Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-15 / 112. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mYARORSZAB A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam. 112. 1970. MÁJUS 15, PÉNTEK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Befejezte munkáját A fejlődés új feladatai a KGST ülésszaka Határozatot és nyilatkozatot fogadtak el a közművelés előtt Országos népművelési konferencia Művelődéspolitikánk egyik kiemelkedő eseménye kezdődött csütörtökön a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében: megnyílt a haromnapos országos népművelési konferencia. Az elnökségben foglalt helyet a többi között Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára, Ajtai Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Minisztertanács elnökhelyettese. Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, és Erdei Ferenc, az MTA főtitkára. A tanácskozást dr. Törő Imre akadémikus, az Országos Népművelési Tanács elnöke nyitotta meg. ezt követően Ilku Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter mondott megnyitó beszédet. Befejeződött Varsóban a KGST 24. ülésszaka. Képünkön (balról jobbra): Maurer román, Cyrankiewicz lengyel. Koszigin szovjet, Ccdenbal mongol, Stoph NDK-beli, Zsivkov bolgár, Fock Jenő magyar és Strougal csehszlovák miniszterelnök Varsóban n lengyel Minisztertanács Vjazdowskie sugárúti épületében csütörtökön délelőtt folytatta tanácskozását a KGST 24. ülésszaka. A miniszterelnökök részvételével sorra került plenáris ülés napirendjén ezúttal a szerkesztőbizottság és albizottságai által előterjesztett — a tanácskozás eredményeit összegező — dokumentumok megvitatása és elfogadása szerepelt. A 24. ülésszak a határozat és a különböző dokumentumok aláírásával csütörtökön este befejezte munkáját. Ezt kővetően Józef Cyrankiewicz lengyel miniszterelnök fogadást adott a küldöttségek tiszteletére. (A KGST-ülésszaw határozatát és a kiadott nyilatkozatot lapunk 2. oldalán ismertetjük.) Új iparág születése Szegeden Alumíniumöntés — Gáz olvasztja a vasat Néhány esztendő alatt az elavult öntőmühelyekből korszerű öntöde fejlődött ki Szegeden. Ma már nagyrészt gáz olvasztja a vasat, gépek keverik a formálóhomokot, tisztítják az öntvényt, — s az öntöde jelenléte nem ellentmondás ezen a vidéken. Szükség van termékeire, munkájára nemcsak az ország nagy gyárainak, hanem a fejlődő Csongrád megyei üzemeknek is. Éppen az igények növekedése miatt határozott úgy az év elején a KGM és az öntödei válla, lat, hogy Szegeden újabb iparágat, a könnyűfém öntést is meghonosítja. A kezdeményezésről röviden lapunkban is beszámoltunk' a sokat ígérő tervekről pedig nemrég dr. Kocsis Józseftől, a Kohó- és Gépipari miniszterhelyettestől kaptunk felvilágosítást. Dr. Kocsis József legutóbbi szegedi tartózkodásakor a szegedi vezetőkkel megtekintet, te az újjáépült öntödét, s ebből az alkalomból válaszolt a Délmagvarország munka, társának kérdéseire. A minisztérium, az öntödei Vállalat vizsgálata kimutatta, hogy Csongrád megyében eddig csak elvétve, néhány apró műhelyben öntöttek alumíniumot. Az itteni továbbfeldolgozó ipart is figyelembe véve pedig jelen, tős igény van jóminőségű alumínium öntött alaktrészekre. Ezért első lépésként Székesfehérvárról Szegedre telepitették át az Öntödei Vállalat egyik könnyűfémmüvét és, a szegedi öntöde dolgozóinak áldozatos társadalmi munkája révén igen rövid idő alatt felszerelték a gépeket, berendezéseket. Áp. rilis elején elvégezték a próbákat, megtörtént a próbaöntés is. Egyelőre két-háromszáz tonna alumíniumot öntenek majd. A tervek szerint a szegedi öntöde termelése 1971-ben megduplázódik, termelési ér. téke a mintegy 65 millió forintról százmillió forint fölé emelkedik. Jelenleg 450en dolgoznak az üzemben, — s mivel a termelés növelését főleg a technológia korszerűsítésével, a világszínvonalat elérő automata gépekkel oldják meg, mindössze 150 új dolgozóra lesz szükség. Természetesen külön figyel, met fordítanak a könnyűfémmű fejlesztésére. Dr. Ko. csis József elmondotta, hogy 1971-ben előreláthatólag már ezer-kétezer tonna alumíniumot öntenek egy esztendőben —, s tekintve, hogy az alumíniumöntés csupán csak néhány hete kezdődött meg, —, ez igen nagy eredménynek számít. Érdekes tervek, elképzelé. sek születtek a szegedi öntödében gyártott alumíniumalkatrészek értékesitésére. Amint dr. Kocsis József megemlítette: nem csupán a belföldi piac ellátása a cél. A szegedi öntöde fekvése nagyon előnyös export lehetőséget nyújt: Jugoszláviai gyárak, üzemek, ugyanis je. lentős értékű alumínium alkatrészt vásárolnának Magyarországtól. Ezt az exportfeladatot éppen a szegedi öntöde oldhatja meg legjobban, hiszen közel van a megrendelőkhöz, s a szegedi szakemberek kapcsolata is külön előnyt jelent. Éppen ezért az alumíniumöntés felfejlődésével a szegedi öntöde exportra is termel majd. M. I. Bevezetésként Ilku Pál utalt arra, hogy felszabadulásunk negyedszázada soha nem tapasztalt lehetőségeket nyújtott a művelődésre. A miniszter ezután közoktatásunk, közművelődésünk nagyarányú fejlődéséről szólt, majd a feladatokról, gondokról szólva aláhúzta: a társadalmi, gazdasági fejlődésünk, illetve a fejlődés vonalának tudományos előrevetítése újabb igényeket támaszt, újabb nagy feladatokat állít a közművelődés elé. E feladatok nem egyszerűen számosabbak, hanem újak és mások, újszerű megközelítést, más módszerekel igényelnek. Nagyon időszerű, hogy a közműveiődésügy helyzetét külön elemezzük és meghatározzuk tevékenységének fő irányvonalát. — A közművelődés mindig is feladatának tartotta, hogy a nép kulturális felemelkedését összekapcsolja a nagy, haladó társadalompolitikai mozgalmakkal. Ma is egyik fö törekvésünk, hogy az emberek aktívan, bátran politizáljanak, részt vegyenek saját közösségük ügyeinek intézésében. A közművelődés igen sokat tud ebben tenni azzal, hogy az emberek öntevékenységére épít. A művelődésügyi miniszter kitért néhány negatív jelenségre is. Tapasztalható némi elzárkózás az értelmiség bizonyos köreiben, közömbösség a fiatalok, igénytelenség a szakképzetlen munkások egyes rétegeiben. Minderre azonban akkor reagálunk helvesen — mondotta —, ha felismerjük benne munkánk fogyatékosságait, a verbalizmus túltengését, az aktivitást lehetővé tevő alkalmak hiányát; ha megértjük, hogy társadalmi aktivitásra, a demokratizmus kiszélesítésére nevelni is kell az embereket, elsősorban a fiatalságot. A Központi Bizottságnak az ifjúságpolitikai kérdésekben hozott határozata nyomatékosan figyelmünkbe ajánlja, hogy széleskörűen és korszerűen szervezzük meg az ifjúság lakóterületi foglalkoztatását. A művelődés fehér foltjairól szólva a művelődésügyi miniszter rámutatott: nem kerülheti el figyelmünket, hogy fehér foltok nemcsak vidéken, falvakban, tanyákon, a városok peremén vannak, hanem megtalálhatók a városok régi és új lakónegyedeiben is; mindnyájunkban, az átmeneti kor és társadalom tagjaiban. A közművelődéssel kapcsolatos munkában érdekeltek a Művelődésügyi Minisztérilirr. és a tanácsokon kívül a szakszervezetek, a termelőszövetkezetek, az ifjúsági szervezetek. E szervek munkájában azonban esetenként nincs meg az elvi egység, s az egyeztetés hiányában a megyékben, községekben folyó munka szétforgácsolódik, vagy kettőzödik. A közművelődésnek egymás mellett, azonos területen dolgozó intézményei között nem alakult még ki munkamegosztás. De nemcsak országos, hanem — más körülmények között — megyei és járási szinten is össze kell hangolni a különböző szervek közművelési tevékenységét. A művelődésügyi miniszter beszéde befejező részében a növekvő szabad idő felhasználásával foglalkozott. A nagy érdeklődéssel fogadott beszéd után Molnár János miniszterhelyettes, az Országos Népművelési Tanács titkára tartott vitaindító előadást. A közművelődésnek min. denekelőtt oda kell hatnia — mondotta —, hogy a munkásosztály vezető szerepe a közművelődésügyben is határozottabban és következetesebben érvényesüljön. Az állami szerveken kívül a munkásművelődés fő gondozói a szakszervezetek. Kulturális tevékenységük az elmúlt években erősödött, sokszínűvé vált, s bar még mindig nem eleget, mégis sokat áldoznak a munkások kultúrájának fejlesztésére. Azonban még nem tettek meg mindent a munkahelyi művelődés lehetőségeinek kihasználására, a gazdasági reform teremtette új viszonyok felhasználásért a művelődés érdekében. Tevékenységük középpontjába elsősorban az üzemi kulturális munkát állították, s csak áttételesen foglalkoznak a lakóterületekkel, valamint a bejáró munkásokkal, pedig itt sok a tennivaló. A termelés és a közművelődés kapcsolatát elemezve, felhívta a figyelmet: a technikai forradalomban a szakismeretek nagyarányú növekedése elsősorban az iparban, mennyiségileg talán kisebb mértékben, de forradalmi módon falun is korszerű technikai és tudományszintek naponta váltó, zó és általánosított eredményeinek ismeretét követeli. Sajnálattal állapította meg Molnár János előadásában, hogy az utóbbi években csökkent a művelt ember társadalmi tekintélye és elismertsége. Előfordul, hogy a példakép, akire ma sokan felnéznek, inkább a jól kereső ember, mint a nagy műveltségű, a mások fejlődését is segítő ember. Még mindig nem vagyunk eléggé büszkék arra a munkásra, parasztra, akinek beidegződött szokása, szükséglete a tanulás, művelődés, s amit az életben muükájában hasznosít. A konferencia tapasztalatai, vitái alapján — mondta befejezésül — ki kell dolgozni a tennivalókat, a közművelődés továbbfejlesz. tésének rendjét. Mindenekelőtt azt, amit itt kialakítunk: a közművelődés korszerű felfogását társadalmilag elismertté kell tenni. Arra van szükség, hogy ezt a koncepciót megvitatva és kijavítva a párt és a kormány legfelsőbb fórumai elé terjesszük. Sürgős feladat az országos népművelési tanács átszervezése országos közművelődési tanáccsá. Molnár János előadását széles körű vita követte. A tanácskozás ma folytatja munkáját. Olasz-magyar tárgyalások A Budapesten tartózkodó Aldo Moro olasz külügyminiszter csütörtökön megkezdte tárgyalásait magyar kollégájával, Péter János külügyminiszterrel. A tárgyalások során érintett egyes — a kétoldalú kapcsolatok körébe tartozó — kérdésekről a két küldöttség szakértői további eszmecserét folytatnak.