Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-09 / 82. szám

Magyar hét Varsóban A Konsumex Külkereske­delmi Vállalat magyar hetet rendez a varsói Budapest­boltban. A már megnyílt magyár hét keretében bemu­tatják a legújabb magyar testápoló szereket, kozmeti­kai cikkeket, bizsu- és aján­dékféleségeket. Amur—Csendes-óceán csatorna Befejeződtek az első kutatómunkák az Amur folyót és a Cseniies-oceánt összekötő csatorna építésével kapcso­latban. Az Amur torkolatát állandóan ellepi az iszap, a homok. Ezenkívül a folyó torkolüta csak a tengeri hajó­zás megkezdése után 1,5 hónappal szabadul meg a jég­től. Mindez nehézséget okoz a hajózásban. A csatorna a Mariinszkoje település körzetéből indul, áthalad n Bolsoje ŐB a Maloje Kizl tavon, átszeli a taj­gát, átvágja a Szihote-Alin hegygerinc 12 kilométeres nyúlványát és kijut a Tabo öböl körzetébe, ahol a mó­lók beton fedezékei mögött az óceánjáró hajók vihar idején menedéket találhatnak. A csatorna teljes hosszúsága az Amur hajózható részétől a Tatár-öbölig 90 kilométer. A csatorna 1000—1500 kilométerrel rövidíti a teherszállítást az Amurtól a Csendes-óceánig. (MTI) Fülemüleperek ­fáradhatatlan pereskedők Az alábbi történet nem- tést követett cl. A szocialista ják —, az ujjunk sem egy­csak hogy valódi, hanem szaz demokráció alaptétele az. forma, nem egyformák az <* ezer változatban történt hogy egyetlen bűnös se mon- emberek sem. Mindig voltak meg, sőt megtörténik újra tcsüljön a büntetés alól és és ma is vannak kötekedők, meg újra: egyetlen büntetlen ember se Egy kétlakásos kis ház tu- szenvedjen ártatlanul, lajdonusa — nevezzük A-nak £s mégis... A. S.-né eltartási szerző­kellemetlenkedők, s ha ilyen emberek belekötnek valaki­be, vajmi nehéz előlük me­nekülni. De éppen azért, mert a törvény a békesze­— kiadta a feleslegetek: vált második lakást egy Jóisme­rőaéntk. akit ugyancsak a rövidség kedvéért B-nck mondunk. A es 3 jó vl. térés támadt' az öregek és szonybun volt egymással, rnn eltartójuk közöt, a bíróság egy este B-nél vendegek pedig felbontotta a szerző­voltak, s még éjfél tájban ls dést. Ez még 1907-ben tör­bongás beszéd, sőt zeneszó tént. A.-né pedig — mint J^t kis7"igazságtalan ügyeik dést kötött egy Idős húzás- rető embereket védi, a peres­párral. Egy darabig rendben kedők szívesen belemarnak folyt minden, aztán nézetei- a törvényesen ítélkező bíró­ba, a jogszabály szerint el­járó tisztviselőbe is. S nem egyszer éppen a törvényes­ség védelmének álcázva sa panaszolgatását. Sőt, még a törvényeket nyíltan megsze­gő bűnözők is azonnal a vakat, de az sem kizárt, hogy B még fáradt, „músna­IXJS" volt — elég az hozzá, hogy a figyelmeztetésből szó­|3.| hallatszott át a másik lakás- Arany versében Pál — ba. A előbb csak tűrte, az- ;,bosszút forral", s a megyei tán át ls kopogott a falon, bíróság elnökéhez fordul be- ^ másnap reggel pedig felelős- advánnyal. avagy — ismét törvénnyel"takaróznak, amint Bégre vonta lakóját az éj- Arany szavaival: „megy pa- utoléri "őket a megérdemelt szakai mulatságért. Lehet, naszra, birót búsít". Azzal büntetés hogy A használt túlerős sza- vádolta az ügyben ítélkezett bírót, hogy a másik fél „le­fizette". A megyei bíróság elnöke — természetesen _ munkatársaival, sok napos, váltás" lett,"abbói pedig "fel- "lapos és részletes vizsgá- 1 _ • _._ . jelentés. Mondjuk, hogy — Iattal — megállapította, hogy döntése elhúzódik, háttérbe hiszen nemcsak egy ilyen a beadványban foglaltak — SZOrul, ha sok a szomszéd­ugy fordult elő mostanában enyhén szólva — nem felel- bosszantásra vagy vélt sérel­- az elsőfokú bíróság A - }ek meg a valóságnak. Ak- mek megtorlására indított nak adott igazat B pedia kor méB mindig csak 1988 per és panasz. Ahhoz pe­fellebbecett, de Másodfokon szeptembert mutatoU a nap- dig éppenséggel számolómű­is elmarasztaltak. A jogerős ^ ÍV.rS vész kellene- 1kl8Zámjt" ítélet kihirdetése után haza- *e™ «a: mennyl értékes munka­A bűnelkövetők megbün­tetése, a polgári perek el­ment és elzárta a vízvez®té- Igazságügy-minisztérium- órn megy "kárba egy-egy he­riitSfSAr tEEE következett PS? $5&£ lyi * Séf " az 6 lakásában volt, do ^^^y^A^lt, ^g egy** alap nélkmí A ls csak onnan jutott víz- m)nf a7 elöbbl A beadvá- f™1!..®8^0 " £ nyok egyre jöttek.' A mi­nisztérium elmére, a minisz­hoz. A hiába nyitotta kony­hájában a csapot, mire ác­panusz ki tudja hányadik felülvizsgálatát végzik, át-és leiratok születnek, esetleg rontott B-hez. erőszakkal ter nevére> a lapok szerkesz- ég utazásra is 'sor kerül, szerzett vizet és elégtete.t. tőségeibe, s ki tudná első- „.„pán azért, hogy minden lezvrYT Ví-»1 1r»tf "tishta* 1 1_ ... 1 A 1 Iii/.tl E-nelc sem kellett több: rolni, hogy még hová. A máris rohan feljelenteni A-t minisztérium egvlk válasz­magánlaksértésért meg kl levelében végül közölte a tudja még. mi mindenért. S panaszossal, hogy ügyével mert a törvény egyformán nem hajlandó többé foglal­vonatkozik mindenkire, ezút- kőzni. De A.-né rá sem he­tal B. kerekedett felül derített a minisztérium vá­kl megnyugodjék; az elítélt megérdemelte büntetését, vagy jogosan bontották fel az eltartási szerződést. Azaz: mégsem mindenki. Hiszen a panaszos újra ke­1. A történet folytatását min­denki kitalálhatja: a per törvényey több mint; tízmillió nyomán ujabb bosszantás „:i1a4„„v „zinnk Tor­laszára. Mind a mai napig, res egy kiskaput, amelyen változatos címekre és módo­kon — de küldözgeti a pa­naszokat. A Magyar Népköztársaság tarsadalom következett, abból megint­csak per lett és így továbbá végtelenségig. Alig van olyan helyi tanács, vagy bíróság, ahol ne duzzadna hasonló ügyeket tartalmazó vastag Iratcsomó. Evek óta tartó pa­rányi háborúságok aktái, •melyek aligha jók egyébre, mint. hogy feltartsák az tigyeke: Intéző tisztviselőket. Befejezésre ugyanis — re­mény sincs, A fülemüleperek tehát folynak. Méghozzá nem ls kis számban ... 12. A törvény pontosabban: az 1957, Ovi IV. törvény — úgv Intézkedik, hogv válaszolni kell minden panaszra, ame­lyet az állampolgár valame­lyik hivatalhoz bead. A szo­cialista demokrácia kiszéle­sítésének jegyében szütetptt ez a jogszabály. éppen azért, hogy a törvény teTJcs ereje védj® az egyszerű em­bert, mindenl'Ale hatósági, hi­vatalt túlkapással szemben. Ugyancsak az állampolgári jogokat védi az :l jogszabály ls. mely lehetővé teszi, hogy a Legfelső Bírósás megsem­misíthess® alsóbbfokü bíró­sasok ító'etett. a Legfőbb Ügyész ét az ügyészségek pe • dig törvényességi óvást emel­hessenek. ha úgv látják, hogv valamelyik bíróság — akár egyetlen, még oly jelentékte­len ügyben ls — tőrvénysér­át mégegyszer élőiről kezd­het mindent. A közösség, a érdeke, hogy már ma ne történjék ilyen állampolgárnak szólnak Ter- iarma ,, * mészetesen azonban, hogy — mint a bölcs öregek mond­Várkonyi Endre Siklós János: Vác az i fig úton Régi találmány, de jé Biológiai védekezés a mezőgazdaságban Külföldet iárt festőnk den holdra egyet. Azért van Szőlőtermő területek szom­rnondta egyszer élménybe- erre szükség, mert a modern szédsáaában akár említeni is számolójában, hogy valahol erdőgazdálkodás és kertmü- veszélyes a seregélveket, hi­Franciaorszóeban találkozott velés nem Ismeri a fészek- szen az élő fürtökben sok egv szenvedélyes vadásszal, rakásra alkalmas odvas fá- kárt tesznek, ha nem riaszt­Kalitkában nevelte kis ma- kat. Lakásgondokkal küzde- iák el őket. Pedig köztudott, darát azzal az előre megfon- nek tehát a madarak is. Es hogv a két-háromszáz tagú tolt szándékkal, hogv erdőre ml a haszon ebből? csoportokban élő madárse­vagy mezőre viszi egvszer. és — Ha egv hold gyümöl- reglet valóságos csatárláncot ott szépen lelövi. Dr. Marián esősben csak két cinkepár alkotva fölszed minden ro­Miklos. n szegedi múzeum megtelepedhet — szívesen vart. Kártevése megelőzhető, csoportvezetője szerint a lgénvbe veszik a felkínált haszna szinte pótolhatatlan, nyugatról érkező szakmabe- szállást! —. az első költés A biológiai növénvvéde­llek ámulnak a gyönyörűség- után már harmincketten lem használati utasítása igen tői: mi valóságos madároa- lesznek. Ennyi sürgő-forgó egyszerű. Védenünk, segíte­radlcsom vagyunk. Egyik ingvenmunkús pedig .'.kar- nünk kell a nővénvi kárte­vendége úgv állította meg a ban tarthat" egv hold gvü- vők természetes ellenségeit, kocsit, mintha végveszede- mölcsöst. Felmérhetetlen ennyi az egész. Az egyszerű­lembe sodródtak volna, pe- hasznot azzal hajtanak, hogv séghez hozzá kell tennünk: dig csak gyönyörködni akart. a Petéket is pusztítlák — olcsó is. Kutatóink figvelme Meglátott a fan egv fütyülő Permetezőszerek a peték biz- egyre gyakrabban fordul eb­sárgarigót. Náluk Uven ma- tonságát még nem veszélyez- be az lránvba. A burgonya dár már régóta nincsen. tetik —. tehát a megelőzés pusztító bogarának a vissza­Iskoláskorunk élménvei. szolgáivá szegődnek. Nagv szorítását is egv nálunk még vagy beteg lelkek szenvelgé- veszedelmet lelent azonban meg nem honosodott parazi­sei jutnak eszükben. ha ma- számukra a klntfeleltett per- ta elterjesztésétől várják, dúrvédelemről beszélünk. Az metlémaradék. Ha ebből lsz- Tény azonban, hogy a vegy­utóbbinál az a naiv szándék. nak- elpusztulnak. szeres növényvédelem totális amely megvédene minden A fészekrakás előtt kihe- hatásának sokszor a szövet­madarat. mert az ls állat, és l.vezett odúkban könnven séges madarak ls áldozatul mi vagyunk az erősebbek: az megtelepszik a légykapó ls. esnek. Sajnálatos tény. hogy iskolai évekből pedig ilven a kerti rozsdafarkú is. Szán- gazdaságaink az említett szavak csengenek vissza: a tóföldön. legelőkön a fácán, rendeletről nem tudnak és mezőgazdaság legolcsóbb a fogoly és a túzok pusztít nem is tesznek szinte sem­napszámosal. az ember hű legtöbb rovart. A nagvüzemi mit rovarpusztító madaraink segítői a madarak. Alig kér- táblák kedveznek ls szano­nek valamit és szorgos mun- rodásuknak. Kevesen tudlák védelmében. Lehetőségeink nagyobbak, mint eddigi ered­kával fizetnek. Ali ez a tétel ma is? — dik kérdezem a tudomány és ^ gyakorlat ismerőiét. Marián Miklóst. Egy jól megszer­kesztett. gép kiszórja a Der­metezőanyagot. és biztosak lehetünk a sikerben. — Most ne beszéljünk ar­ról, hogy a kémiai védekezés mennyi munkába és meny­nyi pénzbe kerül, hiszen ter­mésünk védelme érdekében szükségünk van rá, Meggyő­ződésünk szerint azonban az összehangolt, biológiai véde­kezéssel párosított vegysze­res növényvédelem célrave­zetőbb. Olyan példákat említ be­szélgetés közben, amelyek bizonyító ereiét el kell is­mernünk. A mezei egér idő­szakonkénti óriási pusztítá­sát mérgezett árpaszemekkel igyekszünk meggátolni. A mudarak szokásait Ismerő biológus szerint fátlan, sík területen elegendő lenne né­hány darab, körülbelül 2 mé­ter magas T-alakú fa. A ra­gadozók. ölyvek, vércsék, baglyok erre teleDedve szem­mel' tartanák a terepet. Ha csak moccanást látnak, azon­nal • intézkednek. Érvelése megavőz. Ez a kis „állami támogatás" sokszorosan meg­térül. Tőle tudtam meg. hogv rendelet gondoskodik nálunk a hasznos madarak védelmé­ről. Előírja például, hogv rovarfertőzött parkokban holdanként egv odút kell ki­tenni. erdőkben Dedlg min­den erdószlakas közelében 50 darabot. A gyümölcsösökben kettőt számítanak holdan­ként. ha a terület nem ha­Indin meg a tíz kataszteri holdat, azon felül pedig mln­hogy a fácán nem idegenke- ményeink. burgonvabogértól sem. Horváth Dezső Tábla — Ja. hogy az nem írin,vJelzés voltl át használják az utódok, amit most közösen életéből úgy, hogy többé senki sem tud róla. építünk. Tisztelem azokat az orvosprofesszorokat, akik Hiába mondtam, nem értette jó az észjéráao- az ország minden tájékán, dolgozó szobájuk fá­mat. Egyre azt hajtogatta, hogv csak a ritkák 'ára függesztik azoknak az elődöknek az arc­— ezen a -'Zón kivételeseket értett —, Igen. a képét, akik életük munkásságával eredménve­ritkak maradnak fönn az emlékezetben. Gondol- "ebbé tették az orvostudományt. Ebben én ön­teni. hogy mégegyszer megpróbálom, hátha becslllésüket és tudományuk iránt tanúsított tisz­megértl: ma nincsenek emberfeletti erejű, csu- leletüket látom. Az elődök, a mesterek Iránti dát művelő Botondok. Kinizsi Pálok, mert min- tisztelet, ami jelzi, nemzedékről nemzedékre szó­dén hasznos dolog a tömeges erő igénybevéte- lónn a fejlődést és az ifjú orvostHn-hallgatókbar lével valósul meg. A dolgozó milliók esze, ereje, fúlnak meg örökösen az elődeik, élete ölt testet mindabban, amit tegnap alkot- Követendő magatartásnak érzem, mert nem­tutik és abban Is, amit holnap alkotunk. Ezek a «*k ünnepnapon szedik elő az elődöket. Ea A csordás tovább fűzte a gondolatokat, milliók mindannyian „ritkák", alkotásuk meg- » magatartás, úgv látszik, életfelfogásuk állan­Elmondta, hogy mindenki szeretne vala- marad évszázadokig. Nem mondtam cl. csak dóságához tartozik Biztosan uzért, mert mester­mi emlékezeteset csinálni az életben. de az gondoltam magamban, mivel az öreg csordást "fHÜkkcl örökösen az élet és halál mezsgyéjén ilyesmi csak keveseknek sikerül. Különösen, nemigen lehetett eme filozófia támogatására járkálnak. amíg fiatal az ember, addig gondol ilyesmire, meenyei-ni. Érdemes volt-e ígv szolgálni negyedszázadon Mikor uztún lenyugszik, elhagyja a lehetetlen- Útban hazafelé aztán elrágódtam ezen a be- át ígv húzni tt nemzet szekerét? Ha az utókor Bégeket. Épít magának egy házat inkább, nme- szélgetésen, kicsit a ml nemzedékünkre értei- Is azt látja es érzi kl ebből a korból, amit ml, lylkben majd H fia meg a menve lakik, azután mezve. Gyorsan kihullunk az élet rostáján mert akkor nem szeplöink alapián, hanem elhajszolt meg az unokák. Ezek emlegetik föl majd néha kétszer annyit éltünk, égtünk, mint más korban életünkben alkotott értékek szerint ítél. Beesü­a ház csinálóját. így marad meg az ember cm- elődeink és majd utódaink. Az kérdés persze, letes. jo eszme szolgálatában lépett föl a ml 1 ékezete még néhány esztendőre. A fa is emlé- hogy személy szerint elültettük-e saját fáinkat, nemzedékünk. Érdemes volt. mert a haza arca, kezeseket ereszt, az ágain lógó gyümölcsökkel. emlékeznek-e ránk a szüretelő utódok? Fájda- a nemzet érzése megváltozott, megújult és kl­Argyellán István, a rokkant csordás így nc- ln"v de gyakran látom, szekérhúzó testvéreim virult, zl a világot és a legkomolyabban veszi ezt az el- kidőlnek a sorból és szép végtis/.tosségadás Után Nem csaltuk meg elődeinket. Előrelátó, jó gondolás!. Próbáltam magyarázni eleinte én is még a nevüket is elfelejtjük az évek múlásával, fölfogásunk nyomán mentünk tovább. Kint jár­a magam véleményét. Mivel mostanában azért Ez a fölpanaszoló* nem mond ellent annak, hogv tum az ünnepen a temetőben. Szegfűt vittem mégiscsak másképpen van ez, mlnt régen volt. a nemzetet termő fává formáló millióké az ér- apám fajtájára, Ugv kívánta az. Illendőség hogv Sok-sok millió ember dolgozik, építenek gvéra- dem. és az ő dicsőségük s maradandó. A törté- most menjek el látogatóba a halottak csöndes kat, palotákat még varosokat is. aztán ebből a nelmet ők igazgatják! országába, Hosszú ideig clbócorogtam a szél­rengeteg kézből, észből kikerekedik az élet En- Nem is az emlékezést, meg a fönnmaradást füttyös Időben és közben azon tűnődtem, hogy nek mindenki reszese. Tgaz, hogy nem írják föl hiányolom, hiszen ez a vén csordás képzelgésé mennyi minden úgy van most is, mlnt amikor márványtábiára n kőművesek nevét az, elkészült De aki belerokkant és azután belepusztult a kiparcellázták ezt a temetőt, és először rsllln­házak oldalára, de mégiscsak főntmarnd » ma szekérhúzásbn, ott. az Istrángok és kantárok kö- Beit a lélekharang itt, a vaaüti rámpa tövében, élő, dolgozó ember dicsérete, mert évszázadokon zött fejezte be, ne vesszen kj saját közössége (Folytatjuk.)

Next

/
Thumbnails
Contents