Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

Sikerek és teendők az élelmiszer-gazdaságban Fehér Lajos elvtárs beszéde a Konzervgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) kéknél történő alkalmazására is. — A műszaki fejlesztés és a jó üzemszervezés eredményeképpen a múlt évben 7,7 százalékkal nőtt vállalatuk termelékenysége. Ez a tény azért érdemel különös figyelmet, mert éppen tavaly vezették be a gyárban a 44 órás munkahetet. Az üzem kollektívája méltán lehet büszke eredményeire, s azokat követendő példaként állithatjuk az egész konzervipar, sőt az egész élelmiszeripar dolgozói elé. Jő együttműködés a mezőgazdasági üzemekkei Ezután a Minisztertanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy már az elmúlt években is példás volt a Szegedi Konzervgyár kapcsolata a mezőgazdasági üzemekkel. Ez azért örvendetes, mert a mezőgazdasági termelőszektorok és a feldolgozó ágazatok jó együttműködésének az élelmiszeriparban különös fontossága van. Két évvel ezelőtt a mezőgazdasági üzemek 1120 tonna elöfeldolgozott árut szállítottak a Szegedi Konzervgyár részére, s ez tavaly 2380 tonnára, vagyis kétszeresére nőtt. A mezőgazdasági üzemekkel kialakított szoros együttműködést jól példázza az, hogy a gyár által elsőként alkalmazott korszerű kísérleti gépeket — a paprikacsumázókat, szilvafelezö berendezéseket — termelőszövetkezetekben üzemeltették. Majd így folytatta: — Helyesen ismerték fel a vállalatnál, hogy az emberekről való gondoskodás mulaszthatatlan feladat. A korábban is kielégítő munkavédelmi helyzet az ipari átlagnál nagyobb mértékben javul, alakulása igen kedvezőnek mondható. A dolgozók munka- és életkörülményein, lakáshelyzetén is javítani igyekeztek. — A gyár célkitűzéseinek valóraváltásáért 64 szocialista címért küzdő brigád több, mint 700 tagja versenyzett és szárnyalta túl eddigi eredményeit. A legjobbak közül is kiemelkedett Széli Imréné, Békési Lajosné, Longa Józsefné és Szőke Béláné, akik megérdemelten vették át a negyedszázados jubileum alkalmából magas kitüntetéseket, az Állami Dijat. Engedjék meg, hogy ez alkalommal is legmelegebben gratuláljak mind a négyüknek, valamennyi szocialista brigádnak és kívánjak további kimagasló egyéni és brigádteljesítményeket termelő munkájukban. A továbbiakban hangsúlyozta Fehér Lajos: biztos vagyok benne, hogy önök, a Szegedi Konzervgyár dolgozói is csatlakoznak majd a most kibontakozó a kongresszusi szocialista munkaversenyhez — melyet helyeslően és bátorítóan üdvözölt a Központi Bizottság legutóbbi ülése —. s a X. pártkongresszus tiszteletére tett, vagy teendő felajánlásukkal további szép munkasikereket érnek el! Ezután a Minisztertanács elnökhelyettese az egész élelmiszergazdaság, de főképoen a konzervipar eredményeiről, fejlődósérői beszélt. Arról, hogy az utóbbi években mind gyakrabban együtt emiitjük a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart élelmiszergazdaság néven. S ezzel azt a szoros kapcsolatot akarjuk kifejezni, amely e két termelői ág között fennáll, söt tulajdonképpen egyetlen népgazdasági ággá ötvözi őket. A konzervipar ei&tt álló feladatok Beszéde továbbbi részében a konzervipar fejlődéséről szólt. Elmondotta, hogy a felszabadulás után a konzervüzemeknek csak kis hányada volt alkalmas arra, hogy meglevő helyén továbbfejlesztve alapját képezhesse annak az iparágnak, amelynek termelése idén már megközelíti a 700 ezer tonnát. A régi üzemek rekonstrukciója és az új gyárak építése a konzrevipar technikai és technológiai megújulását jelenti: ma már valamennyi gyárunkban, üzemünkben korszerű gépeken folyik a termelés. A konzervipar termelése ebben az évben 14-szer akkora lesz, mint 1950-ben volt. A konzervipar exportjáról szólva elmondotta, hogy az összes termelésnek egyharmadát értékesíti belföldön és kétharmadát külföldön. Ezek az arányok meghatározzák a konzervipar jövendő szerepét, feladatait is. Majd így folytatta: — Az a tény, hogy öszszes konzervtermelésünkben a belföldi fogyasztás részaránya alacsony, s különösen alacsony az egy főre jutó tartósított zöldség- és gyümölcsféleségek fogyasztása: azt mutatja, hogy a hazai fogyasztás növelésében még jelentős lehetőségek rejlenek. Az export aránya pedig egyben azt is jelzi, hogy a konzerviparnak nagy feladatai vannak a már megszerzett piacokon az értékesítés növelése érdekében és új piacokat is kell szereznie. Mindezek meghatározzák a zöldség és a gyümölcs termesztésének és feldolgozásának a fejlesztési igényeit is. — Az élelmiszergazdaság távlati fejlesztési elképzeléseiben fontos célként szerepel a zöldség- és gyümölcstermelés továbbbi mennyiségi növelése és emellett igen jelentős minőségi javítása. Az öntözés, a tápanyag-visszapótlás, valamint a zöldségtermesztési technika fejlődése következtében a hozamok lényegesen megemelkednek. Az elkövetkező időben a termelés mennyiségi növekedésének 90 szazaiékát a hozamok növelésével akarjuk elérni. A gyümölcstermelés — számítások szerint — a következő 15 évben 40 százalékkal nö úgy. hogy a gyümölcstermőterületet alig növelik. — A hazai élelmiszerfogyasztás kulturáltsága, az exportfeladatok teljesítése állandóan javuló minőségű termelést igényel: ennek következtében a konzerviparnak továbbra is elsőrendű feladata a gyártmányfejlesztés. Olyan tartósított termékeket kell előállítani, amelyek idehaza és külföldön is a korszerű táplálkozás iránt támasztott biológiai igényeket kielégítik. Az igények jobb kielégítése Az élelmiszeripar versenyképességének fokozásáról szólva hangsúlyozta Fehér Lajos, hogy mindenekelőtt javítani kell a minőséget, a csomagolást, bővíteni a választékot és emelni kell a termelés gazdaságosságát. Elsőrendű célunknak kell tekintenünk a technikai, technológiai színvonal emelését. A műszaki színvonal fejlesztése, a vertikum teljessége megköveteli — adott lehetőségeink között — a szállítás, a korszerű áruértékesítés anyagi-műszaki feíté- Beszédét így folytatta: szervezete szerint tröszti érdekében feltétlenül célteleinek fokozatos megterem- — Az új technológiák kö- vállalatból önálló vállalatot szerűnek látszik, tését is. Ilyen például a hü- zött megemlítem a tartósítás kell szervezni. Eddigi tatőlánc, a korszerű üzlethá- különböző új formáit, s az pasztalataink alapján is oklózat. a konténeres szállítás igényeknek megfelelően már vetlenül figyelembe kell stb. Mivel minden területen, nálunk is meghonosodott, de venni, hogy a gazdaságos szervezeti korszerűsítés ütesöf a legtöbb terméknél és kellő mértékben még ki nem feldolgozó tevékenységhez mét ezekben az ágazatokban technológiánál nem lehet ha- fejlődött gyártási módszere- szükség van a termeloeszzailag nyomon követni a ket. A szárított gyümölcsök- kozok bizonyos gyorsan fejlődő igényeket és re és zöldségekre, levespo- koncentraciojara. eredményeket: egyre fokozó- rokra. ételízesítőkre, tejpo- mégis bizonyos, hogy a je- . ... dó jelentősége van — kü- rokra és kondenzált tejre, fö- lenlegi egy iparag egyenlő gerol elvi döntést hozunk, a lönösen a zöldség- és bo- ként pedig az eredeti aromát fgy vallalattal, vagy egy mai cenralizált szervezetben gyós gyümölcsök esetében — megőrző gyümölcs- és zöld- tröszttel rendszer nem a licenszek újfajták és ese- ség porokra, liofilizált ter- ™nd'g helyes. Az tehát a tenként a hozzájuk szükséges mékekre stb. gondolok. konkrétan termesztési, illetve feldolgo- Emellett törekednünk kell meghatározzuk mely iparagzási technológiák, receptxtrák standard márkák és minősé- decentralizálást megvásárlásának. Ez módot gek kialakítására, s a meg- ^ ^ , ^ V<m mer" szervezeti korszerűsítéssel nyújthat olvan nemzetközi bizható minőséget megalapo- te™en *?em kapcsolatban azt a tapaszta együttműködések létrehozá- zó egyéb, főleg növényi és * k™' *tot .^reztuk, hogy • sára, amelyeknek az igé- állategészségügyi feltetelek Cs^ét7s elZ^t fJ/£ tr~ me?Valosítassal nyeknek jobban megfelelő megteremtésére. a° tkekedve hoL az8 álta" fajták, technológiák elter- — Mindez gyakorlatilag ™ "e™ve! nogy fz alla; — Vitába szállnék itt az- N zal az egyes helyeken hangoztatott nézettel, hogy a húzzuk minél jobban szét. mértékű Megítélésem szerint ez veAnnyi szélyes lenne. Ha a szervezeti korszerűsítés szükségessé— fokozatos átállás esetén a téma mindaddig napirenden lesz, amig a folyamat teljesen he nem fejeződött. Minden eddig végrehajtott hogy a nem szabad késlekedni. — A második kategóriába jesztése mellett új piacok azt jelenti, hogy tartósító mi feldolgozo üzemek kellő az°kat a vállalatokat sorol megszerzését, a meglevők iparunknak, kiváltképp a onallosagra tegyenek szert. -—'«„.—— szélesítését és a hazai igé- konzerviparnak határozottan Szakértői velemenyekre hatjuk, amelyeknek centralizált szervezete szintén binyek jobb kielégitését eredményezheti. lődnie. Szükséges a szervezeti korszerűsítés intenzív irányában kell fej- "falva mondotta hogy a de- zonyos gatakat állit a kivá—. - • natos vertikális kapcsolatok kialakításának útjába, de — valamennyi tényezőt mérletermelése és Sclve — a jelenlegi szervezet megváltoztatása csak látszik centralizációtól elsősorban azokban az ágazatokban várhatunk eredményt, ahol a nyersanyag feldolgozása rendszeres napi kapcsolatot tesz szükségessé későbbi időpontban a termelök és feldolgozók célszerűnek. Üzleti körökben „néma lizálni. szervezetét módosíta- között és ahol éppen ezért eladónak": a termelő és a ni akkor, amikor világszerte a jelenlegi immár túlhalafogyasztó közötti kapcsolat — es nem ok nélkül -ossz- dott szervezeti formában a egyik legfontosabb tényező- pontosítási törekvések je- leginkább ütköznek ki a jének tekintik a csomago- lentkeznek. kooperációk magasabb for— A harmadik kategóriába pedig azok a vállalatok tartoznak, amelyeknek decentralizálása közgazdaságilag nem indokolt. Ezeknél lást. Ennek fejlesztése, rek- — A kérdés ilyen értei- máinak kialakulását fékező vaGV az állami monopólium lámhatásának fokozása szin- mü felvetese — nezetem tenyezok. tén elengedhetetlen a piaci szerint — nem teljesen he- Ezután így folytatta: versenyben való sikeres lyes. Különbséget kell ten- — a decentralizálás szükhelytálláshoz. A csomagolási ni ugyanis koncentráció es ségességét és végrehajtásatechnika gyorsütemű fejlő- centralizáció között. A ma- nak célszerűségét illetően a dése világtendenciának te- gyar élelmiszeripar centrali- vállalatok körét — nagy vokinthető Ma már a termék zált iranyítása akkor való- nalakban — három csoportkelendőségének megítélésénél sült meg. amikor az érintett ra lehet osztani: az a mérce, hogy külső meg- iparágak jelentós reszében a — Az első csoportba azofenntartása teszi szükségtelenné az átszervezést, vagy pedig jellegük nem tipikusan országos, s emellett kellő önállósággal rendelkező telephelyeik vannak. — Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a második és harmadik kategóriákba sorolt vállalatoknál jelenésével alkalmas-e a termelőerők koncentráltsá- kat sorolnám, amelyeknek ™ piaiatoknál is J 1 aránvlae evnrs megfelelő előkészítő munkát kell vegezni a vertikális piacon kialakult igények ki- gának alacsony foka ezt még aránylag gyors átszervezése " ... . , : inHnL-Al + Q A r, olViotorrielégitésére. Ehhez pedig min denekelőtt megfelelő, kor szerű csomagoló alapanyagok szükségesek (műanyagok. mélynyomású papírcímkék. dobozok stb.). Ennek érdekében szőném indokolta. Az elhatározásban az a — helytelennek bizonyult - felfogás játszott ^alakításának szerepet, hogy a centralizált irányítással talán szintén biztosítani lehet a termelőerők hiányzó koncentrációa vertikális együttműködés együttműködés kialakítása, elősegítése erősítése érdekében. Versenytárs és partner Ezután Fehér Lajos arról termelés helyén maga végzi beszélt, hogy a nagyipari el. rnsabbra kellene fogni az jának előnyeit. Nyilvánvaló, élelmü^ripar és az ellátásá- hogy ezen az uton nem lehe- op™, W * el. hoz kapcsolódó más ipar- tett elerm a célt Az előbb. izmosodó ~ Csupán néhány oIyan agak együttműködését is. e fogasbol^tatadulva k«d- ^rdést kívántam megvilá^ndoloritrel7s7rban az i^eT olyan inakban jelentkezett ^T-mőndotte S ónozott lemezgyártás, hul- is nagy, sőt túlságosan nagy ^TÍZmSipart l^ldol'- SÜ1 amelyek az élelmi" lámpapir- és kartongyártás, kapac.tasu üzemeket eletre- tevékenlséae A mező ' ' " ' öblösüveg és palackgyártás, hivni, amelyekben ez - L^asági nXüzemek féliv mj.ocimkegyartás erőteljesebb mint ismeretes - nehezse- esS? feSnzntt i dését és közeljövőjét érzé fejlesztésére geket idézett elő. mint pél- ?feldolgozott al- keltetik s ezért _ úgv vé_ ^tz élelmiszergazdaság idő- dául a sütő-, vagy a tejipar- >^plomba x _ Cselről érdek^hetik szerű szervezeti probléma.- ten A koncentrált iparx val- K To^tlsa, Serffál Önöket. A hogyan továbbiról szólva arról beszélt, hogy lalatok — ez az igazsag - zjsa tehát szervi része = sze,es Problémakörét természer-gazdaság, elsősorban az élelmiszeripar eddigi fejlőmezőgazdasági termelésnek. Hangsúlyozta Fehér Lajos, hogy jelentősen előmozdíthatja a termelő munkát a miért van szükség E»Z úgvne- nem mindenkor a gazdasági vezett vertikális kooperációk célszerűség követelmén íjéikialakítására, tehát az élei- nek megfelelően alakultak miszergazdaság különböző ki. Ezzel a helyzettel azonegvmáshoz kapcsolódó ága- ban — mint örökséggel — zata közötti szorosabb reálisan számolnunk kell. együttműködés kialakítására. — Fehér Lajos hangsú- uiiui Hogyan lehet az együttmű- lyozta hogy nem szabad el- amelvnek révén a mezögaz_ ss^™^ ksvb&K -r,k„ —— feltétele s hangsúlyozta: szetesen nem merítettem ki. Bizonyos vagyok azonban benne, hogy mind önök, mind az élelmiszer-gazdaság együttműködésben kifejtett előfeldolgozói tevékenység, őgaza Nem áll valamiféle olyan uasas' l(*rmelou™ a készkövetelmény, hogy minden termék-előállítás egyes beveA vertikális együttműködés elengedhetetlen követelménye annak, hogy az élelmiszergazdaság gazdasági hatékonysága javuljon s ennek révén fokozódjék versenyképessége mind a bel-, mind a külföldi piacokon. A mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása megteremtette a vertikális kapcsolatok kialakításának egyik feltételét. Adottak az együttműködő partnerek, az azonos profilú élelmiszerfeldolgozó üzemek is. Ezeknek jelenlegi jogi és gazdasági helyzete azonban hátráltatja a kívánatos vertikumok kialakítását. Ehhez a feldolgozó üzemek nagyobb önállóságára lenne szükség, arra, hogy saját kockázatukra meghozhassák legcélszerűbb vállalati döntéseiket. — Ez pedig az élelmiszeripar több ágazatában bizonyos decentralizációt tesz szükségessé. Csakis így lehet megteremteni a nyersanyagtermelő és feldolgozó gazdaságok és vállalatok közös anyagi érdekeltségen alapuló vertikális együttműködését. Nyilvánvaló, hogy ebben a vertikumban a feldolgozó iparnak igen tekintélyes feladat jut! — A cél megjelölésével együtt azonban arra is rá kell mutatnunk, hogy sokak által vitatott kérdés: vajon helyes-e az erősen koncentrált élelmiszeripart decentramezőgazdasági üzemekkel mAs ízületein dolgozó szakemberek sok alkotó gondolattal járulnak hozzá ezután is a rendkívül fontos népgazdasági ágazat fejlesztéséhez — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Fehér gyáregységből vagy jelenlegi zető munkafolyamatait a Lajos. Kitüntették a hangszergyárat és a köolajfúrási üzemet A Szegedi Hangszergyár tavalyi jó munkájával elnyerte a Kiváló vállalat címet. Ebből az alkalomból j tegnap délután a gyár üzemcsarnokában ünnepséget rendeztek, amelyen megjelent dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. A gyár a tervezett 8,5 ! milliós termeléssel szemben 1969-ben 10 millió forint értékű hangszert készített, amelyből több ezer került külföldre. Exportáltak hangszereket az USA-ba, Angliába és az NSZK-ba. a gyár nyeresége meghaladta a másfél millió forintot. Az ünnepségen a Szeged m. j. városi tanács nevében dr. Varga Dezső nyújtotta át a Kiváló vállalat cím, elnyerését tanúsító oklevelet Kispál Jenőnek és gratulált a szép sikerhez. Hárman kaptak Kivál dolgozó kitüntetést s a munka élenjárói között 25 ezer forint pénzjutalmat osztottak ki. A szegedi szénhidrogénmező megismerésében, a kutatómunkában évről évre kimagasló eredményeket ér el a Nagy-alföldi Kőolajkutató és Feltáró Üzem szegedi üzemegysége. Tavaly a tervezett 165 ezer méter helyett 184 ezer 800 méternyit fúrtak, s ehhez 471 rétegvizsgálatot végeztek el. A termelő vállalatnak 63 kutat adtak át. A kiváló eredményekkel az NJÍFVÜ elnyerte a Kiváló vállalat címet, szegedi üzemegysége pedig az Élüzem címet. Tegnap este a Tisza Szállóban ebből az alkalomból ünnepséget tartottak, amelyen megjelent dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára és Berta István, a megyei pártbizottság munkatársa, akik köszöntötték a dolgozókat. Az Élüzem cím elnyerését tanúsító oklevelet Győri Gyula, az NKFVÜ igazgatóhelyettese nyújtotta át, az Alföldi Olajipari Pártbizottság nevében Rumpf Pál, az olajipari pártbizottság titkára gratulált az olajbányászoknak. Az ünnepségen Hingl József üzemvezető a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta meg. ötvennyolcan a Kiváló Dolgozó kitüntetést vehették át, a munka élen járóinak 250 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét. SZERDA, 1970. ÁPRILIS 29. DÉLMAGYARORSZÁG