Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

Sikerek és teendők az élelmiszer-gazdaságban Fehér Lajos elvtárs beszéde a Konzervgyárban (Folytatás az 1. oldalról.) kéknél történő alkalmazásá­ra is. — A műszaki fejlesztés és a jó üzemszervezés eredmé­nyeképpen a múlt évben 7,7 százalékkal nőtt vállalatuk termelékenysége. Ez a tény azért érdemel különös fi­gyelmet, mert éppen tavaly vezették be a gyárban a 44 órás munkahetet. Az üzem kollektívája méltán lehet büszke eredményeire, s azo­kat követendő példaként ál­lithatjuk az egész konzerv­ipar, sőt az egész élelmiszer­ipar dolgozói elé. Jő együttműködés a mezőgazdasági üzemekkei Ezután a Minisztertanács elnökhelyettese arról beszélt, hogy már az elmúlt években is példás volt a Szegedi Konzervgyár kapcsolata a mezőgazdasági üzemekkel. Ez azért örvendetes, mert a mezőgazdasági termelőszek­torok és a feldolgozó ágaza­tok jó együttműködésének az élelmiszeriparban különös fontossága van. Két évvel ezelőtt a mezőgazdasági üze­mek 1120 tonna elöfeldolgo­zott árut szállítottak a Sze­gedi Konzervgyár részére, s ez tavaly 2380 tonnára, vagyis kétszeresére nőtt. A mező­gazdasági üzemekkel kiala­kított szoros együttműködést jól példázza az, hogy a gyár által elsőként alkalma­zott korszerű kísérleti gépe­ket — a paprikacsumázókat, szilvafelezö berendezéseket — termelőszövetkezetekben üzemeltették. Majd így foly­tatta: — Helyesen ismerték fel a vállalatnál, hogy az embe­rekről való gondoskodás mu­laszthatatlan feladat. A ko­rábban is kielégítő munka­védelmi helyzet az ipari át­lagnál nagyobb mértékben javul, alakulása igen ked­vezőnek mondható. A dolgo­zók munka- és életkörülmé­nyein, lakáshelyzetén is ja­vítani igyekeztek. — A gyár célkitűzéseinek valóraváltásáért 64 szocialis­ta címért küzdő brigád több, mint 700 tagja versenyzett és szárnyalta túl eddigi ered­ményeit. A legjobbak közül is kiemelkedett Széli Imré­né, Békési Lajosné, Longa Józsefné és Szőke Béláné, akik megérdemelten vették át a negyedszázados jubile­um alkalmából magas kitün­tetéseket, az Állami Dijat. Engedjék meg, hogy ez al­kalommal is legmelegebben gratuláljak mind a négyük­nek, valamennyi szocialista brigádnak és kívánjak to­vábbi kimagasló egyéni és brigádteljesítményeket ter­melő munkájukban. A továbbiakban hangsú­lyozta Fehér Lajos: biztos vagyok benne, hogy önök, a Szegedi Konzervgyár dolgo­zói is csatlakoznak majd a most kibontakozó a kong­resszusi szocialista munka­versenyhez — melyet helyes­lően és bátorítóan üdvözölt a Központi Bizottság leg­utóbbi ülése —. s a X. párt­kongresszus tiszteletére tett, vagy teendő felajánlásukkal további szép munkasikereket érnek el! Ezután a Minisztertanács elnökhelyettese az egész élel­miszergazdaság, de főképoen a konzervipar eredményei­ről, fejlődósérői beszélt. Ar­ról, hogy az utóbbi évek­ben mind gyakrabban együtt emiitjük a mezőgazdaságot és az élelmiszeripart élelmi­szergazdaság néven. S ezzel azt a szoros kapcsolatot akarjuk kifejezni, amely e két termelői ág között fenn­áll, söt tulajdonképpen egyetlen népgazdasági ággá ötvözi őket. A konzervipar ei&tt álló feladatok Beszéde továbbbi részében a konzervipar fejlődéséről szólt. Elmondotta, hogy a felszabadulás után a kon­zervüzemeknek csak kis há­nyada volt alkalmas arra, hogy meglevő helyén tovább­fejlesztve alapját képezhesse annak az iparágnak, amely­nek termelése idén már megközelíti a 700 ezer ton­nát. A régi üzemek rekonst­rukciója és az új gyárak építése a konzrevipar tech­nikai és technológiai meg­újulását jelenti: ma már valamennyi gyárunkban, üzemünkben korszerű gépe­ken folyik a termelés. A konzervipar termelése ebben az évben 14-szer akkora lesz, mint 1950-ben volt. A konzervipar exportjáról szólva elmondotta, hogy az összes termelésnek egyhar­madát értékesíti belföldön és kétharmadát külföldön. Ezek az arányok meghatározzák a konzervipar jövendő szere­pét, feladatait is. Majd így folytatta: — Az a tény, hogy ösz­szes konzervtermelésünkben a belföldi fogyasztás rész­aránya alacsony, s különö­sen alacsony az egy főre ju­tó tartósított zöldség- és gyümölcsféleségek fogyasz­tása: azt mutatja, hogy a hazai fogyasztás növelésében még jelentős lehetőségek rejlenek. Az export aránya pedig egyben azt is jelzi, hogy a konzerviparnak nagy feladatai vannak a már meg­szerzett piacokon az értéke­sítés növelése érdekében és új piacokat is kell szereznie. Mindezek meghatározzák a zöldség és a gyümölcs ter­mesztésének és feldolgozásá­nak a fejlesztési igényeit is. — Az élelmiszergazdaság távlati fejlesztési elképzelé­seiben fontos célként szere­pel a zöldség- és gyümölcs­termelés továbbbi mennyi­ségi növelése és emellett igen jelentős minőségi javí­tása. Az öntözés, a táp­anyag-visszapótlás, valamint a zöldségtermesztési techni­ka fejlődése következtében a hozamok lényegesen meg­emelkednek. Az elkövetkező időben a termelés mennyi­ségi növekedésének 90 sza­zaiékát a hozamok növelé­sével akarjuk elérni. A gyü­mölcstermelés — számítások szerint — a következő 15 évben 40 százalékkal nö úgy. hogy a gyümölcstermő­területet alig növelik. — A hazai élelmiszerfo­gyasztás kulturáltsága, az exportfeladatok teljesítése állandóan javuló minőségű termelést igényel: ennek következtében a konzerv­iparnak továbbra is elsőren­dű feladata a gyártmány­fejlesztés. Olyan tartósított termékeket kell előállítani, amelyek idehaza és külföl­dön is a korszerű táplálko­zás iránt támasztott bioló­giai igényeket kielégítik. Az igények jobb kielégítése Az élelmiszeripar verseny­képességének fokozásáról szólva hangsúlyozta Fehér Lajos, hogy mindenekelőtt javítani kell a minőséget, a csomagolást, bővíteni a vá­lasztékot és emelni kell a termelés gazdaságosságát. Elsőrendű célunknak kell te­kintenünk a technikai, tech­nológiai színvonal emelé­sét. A műszaki színvonal fejlesztése, a vertikum tel­jessége megköveteli — adott lehetőségeink között — a szállítás, a korszerű áruérté­kesítés anyagi-műszaki feíté- Beszédét így folytatta: szervezete szerint tröszti érdekében feltétlenül cél­teleinek fokozatos megterem- — Az új technológiák kö- vállalatból önálló vállalatot szerűnek látszik, tését is. Ilyen például a hü- zött megemlítem a tartósítás kell szervezni. Eddigi ta­tőlánc, a korszerű üzlethá- különböző új formáit, s az pasztalataink alapján is ok­lózat. a konténeres szállítás igényeknek megfelelően már vetlenül figyelembe kell stb. Mivel minden területen, nálunk is meghonosodott, de venni, hogy a gazdaságos szervezeti korszerűsítés üte­söf a legtöbb terméknél és kellő mértékben még ki nem feldolgozó tevékenységhez mét ezekben az ágazatokban technológiánál nem lehet ha- fejlődött gyártási módszere- szükség van a termeloesz­zailag nyomon követni a ket. A szárított gyümölcsök- kozok bizonyos gyorsan fejlődő igényeket és re és zöldségekre, levespo- koncentraciojara. eredményeket: egyre fokozó- rokra. ételízesítőkre, tejpo- mégis bizonyos, hogy a je- . ... dó jelentősége van — kü- rokra és kondenzált tejre, fö- lenlegi egy iparag egyenlő gerol elvi döntést hozunk, a lönösen a zöldség- és bo- ként pedig az eredeti aromát fgy vallalattal, vagy egy mai cenralizált szervezetben gyós gyümölcsök esetében — megőrző gyümölcs- és zöld- tröszttel rendszer nem a licenszek újfajták és ese- ség porokra, liofilizált ter- ™nd'g helyes. Az tehát a tenként a hozzájuk szükséges mékekre stb. gondolok. konkrétan termesztési, illetve feldolgo- Emellett törekednünk kell meghatározzuk mely iparag­zási technológiák, receptxtrák standard márkák és minősé- decentralizálást megvásárlásának. Ez módot gek kialakítására, s a meg- ^ ^ , ^ V<m mer" szervezeti korszerűsítéssel nyújthat olvan nemzetközi bizható minőséget megalapo- te™en *?em kapcsolatban azt a tapaszta együttműködések létrehozá- zó egyéb, főleg növényi és * k™' *tot .^reztuk, hogy • sára, amelyeknek az igé- állategészségügyi feltetelek Cs^ét7s elZ^t fJ/£ tr~ me?Valosítassal nyeknek jobban megfelelő megteremtésére. a° tkekedve hoL az8 álta" fajták, technológiák elter- — Mindez gyakorlatilag ™ "e™ve! nogy fz alla; — Vitába szállnék itt az- N zal az egyes helyeken han­goztatott nézettel, hogy a húzzuk minél jobban szét. mértékű Megítélésem szerint ez ve­Annyi szélyes lenne. Ha a szerveze­ti korszerűsítés szükségessé­— fokozatos átállás esetén a téma mindaddig napiren­den lesz, amig a folyamat teljesen he nem fejeződött. Minden eddig végrehajtott hogy a nem szabad késlekedni. — A második kategóriába jesztése mellett új piacok azt jelenti, hogy tartósító mi feldolgozo üzemek kellő az°kat a vállalatokat sorol megszerzését, a meglevők iparunknak, kiváltképp a onallosagra tegyenek szert. -—'«„.—— szélesítését és a hazai igé- konzerviparnak határozottan Szakértői velemenyekre hatjuk, amelyeknek centra­lizált szervezete szintén bi­nyek jobb kielégitését ered­ményezheti. lődnie. Szükséges a szervezeti korszerűsítés intenzív irányában kell fej- "falva mondotta hogy a de- zonyos gatakat állit a kivá­—. - • natos vertikális kapcsolatok kialakításának útjába, de — valamennyi tényezőt mérle­termelése és Sclve — a jelenlegi szerve­zet megváltoztatása csak látszik centralizációtól elsősorban azokban az ágazatokban várhatunk eredményt, ahol a nyersanyag feldolgozása rendszeres napi kapcsolatot tesz szükségessé későbbi időpontban a termelök és feldolgozók célszerűnek. Üzleti körökben „néma lizálni. szervezetét módosíta- között és ahol éppen ezért eladónak": a termelő és a ni akkor, amikor világszerte a jelenlegi immár túlhala­fogyasztó közötti kapcsolat — es nem ok nélkül -ossz- dott szervezeti formában a egyik legfontosabb tényező- pontosítási törekvések je- leginkább ütköznek ki a jének tekintik a csomago- lentkeznek. kooperációk magasabb for­— A harmadik kategóriá­ba pedig azok a vállalatok tartoznak, amelyeknek de­centralizálása közgazdasági­lag nem indokolt. Ezeknél lást. Ennek fejlesztése, rek- — A kérdés ilyen értei- máinak kialakulását fékező vaGV az állami monopólium lámhatásának fokozása szin- mü felvetese — nezetem tenyezok. tén elengedhetetlen a piaci szerint — nem teljesen he- Ezután így folytatta: versenyben való sikeres lyes. Különbséget kell ten- — a decentralizálás szük­helytálláshoz. A csomagolási ni ugyanis koncentráció es ségességét és végrehajtása­technika gyorsütemű fejlő- centralizáció között. A ma- nak célszerűségét illetően a dése világtendenciának te- gyar élelmiszeripar centrali- vállalatok körét — nagy vo­kinthető Ma már a termék zált iranyítása akkor való- nalakban — három csoport­kelendőségének megítélésénél sült meg. amikor az érintett ra lehet osztani: az a mérce, hogy külső meg- iparágak jelentós reszében a — Az első csoportba azo­fenntartása teszi szükségte­lenné az átszervezést, vagy pedig jellegük nem tipiku­san országos, s emellett kellő önállósággal rendelkező te­lephelyeik vannak. — Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy a máso­dik és harmadik kategóriák­ba sorolt vállalatoknál jelenésével alkalmas-e a termelőerők koncentráltsá- kat sorolnám, amelyeknek ™ piaiatoknál is J 1 aránvlae evnrs megfelelő előkészítő munkát kell vegezni a vertikális piacon kialakult igények ki- gának alacsony foka ezt még aránylag gyors átszervezése " ... . , : inHnL-Al + Q A r, olViotorri­elégitésére. Ehhez pedig min denekelőtt megfelelő, kor szerű csomagoló alapanya­gok szükségesek (műanya­gok. mélynyomású papír­címkék. dobozok stb.). Ennek érdekében sző­ném indokolta. Az elhatáro­zásban az a — helytelennek bizonyult - felfogás játszott ^alakításának szerepet, hogy a centralizált irányítással talán szintén biztosítani lehet a termelő­erők hiányzó koncentráció­a vertikális együttműködés együttműködés kialakítása, elősegítése erősítése érdekében. Versenytárs és partner Ezután Fehér Lajos arról termelés helyén maga végzi beszélt, hogy a nagyipari el. rnsabbra kellene fogni az jának előnyeit. Nyilvánvaló, élelmü^ripar és az ellátásá- hogy ezen az uton nem lehe- op™, W * el. hoz kapcsolódó más ipar- tett elerm a célt Az előbb. izmosodó ~ Csupán néhány oIyan agak együttműködését is. e fogasbol^tatadulva k«d- ^rdést kívántam megvilá­^ndoloritrel7s7rban az i^eT olyan inakban jelentkezett ^T-mőndotte S ónozott lemezgyártás, hul- is nagy, sőt túlságosan nagy ^TÍZmSipart l^ldol'- SÜ1 amelyek az élelmi" lámpapir- és kartongyártás, kapac.tasu üzemeket eletre- tevékenlséae A mező ' ' " ' öblösüveg és palackgyártás, hivni, amelyekben ez - L^asági nXüzemek féliv mj.o­cimkegyartás erőteljesebb mint ismeretes - nehezse- esS? feSnzntt i dését és közeljövőjét érzé fejlesztésére geket idézett elő. mint pél- ?feldolgozott al- keltetik s ezért _ úgv vé_ ^tz élelmiszergazdaság idő- dául a sütő-, vagy a tejipar- >^plomba x _ Cselről érdek^hetik szerű szervezeti probléma.- ten A koncentrált iparx val- K To^tlsa, Serffál Önöket. A hogyan további­ról szólva arról beszélt, hogy lalatok — ez az igazsag - zjsa tehát szervi része = sze,es Problémakörét termé­szer-gazdaság, elsősorban az élelmiszeripar eddigi fejlő­mezőgazdasági termelésnek. Hangsúlyozta Fehér Lajos, hogy jelentősen előmozdít­hatja a termelő munkát a miért van szükség E»Z úgvne- nem mindenkor a gazdasági vezett vertikális kooperációk célszerűség követelmén íjéi­kialakítására, tehát az élei- nek megfelelően alakultak miszergazdaság különböző ki. Ezzel a helyzettel azon­egvmáshoz kapcsolódó ága- ban — mint örökséggel — zata közötti szorosabb reálisan számolnunk kell. együttműködés kialakítására. — Fehér Lajos hangsú- uiiui Hogyan lehet az együttmű- lyozta hogy nem szabad el- amelvnek révén a mezögaz_ ss^™^ ksvb&K -r,k„ —— feltétele s hangsúlyozta: szetesen nem merítettem ki. Bizonyos vagyok azonban benne, hogy mind önök, mind az élelmiszer-gazdaság együttműködésben kifejtett előfeldolgozói tevékenység, őgaz­a Nem áll valamiféle olyan uasas' l(*rmelou™ a kész­követelmény, hogy minden termék-előállítás egyes beve­A vertikális együttmű­ködés elengedhetetlen köve­telménye annak, hogy az élelmiszergazdaság gazdasá­gi hatékonysága javuljon s ennek révén fokozódjék ver­senyképessége mind a bel-, mind a külföldi piacokon. A mezőgazdasági nagyüzemek létrehozása megteremtette a vertikális kapcsolatok kiala­kításának egyik feltételét. Adottak az együttműködő partnerek, az azonos profilú élelmiszerfeldolgozó üzemek is. Ezeknek jelenlegi jogi és gazdasági helyzete azonban hátráltatja a kívánatos verti­kumok kialakítását. Ehhez a feldolgozó üzemek na­gyobb önállóságára lenne szükség, arra, hogy saját kockázatukra meghozhassák legcélszerűbb vállalati dön­téseiket. — Ez pedig az élelmiszer­ipar több ágazatában bizo­nyos decentralizációt tesz szükségessé. Csakis így le­het megteremteni a nyers­anyagtermelő és feldolgozó gazdaságok és vállalatok kö­zös anyagi érdekeltségen alapuló vertikális együttmű­ködését. Nyilvánvaló, hogy ebben a vertikumban a fel­dolgozó iparnak igen tekin­télyes feladat jut! — A cél megjelölésével együtt azonban arra is rá kell mutatnunk, hogy sokak által vitatott kérdés: vajon helyes-e az erősen koncent­rált élelmiszeripart decentra­mezőgazdasági üzemekkel mAs ízületein dolgozó szak­emberek sok alkotó gondo­lattal járulnak hozzá ezután is a rendkívül fontos nép­gazdasági ágazat fejlesztésé­hez — fejezte be nagy taps­sal fogadott beszédét Fehér gyáregységből vagy jelenlegi zető munkafolyamatait a Lajos. Kitüntették a hangszergyárat és a köolajfúrási üzemet A Szegedi Hangszergyár tavalyi jó munkájával el­nyerte a Kiváló vállalat cí­met. Ebből az alkalomból j tegnap délután a gyár üzem­csarnokában ünnepséget ren­deztek, amelyen megjelent dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára is. A gyár a tervezett 8,5 ! milliós termeléssel szemben 1969-ben 10 millió forint ér­tékű hangszert készített, amelyből több ezer került külföldre. Exportáltak hang­szereket az USA-ba, Angliá­ba és az NSZK-ba. a gyár nyeresége meghaladta a más­fél millió forintot. Az ünnepségen a Szeged m. j. városi tanács nevében dr. Varga Dezső nyújtotta át a Kiváló vállalat cím, elnye­rését tanúsító oklevelet Kis­pál Jenőnek és gratulált a szép sikerhez. Hárman kap­tak Kivál dolgozó kitünte­tést s a munka élenjárói kö­zött 25 ezer forint pénzju­talmat osztottak ki. A szegedi szénhidrogén­mező megismerésében, a ku­tatómunkában évről évre ki­magasló eredményeket ér el a Nagy-alföldi Kőolajkutató és Feltáró Üzem szegedi üzemegysége. Tavaly a ter­vezett 165 ezer méter he­lyett 184 ezer 800 méter­nyit fúrtak, s ehhez 471 ré­tegvizsgálatot végeztek el. A termelő vállalatnak 63 kutat adtak át. A kiváló eredmé­nyekkel az NJÍFVÜ elnyer­te a Kiváló vállalat címet, szegedi üzemegysége pedig az Élüzem címet. Tegnap este a Tisza Szál­lóban ebből az alkalomból ünnepséget tartottak, ame­lyen megjelent dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára és Berta István, a megyei pártbizottság munkatársa, akik köszöntötték a dolgo­zókat. Az Élüzem cím el­nyerését tanúsító oklevelet Győri Gyula, az NKFVÜ igazgatóhelyettese nyújtotta át, az Alföldi Olajipari Pártbizottság nevében Rumpf Pál, az olajipari pártbizottság titkára gratu­lált az olajbányászoknak. Az ünnepségen Hingl József üzemvezető a Nehézipar Ki­váló Dolgozója kitüntetést kapta meg. ötvennyolcan a Kiváló Dolgozó kitüntetést vehették át, a munka élen járóinak 250 ezer forint pénzjutalmat osztottak szét. SZERDA, 1970. ÁPRILIS 29. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents