Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-04 / 79. szám

VÉGIG A FŐCSATORNÁN A budai vár látképe a Dunával Itt királyok jártak. Arra. ahol most a homokkal teli billenősautó csapja a sarat, IV. Béla sétálgathatott, odébb, a malter'keverő összefröcskölt helyéről Zsigmond nézhette a felhőeregető hegyeket, s amott, a téglarakásokkal borított dombocskán I. Ferenc Józsefnek jelenthették, hogy legfelsőbb parancsával útnak indult a bécr! futár. Itt királyok Jártak, s a falakból — hiába a.: acélkeretes ablakok meg az épphogy csak helyükre Illesztett kőtáolák sokasága — sugárzik a történelem Koronás fők, selyembe burkolt udvarhölgyek, .iátékkardos apródcsapatok tűnnek sorban a nézelődő elé, s vonulásukkal együtt képről képre, szárú iról századra felidéződik nemz* : e'stóriánk: a tatárjárást követő evedtől egészen a negyedszr. a véget ért második világégés legvégső napjáig. A félig újraablakozott, újraüvegezett épületcsoport — a budai várpalota mind gyorsabban kiegészülő tömbje,— amióta Magyarország Magyarország, azóta helye az uralkodók tárgyalásainak, a szerződéskötéseknek, meg persze a nagy kézrázások közepette született megállapodások felrúgásának. Törvényhozó, parancskiadó központnak éppúgy nevezhető ez a pár négyzetkilométer. mint a legfelsőbb Intrikák szinnadának, az uralkodói családok kényét-kedvét szolgáló mestercsaládok lakhelyének. Ami a budai vár pontosabb históriáját Illeti, annak élére a fentebb már említett IV. Béla neve kívánkozik, hiszen 1247 táján ő rendelkezett úgy, hogy a Duna túlsó partján ne csak hegy, le a hegyen erődítmény ls magasodjék. Zsigmond, Mátyás híres külföldi mesterekkel építtette tovább a falakat: az előbbi egy bizonyos francia Pétert, az utóbbi az olasz Manetto Amannatinit hívatta be, s fizette meg az újabb és újabb palotákért. A várbővítő uralkodók sorában még Mária Teréziát kell megemlíteni, az építőkében pedig Ybl Miklóst és Hauszmann Alajost, akiknek tervel az épületcsoport végső formáit meghatározták. Földig rombolás — csaknem teljes — kétszer érte a budai várat: 1686-ban és 1945-ben. Az előbbi évszám a törököktől való visszavétel dátumát jelzi. az utóbbi pedig Budapest ostromát. Illetve a második világháború végét Ahogy az építészek mondják, a 25 éve keletkezett kár százaléka meghaladta a 70-et. 1945 és 1949 között nem is jutott erő arra, hogy a romokat, elhordják. Sőt még a tervezgeJésre sem nagyon. Csupán azt döntötte el az akkori kormány, hogy a vár várként — tebat az ország politikai központjaként — nem épül újjá! Amire nagy szükség van, s amire viszont alkalmas, az lesz belőle: kultúrcentrum. A főváros képtárainak, múzeumainak, könyvtárainak új és együttes lakhelye. A 21 éve hozott döntés eredménye — a rekonstrukció többször! megtorpanása miatt — mostanában bontakozik ld igazán. A látogató, aki az autók sűrű latyakcsapkodása elől jobb híján egy felvonulási épület küszöbére húzódik, örömmel látja, hogy falfelhúzásra, épületkiegészítésre jóformán már nincs is szükség. A helyreállításra kijelölt paloták tető alatt vannak, amely házakra viszont kimondták a teljes lebontás ítéletét, eltűntek, felfedvén így az alattuk rejtőzött épületkincseket Az újjáépülő várpalota rekonstrukciós tervei az Őrség egykori épületében, a Középűlettervezó Vállalat 111. számú irodájának helyiségeiben sorakoznak. Az iroda vezetője Kollányi Béla; a szemre-szép látványhoz 6 adja meg a szakszerű magyarán zatot A pesti Duna -partról legjobban tátható — a kupola által kettéosztott — épületkomplexum? Ide a Magyar Nemzeti Galéria kerül, s nem később, mint 1973ban. Az úgynevezett északi szárny, amelynek tövéhez kúszik majd fel az ugyancsak javában épülő sikló? Ez a traktus a Munkásmozgalmi Múzeume lesz, szintén 1973-tól. A palotasor déli része viszont máris rendeltetése szerint szolgál: falai közé fogadta a Történelmi Múzeumot, amelynek látogatói, nagyobbrészt a főváros históriájának emlékeivel ismerkedhetnek. A szintén Budára néző, úgynevezett Krisztina-szárny — 1975 után — a Nemzeti Könyvtár 10 millió kötetének ad majd helyet (Éppen háromszor annyi könyvet raktározhatnak itt, mint * jelenlegi Széchenyi Könyvtárban.) A Budai Kamaraszínház — a. főváros legújabb, 325 néző befogadására alkalmas színháza — a siklótól északra fekvő épületegységet fogja gazdagítani, az egykori Várszínház és a Karmelita-kolostor 1973-ra tervezett átalakítása után. Ugyancsak e várrészen áll többek között a kormányfőt fogadónak szánt egykori Sándor-palota, és itt alakítják kj a várgondnokság meg a vendéglátóüzem helyiségeit is. Minden újjávarázsolt terem végleges megnyitása? Fél évtized múlva, 1975-re tervezikl Koronás fők, selyembe burkolt udvarhölgyek, játékkardoe apródok már aligha lesznek hivatalosak erre a váravatóra, amely — hagyomány ide, tisztesség oda! — azért rendben lezajlik majd nélkülük is... Akácz László 1958-ban egy fiatal mérnök nagy feladatot vállalt magára. Végig gyalogolt a Keleti-főcsatornán. Az út két és fél hónapig tartott. Augusztus, szeptember és október ment rá. Akkor a szakaszmérnökségen Papp Ferenc volt a vezető, helyettese pedig; Gy. Molnár László, aki ceruzával, vázlatfüzettel, s hátizsákkal indult az útnak. A száraz műszaki tervek helyett személyes kapcsolatot akart, megismerni az embereket, megérezni, megérteni az I új folyó születését A fiatalemberföldim és barátom. Miképpen j Papp Ferenc is. Jól ismerik aj Kunság nincstelen, szegényszagú világát A felkopaszodott dűlőutakat a sütős, megrepedezett földeket, a sziket a bíbickocogókat Emlékeznek még a hajdani öregekre, akik nyáridőn hosszan, sokáig bámultak az égre, várták a felhőket az esőt Mert azon a tájon a terméketlenség, az aszály mindent megölt. S elszárította az embereket kiszívta reményüket megnyomorította őket Adatok: A Keleti-főcsartornát Üj-Tiszának nevezi a nép. Hoszsza 100 kilométer, 40 méter széles, 3 és fél máter mély. Bógék-, re, szakaszokra oszlik. 1950-ben hatalmas programmal „új világ épül a Tiszatájon" kezdődött az építkezés, 1954-ig fele elkészült 1956-ban Bakonszegig jutottak el és július 13-án indult el a Tisza vize, hogy belefolyjon a Berettyóba. 9 millió köbméter földet mozgattak meg. Gépek, emberek, kordelyoh dolgoztak évről évre. Most 9 mellékcsatornája van az ŰjTiszának, és 1400 kilómtéer csatornahálózatot lát el vízzeL Ebből kapja a vizet a Nyugati-fő-, csatorna is. A csapadékban szegény hortobágyi medencét mint teknőt fogja közre a Keleti- és, Nyugati-főcsatorna. Feladatok: az Üj-Tiszának több és nagy feladata van. így öntözővíz szállítása, hiszen 250 ezer holdon öntözésre, 30 ezer holdon pedig halastavak ellátására szállítja, s Tisza vízét. Egyben vízátvezetó útvonal a Körös-völgybe. A, Körös menti tájat is beleszámítva, jelenleg mintegy 200 ezer hold öntözését, 8 15 ezer holdnyi halastó vízzel való ellátását szolgálja. Öntözési rezervátum ls egyben ez a táj, mert a legprimitívebbtől a legmodernebb öntözési módozatokig mind megtalálható. Az Űj-Tisza szolgál még a belvizek összegyűjtésére Sí-*;: i^pí; tfw^MíS \ 11 ü A főcsatorna szép szakasza a szegély erdővel és levezetésére. Gerinccsatorna. Hajózható. 65 kilométer hosszúságban, egészen Hajdúszoboszlóig. Akár 1000 tonnás uszályokat is elbír a hátán. A békési mezőgazdasági termőterületeket összeköti a miskolci Iparvidékkel Debrecen vízellátását is megoldja, a város vízhiánnyal küzd, a Keleti-főcsatorna mellett felszíni víztisztítómű épült. Partjain erdősávokat telepítettek. Életlehetőséggel szolgált már az építések során, s azóta is. Foglalkoztat igen sok embert és magasabb termelési kultúrát, intenzívebb gazdálkodást honosított meg. Hazánk legtisztább vízfolyása az Űj-Tisza. Ezt nem szennyezik ipari üzemek. Milliárdos nagyságrendű a beruházás. A partvédelem, az erdősítés, a berendezések stb. ma már egy kulturált, modern tájat mutatnak. 25 ível a folyón, 30 bújtató é» zsilip. Áldás. Megváltozott a táj, megváltozott az ember, s a termesztési kultúrák. Évről évre nagyobb kenyeret, tisztességesebb megélhetést ad a víz. Példa rá a Hortobágyi Állami Gazdaság. Holdanként cukorrépából 90 mázsát termelt öntözetlen területen és 167 mázsát öntözéssel. Búzát 18 mázsát öntözés nélkül, öntözéssel 26,4 mázsát, kukoricát pedig, víz nélkül 12 mázsát, önötzéssel 31,1 mázsát Debrecenben, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságon beszélgettünk Papp Ferenc igazgatóval és Gy. Molnár László osztályvezetővel Mindketten a Keleti-főcsatornától, a szakaszmérnökségtől Indul tak el, jól emlékeznek a hős: időkre. Gy. Molnár László: — Amikor megépült az Üj-Tisza, a beruházás befejezéseként rendeztük a területet, erdősítettük, gyümölcsöst telepítettünk és személyes kapcsolatot teremtettünk az emberekkel. Nagyhegye sen találkoztam a Paréj-ktrúlylyaL Nagybajuszú bácsi, sóskát és paréjt nevelt. Elsőként használta fel az öntözővizet. Volt egy rész a Kajánszik. Rövidkaján és Hoszszúkaján. Lapos, vizenyős terület, vad és használhatatlan. Olyan másfél kilométer. Elültek itt a gépek, a kordély osok tudtak csak boldogulni. Még a nádat is máshonnoD hoztuk, pedig az igenigen megterem mindenütt. Nagylaposon vízállásos, vizenyős terület volt, Balmazújvároshoz közel. 1834 holdas tározót építettünk Nyárra tartalékoljuk itt a vizet Papp Ferenc: — A kubikosokat, a kordélyosokat, a gépeket nem lehet elfelejteni. Akkor ritkasagszámba ment a „gépi töltés". Sok gépe! felvonultattunk, ma már például mi az árvédelmi töltéseket úgy építjük, hogy kézi munkát, emberi munkaerőt nem is használunk. Mindent elvégeznek a gépek, A hajdani öregek, akik végig dolgozták a 100 kilométeres szakaszt, néha-néha megkeresnek, elbeszéljük az elmúlt időket. Bi • zony jó néhány kordélyt akaratlanul is betemettek a töltésoldalakba. De a mindennapok ls emlékeztetnek. A Keleti-főcsatorna építésénél íiguráns volt Kerekes László, Veress Ferenc, Tornóczki György, ott kezdték az életet. Ma már nérnökök vezető beosztás ban. itt nálunk. A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság modern székházának bejáratánál egy hatalmas, monumentális emlékmű épült Szép, színes, április 4-én avatják. Rajta szirabólikusan a világ, hazánk s az Üj-Tisza, ez a hatalmas, modern öntözőrendszer, amely KözépEurópában ls szinte egyedülálló. Sz. Lukács Imre