Délmagyarország, 1970. május (60. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-16 / 113. szám

Vita a népművelési konferencián Az országos népművelési konferencia pénteken a tézisek és a beszámoló fölötti vitával folytatta tanácskozását a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Az elnökségben foglalt helyet Ilku Pál. az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, művelődésügyi miniszter. Aczél György, az MSZMP KB titkára, dr. Orbán László, a művelődésügyi miniszter első helyettese. Molnár János művelődésügyi miniszterhelyettes, az Országos Népművelési Tanács titkára és Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára. VoTtsik Gyulának, az MSZMP KB osztályvezetőhelyettesének elnökletével folytatódott a vita, amelyben felszólalt Aczél György, az MSZMP KB titkára is. Szívbillentyű — a combizom ínszalagjából A szívbillentyűpótlás új módszereiről — Budapesten és Szegeden Fél éve él hazánkban egy jeinknél idegen anyagot al- megvitattuk azokat az eseernber a combizomzetának kalmaztunk. Átültettünk em- teket. amelyek halaszthatatínszalagjából készült szívbil- beri billentyűn kívül sertés- lanul operációt igényelnek, lentyűvel. AZ új billentyű- bői vett anyagot, fémet és Ez évben legalább hárompótlási eljárással és a cse- műanyagot. Eredményeink száz szívbetegséggel született csemő-szívműtétek eredmé- biztatóak, de a hátrányokat "csecsemőt kell operálnunk, nyeivel foglalkoztak pénte- is világosan láttuk. Az új Csaknem négyszáz azoknak ken, a balatonfüredi orvos- módszer szerint a beteg a csecsemőiknek a száma, kongresszus második napján, combizomzatának inas sza- akik már átestek szívsebéA két szekcióülést kerekasz- lagját operáljuk ki, s eb- szeti műtéten, tal-konferencia előzte meg, bői formálunk szívbillentyűt. — Legújabb szívbillentyűamelyen a csecsemőkori szív- A szervezet saját anyagánál pótlási eljárásunk időben sebészet időszerű kérdéseit ugyanis nejn lép fel az im- sem maradt el a nemzetkövitatták meg a tudományág munológia problémája, nincs zi élvonaltól. Rendkívül bizlegkiválóbb képviselői.' szükség konzerválásra és tatóak a csecsemőkön végE két, közérdeklődésre sterilizálásra, számottartó témáról, a hasebészeti osztályának vezetője, az pénteki renciájának elnöke: zett szívműtétjeink eredméA kiváló szívsebész arra a nyei is. Szívsebészetünk — zai szívsebészet legújabb kérdésre: „hol tart ma ha- amint erre megfelelő bizoeredményeiről nyilatkozott zánkban a csecsemőkori nyíték a balatonfüredi ordr. Árvay Attila, az Orszá- szívsebészet?" — a követke- voskongresszus munkája — gos Kardiológiai Intézet szív- zőket válaszolta: jó úton halad és lépést tart A korábbi években a a tudomány gyors nemzetköorvoskongresszus szívbetegen világrajött új- zi fejlődésével. Rendkívül kerekasztal-konfe- szülöttek többsége még cse- nagy gond, hogy a hazai csemőkorban meghalt. A szívsebészet nem képes a — Budapesten fél év óta csecsemőműtétek rendkívül mennyiségi követelményekhárom, Szegeden pedig egy bonyolultak és korábban se- nek eleget tenni. A csecseolyan szívbillentyűpótló mű- bésztechnikai okok miatt az mőkori sebészetnek háromtétet végeztünk, amelynél elhalálozás arányát nem tud- négyszerte több munkája nem vettünk igénybe idegen tuk csökkenteni. A mostani lenne, mint amennyit vállalanyagot. Korábbi műtét- kerekasztal-konferencián A realitások rangja A

lehetőség és a megvalósíthatóság, a realitás és a vágy összekeverése a magánéletben is konflikiiisokhoz, esetleg neuraszténiához vezet — még kevésbé alkalmazható elv, ha országok jövőjét tervezik. Az igények természetesen itt sem kevésbé nyomasztóak, mim a személyes életvitelben; a gazdagabb ismerős vagy szomszéd színvonalának követése, a vendégségben tapasztalt jólét vonzereje országos méretekben is olyan tényezők, amelyekkel számolni kell. A gazdaságfejlesztés célrendszereként jól használhatók a nemzetközi összehasonlításnak azok az adatai, amelyek a nálunk jobb módú országok fokozatos utóiérésére, elmaradottságunk felszámolására ösztönöznek. Nyilvánvaló, hogy az ipar, a mezőgazdaság, a szolgáltatások távlati programjait hiba lenne vlamiíéle légüres térbe helyezve kidolgozni, egyszerűen lineáris egyeneseket húzva a növekedési grafikonon, nem számolva a pályaívet már befutott országok tapasztalataival. Más kérdés azonban gondosan tanulmányozni a gazdaságfejlesztésben előttünk járók tapasztalatait, és ismét más a realitást mellőzve, nem számolni a növekedés hazai lehetőségeivel és sajátosságaival. Volt idő, emlékszünk rá, amikor gazdasági terveinkben végletesen háttérbe szorullak ezek a sajátosságok. Elég talán csak arra utalni, hogy még a földrajzi, éghajlati sajátosságok is mellőzhetöknek tűntek — akkoriban próbáltunk gyapotot termeszteni, giiminövényt meghonosítani egy jeíszó alapján, amely szerint: az objektív akadályok arra valók, hogy legyőzzük őket. Természetesen, sem a gyapottermést elsorvasztó időjárási viszonyok, sem a tervek irreális feszítését határoló lehetőségek nem igazodtak ehhez a jelszóhoz. S azóta sok tapasztalatból tanultuk meg, hogy az objektív akadályok — más szóval: lehetőségeink, adottságaink határai — arra valók, hogy tudományos gondossággal számoljunk velük, Lépést tartani, de hogyan? Fejlesztési gondok az ÍLIKER-nél igen forgalmas boltot; máris dolgoznak a szerelők, festők a Dugonics téri 30-as üzlet felújításán, ugyancsak korszerűsítik, kicserélik a az igen forgalmas Széchenyi sarki Főleg a tarjáni lakók kórsabb építési szakaszhoz ér- dezhetnék: és ők? Sajnos, az idén nem lesz meg a kis ABC, 1971-re valószínűleg. Ugyancsak jövőre kezdik építeni a Klapka téri kis jelentős javulást hoz a kör- ABC-t, a József Attila sugárút és a nagykörút sarkán építeni kezdenek egy a várostól" — szinte 1975-ig a Tarján váTíz százalékkal nagyobb —, az mind ilyen szemponvolt a forgalom, 22 dolgozó- tokát figyelembe vevő, igéval kevesebb a létszám az nyes vállalkozás. Először taidei első negyedévben a Sze- Ián az új, Károlyi utcai 9 gedi Élelmiszer-kiskereske- emeletes házban nyíló húsdelmi Vállalatnál. Régi dol- boltot említsük, amelynek berendezést a Kárász utcai gozók is elmentek a válla- üzlethelyiségét a húscsarnok 31-es üzletükben, valamint lattól, de frissen végzett ke- helyéért „cserélték", áz új reskedők is — akár keve- húsbolt is nagyjából akkora tér—Takaréktár utca sebb jövedelemért is — ott- lesz, korszerűbb berendezés- 8-as önkiszolgálóban, hagyják, mert nem megfe- sel persze. Már a látványolelőek a munkakörülmények — Rosszállapotúak a bol- kezett az Oskola utca — tok — summázta dr. Kuti Oroszlán utca sarkán nyíló Árpád igazgató a beszélge- 210 négyzetméter alapterütéskor, amikor rajta kívül letű önkiszolgáló bolt, amely Halmos László főkönyvelővel és Kristó Imre kereske- nyék elletásában. Bővítik delemszervezési osztályveze- még a Lenin körüti állami tővel igyekszünk körvonalaz- gazdaságok boltját (a mellet- korszerű, új élelmiszerboltot, ni bolthálózatunk • jelenlegi te levő TÜZÉP-iroda terüle- s a Széchenyi téren (a Kiss helyzetét és a megtervezett tével gyarapodik), a József Dávid házban) levő 7. szájövőt. Attila telepen pedig húsbolt- mú boltot bővítik, önkiszol— A vevő is látja, hogy tal bővítik élelmiszerüzletü- gálóvá alakítják. Aztán „elnémelyik boltunk rossz ál- ket. Ez minden, amire az fordulnak lapotban van, pedig első- idei fejlesztésből futja. A sorban nem az eladótér, ha- szabadtéri játékok idejére rosrész köti le erőiket. ni kénes Hasonló a h-elvret iuuu.uai.jtR, SuuuUro<.6Bdi ^cixiuijun a biHentyí^ótlás műtétjeinél ^legelve a körülmények keretezte mozgásteret, s a ponis; csak a legsürgetőbb esePontos és tömör elvi összegezését adja e problémának nem a raktárak állapota okoz gondot. Kicsik a raktárak. nehéz a dolga az eladóknak, kimerülnek, következésképp idegesek —, s ez a vevőnek is rossz. A jelenlegi helyzet is elkeserítő, de ami igen nagy baj: nincsenek olyan anyagi erőforrásaink, hogy sürgősen javítsunk a helyzeten, így pedig nemhogy előrelépnénk, a jelenlegi állapotok is romlana^;. Aj'fejlesztési alapot a nyereségből képezik már a kereskedelemben is, s tavaly az ÉLIKER-nél 3 millió maradt a fejlesztésre. De mert az amortizációs alap is kicsi, a fejlesztésiből kell megtoldani, így ténylegesen 2,5 millió körüli összegből építhetnek — de mire jutnak ennyiből? Pedig évente 2—3 boltot kellene építeniük! A közismert építőipari problémákat akár el se kellene mondanunk — határidőre nem valósulnak meg létesítményeik, ez újabb veszteség a vállalatnak. Közel 130 üzlethelyisége van a szegedi ÉLIKER-nek, s évente mintegy 2 millió forint jut állagmegóvásra, így a festések, a berendezés karbantartása, a gépek" javítása nem marad el. A gépek pótlása, új gépek beszerzése már keservesebb. Ügy érezzük, az üzletek jelenlegi állapota — ha nemi » rózsás a helyzet — ekkora elkeseredést, ahogy arról szólnak, nem indokol. De az kLIKER szakembereinek áliaspontja mégis rokonszenVes; a korszerű követelményekhez mérik a meglevőt, es, Szeged nagyvárosi rangjához. Mindenesetre ami készül, &m» új lesz. —. ha keves. ,rendbeszednek" még három P. Sz. M. tekre szorítkozhatunk, és sokan hosszú ideig kénytelenek várakozni, amíg műtőasztalra kerülhetnek. Véleményem szerint — bár ez javarészben anyagi természetű gond — e téren kellene a közeli jövőben előbbre lépnünk — fejezte be nyilatkozatát dr. Árvay Attila. (MTI) Több min! 200 ezer személyautó A Központi Statisztikai Hivatal és a közlekedésrendészet adatai szerint hazánkban 1969. december 31én 192 300 személygépkocsi volt forgalomban, azóta újabb 15 ezren vásároltak személyautót, így a gépkocsik száma túlhaladta a 200 ezret. Ezek közül körülbelül 180 ezer magánszemélyeké. A kocsiknak kereken egyharmada a budapestieké, s a lakosság számához viszonyítva is itt a legtöbb .az autótulajdonos: tízezer budapestire 343 kocsi jut'. Autók szempontjából a megyék közül Baranya a leggazdagabb, tízezer lakosonként 238 kocsival. Csongrádban 199, Komárom megyében 186, Bács-Kiskunban 185, míg Szabolcs-Szatmárban csak 81 kocsi jut tízezer lakosra. A márkák közül magasan a Trabant vezet, ebből mintegy 40 000-et tartanak nyilván. Moszkvicsból jó 30 000, Skodából és Wartburgból 28 —28 ezer van forgalomban. A Warszawák száma éppen csak, hogy túlhaladta a 10 000-et, míg Opelből, Volgából és FIAT-ból egyaránt hét-nyolcezer van. Nyers Rezső a Gazdaság című folyóirat legutóbbi számában megjelent tanulmányában. Huszonöt év gazdaságpolitikai tanulságait összegezve rámutat: „...A szocialista forradalomnak és a szocialista építőmunkának is megvannak az általános alapelvei, amelyektől eltérni ném szabad, és megvannak a nemzeti sajátosságai, melyek szem elöl tévesztése szintén politikai csődhöz vezethet. Nehéz lenne megmondani, melyik a rosszabb és a veszélyesebb, az első vagy a második hiba. Az első — letérés a szocializmus tudományos-eszmei alapjáról. A második — elrugaszkodás a konkrét valóságtól." Mindez arra mutat, hogy elvi szempontból ma már nem keverjük össze lehetőségeinket a feszítő igényektől ihletett óhajokkal. Az országos gazdaságpolitika gyakorlatában is mind határozottabban érvenyesül ez az elv. Jói szemlélteti ezt a negyedik ötéves terv napjainkban' folyó szakmai vitája, amely a központilag kidolgozott irányelvek sajátosságokat érvényesítő, lehetőségeket hasznosító téziseire épül. Ilyen például az a törekvés, hogy a gazdaságszerkezetet a legnagyobb előnyök elve alapján korszerűsítjük; hogy a következő öt évben intenzíven folytatjuk az energiastruktúra átépítését a nálunk különösen költséges szilárd tüzelőanyagokról a szénhidrogénekre: hogy kiválasztunk néhány, a fejlesztésre különösen alkalmas iparágat és anyagi eszközeinket ide koncentráljuk. Túlzás lenne azonban azt állítani, hogy a lehetőségeket, sajátosságokat érvényesítő elv maradéktalanul megvalósul a vállalati gazdálkodásban is. Köztudomású, hogy az országos ágazati szerkezet korszerűsítését korántsem kíséri a megfelelő ütemben a vállalati gyártmányszerkezet átalakítása. S bármily elvontnak, közvetettnek tűnik is a kapcsolat a nemzeti sajátosságok elvi-eszmei megfogalmazása és a vállalati gyártmányszerkezet között, a valóságban rendkívül szoros az összefüggés. P

Hdául az a vállalat, amely úgy szervezi exportját, hogy nagy tömegben szállít külföldre különösen anyagigényes, és csekély szellemi munkát sűrítő termékeket, akkor is megsérti a sajátosságainkhoz való igazodás elvét, ha az nincs elhatározott szándékában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy olyan országban, ahol a termelés rendkívül importigényes — és ez a mi egyik legfontosabb gazdasági sajátosságunk! —, a sok anyagot tartalmazó termékek exportja a másik oldalon gyorsan növeli a behozatalt, s mindez végső soron rontja külkereskedelmi mérlegünket. Folytathatjuk a sort a vállalati gazdálkodás ellenkező előjelű példáival; az is sajátosságaink mellőzését jelenti, ha olyan gyártmányokat szállít egy-egy iparvállalat, és vesz át a kereskedelem a hazai piacra, amelyet olcsóbban, elönyösebben hozhatnánk be külföldről. Prózai, köznapi tényezőkhöz jutottunk a magas elvi kiindulópontról — de a valóság mindig ilyen: a nagy elvek a köznapi alkalmazás gyakorlatában öltenek alakot. Ilyen értelemben sok haszonnal járhat, ha a vállalati gazdálkodás tervezői is gondolkodnak a nemzeti sajátosságok, a realitások érvényesítésének elveiről! Tábori András ÚJDONSÁG.; A Jászberényi Hűtőgépgyár üjdonsaga a 60 literes abszorpciós hűtőszekrény, amelyből körülbelül 24 ezer darab készül a hazai piacra. Megkezdik az idén a 140 literes abszorpciós hűtőszekrények gyártását is. Háztartási hűtőszekrényekből az elmúlt évben hétezer darabot szállítottak az NSZK-ba. Az idén 10—20 ezer darabot készítenek az NSZK megrendelésére. Képünkön: Szibériába készül a gyár háztartási hűtőgép-újdonsága, a 60 iá teres abszorpciós hűto&zekreny. Magyar infernacionaiisfalc szovjet Átnyújtották a Nagy Októberi Szocialista Forradalombatn, valamint a szovjethaTegnap a szegedi Tisza- pított és határozata értelmé- Csongrád megyei és Szeged szálló tükörtermében benső- ben 290 magyar állampolgár városi pártbizottságok és taséges ünnepségre került sor. is megkapott. Megyénkből, nácsok vezetőinek jelenlététulajdonképpen 24 interna- ben — N. N. Szikacsov, a cionalistát illet meg ez a Szovjetunió budapesti nagykitüntetés, de számosan kő- követségének követ-tanácso... zülük időközben elhaláloz- sa nyújtotta át. aki ebből az talom kivivasaban es meg- ezért hozzátartozóiknak alkalomból — magyar nyelerősítésében tanúsított aktív nyújtják át a szovjet kor- ven — méltatta a magyar mány elismerését. internacionalisták harcának A kitüntetéseket — a jelentőségét. részvételért 19 Csongrád megyei internacionalistának A harci érdemekért érdemérmet, amelyet a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a Lenin' centenánum-aLkalmáboL aiaSZOMBAT, 1970. MÁJUS 16. DÉlMAGYARORSZÁG 3