Délmagyarország, 1970. június (60. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

Közlemény a megyei pártbizottság üléséről Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága tegnap Szegeden Győri Imre elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága tagjának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. Első napirendi pontként — a KISZ Csongrád megyei bizottságával együttes ülésen — megvitatták Csongrád megye ifjúságának helyzetéről, az ifjúság körében vegzett nevelő munka tapasztalatairól és feladatairól szóló írásos jelentést, amelyhez Rózsa István elvtárs, a megyei pártbizottság titkára szóbeli kiegészítést adott A vitában 19 elvtárs szólalt fel, majd a pártbizottság az írásban beterjesztett jelentést, a szóbeli kiegészítést és az intézkedési tervet egyhangúlag elfogadta. Délután a megyei pártbizottság meghallgatta dr. Ágoston József elvtársnak, a megyei pártbizottság titkárának tájékoztatóját a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetével foglalkozó központi bizottsági határozat végrehajtásának feladatairól. A pártbizottság ezzel kapcsolatban is egyhangú határozatot hozott Ezután dr. Komócsin Mihály elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartott tájékoztatót az árvízvédelmi munka eddigi helyzetéről és a további feladatokról. A megyei pártbizottság úgy határozott, hogy a tárgyalt napirendi pontokról az alábbi közleményt adja ki: /. Az i A Csongrád megyei pártbizottság a KISZ-bizottsággal együttes ülésen megtárgyalta a Központi Bizottság 1970. február 18—19-i hatarozatát, és ennek alapján megyénk ifjúságának helyzetét, valamint a köztük végzett nevelőmunka feladatait. A megyei pártbizottság megállapította, hogv megyénk ifjúságának helyzetét és fejlődését — mint országosan — a pozitív irányban ható tényezők határozzák meg. A párt-, állami és társadalmi szervek irányításával es segítségével javult a fiatalok szocialista nevelése, a megye ifjúságának öntevékenysége. Fiataljaink döntő többsége helyt áll a munkában, tanulásban, egyre aktívabb a közösségi életben és becsületes a magánéletben. A tapasztalatok egyértelműen bizonyítják: gondolkodásukra a szocialista hazaszeretet, az internacionalizmus és a szocialista eszmeiség egyre inkább jellemző. A szocialista rendszerhez való viszonyukat erősíti a jövőjük biztonsága, a foglalkoztatottság javulása, valamint a továbbtanulás, az alkotómunka és a közügyekben való részvételük szélesedd lehetősége. Megyénkben a KISZ az elmúlt T2 év alatt lenvegében teljesítette a párt által kitűzött feladatokat. A KISZ-szervezetek eredményesen mozgósították a fiatalokat a konszolidációért, a szocializmus alapjának lerakásáért vívott harc megyei feladatainak megvalósítására. A munka során a szervezetek megerősödtek és a KISZ a fiatal és idősebb dolgozók előtt egyaránt elismert szervezetté, jelentós politikai tényezővé vált. A fejlődés, az általánosan kedvező összkép mellett megyénkben is fellelhetők azok a fogyatékosságok, amlvekre a Központi Bizottság a figyelmet irányította. A kezdeti eredmém-°k mellett tapasztalható a társadalmi nevelés ellentmondásossága, a nevelő tényezők közötti összhang hiánva. A felnőttek, a szö'ők érdeklődése az iskolában. munkahelyen és az ifjúsági szervezetekben folyó nevelőmunka iránt még nem éri el a társadalmilag kívánt szintet. Fellelhető az a helytelen szemlélet, amelv szerint az ifjúság nevelésével összefüggő felelősséget egyoldalúan az iskolára vagy a KISZ-re akar.iát hárítani. Elmaradnak a követelményektől az ifjúság művelődési, sportolási és szórakozási igényeit biztosító tárgyi feltételek. A feladatok meghatározásánál a megyei pártbizottság figyelembe vette megyénk legfontosabb sajátosságait: az országos átlagnál dinamikusabb gazdasági fejlődést; a tanyán élő fiatalok nagy számát, az országos beiskolázású közép- és felsőfokú intézmények számát, a tanulóifjúság arányát. Határmenti megye vagyunk, és az utóbbi években jelentősen megnövekedett idegenforgalmunk és ennek ifjúságunkra gyakorolt hatása. Más megyéktől eltérően nálunk nagyobb a városok szerepe, súlya. Ez a körülmény egyrészt kedvezően hat a fiatalokkal való foglalkozásra, ezzel párhuzamosan azonban fékező, hogy a városok általános gyors fejlődéséhez képest elmaradottak a fiatalok nevelését, szabad idejük kulturált felhasználását segítő tárgyi feltételek. Szükséges, hogy a párt vezetésével és koordinálásával az eddiginél jobban érvényesüljön az együttműködés, az össztársadalmi érdek az ifjúság nevelésében. Az ifjúság neveléséért a kollektív felelősség legyen természetes. Ezzel párhuzamosan a nevelőmunka jobban igazodjék a jövő célkitűzéseihez, valamint a fiatalok differenciált igényeihez. A mindennapi munkában jusson érvényre, hogy az ifjúság nevelésének ügye a szocializmus teljes felépítésének időszakában is a legfőbb kérdések egyike, másrészt az áUami, társadalmi szervek az ifjúság nevelését szolgáló munkamegosztásban, a hatáskörükből adódó feladatok végrehajtasában mindennapos kötelezettsegüket teljesitik. A kollektív felelősség mellett hangsúlyozzuk a fiatalok egyéni felelősségét önmaguk és jövőjük alakításáért. Követelményként támasztjuk a fiataloknál a társadalommal szembeni kötelezettségeik fokozottabb teljesítését. A pártszerveknek és alapszervezeteknek kettős- feladatat kell megoldanioks tovább kell fejleszteni az eddig bevált jó módszereket; ugyanakkor változtatni kell azon a gyakorlaton, amely az ifjúsaggal összefüggő pártfeladatokat csak a KISZ-en keresztül akarja érvényesíteni. El kell érni, hogv a különböző állami, társadalmi szerveknek az ifjúság körében végzett munkája pontosan meghatározott és koordinált legyen. Tovább kell fejleszteni a KISZ-szervek és szervezetek pártirányítását. Javítani kell a KISZ-vezetőségek tájékoztatását, felkészítését, folyamatossá kell tenni a KISZ-szervezeteknek adott politikai feladatokat, pártmegbizatásokat és azok számonkérését. A járási, városi és községi pártbizottságok. valamint az alapszervezetek adjanak fokozott segítséget a falusi és a külterületen élő fiatalok neveléséhez. Ennek érdekében társadalmi összefogással biztosítani kell a lakóhelyi KISZ-munka tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését. A pártszervezetek vezetőségei rendszeresen tanulmányozzák, elemezzék az ifjúsági réteghelyzetét; ismerjék a területükön doldozó fiatalok tanulási, elhelyezkedési, családi és egyéb gondjait; foglalkozzanak a munkás-paraszt fiattalok élet- és munkakörülményeinek vizsgálatával és a lehetőségeket figyelembe véve tegyenek javaslatokat a javításuk érdekében. Az iskolai és egyetemi pártszervezetek helyezzék a pártmunka középpontjába az ifjúságpolitikai kérdéseket, irányítsák és koordinálják a diákifjúság politikai és világnézeti nevelésének területein végzett munkát. Felkérte a megyei pártbizottság a különböző szintű tanácsokat, hogy vállaljanak nagyobb szerepet az ifjúság nevelésében, a nevelés feltételeinek biztosításában, az 1016/1967-es kormányhatározat szellemében. Megbízta a megyei, városi és járási tanácsok kommunista vezetőit és az e területen dolgozó pártszervezeteket, hogy a Minisztertanács rendeleteivel összhangban dolgozzák ki a Központi Bizottság határozatának végrehajtását segítő helyi feladatokat. A negyedik ötéves terv kimunkálásánál megfelelően vegyék figyelembe az ifjúság sajátos igényeit és a lehetőségekhez mérten javítsák a fiatalok szórakozását. művelődését segítő feltételeket. Megfelelő állami, társadalmi összefogással biztosítani kell a fizikai dolgozók gyermekei és a hátrányos helyzetű fiatalok továbbtanulásának jobb feltételeit. A szakszervezetben dolgozó kommunisták jobban vegyék figyelembe a szakszervezeti munkában az utóbbi években kialakult helyzetet, hogy sok üzemben a dolgozók többsége fiatal és nő, valamint jelentós a bejáró fiatalok száma. A szakszervezeti munkában erősödjék az ifjúsági szemlélet, fokozott figyelmet kell fordítani a tagság jelentős részét alkotó fiatalokra. A szakszervezeti szervek kezelésében levő művelődési létesítmények szolgálják jobban az ifjúmunkások szórakozási és művelődési igényeit, nevelését. A Hazafias Népfrontban, az MTS-ben, a Vöröskeresztben, az MTESZ-ben. a TITben és a szövetkezetek területi szövetségeiben dolgozó kommunisták segítsék az ifjúság nevelése érdekében kifejtett átgondoltabb és célratörőbb munkát. Tegyék lehetővé a vezető testületekben a fiatalok aktívabb részvételét, közéleti tevékenységük szélesebb körű kibontakoztatását, borsássák jobban a KISZ-szervezetek a fiatalok rendelkezésére a nevelést, a művelődést és a szórakozást szolgáló intézményeket és lehetőségeket. A pártszervek és a kommunista gazdaság vezetők következetesebben dolgozzanak azon, hogy az üzemekben, a hivatalokban és az intézményekben kedvezőbben alakuljanak a fiatalokat érő munkahelyi hatások. Tegyenek nagyobb erőfeszítést általában, de különösen a bejáró fiatalok köriilménveinek javítására. A bevált módszerekkel segítsék a fiatalok lakásgondjának enyhítését. Bátrabban építsenek a fiatalok kezdeményezésére, alkotásvágyára. döntés előtt kérjék ki véleményüket és nyerjék meg támogatásukat a végrehajtáshoz. Megjsenk es szetweaetót a pártszervek irányításával törekedjenek a párt halározatabol adódó feladatokat a helyi sajátosságoknak megfelelően végrehajtani. Mindennapos tevékenységükben jobban érvényesüljön, hogy a KISZ a párt ifjúsági szervezete. az ifjúság egyetlen tömegszervesete. A tömegszervezeti jelleg mellett erősítsék a KISZ kommunista vonásait, fordítsanak kellő figyelmet a kádermunkára. az apparátusaik és az alapszervezetek vezetőinek gondos kiválasztására, nevelésére. Az érdekvédelmi tevékenységet mind tartalmában, mind formájában tovább kell fejleszteni. A KISZ-szervezetek a szakszervezetekkel együttműködve járuljanak hozzá a fiatalok törvénybe foglalt jogainak érvényesítéséhez. A KISZ-szervek elemezzék szervezeteikben a munkásparaszt, valamint a húsz éven felüli fiatalok aránycsökkenésének okait, és törekedjenek a megfelelő arányok kialakítására. Fontos feladat a KISZ lakóterületi tevékenységének megszervezése. fejlesztése. Ezzel összefüggésben ki kell dolgozni az üzemi, iskolai és lakóterületi KISZ-szervezetek együttműködésének feladatait. A KISZ megyei bizottsága gondoskodjék a párt állásfoglalásának ismertetéséről. Az év végéig vitassák meg a Központi Bizottság. illetve a megyei pártbizottság ifjúságra, a KISZ munkájára vonatkozó határozatát és ellenőrizzék érvényesülését. A határozatból adódó feladatok eredményes megvalósításához feltétlenül szükséges a helyes értelmezés és az egységes szemlélet kialakítása. A pártszervek biztosítsák a határozat széles körű ismertetését. megérteteset. a vitás kérdések tisztázását. //. A nökérdésröl A magyar kommunista mozgalom mindenkor nagy jelentőséget tulajdonít a nők egyenjogúságáért vívott harcnak. A társadalom egészének helyzetével együtt gazdasági. szociális, kulturális kérdésként kezelte és kezeli, politikai feladatnak tekintette mind a haladásért vívott harcban, mind a proletárdiktatúra kivívása után. Az MSZMP a nőkérdést a társadalom problémáival együtt vizsgálta, a társadalom egészével együtt fejlődött a nők politikai, szociális és gazdasági helyzete is. Pártunk fontos társadalmi, politikai feladatnak tekinti a női egyenjogúság mind teljesebb érvényesítését. Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága megtárgyalta a nők politikai, gazdasági és szociális helyzetét és a megyei feladatokat. A helyi tennivalók meghatározásánál alapdokumentumnak tekintette a Központi Bizottság február 18—19-i és a megyei pártbizottság 1969. november 19-i ülésének jelentését a nők helyzetéről, a körükben es érdekükben végzett politikai munkáról. A megyei pártbizottság megállapította, hogy az elmúlt negyedszázad politikai, gazdasági és kulturális eredményei alapvetően megváltoztatták megyénkben a nők helyzetét. A fejlődés és a változás nemcsak a nők társadalmi helyzetében, hanem szemléletében, öntudatában is végbement. Jelentős többségük megértette új társadalmi szerepét, vállalja a reá háruló kötelezettségeket. Csongrád megyében különös jelentőségű a dolgozó nők helyzetének vizsgálata, hiszen foglalkoztatási arányuk az országos átlagot meghaladja. Az iparban dolgozók 33. a kereskedelemben 62.2. a nem termelő ágakban foglalkoztatottak 47 százaléka nő. A nők foglalkoztatásának növekedését nagymértékben befolyásolja a megye iparának fejlődési üteme és az ipar struktúrájában végbement változás. Az iparban dolgozó nők keresetének arányát meghatározza, hogy megyénk ipara elsősorban könnyűipari jellegű, s ennek következtében az országosnál alacsonyabb átlagkeresetek vannak. Az iparban dolgozó nők foglalkoztatásában legmagasabb a betanítottak és legalacsonyabb a szakmunkások aránya. Megyénkben jelentős a nők foglalkoztatásának aránya a mezőgazdaságban: 83—90 ezer fős létszámból 33 500 nő. Figyelemre méltó, hogy a termelőszövetkezetek egy része a jelentkező nöi munkaerőt nem tudja alkalmazni a közös gazdaságokban. A mezőgazdaság területén is problémát jelent a nők szakmai képzése. A megyében szervezett különböző szaktanfolyamokon a nők aránya csak 10—15 százalék. Az alacsony arányszámhoz hozzájárul, hogy sok helyen mostohán bánnak a fiatal szakemberekkel — igy a nőkkel is. Az objektív nehézségek mellett a nők egy részénél az igénytelenség is akadályozza szakmai továbbképzésük fejlesztését. , Az alkalmazottak között a nők aránya 46 százalékban található. Ezen belül a műszaki alkalmazottak 17, az adminisztratív alkalmazottaknak 75 százaléka nő. A nők körében az utóbbi években jelentős az áramlás a fizikai munkából a szellemi foglalkozások felé. Műszaki területen kevés nő dolgozik. Nem kellő számban jelentkeznek a nők az ilyen típusú közép- és felsőszintű oktatási intézményekbe. A nők tartózkodnak még a műszaki pályától, gyakran előfordul, hogy akik már korábban műszaki képzettséget szereztek, nem a végzettségüknek megfelelő munkakörben dolgoznak. A műszaki pályán dolgozó nőket egyes vállalatoknál nem becsülik meg eléggé, indokolatlan előitelet tapasztalható velük szemben. A nők anyagi, szociális és egészségügyi helyzetét vizsgálva a megyei pártbizottság megállapította, hogy a dolgozó nök anyagi megbecsülése, az egyenlő elbírálás betartása mellett is lényegesen kedvezőtlenebb, mint a férfiaké. Ennek oka többek között a szakképzettség hiánya. Az alkalmazottaknál az alacsonyabb bérezésű munkakörben foglalkoztatják a nők többségét. Az ún. női iparágak és a nehéz iparágak koaott nagy heraanjiaitonfleesek vannak. Megyénkben a férfiak 60 százaléka keres kétezer forint alatt, a nőknek 95 százaléka. A mezőgazdaságban a férfi és a női kereseti arányok alakulásában nincsenek jelentős eltérések, ugyanakkor a termelőszövetkezetek a folyamatos munkát nem tudják mindenütt a nők részére rendszeresen biztosítani. Az elmúlt években a munkahelyi körülmények javítására sok intézkedés történt. A nők foglalkoztatottságának nagyarányú növekedésével azonban nem tartott lépést a munkakörülmények javulása. Az iparban foglalkoztatott nők jelentós hányada három műszakban dolgozik. Ez különösen sok problémát jelent a családos és egyedülálló nőknek. A mezőgazdaságban dolgozó nők — különösen a szezonmunkák idején — munkával túlterheltek. emellett rájuk hárul a háztartás, a családnevelés gondja is. Az alacsonyabb beosztásból eredően kedvezőtlenül alakul a nők munkában eltöltött ideje is. A férfiaknak kisebb százaléka dolgozik 48 órás munkahéten, mint a nőknek. A nők családon belüli jogi. erkölcsi helyzete és megbecsültsége munkavállalásuk következtében pozitívan változott. Ugyanakkor napjainkban is jellemző még, hogy a családon belüli terhek többsége a nőre hárul. Különösen nehéz a lakásgondokkal küszködő családokban a nök helyzete. A szolgáltatások színvonala nem megfelelő, az alacsony jövedelmű családok háztartási gépekkel való ellátottsága nem kielégítő. A nők nagyarányú foglalkoztatottsága egy sor feszültséget megszüntetett. de ugyanakkor újabb feszültségek is felszínre kerültek. A gyermekintézmények férőhelyeinek alacsony száma nagy gondot jelent a munkavállaló nők gyermekeinek bölcsődei, óvodai elhelyezésében. A nők jelentős többsége különböző szii»4 ten és hatásfokkal részt vesz a társadat lom politikai életében. A nemzetközi kér-: dések közül különösen a háború és béke lehetőségei foglalkoztatják őket, hazai vonatkozásban az emberi életkörülmények alakulása. Jelentős szerepet vállalnak a dolgozó nök a gazdasági építőmunka meggyorsításában, brigádmozgalomban, munkaversenyekben, társadalmi szervezetek és mozgalmak munkájában és a pártban. A különböző termelési, társadalmi és politikai munkában részt vevő nők arányának azonban nem felel meg a vezetésben részt vevő nők aránya. A mezőgazdaságban pl. megyénkben nincs női tsz-elnök, főagronómus. Főkertész munkakörben mindössze egy nőt találunk. Az iparban 94 üzemegységvezető között két nő van. Az államigazgatás területén *6fl százalék a női vezetők aránya. Az oktatásügy területén 118 általános iskolai igazgató közül 12, a 28 középiskolai igazgató között egy nő van. E területen legfontosabb teendő, hogy a párt káderpolitikáját érvényre juttassuk, a vezetői tisztség ellátására alkalmas nőket a férfiakkal egyenlő elbírálásban részesítsük. A nők arányszáma a pártban 26,5 százalék. Számarányuk a pártvezetöségbem azonban nem megfelelő. A dolgozó nők érdeklödnek a politikai kérdések iránt, bizonyítja ezt a pártoktatásban való ré=cvételük is. A szervezett pártoktatás hallgatóinak 30,5 százaléka nő. A nőmozgalom továbbfejlesztésével kapcsolatos feladatokról szólva a megyei pártbizottság megállapította, hogy a nőmozgalom megyénkben is maradandóan hozzájárult az elért eredményekhez, a nötanácsok munkája igen hasznos és eredményes volt. A nőmozgalom azonban az utóbbi években leszűkült a nötanácsok munkájára, nem tudtak a nők különböző rétegeivel foglalkozni. Éppen ezért a nőmozgalom szervezeti és irányítási formái átszervezésre kerültek. A gazdaságirányítás mai rendszerében a nömozgalomnak is újabb lehetőségei adódtak. A KB döntése alapján a nők között és érdekükben végzett politikai és érdekvédelmi munka irányítását a párt vállalja magára. A nőmozgalom eddigi aktivistáira a jövőben is számítunk, ugyanakkor biztositanunk kell, hogy a nőmozgalom vezetésében, lEoiytatas az a. oldalon.)