Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-17 / 114. szám

Mezőgazdaság és földgáz Igaza van? A mezőgazdasági ;: lésben a növénytermesztés, az állattenyésztés legalapvetőbb követelménye a hőenergia, melyet a természetes napenergia évezredes, kötöttebb lehetőségein túl az ember fokozatosan más és más energiahordozókkal pótol, sőt helyettesít. így alakult ki a mezőgazdaságban is az energiahordozók számtalan változatának felhasználása, melyek közül legelterjedtebbek leltek a bio-, szén-, koksz- és olajfűtéssel termelt hőenergiafajták. Napjainkban pedig megjelennek a fúrótornyok. Ezt a jelenséget ma már minden Csongrád megyei lakos ismeri. Olajat, gázt kutatnak, vagy a föld termálvízkincsét akarják a rendszerint több mint 2 ezer méter mélységből felhozni. Ezek a józan, logikus acélszerkezetek a geoenergiák feltárásában betöltött szerepükön kívül, mint megannyi hatalmas felkiáltójel, alaposan felforgatták és lassan át is rendezik az ember gondolkodásmódját, a kitermeléssel, a hasznosítással foglalkozókét és a fogyasztásban érdekeltekét egyaránt A zalai mezők szénhidrogén-termékei annak idején elsősorban az iparban teremtették meg az új, színvonalasabb igények kielégítésének lehetőségeit. Így a földgázt is az ipar és a háztartás területein igen elterjedten és a legváltozatosabb formában hasznosítjuk, de a mezőgazdaság, mint fogyasztó, értékesítő, akkori szerkezete miatt szóba sem jöhetett. A nagyüzemi mezőgazdaság megteremtésének előfeltételei a korszerű energiahordozók értékesítéséhez napjainkra megvalósultak, s most szinte utólagosan kellene aggódnunk mezőgazdaságunk további sorsa miatt, ha szinte a legalkalmasabb időben nem állna rendelkezésre éppen az Alföld déli szegélyén a földgáz, az olaj, valamint a szintén potenciális energiahordozó, a termálvíz. Szűkebb hazánkban, Csongrád megyében a földgáz mezőgazdasági kihasználása napjaink egyik legégetőbb kérdése. A megoldások, a hasznosítás számtalan lehetősége adódik. Ennek ellenére a felhasználás elmarad a várt és lehetséges szinttől. Igazolásként megemlíthető, hogy a hazai összes szénhidrogén-felhasználásban a mezőgazdasági felhasználás aránya 0,3 százalék. Ennek talán egyik oka a beruházás első látásra magasnak tetsző költségvonzata. A mezőgazdasági nagyüzemek gazdasági vezetői egy-egy nagyobb beruházás megindításakor a kevesebb költségűnek látszó energiahordozó felhasználásának lehetőségeit keresik, ilyen napjainkban a termálvíz. Igen, a termálvíz kétségtelenül olcsóbbnak tűnik, de lehetőségei pontosan behatároltak. Egy adott helyen telepített termálkút, legyen az bármilyen jó vízhozamú, csak szabott nagyságú mef zögazdasági objektum hőellátását biztosítja. Ez az objektum tovább nem bővíthető, nem fejleszthető, mert az esetlegesen megemelkedett igények alapján még egy termálkút ugyanerre a területre geofizikai okok miatt nem telepíthető. Mi következik ebből az adott mezőgazdasági nagyüzemben? Az, hogy esetleg a behatároltság miatt vagy le kell mondaniuk a fejlesztésről, vagy új kutat fúratnak más helyen, és új objektumot építenek, amely termelési vagy tenyésztési szempontból azonos a már előbb megépült, területileg inkább fejleszthető teleppel, és ez az új telep az új kút hozama által szabott határokon túl szintén nem bővíthető. Másrészt érdemes foglalkozni egy-egy termálkút elkészítésének és üzembe helyezésének költségeivel is. Égy,, átlag 2 . ezer méter mélységű termálkút ' fúrási költsége 4—5 millió forint. A további felhasználásra telepített tecl sek (szivattyúk, tárolók, vizkőmentesítők stb.) építészeti vonzatai bő táv vezetékek és ezek szigetelése, valamint a fűtőberendezések, mindmind összességükben olyan költségtényezők, amelyek — együttesen vi2sgálva a behatároltság kritériumával — már nem a legkedvezőbbek. Nem utolsósorbán kell. megemlíteni a termálvizek hőfoktartományát, ami maximálisan 85—90 Celsius-fok. Ez csak igen korlátozott mezőgazdasági technológiai feladatok ellátására .alkalmas. Üvegházak fűtése, fólia telepek, talaj, esetleg légtér fűtése, valamint állattartási telepek belső fűtése. A víz összetételétől függően esetleg alkalmazható öntözésre is. Természetesen az előbbiek felsorolása nem egyértelmű „pálcát törni" akarás a termálvíz fölött, hanem józan mérlegelés. Mindezzel szemben a földgáz, s nem utolsósorban a tüzelőolaj feltétlen hasznosítását koncentrált hőtartatma teszi igen gazdaságossá. Míg egy kilogramm termálvízből mindösze 45—50 kilókalória nyerhető, hasonló mennyiségű földgáz vagy tüzelőolaj 9 —10 ezer kilokalóriát szolgáltat. Tény hogy a termálkutak lullfi fúrási költségei jelenleg a mezőgazdasági nagyüzemeket közvetlenül nem, vagy csak töredékesen érintik, de abban a pillanatban, amikor egy-egy termálkút fúratása teljes, vagy akár az eddiginél magasabb költséget jelent a gazdaság számára, mór a legélesebben felvetődik a kérdés: termálvíz vagy földgáz? És a válasz nem lehet kétséges: földgáz! Lássuk ennek költségvonzatait is. A kétfajta energiahordozó költségeinek öszszevetése azt mutatja, hogy míg egy 5,5—10 millió kilókalóra/óra teljesítményű termálkút megfúrása 4—5 millió forintba kerül, azonos létesítmény hőellátására alkalmas gázvezeték és fogadóállomás 2—2,5 millió forintba. (Abban az esetben, ha a leágazópont és a felhasználótelep közötti távolság kb. 5 km.) A földgáz felhasználásában a járulékos beruházások költségei nem haladják meg a termálvíz felhasználásához szükséges járulékos beruházások költségeit. Sőt, mi több, a földgáz esetleges berendezésenként! közvetlenül történő felhasználásakor a járulékos költségek majdhogynem elmaradhatnak. Ebben az esetben a költségmutatók minden más energiahordozóval szemben kisebbek lesznek. A földgáz hasznosításának konkrét lehetőségeit három fő csoportba osztjuk: 1. növénytermesztés, 2. állattenyésztés, 3. egyéb mezőgazdasági helyeken történő felhasználás. A növénytermesztésben legpotenciálisabb felhasználási lehetőséget a kertészeti, mégpedig az üvegházi kertészeti és a fólia alatti termesztés höeilátása biztosítja. A gyümölcstermesztésben lehetőség a tartósítás, az aszalás, a konzerválás, a szeszfőzés, a szörpkészítés stb. A szántóföldi növénytermesztésben a szemes és szálas takarmányok szántásában hasznosítható a legkedvezőbben. Az állattenyésztés mindenütt, ahol plusz 10-től, plusz 15 Celsius-fokon felüli hőmérséklet tartása adja a legkedvezőbb feltételeket, (elletők, borjúnevelők, fiaztatók, hizlaldák, csibenevelők, tojóházak, keltetők stb.) szinte korlátlan lehetőségeket kínál. Az egyéb mezőgazdasági felhasználók szinte egyedüli legkedvezőbb vonzatú energiahordozója a földgáz. Itt kell megemlítenünk a hi-bridüzemeket, a takarmányelőkészítő, -keverő létesítményeket, a lucernaszárítókat, adszorpcióval működő hűtőházakat és a kommunális létesítményeket. Tfihlt Kzerv> intézet foglalIUUI1 kőzik dicsérendő lelkesedéssel és igen jelentősnek mondható tanulmányok kidolgozásával, a földgáz mezőgazdasági hasznosításának lehetőségeivel. Sajnos, a már előbb megemlített számadat (a mezőgazdasági felhasználás aránya az összfelhasználás 0,3 százaléka), azt mutatja, hogy a lelkesedés és a tanulmányok nem tették meg azt a hatást, ainit alapjaiban el keltett volna érni. A továbbiakban a gyakorlatban kell a földgázkérdést előbbre vinni. Kidolgozni gyorsan megvalósítható kiviteli tervek szintjén olyan mezőgazdasági létesítményeket — tegyen ez akár zöldség-, és növénytermesztés, akár az állattenyésztés, vagy a mezőgazdasági egyéb felhasználás —, amelyek felépítésébein a földgáz. akár közvetve, akár közvetlenül a legkorszerűbb és legkisebb önköltségű termelést eredményezi. Az igényeket felismerve, a már több, mint húszéves Energiagazdálkodási Intézet (EGI) 1968-ban létrehozta mezőgazdasági osztályát., majd 1969-ben ennek részlegét Szegeden. Az intézet vezetősége figyelembe véve a mezőgazdaságban most és a jövőben egyre fokozódó igényt az energiagazdálkodási problémák korszerű megoldásóra — felelősséggel kívánja a fogyasztói és a termelési kérdéáek összehangolásának bonyolult feladatát elvégezni. Jó néhány mezőgazdasági üzem hőenergiaigényét megvizsgálta az EGI. Ezek a vizsgálatok azt niutatják. hogy egyik energiahordozó felett sem lehet pálcát törni. A legoptimálisabb megoldást rendszerint kettőnek a kombinációja adja. Különösen kedvező és előnyös a termálvíz és földgázváltozat. A tüzelőolaj csak ott javasolható, ahol az előbbi két energiahordozó-fajta reálisan egyelőre nem áll rendelkezésre. Mindezeket felsorolva nem szabad figyelmen kívül hagyni a földgáz tartályokban tárolható felhasználásának, vagy a nagy energiatartalékot képező propán-bután gáz felhasználásának lehetőségeit sem. A földgáz fogyasztói árát illetően — amely már most sem magas — bizonyosak vagyunk abban, hogy 1971ben az még kedvezőbb lesz. Összefoglalva: nem olyan régen csak álmodoztunk a földgázról és a földgáz adta tehetőségekről, mivel* külföldi hírek, tapasztalatok alapján már megismerkedtünk mezőgazdasági áldásaival, széles körű alkalmazásának tehetőségeivel és előnyeivel. Most már birtokosai vagyunk ennek a tehetőségnek. 1970-ben 3 milliárd köbméter földgázzal rnedelkezünk. Tehát merjük, akarjuk alkalmazni, felhasználni ezt a szinte lábunk előtt heverő kincset. Mezőgazdasági szövetkezeti gazdaságaink, mezőgazdasági nagyüzemeink merjenek hozzányúlni azokhoz a tartalék beruházási lehetőségeikhez, melyek a legkisebbtől a legnagyobb gazdaságokban is rendelkezésre állnak. S meglátják, hogy a pillanatnyi anyagi megterhelést, az áldozatot nem várt, bőséges siker koronázza. RÓZSA TIBOR, EGI Mg. O. szegedi részlegének irányító tervezője Az lei Paris-bó! — Taknyos kölyke, caak egyszer lejöjjek! — Akkor.,.? — Nem engedlek többet szakkörbe! „Kiment a divatból s a háziszappan A szegedi Universal Ktsz vegyi üzemében megszüntették a nagymosásoknál évszázadok óta használatos, úgynevezett háziszappan gyártását. Ez a cikk ugyanis „kiment a divatból", kiszorították a korszerű mosógépek, illetve mosóporok. Tavaly már egyetlen faluban sem vettek át a háziasszonyok ilyen hagyományos mosószert a sertésvágásoknál öszszegyűlt és a cseretelepeken beadott zsiradékok ellenében. Helyette mosogatóport adott a ktsz, mo6t pedig megkezdték újabb cserecikként a pipereszappanhoz hasonló anyagú és formájú kézmosó szappan gyártását. A „szappandivattai" kapcsolatos szegedi tapasztalat általánosítható, hiszen a ktsz cseretelepei az egész országot behálózzák. Az elmúlt években nyolcvan ilyen telepet hoztak létre, s valamennyi eredményesen működött, mivel a falusi asszonyok ugyanúgy „leszoktak" a szappanfőzésről, mint a búboskemencés kenyérsütésről. Ebben az évben mír száz vagon zsiradék beváll sára számít a szegedi kt. a háziszappannál korszerű o cserecikkek ellenében. D. B. Növekedésserkentő A Szovjetunió Tudományos Akadémiája Szerves Vegyészeti Intézetének kutatói új készítményt állítottak elő, amely meggyorsítja az izomszövetek fehérjeszintézisét. A munkatársak egy út ti az új növekedésserkentő szí r előállítási eljárását is kidolgozták, s találmányukat homotesztoszteremnak nevezte k el. Azok a borjak és kocái, amelyek napi 40—50 mill grammot kaptak ebből az anyagból, a szokásosnál 20 —30 százalékkal nagyol) élősúlyt mutatnak a mérlegen. (MTI) joPINTÉR ISTVÁN 13. — Különben is, nagyobb veszélybe nem kerülhet — folytatta az ügyvéd —, mint hogy ittmarad magára hagyatva, ügyvédi védelem nélkül. Azt már mondtuk, hogy tájékozódtunk az ügyben. Nos, azzal akarják megvádolni, hogy egy idegen hatalom ügynökeként az életére tör az államapparátus alkalmazottainak. Az ilyesmiért villamosszék járhat, de a legjobb esetben is legalább tízévi börtön vár magára. — De én ártatlan vagyok! Az ügyvéd elnézően mosolygott — Kérem, én negyedik évtizede állok az Egyesült Államokban a jog és igazság szolgálatában. Én magam személy szerint nem kételkedem ártatlanságában, és mint ügyvéd nemcsak az ön, hanem minden ügyfelem ártatlanságáról is mindig meg voltam, meg vagyok, és meg leszek győződve. De ettől még azért villamosszékbe kerülhet... — Egy ártatlan ember? — Egy bölcs és tapasztalt jogász mondja önnek: az ártatlanoknak segítségre van szükségük, mert különben a bíróság ártatlanságukat annak bizonyítékául fogja fel, hogy az átlagnál agyafúrtabb, tehát veszedelmesebb bűnösök. Viszont a bűnösök megvédhetik magukat Mrs. Justicia útvesztőiben. Fiatalember, ha igent mond. a ma éjszakát már nem a fogdában, hanem ott tölti, ahol akarja. Rutbra néztem. A szeme most kékebbnek és szebbnek tűnt fel, mint valaha. 1-Ia ma este elmerülhetek Ruth szépségében, bánom is én, mi jön azután! És különben is: Ruth nem akarhat rosaza.t nei> - * rr* v , V-- . a két ur pedig az ő ismerőse. Hogy milyen szálak fűzik hozzájuk? Van-e gom a múltja után megítélni egy hölgyet? Igent mondtam. Az urak Ruth kíséretében azzal az ígérettel vonultak el, hogy legkésőbb délután ötkor visszatérnek a bíróság szabadlábra helyezési engedélyével és az óvadék letételéről szóló nyugtával. Még öt óra. Fogalmam sem volt. mennyi telhetett el belőle, mert a karórámat persze elvették. Ügy tetszett, hogy már két teljes napja várok, s közben nem sötétedett be. Igazán minden okom megvolt rá. hogy utáljam az ébresztőórákat, de most sokért nem adtam volna, ha ott ketyeg egy előttem azok közül, amelyekre én szereltem fel a kallantyúkat. Végre az őr bedugta az orrát a cellába. — Jöjjön! — Szabadlábra kerülök? — érdeklődtem. — Mr. Burt hívatja, hozzá kell kísérnem magát. Ebből arra következtettem, hogy a magabiztos ügyvéd szavának több a füstje, mint a lángja. Véleményem azonban tüstént megváltozott, amint beléptem Burt szobájába. A falon tevő óra pontosan ötöt mutatott. A szobában ott üit Forster, otthonosan, mintha csak a sajó( dohányzójában tenne. Amikor meglátott, felállt és kezet nyújtott. — Üdvözlöm, Mr. Kása. Hogy szolgál az egészsége? Ügyet sem vetett Burtra, aki kék volt a méregtől. Természetesen egészen másmilyen kék. mint Ruth szeme, amelybe ismét alkalmam volt elmerülni, amikor az ügyvéddel együtt ott ültem abban a vendéglőben, ahol a lány várt ránk. Velünk volt Lewis is, de egyelőre hagyta, hogy jól kibeszélgessük magunkat Ruthtal. Sok mondanivalóm tett volna neki, de csak kettesben. Köszönetet rebegtem az ügyvédnek meg az újságírónak a gyors és sikeres kiszabadításért. — Ne köszönjön semmit — mondta Lewis. — Ha számításaim beválnak, nagyszerű riportot kanyaríthatok a dologból, az FBI pedig kénytelen lesz megtéríteni Forster úr ügyvédi honoráriumét, mert bebizonyítom, hogy magát nemcsak hogy ártatlanul, hanem botrányos módon adták az idegeneket ellenőrző rendőrség kezére. Az óvadékot pedig rnindenképpen visszakapjuk, még az esetben is. ha tévedtünk volna, és maga a villamosszékben végzi •— Mert. kedves barátom — vette át a szót az ügyvéd —, elkészülhet erre az eshetőségre is. Övadék ellenében szabadlábra helyezték, de 32 eljárás folytatódik. A közvéleménykutató intézet adatgyűjtése szerint átlagosan csupán kétévenként fordul elő, hogy az Egyesült Államokban ártatlanul végezzenek ki embereket. Ebből következőleg egy gyors valószín fiségszámü.'s alapján az ön esélye mindössze százhuszonkilei.c az egyhez. Mármint a kivégzésre. 12. Nagyon jól éreztem magam szabadlábon, de már kezdett az idegeimre menni a Lewis—Forster-kettős. Megengedtem magamnak egy epés megjegyzést: — A bostoni derbin Cuncimókust százharminregy az egyhez adták, mégis ő nyerte meg a versenyt ... Ruth nevetett... 1 — Ugyan, szívem, te nem vagv ló. — Ti. magyarok — folytatta a lány —, nagyon szerethetitek a lovakat. Itt volt az az úr, ha jól emlékszem, valami ezredes, akivel egy bukméker irodában összetalálkoztál; ma pedig egy másik magyarral ismerkedtem meg. — Magyarral?,— csodálkoztam. — Igen. És az is lószakember. — Ö is bukméker irodában dolgozik? — Nem. Saját bukméker irodája van. Ruth elmondta, hogy amikor a fogházból hazaért, egv idősebb úr várt rá. Bemutatkozót:, mint a Terner bukméker iroda tulajdonosa. kérte Ruthot, hogy szenteljen neki egv kis idő'. A lány igent mondott, de megjegyezte, hogy nem tudja, mi beszélnivalójuk tehetne. Terner erre elmondta, hogy tudomása szerint Ruth szeret engem. s úgy hiszi, hogy én baiba kerültem, és igyekszik rajtam segíteni, ö, Terner, azért látogatott el Ruthhoz, hogy részben felvilágosítsa: méltatlanra pazarolja a bizalmát, mert én nem szorulok segítségre; részben pedig valóban a segítségemre legyen. — És utána megfogta a kezedet, mélyen ' szemedbe nézett, hogy lássad: számíthatsz r ' — mondtam. — Ugyan! — tiltakozott Ruth. Őszintén szólva, jólesett a tiltakozása, mégis tovább zsörtölődtem: (Folytatjuk.)