Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

Starfo!-e az Apoüo—13? Veszélybe került az ADOIIO —13 fel bocsátásónak eredeti­leg kitűzött időpontja. Az Pjabb orvosi vizsgálatok ugyanis kimutatták, hogv a háromfőnyi személyzet egyik tagja megkaphatja a rubeo­lát. esetleg a holdutazás köz­ben. Thomas Mattingly vé­rében nem találtak antianya­got. ami azt jelenti, hogy ki van téve a fertőzésnek. Orvosi laboratóriumi vizs­gálatokat azért koncentrálták erre a fiatal korban ártal­matlan. felnőtteknél azonban kellemetlen lefolvású gyer­mekbetegségre. mert a há­rom űrhajóssal együtt. készü­lődő tartalékcsapat egvik tagla: Charles Duke. rubeo­lában megbetegedett. Egye­lőre folytatiák az orvosi vizs­gálatot. s lehetséges, hogv el kell halasztani az eredetileg szombatra, magyar idő sze­rint 20.13 órára tervézett fel­lövést. A Hold és a Föld leg­közelebbi május 9—11 között foglalnak el olyan helyzetet, hogv megint betervezhetik az Apollo—13 indítását, ez az esetleges halasztás viszont legalább nyolcszázezer dol­lárba kerül. Megjutalmazták a három bátor fiatalembert Horváth István, Hódi István. Battancs András (balról jobbra), a bátor fiatalemberek Mint arról tegnap beszá­moltunk — az E—5-ös úton Bárdi András, az Irodagép-' technikai Vállalat szegedi üzemének 22 éves gépkocsi­vezetője halálra gázolta Bár­kányi István szatymazi la­kost. Három zákányszéki fia­talember, Hódi István. Bat­tancs András és Horváth Ist­ván tanúja volt az esetnek, s az áldozatát cserbenhagyó Bárdi Andrást veszélyes ül­dözés után átadta a rendőr­ségnek. Tegnap a Csongrád megyei Rendőr-főkapitány­ság épületében dr. Kelemen Miklós rendőrfőkapitány sze­mélyesen fejezte ki köszöne­tét a három 2ákányszéki fia­talembernek, és példamutató magatartásukért pénzjuta­lomban részesítette őket. Tavasz Magyarországon ünnepi irodalmi estet ren­dez az írószövetség helvi cso­portja. a tanárképző főiskola és a Bartók Béla művelődési központ Tavasz Magyaror­szágon címmel. Beniámin László Kossuth-díias költő és Sánta Ferenc József At dia-díjas író részvételével április 13-án. hétfőn este 7 órai kezdettel Szegeden, a Bartó Béla művelődési köz­pontban. Bevezetőt Hegedűs András, a főiskola főigazga­tója mond. s a Vass Károlv rendezte műsorban Balogh Emese, Bodor Tibor. Bicskev Károlv. Gordon Zsuzsa. Ko­vács János és Stefanik Irén működik közre. Újabb benzinkutak épülnek Az idei esztendőre az AFOR 28—30 úi üzemanyag­töltő állomás építését vette tervbe, körülbelül a felét a? idegenforgalom szempontjá­ból legfontosabb útvonala­kon. Ugyancsak az Idén épül meg a balatoni út mentén az első olyan szabványos köz­úti benzinkút, amelvet nem az ÁFOR. hanem termelőszö­vetkezet — a lepsényi téesz — létesít és tart fenn. Foly­tatták ebben az évben a kö­zös magvar—olasz — AFOR —AGIP — üzemanyagtöltő állomáshálózat kiépítését. i6. Az eredetileg tervezett tíz ilyen magvar—olasz kút kö­zül az elsőt Hegyeshalomnál már tavalv üzembe helyez­ték. az idén pedig elkészül Balaton világoson a második, immár abszolút korszerű, ha­talmas méretű „sztrada-ben­zinküt". amelyet negyedmil­lió literes tartállyal. 38 kl­mérőoszlopoal és 2—2 gyors­szervizzel. illetve autós eszp­resszóval látnak el. Némileg kisebb méretekben építik meg az úi közös kutat Ba­latonedericsen. Az idei terv­ben szerepel a Budapestre, az Aitósi Dürer sorra terve­zett ÁFOR—AGIP kút léte­sítése is. Ilymódon a normál méretű üzemanyagtöltő állomások száma az országban Idén megközelíti már a 400-at. Ezeken kívül továbbra Is működik maid a 130 törpe kút. amelynek egyharmadát már a SZÖVOSZ vette keze­lésébe. valamint az 1100 vi­szonteladóból kiépített háló­zat. amely háztartási tüze­lőolajat hoz forgalomba. Idén az idegenforgalmi szezonban az eddigi 53 he­lyett 85 benzinkút árusít maid különböző autófelszere­lési és -ápolási cikkeket, új­donságként forgalomba hoz­zák a Valvolirie—Tectyl al­vázvédő bevonatot is. Ez a szer 3—4 évig nvúit védel­met nemcsak a vízzel, ha­nem a felcsapódó kövekkel szemben is. CMZéű Nem tudom, megfigyelték-e már, hogy ebben a hiánycikkes világban kies honunkban miiyen bőségében vagyunk a szavaknak. Ha szabad most az egyszer és egészen kivétele­sen egv némiképp elavultnak lünő terminológiával élnem: csönd-bessz és duma-hossz van nálunk. Rádlócskám skálakereső kerekét elforgatva sűrűn szoktam elkalan­dozni az éterben, és mindig a beszéd után tá.jolódva találok vissza halálos biztonsággal a hazai hullámhosszok­ra, hiszen talán már mondanom sem kell, hogy többnyire — ha csak nincs éppen több órás operaközvetítés — felolvasnak valamit a Kossuth-vagy a Petőfi-adó műsorában. A szavakhoz való vonzódásunk eredetét bizonyára valahol történel­münk méhében kell keresnünk. Sze­gény, sok vérzivatart megért orszé­gocska vagyunk, adottságaink szeré­nyek, nyersanyagunk se sok van, így hét megérthető, hogy nem volt más választásunk: amit nem tudtunk meg- és átélni, élvezni, megszerezni, arról legalább beszélni próbáltunk. Lévén, hogy az emberi beszéd olyan kincsesbánya, amely szolgáltathat ugyan időnként silányabb nyersanya­got is, ám kimerülésétől nem kell tartanunk. Ezennel meg is nyugtat­hatok mindenkit: mér rég elfogyaszt­juk majd az utolsó grammnyi tim­földet, kibányásszuk a honi szén hátra maradt egyetlen rögőcskéjét, felszippantjuk a föld mélyéből ola­junk legeslegutolsó köbcentiméterét — egyszóval Itt állhatunk egy szál magunk, elmondandó szuvunk, köz­readható mondatunk még altkor is bőségesen akad majd. Persze ettől még messze vagyunk. Jelenleg párhuzamosan bányásszuk nyersanyagainkat és éljük föl szó­kincsünket. Az előbbiek hasznosítá­si módozatai közismerteit, az utóbbi­aké pedig az előszó, sőt most mér — minthogy az információközles olyan hatalmasságait is ide kell számíta­nunk, mint a rádió és a televízió — az előhang, sőt az elöképhang ls. Minden valamirevaló írásos mun­ka elé terjedelmes előszót írnak Ma­gyarországon. Ügy ls mondhatnám, minél hosszabb az előszó, annál na­gyobb a méltatott munka rangja. Ha így haladunk, nem is túl sokára el fogunk érkezni oda, hogy országha­tárainkon belül az előszókhoz fognak írni regényeket, verseket, tanul­mányköteteket és monográfiákat — ami már önmagában is ékesen bizo­nyltja, hogy milyen rangos műfajjal állunk szemben. Ha az előszavak lényegét populá­risán kívánnám megragadni, akkor néhány vezérmotívumukat a követ­kezőképpen summázhatnám: Hát Idefigyelj, te jámbor, naiv, kissé bu­tácska olvasó. Te még nem tudod, hogy mit fogsz olvasni, se azt, hogy amit majd elolvasol, az mit akar ki­fejezni. Hanem látod, itt vagyok én — többnyire a kérdés legkitűnőbb vagy egyik legkitűnőbb honi szakér­tője —, aki majd szépen elmagyaráz­za neked, hogy ez a könyv távolról sem azt ábrázolja, amit te és még mások — itt nevek felsorolása követ­kezik — hisznek, feltételeznek róla, hanem azt, amit én most fogok el­mondani. A rádióbán ugyanezt föl­olvassák egy papírlapról — bemon­dóink kissé éneklő hanghordozása­val. Csalt a televízió húzott némi újí­tást ezen a téren. Igaz, a méltató jel­legű elemzések ott sem változtak. A szöveg hasonló az előszavakéhoz, csak ráadásul itt láthutjuk is a szak­mai potentátot, aki beleolvassa azt a kamerába, miközben egyik füle mel­lett. lexikonok kontúrjai, balkönyö­kétől kissé távolabb pedig időnként meg-megingó pálmalevelek látsza­nak a totálplán leleplező átmérőjű teljességében. E méltató elemzések többnyire klasszikus színdarabok és éjszaka sorra kerülő filmremekek előtt szoktak elhangzani. Az újítást máshol hasznosítják. Ott, amikor ós­di, kissé poros és nagyon gügye fil­meket akarnak „eladni" a közönség­nek. Az előképbeszéd ilyenkor arra szolgál, hogy a vetítendő film műsor­ra tűzésével a nézők elmebeli képes­ségeit se becsüljék le túlontúl — né­ha szokták —, meg aztán a kultúr­politikai mundér becsülete is meg­maradjon — ez se mellékes. Olykor-olykor eltűnődöm. Egyál­talán: hogy kerültünk mi ebbe az országba? A többlek letáboroztak a Vereckei-szoros túlfelén, valaki meg átjött, és felolvasott valamit egy nagy árkus papírról az ámuldozó akkori ittenieknek? S azt már csak a rosszmájúság mondatja velem, hogy: azok bizonyá­ra elszunnyadtak a hallottaktól, és eközben Árpád apánk fürge seregei betáblázták maguknak honunkat... Kl tudja? Azóta mindenesetre ír­juk. mondjuk, felolvassuk, bemutat­juk az enapl szó-egyveleget... íme... Papp Zoltán m Villanyborotva­próba — Novellaelemző szimpo­zíon kezdődik ma. csütörtö­kön a József Attila Tudo­mányegyetem bölcsészettu­dományi karán a Magyar Tudományos Akadémia sti­lisztikai és verstani munka­bizottsága és a kar rendezé­sében. Az ülés tárgya négy magyar novella elemzése lesz. Az egyetem aulájában tartandó há romnapos vtta­ülésen külföldi előadók is részt vesznek. — A fizikai szabadegyetem ma. csütörtökön déluán 6 órakor kezdődő programján dr. Horváth János tanszék­vezető egyetemi docens tart előadást A részecske fogal­ma a modern fizikában cím­mel az egyetem kísérleti fi­zikai intézetének előadóter­mében. — A holdutazás programo­zásáról tartanak érdekesnek ígérkező előadást ma, csütör­tökön délután 3 órakor a szegedi Felsőfokú Élelmiszer­ipari Technikum Marx téri épületének előadótermében. Az űrhajózás műszaki szem­mel című sorozat mai elő­adását Zana Tibor docens tartja. — Első díj: háztartási ro­botgép. Az áramszolgáltató vállalat pályázatot hirdetett fogyasztói körében az érin­tésvédelemmel kapcsolatos kérdések helyes megválaszo­lására. Több mint 9 ezer pá­lyázatot küldtek be a DÉ­MASZ központjába, amelyek közül 5000 helyes megfejtést találtak. A helyes megfej­tők között tegnap 16 nyíre­mén ytárgy a t sorsoltak ki. Az elsődíjat egy háztartási ro­botgépet özv. Forgó József­né magyarbánhegyesi lakos nyerte el. Ősi ereny Ezt a kis esetet nem lehet nem megírni. Április 2-t kel­tezéssel értesített a Kárász utcai antikvárium, hogy átvehe­tem az előjegyzett könyvet. En? Valami derengett: mintha évekkel ezelőtt valóban meg akartam volna venni ezt a régi kiadású szakkönyvet. S mivel nem volt meg, előjegyezték. Hogy mikor is? A boltban kiderült: 1966. októberében. Afófa sem ajánlotta fel nekik senki megvételre, csak most először, ezt az egyet. Hát értesítettek róla. Szép öreg szakma az antikvárius, s bár apró, hangula­tos üzleteik már régen eltűntek Szeged utcáiról, úgy látszik, egyetlen örökösük, a Kárász utcai kész és képes ápolni a nenies hagyományokat. F. K. Vetik a kendert és a lent A Szegedi Rostkikészítő Vállalat mezőgazdasági osz­tályának jelentése szerint Csongrád megvében megkez­dődött a kendernek, a Du­nántúlon pedig a lennek a vetése. A két fontos ipari növénvt 23 ezer. illetve 18 ezer 700 holdon termesztik az idén hazánkban. Á tervek szerint az elkövetkező évek­ben fokozatosan növelik a területet. A lennél már ez évben 3 ezer 700 hold a nö­vekedj'.? 1969-hez képest. A feldolgozó ipar ugvaais szin­tetikus műszállal és avapiü­val keverve nagvon 161 tud­ja használni a lent. Az ilyen „keverékből" készülnek a könnyű, színtartó és lói mos­ható textiliák. A kendertermesztésben az eddigieknél kedvezőbb tulai­donságokkal bíró Úi fajtával folytatnak kísérleteket, amelynek tavalvl eredményei biztatóak. Az elkövetkező né­hány év alatt meg akarják ol­dani a betakarítás százszá­zalékos gépesítését. Ezen a nváron ol.Van berendezések prototípusait próbálják kí. amelyek nehéz fizikai mun­kától mentesítenek és egy­ben meggyorsítják a leara­tott növény betakarítását. Nagy érdeklődés előzi meg az Országos Mezőgazda­sági és Élelmiszeripari Kiál­lítást és Vásárt. Megyénk­ben is felülbírálták már a jelentkezéseket és a gazdasá­gok készülnek a nemzetközi seregszemlére. — Moziátépítés. Ha min­den jól megy. a Vörös Csil­lag filmszínház átépítése ha­marosan befejeződik. A ta­pétázók elvégezték munká­jukat, még a parkettázás es a székek 'beállítása van hát­ra. Ügy tűnik, hogy a mozi május 1-én Végre megnyí­lik, legalábbis a mostani ter­vek szerint — Elhagyta az országot Zoboki Sándor repülő-főhad­nagy 1970. április 7-ön, ki­képzési feladat végrehajtása közben. MIG—15 típusú gép­pel elhagyta az ország lég­terét és Olaszországban — Udine térségében — szállt le. A vizsgálatot az illetékes szervek megkezdték. A Ma­gyar Népköztársaság római nagykövetsége felvilágosí­tásért az olasz Külügymi­nisztériumhoz fordült. —Üj házak Mlhálytclcken. Nemcsak primőr termeszté­séről híres Mihálylelek, ha­nem impozáns, szép házairól ] is. Az elmúlt 25 év alatt 327 ! új ház épült meg és tíz év 1 alatt 123-at újítottak fel. — Piac. Szerdai árak. A kelkáposzta kilója 3,50—4,00. a fejeskáposztáé 2,50—3,50, a spenóté 16—18, a sóskáé 18— ?G forint, volt. Az alma ki­lónként 3,50—5.00 a dió 16 forintba került A primőrök közül a zöldhagyma csornoj; 1.50—2.00. a reteké 1.50—2.00 a saláta fejenként 2.50—4.00. a zöldpaprika darabja 3.00— 4.00, az uborka kilója 40 fo­rint volt. A sárgarépát 2.50— 3.00. a gyökere 3.50—4.00. a burgonyát 1,80—3.00. a vö­röshagymát 4.00—5 00. a fok­hagymát pedig 18—20 fo­rintért adták kilónként. To­jást 1.00—1,10-ért lehetett kapni. — Kiállttá* bemutatása. Szerdán délelőtt a Belügy­minisztérium Népköztársa­ság útján levő kiállító ter­mében Rózsa Andor ezredes bemutatta a sajtó képvise­lőinek a 25. év a dolgozó nép szolgálatában című kiállítást, amely képekben, grafikono­kon és nagyméretű tablókon szemlélteti a Belügyminiszté­rium valamennyi szervének negyedszázados munkáját. Jó megfigyelők Vasárnap van. Az apa elégedetten ül az asztal­nál. körülötte felesége és öt fia. Együtt vagyunk hát mindnyájan! — kiállt fel. — Nos. ki volt a legjobb a héten? Ki fo­gadott szót a mamának mindig, a legkisebb el­lenkezés nélkül? A gyerekek kórus­ban: — Te, papa! — Meteorológiai emlékbé­lyeg. Az Évfordulók-esemé­nyek 1970 bélyegsorozaton belül a magyar meteoroló­giai szolgálat alapításának 100. évfordulója alkalmából 6zerdán 1 forintos bélveget adott kl a posta. A Földet az Interkozroosszal ábrázoló bélyeg Bokros Ferenc gra­fikusművész rajza alapján a pénzjegynyomdában készült. — ünnepi Ülés. A magyar tudományos <'!et csaknem 300 képviselője és 12 európai Or­szág meteorológiai szolgála­tának mintegy 70 delegátusa vett részt szerdán a Techni­ka Házában a Meteorológiai Intézet alapításának 100. év­fordulója alkalmából rende­zett ünnep! ülésen. CSÜTÖRTÖK, 1970. ÁPRILIS 9. — Borles Pál szobrászmű­vész alkotásaiból nyílik kiál­lítás április 10-én, pénteken este 6 órakor az újszeged! November 7 Művelődési Köz­pontban. Megnyitót mond: Rozványi Márta művészet­történész. — Ilulálosvégü virtusko­dás. A Mórhoz tartozó Fel­sődobos pusztán Bartal Lász­ló és Kohut Mihály ittasan tért be a helybeli Italboltba. Fél-félliter pálinkát kértek a boltvezetőtől. A boltvezető azonban megtagadta kérésü­két. később egy óvatlan pil­lanatban. amikor a kocsmá­ros elfordult, elvettek a pultról egy liter pálinkát, ta­gadásra, egy szuszra kiitatta. A vírtuskodásnak halál lett a vége. — Eredeti okmányokban és plakátokban gazdag fel­szabadulási kiállítást ren­deztek a Mező Imre általános Iskola úttörői, A kiállítás tablókkal szemlélteti az el­múlt negyedszázad irodal­mát, művészetét, történel­mét. s külön fotóösszeállltás­sal Szeged fejlődését. Ezzel egyldöben külön teremben ügyes .fénykép és dokumen­tum-összeállítással adóznak Lenin emlékének. A két ki­állítás hasznos történelmi lecke volt a több száz fiatal látogatónak. — Kálmán Imre-múzeum. Múzeumot rendeznek be Kál­mán Imre. a világhírű ope­rettszerző emlékére Siófokon, a zeneszerző szülőházában. Az épület eddigi lukólt más helven juttatta lakáshoz a siófoki városi tanács végre­hajtó bizottsága és ígv mód nyílt arra. hogv hozzálássa­nak a Kálmán-ház felújítá­sához. A kiállítási anvagegv részét a Siótour idegenfor­galmi hivatal gyűjtötte ösz­sze és bocsátja » tanács ren­delkezésére. Az emlékmúze­umban kiállítják a többi kö­zött Kálmán Imre zongorá­ját. a zeneszerző számos tár­gyi emlékét, operettművek kéziratait, plakátokat és fényképekel.

Next

/
Thumbnails
Contents