoszláv nagykövet és felesége, vala­mint Milos Malevszki. a köz­társasági elnök külpolitikai tanácsosa. A találkozó szívélyes, elv­társi légkörben zajlott le. Tito köztársasági elnök Fock Jenőtől érdeklődött Kádár János hogyléte iránt. — Köszönöm a kérdését. Kádár elvtárs jól van — fe­lelte Fock Jenő. A magyar kormányfő és kísérete szerdán délután lá­togatást tett Belgrád egyik legjelentősebb tüdománvos­kuía'.ó intézményében, a Mi­háilo Pupir automatizálási és távközlési intézetben. Az intézettel Szlobodan Ra­dovajt igazgatóhelyettes is­mertette meg a magyar kor­mány elnökét. A 20 éves múltra vissza­tekintő intézet olyan beren­dezéseket készített, amelyek az elektromos távvezetéke­ken — vagyis külön távköz­lési vezeték nélkül — be­szélgetéseket továbbítanak. Az intézet kidolgozott kü­lönböző elektronikus számí­tóközpontokat is. és a Szov­jetunióval együttműködve most „építenek" egy külön­leges igényeket szolgáló, úgynevezett hibrid számitó­központot. A belgrádi inté­zet egy sor ország hasonló jellegű kutatóközpontjával áll kapcsolatban. Fock Jenő több kérdést tett fel az intézet nemzet­közi együttműködéséről, majd kijelentette. — Ha mindkét oldalon megvan az óhaj, megtaláljuk az együttműködés módját a Magyar Központi Távközlési Kutató Intézettel, amelynek már sokfelé vannak kapcso­latai szerte a világban, s el­sősorban különböző szovjet intézményekkel. Mi. is. Ju­goszlávia is most rugaszko­dunk neki a számítástechni­kának. Ha nem fogunk ösz­sze egymással, és másokkal, elmaradunk, még akkor is, ha külön-külön egy-egy szép eredményt fel is tudunk mu­tatni. Késő délután, az új belg­rádi kormánypalotában foly­tatódtak Fock Jenő és Mitja Ribicsics jugoszláv kormány­fő hivatalos tárgyalásai. Jobb a szemnek, szívnek, közérzetnek, hogy most már a Tisza és a Maros apa­dásáról számolhatunk be olvasóinknak. A víz magasságának csökkenésére ha nem is foghatjuk rá az intenzív jelzőt, az apa­dással elégedettek lehetünk. A Maros és a Tisza jelenleg egy „nyomon" halad az apadásban. Makónál tegnap óránként át­lagban egy centiméterrel csökkent a víz­szint magassága, s ugyanilyen mértékű volt az apadás a Tiszán is Szegednél. En­nek láttán a védekezők munkája a gátak egyetlen pontján sem hagyott alább, hi­szen a töltések mindinkább átáznak, s ahol ilyet tapasztalnak, ott azonnal be kell avatkozni a szükség szerinti módszer­rel, általában a homokzsákos terheléssel. Szegeden az 1450 méter hosszúságú mellvédfalnál elrendelték az úgynevezett bordás rendszerben lerakott homokzsákok eltávolítását, nehogy a vízszint csökkené­sével a nagy teher valahol is megnyomja a védelmi vonalat. Az így felszabaduló homokzsákokat uszályba rakják és elszál­lítják azokra a helyekre, amelyeknél még nagy szükség van rájuk. Ilyen erősítésre szorult a Tisza bal partján a Körös-torok­tól lefelé eső töltésszakasz megerősítése, ahol már korábban is átázást észleltek mintegy 4—5 kilométer hosszúságban. A védvonalnak ezt a részét különös módon figyelik és fokozatosan erősítik meg. Végleges töltésnek szánva kezdték meg a szegedi ipari körzet védelmi vonalának kiépítését a sándorfalvi úttól mintegy 600 méternyire, Rókus, illetve Béketelep felé, majd a magasítást bekötik a Budapest— Szeged vasútvonal töltésébe. Tápé és AL­győ között, a Tisza töltésével párhuzamo­san haladó és a szénhidrogén medence biztonságát eredményező szorítógát-rend­szer építése kellő ütemben halad. Polgár István, az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazga­tóság vezetőhelyettese tegnap arról tájé­koztatott, hogy ezen a részen a munkának közel 30 százalékával már elkészültek. Mákó mindenkori védelmére is befeje­zés előtt áll annak a belső töltésrendszer­nek az elkészítése, amelyhez á város ki­ürítése után fogtak hozzá. Mintegy 120 ezer köbméter földet kellett ehhez a vé­delmi rendszerhez megmozgatni. 100 ezer köbméter földet már felhasználtak, beépí­tettek. A legfrissebb jelentés szerint Csongrád­nál, az úgynevezett szennyvíztisztító mel­lett a 81—82 ezres szelvény között tört elő kisebb buzgár a jobb oldali védőtöltésnél. A figyelőszolgálat ezt azonnal észrevette, s a riasztott gátvédő egységek homokzsá­kos körgyűrűvel fogták meg a buzgárt, amelyben a vízszint röviddel utána meg­nyugtatóan megállapodott. A Romániából és a Felső-Tiszáról ér­kezett jelentések szerint sem a Maros sem a Tisza vízgyűjtőjében nem hullott csapadék az elmúlt 48 órában. Az időjá­rásnak ez az alakulása kedvező a folyók további apadására. Apró Antal elvtárs a védekezők körében Péter János A Szojuz-9 megbeszélései munkarepülése Péter János oslói látogatá sának második napján a program középpontjában a magyar—norvég hivatalos tárgyalások álltak. Külügyminiszterünk reg­gel felkereste hivatalaban Per Borten miniszterelnö­köt, akivel rövid eszmecse­rét folytatott. Átadta neki kormányunk meghívását, hogy látogasson el Magyar­országra. A látogatás idő­pontját később rögzítik. Péter János és Svenn Stray norvég külügyminisz­ter szerdán délelőtt az oslói külügyminisztériumban szak­értők részvételével, kétórás tárgyalást tartott. Behatóan megvitatták a kelet—nyugati kapcsolatok helyzetét és az európai biz­tonsági konferenciával ösz­szefüggő kérdéseket. Svenn Stray tájékoztatta magyar tárgyalópartnerét, a NATO miniszteri tanácsának római ülésszakán elfogadott doku­mentumokról. Az eszmecsere során megvitatták a ma­gyar—norvég kétoldalú kap­csolatokat is. A Szojuz—9 szovjet űrhajó zött programot. A Szojuz—9 eddig körülbelül egymillió minden készüléke beren­kilometert tett meg. Utasai sikeresen teljesítik a kitű- (Folytatas a 2. oldalon) Ez a felvétel Nyikolajev ezredesről, a Szojuz—n űrhajó parancs­nokiról még elindulás előtt, a gyakorlatok végzése közbe.n ké­szült, amint felkészült a kozmoszban végzendő orvosi önvizsgá­latokra | Apadnak a folyók, de partjaik vallanak, s még mindig megfeszített munká­ról, nehéz küzdelemről. Ezt a védelmi munkát tekintette meg szerdán Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. Szeged országgyűlési képviselője. Ellátogatott az Algyő és Tápé között húzódó Tisza­gátra, a fóliába csomagolt töltésre, ahol már négy he­lyen homokzsákokkal, kö­vekkel kellett erősíteni az át­nedvesedett gátakat. A szem­le útjára elkísérte Győri Im­re, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Török László, a megyei ta­nács vb elnöke, a Területi Árvízvédelmi Bizottság tit­kára, dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titká­ra és Sípos Géza, a szegedi pártbizottság első titkára. A védekezésben részt ve­vő katonai alakulatok pa­rancsnoka, Kerekes Szilvesz­ter ezredes tájékoztatta a miniszterelnök-helyettest a gát mentén átszivárgó víz elleni védekezésről, az el­lennyomó medence építésé­ről. Arról, hogy rövid né­hány nap alatt 90 ezer köb­méter földet mozgattak meg, hogy szorítógáttal állják út­ját az átszivárgó víznek és biztosítsák az olajkutak ter­melését. Apró Antal a töltésszaka­szon találkozott Bese Vil­mossal, az Országos Kőolaj és Gázipari Tröszt vezér­igazgatójával, a kutató és ki­termelő vállalatok szegedi te­rületi vezetőivel. Ok arról számoltak be, hogy az ár­vízveszély miatt csökkent a kitermelés. A Tisza jobb partja mentén 600—700 mé­teres sávban 12 termelő kút van lezárva. Jelenleg 65 kút termel, naponta mintegy 1600—1700 tonna olajat ad­nak és 270—280 ezer köbmé­ter gázt termelnek. Arra a kérdésre, hogy mennyi idő alatt tudják megszüntetni a termeléskiesést, elmondották, hogy a szénhidrogén meny­nyisége nem lesz kevesebb a tervezettnél. Az év első hó­napjaiban túlteljesítették tervüket és az a mennyiség fedezi most a kényszerű ter­meléskiesét. Algyőn szomorú kép fo­gadta Apró Antalt és a kísé­retében levő megyei vezető­ket. Nemcsak a szántóföl­dön, a búzatáblákon terül el az átszivárgó víz, hanem ott csillog Algyő utcáin is. Gyors ütemben épül a szorítógát, több mint 50 gépkocsi hord­ja a földet, de máris látni, hogy a falu szélső házainál sok gonddal, problémával kell megküzdeni. Apró Antal ezután heli­kopterről tekintette meg a Tisza és a Maros mentén fo­lyó védekezést, majd Hód­mezővásárhelyre és Makó­ra látogatott. Csongrád me­gyei látogatását befejezve a sajtó munkatársainak el­mondotta: — Még soha nem támad­tak ilyen erővel az alföldi folyók, mint most. A há­borgó víz méretei minden eddigi képzeletet felülmúl­nak. A magasból különösen jól látni, hogy Makó, Sze­ged, Szentes és Csongrád környékén mindenütt víz és víz. A gátakon belül höm­pölyög az áradat, kívül pe­dig az átszivárgó víz borit nagy területeket. Váratlan és rövid idő alatt érkezett el hozzánk az árhullám. Az elemek ellen soha nem lá­tott technikai és emberi erőt sikerült felvonultatni. Hang­súlyozta, hogy csak szocia­lista viszonyok között lehet, ilyen gyorsan, ilyen nagy­arányú védekezést megszer­vezni. A kormány minden szükséges védekezési eszközt biztosított. A legnagyobb erő azonban at emberek erőfe­szítése, önfegyelme volt. A városok, falvak lakói ma­gyar és szovjet katonák, munkásőrök, karhatalmi ala­kulatok együttesen védték és védik továbbra is a gátakat, az otthonokat, a nép vagyo­nát. A továbbiakban Apró An­tal elismeréssel szólt a me­gyei párt- és állami veze­tők, vízügyi szakemberek, a honvédség és a karhatalmi alakulatok parancsnokainak, a védekezés minden részt­vevőjének munkájáról, a tervszerű védekezés irányí­tásáról. A makóiak és a Ma­ros menti falvak lakóinak fe­gyelmezett hozzáállásáról, a hódmezővásárhelyiek áldo­zatkészségéről, amellyel a kitelepítetteket befogadták és ellátták. Ezután arról szőtt: öröm volt látni az otthonukba visszatérő makóiak, maros­leleiek jó hangulatát. Végül elmondotta, hogy a Tisza tartósnak ígérkező magas vízállása miatt továbbra is éber figyelemmel kell foly­tatni a védekező munkát, ahol szükséges, a töltések erősítését. Makói hazatérők Ma kct hete. hogy a Maros altal fenyegetett Makó gyermekei, asszo­nyai, öregjei, kis csomag­gal, nagy aggodalommal elhagylak városukat. Vá­sárhely és Szentes oltalma alá meneküllek. Tegnap délelőtt boldog visszatérők hosszú vonatai indullak sorban, estig befejeződött a hazatelepités. Nem egyformán indultak a vonatok. Amelyiknek min­den utasa legszívesebben rö­pülne mint a madár, haza a fészkébe, az a vonat nagyon lassan indul. Amikor az el­sőt fordulják a kerekek, egy fiatalasszony — fél perce még ujjat szopó kicsi gyer­mekét oktatgatta, hogy ne cumizzon ennyi ember előtt — idegesen rágja a körmeit. Talán az a sóhajtás hiány­zott az indító energiából, ami most felszakadt, nem is a tüdőkből, hanem a lelkek mélyéről. Végre! Megyünk haza! A vasutasok, akik meg­számlálhatatlan vonatot in­dítottak már útnak, most (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents