Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-04 / 102. szám

Autogramok a tornác falán Babits Mihályt, a XX. század magyar irodalmának nagy alakját szoros szálak fűzték Esztergomhoz. 1024ben kie házacskát vásárolt az Elóhegyen és élete utolsó tizennyolc nyarát töltötte Itt. Esztergomi lakását Igazi, maga választotta otthonaként emlegette, ahol megnyugvást, csendes alkotási lehetőséget talált. Számos műve — köztük az Előhegy világát bemutató Verses napló, a Búcsú a nyári laktól, a Szorongató és a félelmes szépségű Jónás könyve — született Itt. 1961-ben. a költő halálának 20. évfordulóién emlékmúzeummá alakították a házat. A szobákat a Balassa Múzeumban őrzött eredeti bútorokkal rendezték be. Kiállították Babits számcK hasznalati tárgyát, például írógépét. A vitrineket még a költő által gyűjtött dísztárgyakkal. régiségekkel, köztük több őskori lelettel töltötték meg. A falakon a róla készült festmények, családjai ábrázoló fényképek láthatók. Művei első kiadásait is kiállították. Az évről évre ide zarándokolt irodalombarátokat nemcsak az vonzza, hogy Itt élt Babits, hanem az, hogy a XX. század első felében tizennyolc éven át volt ez a találkozóhelye a magyar irodalom nagyjainak. A Bablbsház biztosított Esztergomnak előkelő helyet a magyar Parnasszuson. De megfordult itt a szellemi, a képzőművészeti élet számos kiválósága is. Ennek emlékét nemcsak írói sorok őrzik, hanem erről vallanak a Bablts-vllla falai ls. A tornác fehérre meszelt falát nevezte kl a költő vendégkönynek. A kék festéket és az ecsetet mindig kéznél tartotta. Látogatóit pedig meRkérte. írják nevüket a falra. A több mint háromszáz autogramból állő gyűjteményben a nevek nagy része még ma is olvasható. Közülük néhány Is ízelítőt ad az egykori szellemi központ rangjáról. Vendégeskedett a házban, és több atko-' tását írta Itt Móricz Zsigmond. Illyés Gvula. A régi barátok közül többször megfordult a villában Csinszka. Ady özvegye, akkor mint Márffy Ödön festőművész felesége. Tóth Árpád, Elek Arthur, Révai József. Kosztolányi Dezsőék. Karinthy Frlgyesék, Schönflin Aladárék. örzl a fal Gyergyai Albert. Benedek Marcell, Szerb Antal, Radnóti Miklós. Tersánszky Józsi Jenő. Hatvany Lajos. Heltal Jenő. Kárpáti Aurél, Szép Ernő. Tamási Aron. Németh László és mások kéziegvét. A képzőművészek közül Beck ö. Fülöp, Bernáth Aurél. Ferenczv Béni. Márffv Ödön és mások aláírása olvasható a tornác falára pingált autogramgyűjteményben. Esztergom tovább ápolja Babits emlékét. Halála 25. évfordulóján avatták fel a Babits Múzeumba vezető Babits utca torkolatánál a költő bronz domborművét. Belefeketedett szégyenébe Vagy talán dühébe?! Egészen bizonyosan nem lehet tudni. Az viszont tény, hogy az Élelmiszer- és Vegyicikket Csomagoló Vállalat zöldcsíkos papírzacskóban árult asztali sója fekete és egy kissé palaszínű lett. Ügy látszik, megártott neki a konkurrencla. Ugyanis a nylontasakba csomagolt, vákuumban párolt só — alias „vacuumos párolt só" — mindössze 70 fillérrel drágábban hófehér, ami kétségtelenül dicséretére vélik a Compack Kereskedelmi Csomagoló Vállalatnak, Tehát van fehér só is forgalomban. -Az a 70 fillér meg igazán nem sokat számít. Az viszont egészen furcsa hatása a konkurrenciánaik, hogy az egyik vállalat elengedi magát, mondván, a másik úgyis jobb. A vásárlók évek alatt megszokták és megszerették az „Asztali sót". Ha minősége nem romlana, sokan vennék ezután ls. A konkurrenciára pedig nemcsak lehet, de illik és kell úgy reagálni, hogy aminőség javításával és más lehetséges módokon meg kell tartani a kialakult vevőkört, nem pedig minőségrontáasal elveszíteni. St„ L 4Állatvédők Szegeden Téesztag betegségi segélyezése Cs. M. olvasónk öt éve tagja a termelőszövetkezetnek. Minden évben ledolgozta a vezetőség által előirt munkamennyiséget. Éz év április 10-től keresőkéntclen beteg, n gyógyulásához több hónapi ápolásra van szüksége. Szeretné tudni: betegsége idejére mennyi segélyt fog kapni, vnlamlnt azt, hogy a betegségi segélyre való jogosultság feltételeit és napi összegét hogyan kell kiszámítani? Betegségi segélyre a 6/1967. (X. 24.) MEM számú rendelet 144. §. 1. bekezdese értelmében az a keresőképtelen beteg tag jogosult, aki a keresőképtelenné válását megelőző egyéves időszakban részere megállapított munkát teljesítette. A segélyezés egyik feltétele tehát a tag részére megállapított munka te'jesítese, amit tagonként 150, nőik esetében 100 tízórás munkíinapnal nem lehet kevesebb. A rendelkezésből tehát « következik, hogy a rrvezőgazdasaei termelőszövetkezeti tag betegségi vagy szülési segély-jogosultságának megállapítása szempontjából a ténylegesen munkában töltött napokat tízórás munkanapokra kell átszámítani, a betegségi segély összegét pedig a megbetegedést megelőző egy éves időszakban elért részesedés napi átlaga alapján kelj kiszámítani. A betegség' segély alapjául szolgáló részesedés napi átlagát a 6/1967. (X. 24.) MÉM. számú rendelet 149. §. 1. bekezdése szerint a közösből származó teljes részesedés összegérek H ledolgozott munkanapok számával történő osztása útján kell megállapítani Az Idézett rendelkezés szerint a részesedés napi Atlagának megállapításinál u ténylegesen ledolgozott munkanapokat kell számításba venni, tekintet nélkül arra. hegy azok' hány tízórás munkanapot tennének ki. Annak megállapításánál, hogy a betegségi segély a tagnak hány napra jár, söntén nem a Óz órára átszámított mukanapokat, hanem a ténylegesen ledolgozott munkanapokat kell figyelembe venni. A rendelkezés szerint a betegségi segélyt legfeljebb annyi napra kell kifizetni, ahány napig a tag keresőképtelenné válását megelőzően egy, gümőkóros megbetegedés esetén kétéves időszakban a termelőszövetkezetben munkát végzett. Az elmondottak szerint, tehát — tízórás munkanapra vató átszámítás nélkül — a termelőszövetkezetben ledolgozott valamennyi munkanapot számításba kell venni, mind a szülési és a betegségi segély alapjául szolgáló részesedés napi átlagának, mind pedig a betegségi segély esetén Járó segélyezés leghosszabb időtartaménak meghatározásánál. Olyan feltételt nem tartalmaz a rendelkezes, hogy csak a tízórás, illetve a tíz órára átszámított munkanapokat lehet figyelembe venni. Olvasóink esetében a jogosultság elbírálásánál azt kell vizsgálni, hogy az elmúlt évben a 150 tízórás munkanapot ledolgozta-e, a segélyezés idejének és összegének kiszámításánál pedig a ténylegesen ledolgozott napok szamát kell figyelembe venni. Az így kiszámított részesedés napi átlagának alapján az alapszabályban meghatározott százalékot kell a betegségi segély összegének venni. Dr. V. M. Az Állatbarátok Híradója 1970 márciusi száma a vidéki hírek között elsőként Szegedről számol be: „a Csongrád megyei helyi csoport szegedi állatmenhelyén 7 kutya és 19 macska van, amelyeket Pleskó Józeefné gondoz nagy szeretettel. Havonta mintegy 5—6 állatot helyeznek el közvetítés útján." Állatmenhely, állatvédők — ismerős szavak, bár eddig inkább csak külföldi hírekben lehetett találkozni velük. Azt. hogy Szegeden is működik ilyen csoport, csak kevesen tudták. Pedig van,' létezik. Rövid nyomozás után sikerült kideríteni, hogy elnevezésük: Országos Állatvédő Egyesület Csongrád meR.vei csoportja, elnökük dr. Beretzk Péter. Az előzmények A Bartók Béla Művelődési Központ egyik helyiségében találkoznak a csoport tagjai. A termet a Hazafias Népfronttól kapják. Itt gyűlnek össze minden hónap harmadik szerdáján. Az elnök, dr. Beretzk Péter az előzményekről beszél. Hogyan alakult a csoport? Mint kiderült. már a háború előtt működött Szegeden egy egyesület Külföldi segítséggel vásároltak egy emeletes házat, ahol állatmenhelyet rendeztek be. Itt elhagyott kutyákat, macskákat helyeztek ei. Még az ő munkájukra emlékeztetnek a parkokban ittott megmaradt táblák, melyek a madarak védelmére szólítanak feb Menhelyből lakás A háború után a lakáshiány miatt a város a házat kezelésébe vette. A kutyákmacskák helyére emberek költöztek be. Pleskó Józsefné azonban, aki addig te gondozta az állatokat, megmaradt a házban. Továbbra te engedélyezték neki, hogy állatokat tarthasson, és ő a maga erejéből folytatta a korábban elkezdett munkát Gondozta, adományokból — sokszor szinte kikoldult adományokból — etette az állatokat és gazdát szerzett nekik. Mivel egyesület nem volt, mindent neki kellett előteremtenie. Két éve Károlyi Mihályné szervezésében megalakult az Országos Állatvédő Egyesület. Anyagi fedezetét részben állami támogatás, részben külföldi segítség és Károlyi Mihályné saját adományai adták. Az összegyűlt pénzből Fóton állatmenhelyet vásároltak. Az egyesület belügyminisztériumi alapszabállyal működik. így létrehozhatta vidéki csoportjait. 1969-ben Szegeden is megalakult a Csongrád megyei Állatvédő Egyesület. Állatvédelem: öt forintért A csoport jelenleg 90 tagot számlál. Most még nagyrészt önfenntartó. Tagdíjakból, adományokból „élnek" (a havi tagdíj 5 forint). De már tárgyalnak — és minden valószínűség szerint sikeresen — a tanácsi támogatásról. Miből áll munkájuk? Továbbra te fenntartják állatmenhelyüket. A ház földszinti részét, amely lakásnak időközben alkalmatlanná vált, igényelték a tanácstól és valószínűleg sikerül megkapniok. Szükség van a menhelyre. hiszen sokan vannak, akiknek nem kell az állat, vagy megváltozott lakáskörülményeik miatt nem tudják tartani őket. A csoport gondozásába veszi ezeket a jószágokat és új helyet szerez nekik. Éppen ezért tervezik az állatmenhely kiépítését. Védik a vadon élő állatokat is. Az általános iskolák szakkörei által készített fészekodúkat parkokban, kertekben helyezik el. Téli etetők felállításával igyekeznek gondoskodni a hasznos madarakról. Segíteni akarják abban is a városi hatóságokat, hogy ne legyenek kóbor állatok az utcán. Szeretnék felvenni a kapcsolatot a művelődési osztályokon keresztül az iskolákkal is. Az állatok szeretetére akarják nevelni a gyerekeket. Fellépnek az állatok kínzása ellen. A törvény adta lehetőségeket felhasználva, a rendőrségnek jelentik be, ha valaki kegyetlenkedik állatával. És a rendőrség meg is indítja az eljárást ezekben az esetekben. Mert igaz ugyan, hogy a tulajdonos rendelkezik lovával, kutyájával. de nem kínozhatja, nem ütheti. így talán majd kevesebb lovát püfölő fuvarost lehet látni a szegedi hídfőiben te. Jön a segítség Munkájukhoz természetesem némi pénz is kell. Kilátásaik biztatóak, valószínűleg kapnak majd tanácsi támogatást. A vágóhídról te érkezett már számukra olcsó belsőség. Általában mindenhol jóindulatú segítőkészséggel, megértéssel találkoznak. Várják az új tagokat te. Most még kevesen vannak, és sok a munkájuk: Táncdalfesztivál — Nem lehet elég korán elkezdeni!... Pintér István: Tea 5 dollárért Akkoriban New Yorkban éltem. Átkozottul kellemetlen idegennek lenni egy ilyen hatalmas városban. Aki még nem próbálta, nem is tudja Igazán elképzelni. Miért vágytam annyira a tengeren túlra? Amikor 1956-ban én is fogtam magam és nekivágtam a nagyvilágnak. Bécsben valóságos szerencsétlenségnek éreztem, hogy csak eddig Jutottam el. Mit kínlódtam, amíg sikerült kijutnom Amerikába! Igaz, a lágerélet nem volt leányálom, szedett-vedett emberek ls akadtak köztünk szép számmal, de azért mégiscsak magyarok közt éltem. És dolgozhattam a szakmában. Szerszámkészítő vagyok. 1952-ben kaptam meg a szakmunkáslevelet Budapesten. Két évig dolgoztam mint szerszámkészítő, aztán behívtak katonának. Amikor leszereltem, jött 56. és én nekivágtam a nagyvilágnak. Szóval, elóször • csak Bécsig jutottam. Négy évig tartott, amíg megkaptam az amerikai bevándorlási engedélyt. Valamilyen kimondhatatlan nevíj jótékonysági szervezet vitetett ki RZ Egyesült Államokba. Négy évig protekclóztam, kilincseltem, könyörögtem, érveltem, amíg végre sikerült. Szenvedtem, hogv magvar saót halljak. Ruth. az egyetlen ismerősöm, akivel szót valthattam. csak angolul tudott. Én viszont elég rosszul beszéltem angolul. Albérletben laktam. A szoba rendes volt, de a háziasszony, Mrs. Brown, szótlan. Egy óragyárban dolgoztam, futószalag mellett. Ott nem adódott beszélgetőpartner, de alkalom sem. Hosszú teremben ültünk egymás mellett, a sarokban üvegkalltkában a munkafelügyelő, Winston úr. Gondosan ügyelt rá, hogy egy másodpercig se tölthessük mással az Időt. mint amiért fizetnek bennünket. De Winston úr fáradozásai csaknem feleslegesnek bizonyultak, hiszen a futószalag sebessége eleve lehetetlenné tette, hogy a feladatomon kívül mással foglalkozzam. Ez pedig nem volt valami izgalmas: az elém kerülő ébresztőórákra hátul fel kellett csavarnom a két felhúzókallantyút. A százezredik darab utón már nagyon unja az ember, pedig az első tucatnál sem fütyörészett örömében, és nem áldotta a sorsát, hogy ilyen munkát kínált számára. De hát élni kell. és más munka nem kínálkozott. New Yorkban sok a magyar, de a hatalmas városban elvesznek az amerikaiak tömegében. Sehogy se tudtam összeakadni egy honfitárssal. pedig rossz egyedül lenni! Sokat beszélgettem erről Ruthtal. A lány nemigen értett meg. illetőleg azt hitte, hogv a lénykérést akarom ezzel előkészíteni. Tulajdonképpen 6 nem is bánta volna a dolgot, pedig még csuk egy hónapia Ismertük egymást. A lány tetszett, de házasságra nem gondoltam. Mire házasodjak? A bérem magamnak elég volt. egv családnak azonban kevés lett volna. Ruth pincérlányként dolgozott, és ebben a szakmában gyakran az ágyat se lehet elkerülni. Emiatt Ruthnak csak udvarolgattam. és nemigen Izgatott a dolog. Ha az ember , feleségéről van szó, mégiscsak más a helyfeet. Alig vgrtam hat, hogy magyarokra találjak. Ekkor került a kezembe az egyik esti lap, amelyben a következő hirdetést olvastam: „Magyaroki Az Egyesült Államokba érkezett vitéz Csánkó András vezérezredes, a Magyar Nemzetmentők Bajtársi Körének vezérelnöke. Az emigrált magyarság vezetője szombat délután öt órakor a Rlthmus Hallban találkozik a New York-i magyarokkal. Mindenkit szeretettel várunk. Költséghozzájárulás: öt dollár. Ezt kérjük •lőzetesen befizetni a Tony és Co. bukméker Irodában. 138. utca 14." Elhatároztam, hogy elmegyek erre a teára. Vem mintha különösebb lelkesedéssel töltött volna el vitéz Csánkó András vezérezredes úr átogatása, hiszen azt sem tudtam, hogy egyiltalán kicsoda. A Magyar Nemzetmentők Bajára! Köre még kevésbé érdekelt, öt éve volt nár, hogy elhagytam Magyarországot, és az Ausztriában töltött négy esztendő alatt ls legilább féltucat olyan szervezet próbált megnyeríl, amelynek a nevében mind ott szerepelt a nagyar szó. Egyiküknek sem adtam be a deretam. Engem. Kása Bertalant, soha nem érdekelt i politika. Azért hagytam el Magvarországot, logy ne szalasszam el, ha már valami érdekesDen lehet részem. És kalandban aztán nem volt liány. Szóval, nem érdekelt engem sem vitéz Csántó, sem a hosszú nevű szervezet, amelynek az ílnöke volt, de azért elhatároztam, hogy elme?yck a teára. Ha egyszer meghívják ra a New forkban élő magyarokat, akkor azok bizonyára ?1 is mennek. Én pedig magyarokat kerestem. -£a szerencsém lesz a teán, még olyasvalakivel s megismerkedem, gkinek magyar felesége van. Ss esetleg meg is hívhat magához, egy ió maivaros vacsorára, mondjuk, tejfeles bablevesbe, csipetkével és kolbásszal. Nagyon untam az amerikai kosztot. Ettek biár virslit édes szósszal? (Folytatjük.)