Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

aMporiia A Szerszámgépipari Mű­vek vezetői a termelékenység jelentős emelését és az új cikkek kibocsátásának gyor­sítását. kérték a vállalat kol­lektívájától, mert a prognó­zisok szerint újabb konjunk­turális csúcs várható a nem­zetközi szerszámgép-piacon. A külföldi rendelők erre az évre nyolc — a nyugati cé­gek 12- — százalékkal több szerszámgépet kötöttek le. mint tavaly: 1971-re pedig az export további ugrásszerű növekedésére van kilátás. Perui cégek például 1971-re majdnem 200 eszterga-, ma­ró- és gyalugépre jelentették be igényüket, brazil cégekkel jelentős mennyiségű másoló­maró és szerszámmaró szál­lításáról tárgyalnak. A gyár valamennyi brigád­ja vállalta, hogy a felszaba­dulási verseny folytatása­ként tovább javítja munká­ját s kezdemenvezéseik alapján majdnem 6 száza­lékkal növekedett a terme­lékenység. Továiili felüli a villamosenergia-ellátás Gondjaink Tudományos tanácskozás Lenin születésének 100. év­fordulója alkalmából a KISZ Központi Bizottsága Ifjúságunk az agrárfejlődés lenini útján címmel április 23-án és 24-én tudományos tanácskozást, rendez keszthe­lyen — tájékoztatták az új­ságírókat szerdán a KISZ Központi Bizottságánál. El­mondották. hogy a tudomá­nyos igényű tanácskozáson 150 fiatal agrárszakember vesz részt, s oda várják a lenini Komszomol és a De­mokratikus Ifjúsági Világ­szövetség küldöttségét. A tanácskozáson elhang­zottakat a KISZ KB könyv­alakban is kiadja, s így azt a fiatal agrárszakemberek napi munkájukban is kama­toztathatják. Tegnap, szerdán délelőtt a Délmagyarországi Áramszol­gáltató Vállalat központi igazgatóságának szegedi székházában Vajda György igazgató tájékoztatta a sajtó munkatársait a villamos­energia-ellátás aktuális kér­déseiről, a vállalat szolgál­tatásainak bővítéséről, kör­nyezetünk villamosításának közel 20 éves fejlődéséről, s a következő esztendők célki­tűzéseiről. Uj szolgáltatás Nem ritkaság, hogy Vala­miféle hiba keletkezik a vil­lanyhálózatban és áram nél­kül marad a lakás. Eddig komoly gondot jelentett a hiba kijavítása, vagy kija­víttatása. Az áramszolgálta­tó vállalat most újszerűen segít a fogyasztóknak: a hi­ba elhárítására kihívott sze­relő akkor is segítséget ad, ha a hiba a fogyasztó tulaj­donában levő hálózatban, vagy berendezésben van. Természetesen ezt kérnie kell a megrendelőnek. Ezért az elsősegélynyújtás-szerű javításért az áramszolgálta­tó csak minimális díjat (20 forintot) számol fel. A villamos energiával el­látás manapság nélkülözhe­tetlen, sőt. annak mértéke megközelítően arra a kérdésre is választ ad, hogy milyen a környezet iparának, mező­gazdaságának fejlettsége, milyen a lakosság életszín­vonala. A villamosenergia­termelés és elosztás felada­tait hazánkban a Magyar Villamos Művek Tröszt irá­nyítása alatt levő egyesített villamosenergia-rendszer, az erőművállalatok és az áramszolgáltató vállalatok látják el. A Szegeden szé­kelő DÉMÁSZ a 6 áramszol­gáltató vállalat egyike. A vállalat területe több mint 18 ezer négyzetkilométer, határai nyugaton a Duna vo­nala, délen és keleten az or­szághatár, északon, illetve észak-keleten pedig Örkény, Monor, Cegléd. Űjszilvás, Lakitelek, Csongrád, Körös­ladány és Vésztő vonala. Ezen a területen másfél mil­liónál több ember él, a vá­rosok száma 15, a községeké és kisebb településeké 233. Bazalt az útjavításhoz Növekvő fogyasztás A tizenkilenc évvel ezelőtt létesült vállalat számadatai­ból elismerésre méltó képet kapunk arról a változásról, amely hazánknak e terüle­tén a szocializmus építésének eddig eltelt időszakában vég­bement. 1951-ben például mindössze 67 millió kilowatt­óra villamos energiát fo­gyasztottak hazánknak ezen a területén, 1969-ben viszont majdnem tizenkétszeresét, 802 millió kilowattórát hasz­náltak feL A középfeszültségű vezeté­kek hossza 1951 és 1969 kö­zött 1026 kilométerről 7164 kilométerre, a kisfeszültségű vezetékeké 3036 kilométerről 6696 kilométerre növekedett. A transzformátorállomások száma ez idő alatt 1108 da­rabról 4052 darabra szaporo­dott, teljesítményük pedig 65 megawattról 813 mega­wattra nőtt. Az utcákon és tereken 22 534 lámpa helyett 83 391 lámpa világít, amelyek­nek több mint 20 százaléka korszerű fénycső, illetve hi­ganygőzlámpa. A vállalat több mint 400 ezer fogyasztót lát el villa­mos energiával, s az egy fo­gyasztóra jutó villamos ener­gia mennyisége 443 kilowatt­óráról 2003 kilówattórára emelkedett. Még három ér­dekesebb számadat: a DÉ­MÁSZ területén levő falvak­ban egy háztartás fogyasztá­sa 298. városokban 502. Sze­geden 628 kilowattóra éven­ként. Ez a mennyiség az országos átlaghoz viszonyít­va igen jó. villamosenergia-ellátásában is jelentős eredmények szü­lettek az utóbbi évtizedben. A DÉMÁSZ dolgozói 470 tsz 1410 majorjába vezették be a villanyt. 1019 trafót és 564 kilométer hosszúságú közép­feszültségű vezetéket építet­tek. Beruházások A DÉMÁSZ területén a negyedik ötéves terv idősza­kában újabb jelentős beru­házásokat valósítanak meg. Ezek között kiemelkedőnek számít Szeged északi részén, a tarjáni lakónegyed előteré­ben épülő 120/10 kilovoltos alállomás, amely jövőre ké­szül el. Hasonló nagyságú alállomást terveznek Újsze­gedre, amely 1975-ben lesz készen. Makón és Nagykő­rösön 120/10 kilovoltos alál­lomásokat épitnek 1972-re, illetve 1974-re. A vállalat fogyasztói kör­zetének energiaellátását a negyedik ötéves terv idősza­kában egy nagy teljesítményű 220 kilovoltos vezeték és Szegeden egy 220/120 kilovol­tos transzformátorállomás üzembehelyezésével biztosít­ják. A villamosenergiában i_s van minőség, hiszen az áramerősségnek nem szabad olyan mértékben ingadozni, hogy azt a készülékek „ész­revegyék". A vállalatnak 1969-re már sikerült elérnie, hogy minden fogyasztónál biztosítják a szabványnak megfelelő feszültséget, az in­gadozás nem éri el a 10 szá­zalékot. Befejezésül elmondta Vaj­da György igazgató, hogy a vállalat kebelében 2600 em­ber dolgozik, akik közül 95­en egyetemi diplomával ren­delkeznek, a technikusok száma pedig közel 400. A szakmai utánpótlást szolgál­ja kiterjedt oktatási rendsze­rük, jelenleg 400 fiatal tanul a vállalatnál. Az áramszol­gáltató vállalat munkásainak többsége részt vesz a szocia­lista munkaversenyben, s 118 brigád 1680 tagja tett válla­lást a jubileumi versenyben. Gazdagrh István Melyik érdek az első? Sohasem volt irigylésre méltó dolguk a vállalati párttiíkároknak. Most kü­lönösen főhet a fejük a gondok miatt. Az ács fűré­szel. a meós ellenőriz, az igazgató nagyobb nyereség végett töri a fejét — ki-ki tudja ós végzi tehát a dol­gát. Az üzemi pártvezetőség azonban gyakran panasz­kodik a mostani gazdasági szisztémában, hogy két tűz közé kerül, s nem nagyon tudja, mit is csináljon. Az­azhogy ... Több mint két esztende­je jött köztudatba a helyi csoportérdek és a népgaz­dasági érdek fogalma. Ez­zel párhuzamosan rögtön nyilvánvaló lett az is, hogy a kétfajta érdek nem min­dig fedi pontosan egymást, sőt olykor határozottan el­lentmondás van közöttük. Nem a szavak és a szán­dékok szerint, hanem va­lóságosan, lényegileg. Ez meg is lepett bennünket egy kissé, mert nem szá­mítottunk rá. Azt nagyon jól tudja va­lamennyi üzemi párttitkár — a felsőbb szervek, az új ­ságok eleget hangsúlyoz­zák —, hogy a népgazdasa­gi szempont az első, ennek kell alárendelni a vállalati érdekeket is, mert... S itt sorakoznak a valóban okos érvelések az egész társada­lom további szocialista fej­lesztéséről. amelyért első­sorban a pártszervezetek­nek kell síkra szállniok, elszántan és következete­sen. elítélve közben a min­denáron nagyobb nyereség­re törekvést is. Hogyan? Hiszen a párt­titkár is ahhoz a közösség­hez tartozik, neki — mint a legfőbb jó megszemélye­sítőjének — elsőrendű kö­telessége szorgalmazni, hogy a munkások év végén mi­nél takarosabb summa ke­resettel. részesedéssel di­csekedhessenek. Szakadjon tehát kétfelé, egyszer az egész ország boldogulására apellálva, máskor meg csu­pán a vállalat oldalán szó­nokolva? Bármelyik ujját harapja; mindegyik fáj. Kifogástalanul érti, hogy a part és a kormány állás­pontja cáfolhatatlan igaz­ságot hordoz, ugyanakkor azonban azt is elképzelhe­tetlennek tartja, nogy tár­saival szembeforduljon. De hát szembe kell-e ve­lük fordulnia? A népgazda­sági érdek bebizonyithatóan hasznos mindenkinek, sőt a megalapozott, tartós jólét szempontjából ez a fonto­sabb, jóllehet ez mégis csak közvetve, hosszabb távon termi meg gyümölcsét. A vállalati érdek ezzel szem­ben mindössze 500 vagy 3 ezer embernek hoz több fo­rintot. s méghozzá közvet­lenül. esztendő végén meg­foghatóan. Namáimost: ha a pártszervezet titkára minden különösebb ok nél­kül, lépten-nyomon kiálina és szónokolni kezdene a népgazdaság elsőbbségéről a helyi érdekek rovására, legalábbis könnyen félreér­tenék, s ez sokat ártana a kommunisták tekintélyé­nek. Az ilyesmi annál in­kább oktalan viselkedés lenne, mert a két érdek ál­talában nézve egybevág: a vállalatok gyümölcsöző gaz­dálkodása az egesz társa­dalom céljainak gyorsabb elérését segíti elő. A tisz­tességtelen törekvéseknek kellene inkább az útját re­keszteni. amikor — felté­telezve, hogy a párttitkár járatos a közgazdaságtan­ban — nyilvánvalóvá válik valamilyen közösségellenes, közerkölcsökbe ütköző he­lyi manipuláció. Ilyenkor azonban legyen a pártszer­vezet határozott és követke­zetes. számíthat rá. hogy a hatalom birtokosai a mun­kások megértik, miről van szó. Mi tagadás, könnyebb beszélni, mint cselekedni, olykor két malomkő kö­zött őrlődni. Ahány válla­lat. annyi sajátos problé­ma lehetséges, ezért min­denütt a helyszínen, több fej többet tud alapon le­het feloldani az esetenként előforduló konfliktusokat. F. N. I. Az elsők között Díszletviták a szabadtérin MTI foto — Jászai Csaba felvétele A Középdunántúli Kőbánya Vállalat uzsai telepéről na­ponta 2500 tonna nemeszúzalékot (aprított bazalt) szállíta­nak az ország különböző részeibe a felfagyott utak javításá­hoz. Mindez úgy vált lehetővé, hogy a kőfejtőket 95 száza­lékban gépesítették, megszűntették a nehéz fizikai munkát igénylő munkahelyeket, s a termelékenység is fokozódott ezáltal. Képünkön: a rakodást is teljesen gépesítették nagy­teljesítményű markolók beállításával. Autókkal, majd-vago­nokkal szállítják a zúzalékot. Húsz évvel ezelőtt Csong­rád megye villamosításban 19 megye között a 18. helyen állt csupán Zala megyét előzte meg. Azóta oly nagy­arányú volt a fejlődés, hogy Csongrád megye az elsők kö­zé került. Elmondta Vajda György igazgató, hogy a fel­szabadulás óta 97 községet villamosítottak, s ezzel terü­letükön lényegében be is fe­jezték a falvak villamosítá­sát. E munkák során 617 ki­lométer kisfeszültségű és 684 kilométer nagyfeszültségű vezetéket és 125 transzformá­torállomást építettek. Ezután a külterületek, tanyák villa­mosítását kezdték el. eddig 200 kilométer hosszúságú ve­zetéket építettek ki és újabb 63 trafót helveztek üzembe. A termelőszövetkezetek A trójai fal romjai a Dóm előtt A szegedi szabadtéri ha­gyományos munkarendje sze­rint az évad előkészítése mindig a díszlettervek meg­A szabadtéri igazgatósá­gán az idén is megkezdő­dött már és április 20-ig be is fejeződik a díszletter­beszélésével kezdődik. Ez vek vitája. A művészeti és érthető is, ha meggondoljuk, műszaki vezetők már elfo­hogy a szabadtéri műhelyei­ben, a szegedi „színházvá­rosban" kezdődik legkoráb­ban, már májusban a mun­ka. A rendezők, színészek csak egy vagy másfél hó­nappal később érkeznek a Dóm térre. Befejeződött a felsőoktatási intézmények folklérfesztiválja Egerben szerdán befejező- kenységéről, az együttműkö­dött a felsőoktatási intézmé­nyek országos folklórfeszti­válja. A háromnapos rendez­vényen 24 felsőoktatási in­tézmény mintegy ezer hall­gatója lépett színpadra- Kár­péthi Sándor, a KISZ Küz­désről, a felsőoktatási intéz mények kollégiumi önkor­mányzatának szerepéről és feladatairól folytattak esz­mecserét. A zárónapon kiosztották a folklórfesztivál díjait. Hat ponti Bizottságának titkára együttes nyert arany okieve­záróbeszédében hangsúlyoz- let. és ezzel együtt a KISZ ta. hogy a művészeti feszti- Központi Bizottságának nagy­vál tömegméreteiben és szín- diját a budapesti Eötvös Lo­vonalában egyaránt túlszár- ránd Tudományegyetem nyalta a korábbi hasonló jellegű rendezvényeket. A fesztivál idején az egye­temek és főiskolák KISZ­vezetői Egerben a KISZ­táncegyüttese és zenekara, a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium nagydíját pedig a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem táncegyütte­szervezetek irányítói tevé- se és zenekara nyerte eL gadták a nyitódarab, a jú­lius 18-i Háry díszletterve­it. Fülöp Zoltán tervező a tavalyi díszletekkel dolgo­zott. Néhány apró techni­kai jellegű változásról lesz csupán szó, annak érdeké­ben, hogy pergőbb, gyorsabb legyen a Kodály-mű elő­adása. A Játékok egyik legna­gyobb érdeklődéssel várt produkciójának, a Trójai nőknek a díszletvitájára teg­nap került sor. Az érdeklő­dés egyaránt szól Euripidész drámájának, Sartre átdolgo­zásának, Illyés Gyula for­dításának és Vámos László rendezésének. A Tragédia és a Hamlet eredeti szelle­mű, izgalmasan új, vitákat kiváltó, rendezése fűződik Vámos nevéhez. Nyilván a Trójai nők színpadra állítá­sa is sok meglepetéssel szol­gál majd. vételével tegnap, szerdán mutattak be a sajtó képvi­selőinek. Mint Székely Lász­ló elmondotta, a görög tra­gédia játékterének és dísz­letének megtervezése szokat­lanul sok problémát okozott. Munka közben több megol­dás is született. Gondoltak például egy lejtős színpad­ra, végül azonban a beter­jesztett bizonyult a legjobb­nak. Ez a díszlet egy 6 mé­ter magas és 50 méter hosz­szú falrészletet ábrázol Tró­járól, rajta háborús harcok mindenféle jeleivel és nyo­maival. Alapszíne szürke, s könnyű műanyaghabból fel­építve kerül a Dóm előtti színpadra. Ez a hamuszür­ke fal színével is a hábo­rút idézi, de nem válik egy­hangúvá, mert mint minden Vámos rendezte előadásban, ebben is rendkívül nagy sze­repet kap a világítás. Az összes eddigi szabadtéri elő­adás közül a Trójai nőknek a világítása a legbonyolul­tabb. A színpad minden irányból kap fényt, s ez kü­Ezt mutatja Vámos Lász- lönleges látványélményt hoz ló és Székely Lászlói kőző sen készített díszletterve is, amelyet Horváth Mihály igazgatóhelyettes és Vastagh szabasú jelenetekről Attila műszaki vezető rész- például Trója égése. létre, olyan nem is beszélve az látványban is nagy­mint CSÜTÖRTÖK, 1970, ÁPRILIS 9. BÉmGYÁROPSW

Next

/
Thumbnails
Contents