Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

Hétezer fiatal Szegsdre tart Szegedi Ifjúsági Napok — negyedszer (Kiküldött munkatársunktól.) Négy évvel ezelőtt, 1967ben rendezték meg előszór a Szegedi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatát. A korábbi esztendők szatirikus, jelmezes karneváljából országos eseménnyé nőtt program idei műsoráról tegnap, szombaton délelőtt a budapesti KÖrszállóban rendezett tájékoztatón az Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda. A sajtótájékoztató résztvevőit — köztük Szögi Bélát, a KISZ Központi Bizottsága tagját, a KISZ Csongrád megyei bizottsága első titkárát, valamint Völgyi Istvánt, az Expressz igazgatóját — Hever László, a KISZ KB intéző bizottsága tagja, a KISZ Szeged városi bizottságának titkára köszöntötte. A IV. Szegedi Ifjúsági Napok rendezvényeiről Könye Jenő. az Expressz osztályvezetője tartott ismertetőt. Elmondotta: a július 25—26 —27-én sorra kerülő eseményekre összesen mintegy 7 ezer fiatalt várnak az ország minden részéből. A fiatalok — akiknek többsége hat különvonattal érkezik a fesztiválvárosba — az ifjúsági napok első estéjén a Széchenyi téren megrendezésre kerülő karneváli felvonulást nézik meg, majd a Dóm téren a Trójai nők című darab előadásán vesznek részt. Ezután utcabálon szórakoznak. A következő napon, július 26-án városnézés szerepel a fiatal turisták programjában, amelynek keretében az érdeklődők a Szegedi Ipari Vásár pavilonjait is felkereshetik. Ugyanezen a napon kerül megrendezésre az Expressz Shaw című vidám zenés műsor is. az újszegedi szabadtéri színpadon — három előadásban egymás után. Azok a fiatalok, akik két napra keresik fel Szegedet, vasárnap este utaznak haza. Azok a vendégek viszont, akik először élnek a most bevezetésre kerülő háromnapos program lehetőségeivel, vasárnap este újabb szabadtéri előadást láthatnak: részt vehetnek a Háry János előadásán, amelynek megtekintése után — július 27-én éjfél — újabb városnéző utak várják a fiatalok csoportjait. A IV. Ifjúsági Napok vendégei — híven a korábbi évekhez — most is változatlan összegért utazhatnak a fesztiválvárosba. .Ugyancsak változatlanok, sőt több vonatkozásban gazdagabbak az Expressz szolgáltatásai is. A Körszállóban megjelent tudósítókat Horváth Mihály, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatóhelyettese a fesztivál 1970-es programjáról, Szabó József, a Csongrád megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója pedig a vendéglátás várható körülményeiről tájékoztatta. A sajtóértekezlet résztvevői az elmondottakon túl megtudták még, hogy a legnépesebb különvonatok Szabolcsból indulnak Szegedre. Összesen mintegy 900 fiatal indulása várható az északi megyéből. Nógrád. Borsod és Szolnok megye 500 személyes különvonatokat indít Éppígy említésre méltó körülmény, hogy a IV. Szegedi Ifjúsági Napokra mintegy 300 külföldi fiatal is érkezik. Jöttükkel kezdetét veszi az a folyamat, amelynek révén Szeged nemzetközi találkozófórummá növi ki magát. Sem az elsőként Szegedre érkező külföldi fiatalok csoportjainak. sem pedig a hazai vendégeknek nem lesz gondjuk a városi közlekedéssel : a részvételi jegyek felmutatása ellenében július 25 és 27 között ingyen villamosozhat Szegeden minden fiatal. Akácz László Összefogott az ország Helyszíni tudósítás a szabolcsi veszedelmes árvízről Egyszerre támadott május 13-án a három folyó: a Tisza. a Szamos, a Túr a Szabolcs-Szatmár megye keleti oldalán fekvő szatmári síksági a. Harmincnál több község, 20—22 ezer lakos került veszélybe az áradás következtében. Május 14-én minden eddigi vízállásnál jó egy méterrel magasabb vízszintű olt a Tisza és Túr folyó. Az egyes gátszakaszokon történt vízbetörések okoztak válságos helyzetet. Tiszabecsnél csütörtökön sikerült eltorlaszolni a Tisza heves ostromát. Ezen a napon a korábban veszélytelenebbnek tűnt Túr-mellék lfett a- szatmári áivíz legkritikusabb pontja, mert Garbolc és Kishódos között átszakította a gátat, s szjnte percek alatt ellepte a víz Garbolc, Kishódos és Nagyhódos több utcáját. Házmagasságú víz hömpölygött végig a környéken. 1500an vettek részt itt az élet- és vagyonmentésben, katonák, civilek, munkásőrök, önkéntes rendőrök. Pénteken éjjel is folytak a mentési munkák. A fehérgyarmati kórházban külön osztályt rendeztek be az idős és fekvő betegek számára. A megyében a legsúlyosabb helyzet május 15-re virradóra alakult ki, ekkor támadott a harmadik folyó, a Szamos. Komiódtótfalu ná 1. áttörte a gátat, elzárta a külvilágtól Szamosbecset. Nagygécet, Csegöldöt, Komlódtőtíalut, de komoly veszély fenyegette Ccengersiria, Szamostatárfalva és niég néhány közeli község lakosságát is. Nagy gépi és emberi erővel kezdődött meg a vízgyürűbe zárt községek mentőse. Ib00-an siettek a helyszinté Mátészalkáról, ahol az árvédelmi munkálatok főhadiszállását rendezték be. s felkészültek a kitelepítendő "kosság fogadására. Honvédségi műszáki alakulatok, munkásörök s a környék lakóiból alakított mentóosztaSok megfeszített erővel dolgoztak az emberi életek száveszélyeztető vízben. mást létesítettek. 18 magyar és szovjet helikopter szállította szinte szünet nélkül a vízből kimentett embereket. Délután megérkeztek a kétéltű járművek is, hogy a szárazföldön, a vízen és a levegőben folytatódjék a mentőakció. Májas 16-ra virradóra már több mint 10 ezer lakás áttelepítését oldották meg a katonai és a polgári védelem alakulatai. Az éj folyamán újabb községek kerültek víz alá. Megkezdték Fejérgyarmat járási székhely kiürítését is. A megyei árvízvédelmi bizottság összehangolt tervet készített a kezdeti bervszerűtlenségek megszűntetésére. A közös erőfeszítések elhárították a veszély egyrészét a Tisza és a Túr mentén, de változatlan hevességgel folyik a mentés a Szamos mindkét partján. összefogott az ország, áramlik a gép, technikai segítség, számos helyről érkezett és érkezik élelmiszer, ruhanemű, gyógyszer. Eddig emberi életet nem követelt az egyszerre támadó három folyó, de jelentős anyagi károkat okozott az érintett területeken. A megye minden részéből érkeznek táviratok, levelek, amelyek együttérzésről és támogatásról biztosítják az árvízkárosultakat. Többek között a Mezőber Vállalat Lenin szocialista brigádjának tagjai fizetésük 5—10 százalékát ajánlották fel, s társadalmi munkában vállalták a károsult szatmári tsz-ek épületeinek újjáépítéséhez szükséges tervdokumentációk elkészítését. Az egész megye, az ország együttérez a szatmári árvízkárosultakkal, s ennek szinte óránként tanújelét adják. Paál Géza Befejeződött az orvoskongresszus Szombaton Balatonfüreden befejeződött a háromnapos orvoskongresszus. Szombaton több mint 20 előadás hangzott el, s ezzel együtt három nap alat több mint 80 szakember — köztük több Külföldi szaktekintély — számolt be a szívgyógyászat és -sebészet legújabb módszereiről. A tudományos ülésszakon, két szekcióban és kerekasztal konferencián tárgyalták a szívsebészet, a szívizom megbetegedések és a szívbetegek rehabilitációjának kérdéseit. • Hetvenmilliós beruházás Nagyjelentőségű építkezés kezdődik az év végén a Magyar Tudományos Akadémia martonvásári mezőgazdasági kutató intézetének területén. Mintegy hetvenmillió forintos beruházással fitotron épül. A légkondicionáló kamrarendszer, a fitotron célja kísérleti növények nevelése reprodukálható időjárási körülmények között. A kondicionálás révén a kísérletekhez szükséges időjárási feltételek a külső körülményektől függetlenül, bármely évszakban előállíthatók, és tetszés szerint reprodukálhatók. A fitotron lehetővé teszi olyan időjárási viszonyok előállítását, amelyek között a növények fagy-, hő- és aszálytűrő képessége meghatározott fejlődési fázisokban tanulmányozható. Szántóföldi és a pontosan nem ellenőrizhető növényházi körülmények között beállított kísérletek azonos körölmények között nem ismételhetők meg, mert a természet önmagát sohasem ismétli pontosan. Ezért nagy a jelentősége a légkondicionáló kamrarendszernek a biológiai alapkutatásokban. A fitotron azonban nagy segítséget jelent majd egyes alkalmazott biológiai feladatoknál, így a hibrid búza előállításában is. Tudvalevő, hogy szabad földön őszi búzából évenként egy növénygeneráció nevelhető fel. Ilyen körülmények között a hidridbúza-program megvalósításához minimálisan tizenöt-húsz évre van szükség. Miután a búzanemesítő a fitotron segítségével egy évben két-két és fél búzagenerációt nevel fel, a hibridbúza-program időtartama az említett tizenöt-húsz év helyett annak felére, egyharmadára csökken. Idegenforgalmi politika. M

i lesz Szeged idegenforgalmával, hogyan fejlődik, mivé alakul? Olyan kérdés ez, amit gyakran felteszünk magunknak, különösen. ilyenkor, amikor a Klauzál téri parkírozóhely ismét napról napra megtelik külföldi rendszámú gépkocsikkal. Ha a földrajzi, természeti, történelmi és gazdasági adottságok elegendőek lennének az idegenforgalom kialakulásához, akkor minden bizonnyal egyforma eséllyel indulna versenyre a vendégek kegyeiért a világ valamennyi tája, városa. Minden tényező azonban csak igen szerencsés esetben van egyszerre jelen valahol, s még ha együtt is található, nem sokat ér, ha nincs ami tudatosan az idegenforgalom szolgálatába állítsa. Az utóbbi évtized felélénkülő idegenforgalma nagyjában-egészében világosan meghatározta Szeged helyét. Ahogy már a középkorban idegenforgalmi központtá tette a kelet—nyugat irányú kereskedelem Lipcsét, s megtartotta annak mind a mai napig — pedig környékén igazán semmiféle természeti attrakció nem található —, úgy Szegedet elsősorban az teszi jelentőssé idegenforgalmi szempontból, hogy a népek országútjának észak—déli vonulatában fekszik. Átkelőhely, tranzitállomás — ahogy a szakemberek nevezik. Ezt tehát már tudjuk. További kérdés, hogy nem lehetne-e átmenő jellegét megváltoztatva, állandó idegenforgalmi produkcióvá tenni, vagy ha nem, jobban kihasználni tranzitként? Ami a kérdés első részét illeti: nemcsak ma van így, hanem úgy tűnik, még hosszú ideig csak a Balaton vidéke, Budapest és legfeljebb majd a Duna-kanyar alkalmas Magyarországon tartós vendégfogadásra. Ezt kétségbe vonni, ezért neheztelni nemigen van okunk. Szeged és környéke aligha válhat ezek vetélytársává, hiszen bármennyire is szeretjük szépen kiépült belvárosunkat, Budapest mégiscsak kétmilliós világváros, a szőke vizű Tisza mégse Balaton, s a hegyek övezte romantikus Duna-kanyar is többet nyújt, mint a mi parti füzeseink és végeláthatatlan rónánk. Ha jól gondolkozunk, mindenképpen Szeged átmenőállomás jellegének erősítése és felhasználása a „mi asztalunk" az idegenforgalomban. Ez az a specialitás, ami megkülönböztet minden más hafeai idegenforgalmi központtól, amihez hasonlóan kiváló adottsága egyetlen más városnak sincs. Hiszen bárki külföldi jön délről, akár Nagylak, akár Röszke felől, be kell, hogy jöjjön a vűrosba, s bárki távozik tőlünk délen, Szegeden vesz búcsút Magyarországtól. Ezzel a helyzetünkkel is mindinkább tisztában vai gyünk, ezért látjuk olyan jól eddig elért eredményeinket, s vesszük észre a feladat ellátásának fogyatékosságait is. Az eredmények: szeretik a külföldiek a várost, szívesen tartózkodnak falai között, becsülik erőfeszítéseinket, s — ami az idegenforgalomban egyáltalán nem mellékes — szíveden kóstolgatják szokásainkat és ízlik nekik a konyhánk is. Két hetet, egy hónapot eltölteni úgy, hogy minden napra jusson valami újdonság, érdekesség, Szegeden nem lehet. De abba sem nyugodhatunk bele, hogy autósok százai zúgjanak végig a Nagykörúton, anélkül, hogy megás nának öt percre ís. Igaz, propagandánk sem szolgálja eléggé érdekeinket. Ha például már a határállomáson jól látható táblán adnánk hírül az aznapi, másnapi programokét, legalább megtudnák az idegenek, miért érdemes megállniuk a városban. Sőt, nem egy, akár három napra is itt tudnánk tartani vendégségben az idegeneket, mert azért annyi látnivaló, annyi szórakozási lehetőség igenis van Szegeden. Itt tudnánk tartani.-De nem tudjuk, nincs elég szálloda. Ezt most már nemcsak mi ismertük fel, egyre irkább tudomásul veszik az országos idegenforgalmi szervek is, úgy, hogy a kilátások várhatóan javulni fognak a következő években. Idén nyáron 288 szállodai szoba (7<3 személy részére) áll rendelkezésre, beleszámolva már a Royalt is, s ez kevesebb mint volt Szegeden a két világháború között. Az ötszáz személyes kemping évről évre víz alatt áll az előszezon idején, előbb-utóbb gondoskodni kell megfelelő helyre való átköltöztetéséről. Nem tudunk előrelépni a kollégiumok, a fizetővendég-szolgálat fejlesztésében sem. Már idestova négy utazási iroda működik a városban, az IBUSZ, az Expressz, a Volán és a Cooptourist. Sőt, csatlakozott hozzájuk az eredetileg más feladatkört betöltő Idegenforgalmi Hivatal is, de ettől még nem javultak az idegenforgalom objektív feltételei. Sőt, hiányzik az a szerv, mely mint a váróé idegenforgalmának gazdája, összeötvözné, a város érdekeihez igazítaná működésüket. Hiszen az érdekek közösek, az összefogás mindenkinek előnyére szolgálna. A

z idegenforgalom gyors fejlődése Szegedet meglehetősen készületlenül érte. Ezt figyelembe véve, semmi szégyenkezni valónk nincs a mai állapotokon. S az is bizonyos, hogy néhány esztendő múltán túl leszünk a mai gondokon, tán még meg is mosolyogjuk őket, ha majd eszünkbe jutnak. A tudatos idegenforgalmi politika, mely az országos és a helyi érdekeket és lehetőségeket. egybehangolva alakítja, fejleszti Szeged idegenforgalmi arculatát, végül is megoldja a problémákat. Fehér Kálmán zait — --.^IJCMCIW VIM ^urgős légi segítségre is wukség volt Déltájban zu"O0ó esőben szálltak le az K ° magyar és szovjet heliEAkTrek Eorcsalma társéseben, ahol helikopterálloSomogyi Károlyné felvétele HALASZLÉKOCKA NEW YORKBA. A szegedi halászlé nemcsak eredeti formában hódította meg a világot A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat híres terméke, a szegedi halászlékocka nemrég az Egyesült Államokba is eljutott. Képünk a New York-i megrendelésre készült tízezer darab halászlékocka csomagolását mutatja be Vánderzászlós tsz 1 Ertsébeihíti „kozmetikája" Az Országos Szakipari Vállalat dolgozói megkezdték az Erzsébet-híd „kozmetika zását", a korlátok festését. A számitások szerint csak jón hány év múlva kellett vo' na befesteni, de sajnos, a felelőtlen emberek telekarco ták a korlátot üzenetekke s ütésekkel is rongálták a hidat. Nyolcadik éve iratkozott föl a szentesi Árpád Termelőszövetkezet a hasonló kategóriájú szövetkezetek országos gazdálkodási versenyének listáján az elsők közé, és szívós igyekezettel minden évben előkelő helyet vívott ki magának. Tegnap délután a Tóth József Színházban rendezett ünnepségsn a kormány nevében dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese adta át elmúlt évi eredményeik elismeréseként a Kiváló Termelőszövetkezeti Gazdaság címet és a kitüntető vörös vándorzászlót. Részt vett az ünnepségen dr. Komócsin Mihály, a megyei pártbizottság titkára, dr. Nyíri Béla, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának titkára és dr. Paczuk István, a megyei tanács vb elnökhelyettese is. VASÁRNAP, 1970. MÁJUS 17. DÉLMAGYARORSZÁG 3