Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)
1970-05-20 / 116. szám
Idén is több mint ezer lakás épül Szegeden Újjászervezik a lakásügyi társadalmi bizottságokat Mint már korábban beszámoltunk róla, a Szeged városi tanács végrehajtó bizottsága szükségesnek tartotta a lakásigények felülvizsgálatát, a nyilvántartásba vett lakásigénylők helyzetének pontos felmérését. A régi és az új lakásigénylőkről az adatfelvételt az igazgatási osztály szervezte meg es végezte el a kerületi tanácsok és más szakigazgatási szervek segítségével. A beérkezett adatlapok feldolgozása folyamatos. A gépi adatfeldolgozás bevezetésével megváltozik a lakásügyi társadalmi bizottságok szerepe. Ezért függetlenül attól, hogy — a lakáselosztás és a lakbérek új rendszeréről szóló rendelet megjelenésével kapcsolatban — központi rendelkezés várható, a kerületi tanácsok végrehajtó bizottságai megkezdték s társadalmi bizottságok újjászervezését, s mire az adatfeldolgozás értékelhető lesz, az újjászervezett lakásügyi társadalmi bizottságok megkezdhetik munkájukat. Tavaly a város tervében 1034 lakás átadása szerepelt, bár ezek közül 166 már 1903ban elkészült. Az elosztásban közrejátszott, hogy a belvíz miatt tönkrement lakások lakói számára soronkívül 87 lakást utaltak ki. Az 1969-es tervben szerepelt 280 olyan lakás átadása is, melyeknek a tényleges használatbavétele átcsúszott 1970-re. A városi tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén többek között az idén elkészülő lakások elosztásával foglalkozott. Az idei lakásfelhasználási terv jóváhagyásánál figyelemmel kellett lenni az állami és szövetkezeti lakások arányára, az idegen építtetők, köztük a Kőolaj- és Gázipari Tröszt lakásépítésére — ezek a lakásépítkezések árát a tanácsnak korábban befizették —, valamint az OTP-vel kötött megállapodás teljesítésére. A korábbi vállalati bérlőkijelölési jog biztosítása helyett ugyanabban az aránybán kapnak kijelölési jogot azok a vállalatok, melyek a lakásépítést saját alapjukból támogatják. A végrehajtó bizottság az 1970-re átadásra kerülő lakósok közül a múlt évben előzetesen elosztott 280 lakás levonása után fennmaradó, mintegy ezer lakásból a szövetkezeti lakások számát 284 darabban határozta meg. A Tarján továbbépítéséhez szükséges szanálásokhoz 70 lakást biztosit. Az OKGT 196. más idegen építtető 90 lakást kap a Tarjónban. A lakásépítést támogató vállalatok 20 állami és 30 szövetkezeti lakásra kaphatnak bérlőkijelölési jogot. A nyilvántartott lakásigénylők felmérése és értékelése után a rászorultság sorrendjében 170 igénylő részére állami és 200 igénylő részére szövetkezeti lakás juttatható ebben az évben. &megmd9 JT. musmmki hánap Felkészülés a IV. ötéves tervre, az új szabadalmi törvény Két plenáris előadás, műszaki nagyrendezvény egy napon — sajnos ugyanabban az órában is — ez volt a X. műszaki hóliap tegnapi programja. A két kiemelkedő eseményen igen időszerű kérdésekről: a negyedik ötéves terv előkészületeiről, illetve az iparjogvédelem helyzetéről, az új szabadalmi törvényről kaptak tájékoztatást a szakemberek, a gazdasági vezetők. S éppen a legilletékesebbektől: az Országos Tervhivatal, illetve az Országos Találmányi Hivatal vezetőitől. Érthető tehát, hogy mindkét előadásra nagy érdeklődéssel jöttek el. Á szabályozóknak a terv céljait kell szolgálni Áz árak alakulása — politikai kérdés A Csongrád megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta a megye kenyérellátásának helyzetét, megvitatta az ipari-kereskedelmi és szállítási szolgáltatások fejlesztési tervét és értékelte a fogyasztói árak alakulásáról, az árellenőrzések tapasztalatairól készült beszámolót. Az utóbbi napirend megtárgyalásán részt vett és felszólalt Keserű Jánosné belkereskedelmi miniszterhelyettes is. Nem véletlen: hogy az utóbbi két-három évben az árkérdéseit az embereket élénken érdeklik. A megelőző időszakban az árak állandósítására törekedtünk, de a merev árrendszer fékezi a gazdasági élet fejlődését, változtatni kellett rajta, hogy kialakulhasson az egészséges verseny az iparban és a kereskedelemben. Ismeretes, hogy 1963. január 1-től rugalmas árrendszert vezettünk be. amellyel termelő és értékesítő vállalatok megfelelő érdekeltségét lehet biztosítani. erősíteni a piaci kapcsolatokat. A kereskedelmi vállalatokra — többek között — egy nehéz új feladat hárult, az árképzés. Mennyire feleltek meg ezeknek a feladatoknak a megye kereskedelmi vállalatai? Ez lemérhető abban, hogy milyen eltérést mutatnak a tények, a valóságas árak az országosan tervezett áraktól, A népgazdasági terv 1969-ben egy-két százalékos kiskereskedelmi árszint emelkedéssel számolt, a tényleges emelkedés 1,4 százalék volt. De sok vállalatnál inöokolatlanu magas áremelkedés is volt, ami figyelemre méltó gond. Feltűnő a gyermekkonfekció ruhák 6 százalékos áremelkedése ftolott ez államilag ár-támogatott termék!) a férfi, felsőruhák 11. százalékkal, a női cipők 5 százalékkal drágábbak. Az élelmiszerek árai az országos árakhoz hasonlóan alakultak, de az idényáras zöldség-gyümölcsfélék 'itt 4,1 százalékkal olcsóbbak voltak 1969-ben. Hogyan alakultak az árak az idei első évnegyedben? A uépgazöasági terv szerint a termelői és fogyasztói árak százalékos emelkedésével számolhattunk, eddig 1 százalékos átlagemelkedésnél tartunk. Miből adódik ez? Az idényáras cikkek — tojás, burgonya — árak jóval alacsonyabbak, elsősorban a piacon, mint a boltokban. Ruhaárakr.ál olcsóbbodás is van — 'pamutok, kötött alsóruházat, gyermekcipők —, olcsóbb import ruháik vannak. viszont néhány alapanyag magasabb ára miatt több ruházati cikk drágább. Csökkent, a háztartási villamosgépek, a híradástechnikai készülékek ára, emelkedett az üveg-porcelán-műnyagáruk. vagy például a sporthangszer-játék áruk ára. Nyilvánvaló, hogy a vásárlóikat nem. ifyen egyértelműen, százalékokban kifejezhető módon érintik az árváltozások. Mert az alacsonyabb jövedelmű embereket érzékenyen érintette például az, hogy az egyes olcsóbb cikkek „eltűntek", s helyette Igénytelenek voltak drágább holmit venni — vagyis számukra nem realitás az 1—2 százalékos emelkedés. Ugyanígy a nagycsaládosoknak is jelentős teher a gyermekruhák árváltozása, Az árak alakulását a megyei tapács kereskedelmi osztálya ellenőrzi, s az idei I. évnegyedben 68 állami vállalatpál, 84 szövetkezetnél volt revízió. közülük, 46 alkalommal találtak szabálytalanságot. Mintha enyhe lenne az elbírálás! A szabálytalan ármegállapításért 23 figyelmeztetést, IV pénzbírságot. 1 fegyelmit „osztottak". Két vállalattól pedig nyereséget vontak el. A vb ülésén felszólaló Keserű Jánosné miniszterhelyettes arra biztatta a kereskedelmi osztályt, hogy ahol tudatos visszaélést tápasztalnak, vagy sorozatos szabályszegést, ott szigorúbb legyen a büntetés. Hiszen a tavalyi áremelések közül sok a helytelen nagykereskedelmi árpolitika miatt volt, azaz nem a forgalom növeléséből, hanem áremelésből akartak maguknak nyereséget szerezni egyes vállalatok. Mint elmondotta: nem az árak „megállítására", az árstopra ösztönzik a kereskedelmet — hiszen az egészséges ármozgás velejárója a gazdasági életnek. De az- a Jó, ka a kereskedelem ár-alkuban van az iparral, ha befolyásolni tudja bizonyos határok között az ipari árakat — s a jelenlegi jó Készlet, a kereslet-kínálat kedvező alakulása és az ipari termelés felfutása mellett realitása van az ilyen kereskedelempolitikának'. Az árkérdés életszínvonalat befolyásoló kérdés, tehát politikai ügy. Azt kell megértetni a kereskedelmi vállalatokkal — de jobb gazdasági ösztönzőket is kellene ehhez „sorompóba állítani" —, hogy tartósan áremelésből nem lehet „megélni", de annál inkább okosan szervezett, jó választékot biztosító árukészlettel, jó üzletpolitikával. A Tisza Szálló nagytermében dr. Gadó Ottó. az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott előadást. „A negyedik ötéves tervre való felkészülés, fejlesztési célok és a megvalósítás szabályozása" címmel elmondott referátuma elején hangsúlyozta: az új ötéves terv még nem emelkedett törvényerőre, hiszen csak ezután kerül az országgyűlés elé, így az előadásban elhangzó számokat semmiképpen sem lehet véglegesnek tekinteni. Arra azonban alkalmasak, hogy a vállalatok vezető közgazdászai tájékozódjanak a kormányzat céljairól, s ezekkel összhangban alakítsák ki termelési és értékesítési elképzeléseiket. Helyesen ott járnak el — mondotta — ahol nem arra várnak, hogy vajon a módosításra kerülő szabályozókból származik-e előnyük, esetleg hátrányuk, hanem az év hátralevő részében minél jobb eredményekkel teremtenek alapot az új ötéves terv célkitűzéseinek valóra-. váltásához. A felkészülési időszakról szólva elmondta továbbá az előadó, hogy az elmúlt évi eredmények alapján máris bizonyosra vehető: az új terv készítésekor a kormány abból a kedvező helyzetből indulhat ki hogy tőkés fizetési mérlegünk egyensúlyban van. Miután ezt az eredetileg .tervezett 1972 helyett már elértük, a negyedik ötéves terv egyik alapvető célkitűzése lehet az egyensúlyi helyzet tartós megszilárdítása. Huszonötéves történetünkben először fordult elő az is éppen az elmúlt esztendőben, hogy az iparból származó nemzeti jövedelem emelkedése meghaladta a termelés növekedését. Ez annyit jelent, hogy sikerült szakítanunk a menynyiségi szemlélettel, tehát 'két esztendő alatt valóra váltottuk a reform egyik alapvető célkitűzését. Jórészt a vártnál kedvezőbb teljesítés magyarázza azt is, hogy ezúttal először nem szerepel az új tervben a nemzeti jövedelememelkedést meghaladó beruházási arány. Ráadásul ez nem jelent kevesebb termelő beruházást sem, mert a következő időszakban a felhalmozásra rendelkezésre álló anyagi eszközök nagyobb részét fordítjuk közvetlen beruházásra és a szokásosnál kisebb összegeket a készletek növelésére. Az új beruházások közül első helyre a kormány a lakásépítést helyezi, a vállalati új létesítmények közül pedig főként azok kapnak zöld utat, amelyek közvetlenül növelik a termelékenységet. Ennek elősegítésére várhatóan megreformálásra kerül az eddig érvényben levő vámrendszer is. A népgazdaság különböző ágazatainak fejlesztéséről szólva a tervhivatal elnökhelyettese elmondotta: a vegyipar, a könnyűipar egyes területei, a közúti járműipar, valamint a villamosenergia termelő ipar növekszik és átlagot meghaladó mértékben. Kiemelt beruházásként, kerül majd a tervtörvénybe a nyomda- és papíripar, valamint az alumíniumipar, a számítástechnika elterjesztése, és a textilipar rekonstrukciója. Felhívta a vállalatok vezetőinek figyelipét, hogy a negyedik ötéves terv-előirányzatban szereplő 30—31 százalékos termelésnövekedést legalább 75—80 százalékban a termelékenység emelésévél biztosítsák. Ez nemcsak népgazdasági érdek, de mindenekelőtt a vállalatok közvetlen érdeke is, hiszen leginkább az üzemek érzik, mennyire kimerültek a termelés extenzív fejlesztésének lehetőségei. Hangsúlyozottan beszélt dr. Gadó Ottó a reálbérek várható alakulásáról: a növekedést mintegy 15—17 százalékra tervezzük, ennek megvalósításában azonban a vállalatokra vár a fő szerep. Hiszen a'reálbérek alakulásában a gazdálkodás hatékonysága játssza a fő szerepet. Ha a nemzeti jövedelem gyorsabban nő a tervezettnél, semmilyen akadálya nem lehet, hogy a reálbérek is az előre tervezettnél nagyobb mértékben emelkedjenek. A szabályozórendszer átalakításáról szólva elmondotta a tervhivatal elnökhelyettese; a kormány azt tartja szem előtt, hogy azoknak elsősorban a tervcélkitűzések megvalósítására kell ösztönözniök. Alapelv marad, hogy kellő mértékben differenciáljon a jól és a rosszul gazdálkodó vállalatok között. Ugyanakkor a legközelebbi időszakban várható olyan rendelkezés, amely lehetővé teszi, hogy az egymással rendszeres termelési vagy értékesítési kapcsolatban álló vállalatok nyereségükből kölcsönt folyósítsanak egymásnak, sőt közös beruházások is lehetővé válnak. Áz iparjogvédelem és az új szabadalmi törvény Kedden délelőtt Szegeden, a szakszervezeti székházban rendezték meg a X. Műszaki Tegnap délben az algyői 47-es út mellett Ismét magasba csapott a feltörő olaj és gáz lángja. De az ember ezúttal nem állt tehetetlenül a természet erőivel szemben, hiszen erre az olajkitörésre hosszú hónapokig tudományos alapossággal felkészült. .. Pontosan 11 órakor az algyői l-es számú kút mellett Pasch Ferenc, az OKGT Fúrási Főosztályának vezetője adott számot az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt, valamint a Belügyminisztérium Tűzrendészeti Országos Parancsnoksága különleges kísérletéről, s bemutatta az országban elsőnek kiépített kitörésvédelmi gyakorlópályát. A magyar szakemberekkel együtt jugoszláv, francia, osztrák, amerikai, iraki és csehszlovák szakértők szemlélték meg a tavalyi 168-as kútkitörés tapasztalatai alapján megtervezett kitörésvédelmi, tűzoltó és kútelfojtó technikai apparátust. A műkitörést imponáló biztonsággal hajtották végre, Götz Tibor, az OKGT Biztonságtechnikai Főosztályának vezetője elmondotta, hogy a gyakorlópályán félévenként riadóztatják a kitörésvédelmi brigádot. Somogyi Károlyné- felvétele Hónap második plenáris ülését. Az ülés elnökségében foglalt helyet Juhász József, az SZMT vezető titkára is. Harmatos Józsefnek, az SZMT közgazdasági bizottsága vezetőjének megnyitó szavai után Bárkány József, az Országos Találmányi Hivatal főosztályvezetője tartott előadást Az iparjogvédelem és az új szabadalmi törvény címmel. A tanácskozáson részt vett több mint száz Csongrád megyei gazdasági vezető, vállalati újítási előadó, . szakszervezeti újítási felelős, és újító nagy érdeklődéssel hallgatta az előadást. Többen a témával kapcsolatos elvi és gyakorlati kérdésekre kértek választ. Bárkány József válaszolt a Csongrád megyei vállalati dolgozókat foglalkoztató kérdésekre. Az ülésen felszólalt Juhász József és méltatta a szakszervezetek szerepét á vállalati újítási tevékenységben, megemlékezett a Csongrád megyei kiváló újítók tevékenységéről. Majd arról beszélt, hogy azok a kiváló dolgozók, újítók, akik az elmúlt évek során termelési sikerekkel, találmányaikkal, újításaikkal segítették vállalatuk, a népgazdaság ügyét, most ezekben a rendkívüli napokban, amikor munkásokon, dolgozó parasztokon kell segíteni az árvíz sújtotta vidékeken, ismét példát mutatnak a munkásszolidaritásból. Arra kérte a jelenlevőket, hogy vállalataiknál, üzemeikben, legyenek kezdeményezői, segítői a szolidaritási akciónak, mutassanak példát az árvízkárosultak megsegítésére kezdeményezett műszakokban.