Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

Pillanatkép a dísztribünről. Balról .jobbra: Kalmár László Kossuth-díjas akadémikus. Győri Imre. az MSZMP KB tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára és Tombácz Imre dulójáról. Olyan negyedszá­zad van mögöttünk, amely­nek — eredményeit tekintve — nincsen párja népünk ezeréves történelmében. Társadalmunk szélesebb köreiben egyetlen jelentős vitatéma kerül ismétlődően előtérbe: az életszínvonallal kapcsolatos problémák. Né­zeteltérés rendszerint abból fakad, hogy az életszínvonal­emelkedés statisztikai szám­adatai és valamennyi dol­gozó család tapasztalatai nem mindig esnek egybe. A dol­gozók életszínvonalának mai szintjén a bérből és fizetés­ből élő csalódokban annak van a legnagyobb hatása, hogy a családon belül csök­ken vagy szaporodik az el­tartott családtagok száma. Vitathatatlan, szembetűnő életszínvonal-emelkedés azokban a csaladokban kö­vetkezik be, ahol csökken az eltartottak száma és növek­szik a keresők száma, és en­nek hatására az összcsaládi jövedelem. Pártunk Központi Bizottsá­ga és kormányunk előtt tel­jesen egyértelműen ismertek az életszínvonallal kapcsola­tos összes lényeges problé­mák. Más kérdés a megol­dás, a jogos igények kielé­gítése. Csak abból lehet ad­ni, életszinvonalat javítani, azt lehet elosztani, amit meg­termeltünk. A mi párt- és állami vezetésünk csak ab­ban az esetben elégítheti ki lépésről lépésre haladva az életszínvonal emelésére jo­gosultak igényeit, amilyen mértékben az elosztásra ke­rülő fogyasztási, használati termékek mennyisége — a minőség javulásával együtt növekszik. A dolgozok életszínvonalá­nak emelkedésében nagy sze­repe van a lakáskérdés meg­oldásának. Köztudott, hogy a párt Központi Bizottsága és a Minisztertanács április 16-1 együttes ülésén határozatot hozott a lakásépítés fejlesz­tésére, a lakaselosztás és a lakbérek új rendszerére. A párt és a kormány ha­tározatának ismertetése után Komócsin Zoltán a követ­kező gondolatokkal fejezte be. ünnepi beszédét: — Hazánk egész népének életszinvonal-emelése — be­leértve a lakásépítés fejlesz­tését is — a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség termelő, alkotó munkájának függvénye. E tekintetben az elmúlt két év megtorpanása után, ez év eddig eltelt hó­napjaiban mind a termelés növekedési ütemét, mind pe­dig a munka termelékeny­segének növekedési tempó­ját vizsgáivá, örvendetes fej­lődésről adhatunk számot magunknak és a világnak. Ma az emlékezés, a szám­vetés, a demonstráció, a vi­dám pihenés napja van. Po­litikai gyűlésünkön gondo­latban összeforrunk hazánk ünneplő népével, egyesülünk a nemzetközi munkásosz­tállyal, a májusi vörös zász­lók alatt tüntető milliókkal. Erőt mutatunk — ezen a pi­ros betűs nemzetközi mun­kásünnepen — és erőt merí­tünk a mai napból. Megerő­södtünk abban a bizonyos­ságban, hogy a szocialista országok népeivel együtt, a szocializmus teljes megvaló­sításával a kommunizmus epitésének útjára lépünk. A mi utunk az örök, megbont­hatatlan barátság, egység és testvériség útja a Szovjet­unióval. Internacionalista el­kötelezettségünk alapján a nemzetközi kommunista és munkásmozgalommal egy­ségben, annak részeként, megtestesítjük mindazt, ami korunkban az emberiség job­bik felének tulajdonsága: a becsületet, az áldozatkészsé­get, az önzetlenséget, a kö­zösség szolgálatát, a harc vállalását, amely minden nép felszabadításához vezet. Mindabból, ami ma a világ­ban végbemegy, megerősítve látjuk korábbi következteté­sünket: a mi korunk a kom­munizmus kora, a mi ko­runkban minden út a kom­munizmushoz vezet. Éljen május elseje — a nemzetközi munkásosztály harci seregszemléje! Éljen a szocializmus és a béke! Nemcsak a városban, hanem a községekben is szép szám­mal vettek részt fiatalok a május elsejei felvonuláson. Képünkön a dorozsmai menet egy csoportja Ujjé, a ligetben... Fölöttünk kék, piros és sárga léggömbök szálltak, ke­zünkoen zászlók. A nagy­gyűlés utón elindultunk, át a hídon. Újszegedre. Előttem két szép fiatal lány ment. széltő! fútt szőke hajuk fe­lett kék léggömbökön tűzött át a napfény. Május 1. volt, immár a negyedszázadik a háború után. Béke van. A ligetben eleven, vidám hangulat. A fasorban sátrakban adják a sort. a sült. kolbászt a szom­jazóknak és a megéhezettek­nek. Néhány lépésnyire: már kialudt az ökör alatt egész éjszakán át lángoló tűz. Pör­gekalapos csikós legények és népviseletbe öltözött lányok adják a pecsenyét a várako­zóknak. A másik oldalon az öreg fák alatt párok, csalá­dok, fiatal lányok ülnek, játszanak a friss zöld fűben. Odébb a Vigadóban felszol­gálók hordják á sört. Majaiis. Vidám, boldog, mosolygós arcú. örülnek a napnak, a friss széltől ka­vart levegőnek, a zöld ta­vaszi fűneft. A Vidám Park­ból gyei-mekzsivaj, kacagás, vidám sikolyok hallatsza­nak. A hullámforgó száguld fiatal utasaival,- viszi őket a messzeségbe: föl-le, föl-le. körbe-körbe — meg sem állunk a csillagokig! Óriás­kerék. dodzsem, céllövölde. Karikák repülnek a karika­dobálóban. Bosszús kézle­gvintés: nem sikerűit. Az üveg 'ooi a helyén marad. De elfordul a szem: látja a sátrakat, a lángoshalmo­kat — és örömmel csillan a napra, a szeles nppsütés ka­varta fényes lombokra: má­jus van. Május elseje, a munka ünnepe. Ünnep ma­gunkért jobb emberségün­kért: a világnak békét teremtő munkáért. Sz. L I/ n w ff • I t* f Kozsegrol kozsegre Voltak bátrak, és voltak előrelátók. Kckségeink egy része bátran kimondta, hogy akkor május a május, ha a tavaszbontó természettel összefogva majális is van. Kiskundorozsmán a vásár­térről indult végeláthatatlan menetben a falu kicsije és nagyja a ligetbe. Itt rendez­ték a nagygyűlést, és utána maradt ki-ki ismerőssel, ro­konnal. baráttal tovább ün­nepelni, vidámsággal. A ifjombói erdő egyik tisztá­Bimiut!, I Károlyné felvételei Pfflanatkeo a zeomboi majalnről sánál kedvesebb helyen nem is találkozhatott volna Bor­dány és Zombó dolgozó nepe. Évek óta közösen rendezik jelentősebb ünnepeiket, hi­szen a Munkásőr Termelő­szövetkezet területét és tag­sagát nezve is érdekelt mind­két községben, de most elő­ször találkoztak Zsombón. Csatlakoztak, a szakszövetke­zetek is, teherautók, vonta­tók. lavas kocsik, személy­autók, motorkerékpárok és földíszített biciklik szép sor­ban kanyarodtak be az er­dőbe. Utánuk érkeztek lobo­gókkal, léggömbökkel, apró zászlókkal és vidám ének­szóval a helybeliek. Kitele­pült a vendéglátóipar is asztalokkal és székekkel, de a fűbe terített pokrócok ha­marabb benépesedtek. A munka ünnepe a tavasz ün­nepe is. Sok községünkben fordult az ünneplő sereglet szabad­téri színpadok elé, de többen voltak, akik napok óta fi­gyelték az időjárást, és a művelődési házak nagyter­mei mellett döntöttek. For­ráskúton is, Balástyán is azt láttuk, más községekről hal­lottuk. hogy üde gyermekar­cok, lelkes fiatalok szép mű­sorcsokra, dala, tanca. verse, játéka, májusi jókedve fog­ta közre a nagygyűlések munkát, munkást idéző, dol­gos békét hirdető, eredmé­nyeinket és gondjainkat fele­lőséggel számbavevő szónok­latait. Termelőszövetkezeteink és a szakszövetkezetek legtöbb helyen egész napos programot biztosítottak tagságuknak sportkörök és művészeti cso­portok közreműködéseddel. • Saigon—Phnom Penh (UPI, AP, AFP) Vietnam és Laosz után im­már egy harmadik indokinai országból, Kambodzsából is rendszeresen érkeznek az amerikai agresszióról szóló jelentések. Nixon csütörtök esti bejelentését követően egyre gyorsabban bontakozik ki a Washington által elren­delt indokinai „villámhá­ború" A „blitzkrieg", a villám­háború a történelemben nem sokszor vált valóra, rendsze­rint kiagyalóinak álma ma­radt. A legutóbbi esztendők dclKelet-ázsiai tanulsága is amellett szólnak, hogy a Pentagon aligha hihet saját terminusában, a „hal-nyolc­netes' kambodzsai villám­náborúban. Annyi bizonyos, hogy az amerikaiak aránylag nagy erőt vetettek be: csak az úgynevezett horogban harmincezer katonájuk har­col. Csakhogy — mint erre I pártállásra való tekintet nél­i kiil szinte valamennyi poli­tikai megfigyelő rámutat — mind politikai, mind a ka­tonai viszonyok meglehető­sen hasonlítanak a vietnami hadszíntér körülményeihez, így a kimenetel és az idő­tartam is könnyen hasonló lehet. A dél-vietnami szabadság­harcosok tüzérsége vasárnap hajnalban tóbb izben lőtte a kambodzsai hadműveletek­ben részvevő amerikai ala­kulatok dél-vietnami főhadi­szállásait. Húsz találat érte a tizenegyedik páncélos ez­rednek a dél-vietnami Quan Loi-ban. a határtól mintegy 15 kilométerre elhelyezett torzsét. Az utóbbi 24 órás időszak alatt a partizánok az amerikaiak és dél-vietnamiak 77 megerősített állása ellen intéztek támadásokat. A kambodzsai partizánok megtámadták és bevették a kormánycsanatok egyik állá­sát Phnom Penhtől 60 kilo­méterrel délkeletre és ezzel megszerezték az ellenőrzést a Neak Luong-i vasúti csomó­pont fölött. Ez azt jelenti, hogy a kormánycsapatok ké­zér. levő Svay Rieng tarto­mányi székhelynek minden kapcsolata megszakadt a kül­világgal. # Washington (MTI) Az amerikai fővárosba ér­kezett jelentések szerint az Egyesült Államok kambod­zsai intervenciója egyelőre nem hozta meg a várt ered­ményt. A katonai vezetők azt hangoztatták, hogy a várat­lan támadással szétzúzzák az állítólag kambodzsai te­rületen levő „észak-vietnami és Vietcöng támaszpontokat" és az ugyancsak állítólag ott levő „ellenséges főparancs­nokságot". A jelentések sze­rint azonban az amerikai katonaság nem találta meg a várt parancsnokságot. Katonai körökből szárma­zó értesülések szerint a pa­rancsnokság rövidesen újabb kambodzsai körzetek invá­zióját indítja meg. Az ame­rikai légierő máris támadá­sokat intézett a körzetek el­len. Egyes újságírók úgy tud­ják. hogy hasonló hadműve­letek várhatók laoszi terü­leten is. Az elmúlt napokban az USA harci repülőgépei a VDK ellen tömegméretű lé­gitámadásokat hajtottak vég­re. A pénteki és szombati lé­gitámadás után amerikai har­ci repülőgépek vasárnap a VDK déli részében, Nghe An és Quang Binh tartományok­ban több lakott területet tá­madtak. A földi légélháritás több gépet eltalált. Közülük kettő lezuhant. A VDK eré­lyesen tiltakozott a barbár agresszió ellen. Laird amerikai hadügymi­niszter kilátásba helyezte a totális légiháború felújítását is. A hadügyminiszter azt mondotta, hogy amennyiben a VDK erői — megtorlásul az USA kambodzsai inter­venciójáért — a demilitari­zált övezetben, vagy másutt támadást intéznek az ameri­kai katonaság ellen, sor ke­rül a légiháború felújításá­ra is. Az újabb amerikai inter­venció világszerte nagy meg­döbbenést és felháborodást váltott ki — magában a wa­shingtoni törvényhozás épü­letében is. A szenátusban már szombaton olyan javas­lat született., hogy a kong­resszus a katonai költségve­tés megfelelő megnyirbálásá­val tegye lehetetlenné az el­nök számára a kambodzsai kalandot. Ehhez a kezdemé­nyezéshez újabb nyolc sze­nátor csatlakozott. Áz ellen­állás intenzitására jellemző, hogy a külügyi bizottság sze­mélyes tárgyalást követel az elnökkel a kambodzsai kér­désről. A hétvégi szünet ellenére tóbb amerikai egyete­men folytatódtak a tünteté­sek az Egyesült Államok in­dokínai háborúja ellen. A marylandi egyetemen pél­dául. Washington közelében vasárnapra virradóan újabb összecsapásra került sor a rendőrök és egy tüntető cso­port között. Tiltakozások A szovjet társadalmi szer­vezetek is élesen elitélik az Egyesült Államok indokinai új fegyveres agresszióját. Ilyen értelmű tiltakozó nyi­latkozatokat adott ki a Szov­jet Békebizottság, a Szovjet Jogászszövetség, a Szovjet— Vietnami Baráti Társaság, a Szovjet—Kambodzsai Baráti Társaság, a Szovjetunió If­júsági és Diákszervezeteinek bizottsága. Az Üj Kína hírügynökség élesen elitélte az Egyesült Államok kambodzsai inter­vencióját. A hírügynökség jelentése szerint Mao Ce­tung és Lin Piao fogadták Norodom Szihanukot, vala­mint feleségét. A Béke-világtanács titkár­sága Helsinkiben kiadott nyilatkozata ban felhívta a népeket és a kormányokat: foganatosítsanak haladékta­lan intézkedéseket, és köve­teljék a Kambodzsában vég­rehajtott amerikai interven­ció azonnali beszüntetését, az amerikai csapatok teljes és feltétel nélküli kivonását Dél-Vietnam, Laosz és Kam­bodzsa területéről. Az Egyházak Világtanácsa nyilatkozatban ítélte el Ni­xon döntését. A bonni kül­ügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az NSZK kor­mánya aggodalmának adott kifejezést a délkelet-ázsiai fejleményekről amerikai és dél-vietnami csapatok kam­bodzsai területre történt be­nyomulását követően. A nor­vég kormány is sajnálkozá­sának adott kifejezést az új indokinai fejleményekkel kapcsolatban. A Lengyel Népköztársaság kormánya nyilatkozatot tett közzé, amelyben határozot­tan elítéli az Egyesült Álla­mok kambodzsai agresszió­ját és teljes támogatásáról biztosítja az indokinai népek harcát. A szófiai lapok „Az Egyesült Államok újabb ag­ressziója", „EJ a kezekkel Kambodzsától!3' címekkel kommentálják a kambodzsai eseményeket. A belgrádi Borba és Politika vasárnapi számukban közlik a jugo­szláv külügyminisztérium szóvivőjének nyilatkozatát. Az a tény — hangoztatja a nyilatkozat —, hogy az Egye­sült Államok Kambodzsára is kiterjesztette agresszióját, világosan mutatja, az indokí­nai háború „vietnamizálásá­nak" valódt céljait. Az Indiai Béketanács és az indiai afre-ázsiai szolidaritá­si bizottság közös nyilatkoza­tában határozottan elítéli az amerikai agresszió kiterjesz­tését Kambodzsára és Laosz­ra és felszólítja az indiai kormányt, hogy ne szemlélje tétlenül az eseményeket. Olaszországban tiltakozó tö­meggyüléseken tiltakoznak az Egyesült Államok kam­bodzsai agressziója ellen. Stockholmban folytatódtak a Kambodzsa elleni agresszió miatt kirobbant Amerika-el­lenes tüntetések. HÉTFŐ, 1970. MÁJUS 4. HJUi ELSEJE ÜMIiiPLESI USA-agressziá Kambodzsában

Next

/
Thumbnails
Contents