Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-29 / 99. szám

Fémek az abszolút nulla foknál Egy szovjet tudóscsoport kísérleteket folytat annak megállapítására, hogyan viselkednek bizonyos fémek az abszolút nulla fokot megközelítő hőmérsékleten. A kísérletek máris érdekes eredményekkel jártak. Kiderült például, hogy Igen alacsony hőmérséklet esetén ar. alumínium, a réz, a nikkel a fém károsodása nélkUl deformálódhat akkor is, ha többszörösére nyújtják, mint a szokásos hőmérséklet esetén. Sőt. ml több, igen alacsony hőmérséklet mellett szilárdságuk az elméleti érteket megközelítő mértekben növekszik. A nyert adatokból meglehetősen váratlan következtetés ered. A fémek e csoportjára nem érvényes az a közmondás, hogy „addig üsd u vasat, amíg forró". Ezeket a fémeket szilárdságuk fokozására nagyon alacsony hőmérsékleten kell megmunkálni. A kísérletek során másra ls fény derült. A tiszta fémek, amelyeknek közönséges hőmérséklet eseten az ötvözetekhez képest alacsony a szilárdságuk, Igen alacsony hőmérséklet eselén jóval szilárdabbakká válnak, mint az Ilyen fémek alapJan előállított ötvözetek. Több az otthoni, mint a munkahelyi balesel Az utóbbi években roha- villanytól, a háztartási gé- döntő oka a növekvő számú mcisan nő az otthonokban, a péktől; forrázás vízzel, gőz- otthoni baleseteknek. A vilházturtasokban előforduló tel, étellel; sebesülés, sérü- lamos áramnak, mint háztarbalesetek száma. A statlsztl- lés ütéstől, eséstől, vágástól, tást balesetforrasnak a vekuban hosszú Időn át a mun- tárgyak esésétől. Sok bajt szélyességevel, úgy látszik, kahelyl balesetek álltuk az okoz a gáz ls, lovábbá egyes valóban egyre Inkább száélen, a közlekedésiek a má- maró-, mérgező- es robbanó- molnt kell. A 60-as évek kösodik, az otthoniak, háztar- anyagok gondatlan haszna- zepére fejeződött be a faltáslak pedig a harmadik he- lata. Nem ritkán idéz elő la- vak villamosítana, s az áram lyen. 1963-ban 19 ezer. 1965- kástüzet, lúlyos égést sérülé- térhódítása szinte együttjárt ben 33 ezer, 1967-ben 47 ezer seket a bekapcsolva felejtett az elektromos gépek terjedévolt az összes otthoni bal- vlllanyvasaló, a főzőlap vagy sével. Ma már minden mécsetek száma és 1969-ben e hősugárzó. Jellegzetesen sodlk háztartásban van momár az Imént említett sor- otthoni baleset például a há- tógép és tv, minden negverend is megváltozott, össze- zlmunJu közben a szálban dlkben hűtőgép és porszísen 62 ezer balesettel a köz- tartott tú. szög vagy gomb vó is. lekedés került az első hely- lenyelése. Más vélemények szerint az re, a 61 ezer otthoni, ház- Eges. forrázás következte- ilyen arányú növekedés nemtartási baleset a második he- ben 1068-ban összesen 2427- miképp sem indokolt, ám a lyet foglalja el, g a munka- en megserültek, 44-en meg- kisebb serülesekkel járó utthelyek 60 ezer balesettel a haltak; 1452 Ilyen sérülés es honi balesclek adataiban tuharmadlk helyre szorultak. 22 halálos baleset az ottho- lajdonképpen az elleplezett Az ország mintegy 3 mii- nokban történt. Az elektro- munkahelyi balesetek egvré110 háztartásában az otthoni mos áram 1968-ban 46 halá- sze jelentkezik. Mühelvfőnömunka evente körülbelül 12 los balesetet okozott. 16-ot kök, üzemvezetők anyagilag milliárd munkaórát emeszt a lakásokban. Leesés miatt es erkölcsileg ls érdekeltek, fel. A társadalmi termelés 158 halálos baleset fordult hogy csökkenő számú üzemi évi törvényes munkaidő- elő, a ennek több mint fele, balesetet mutassanak kt, s alapja körülbelül 17 mllll- összesen 80, ugyancsak az ha tehetik, az üzemi erdeArd munkaóra. Amint lát- otthonok falai között tör- keltsegre hivatkozva, rábeható, a házimunka nem sok- tónt. szelik a dolgozókat: a munkai kevesebbet Igényel, s en- A Statisztikai Hivatalban, ka közbeni serüléseket „minek tetemes része a nőkre az SZTK-nál és az Állami nősítsék át" otthon történt hárul a sokat emlegetett má- Biztositónál évről évre ősz- balesetté, sodlk műszakban. Érthető, szesítlk, elemzik a háztar- Valószínű hogv van igazhogy az otthoni balesetet tásl balesetek adatait. Azag- UR ^-kően az érvekben is. többségé a nők gaszto növekedés okairól n/ llyen visszaéléseket köréből kerül kt, de elég ma- megoszlik a szakemberek ve- ^ a gondoMbb üzemi eU gus a gyerekek szama te. leménye. A többség szerint len6rz«, fedhetné fel. Ez , A veszélyforr»Bok pedig: egyfelől az élettempő fel- azonban nem eokat változtat konyhában fürdőszobában, gyoraulaau másfelől a házi- B yaldaágos otthonl. hAztarno i-Bi„>n !/,»»-, iM/ui,, iWnnl-iiMn n udvaron, telken, mosókony- munkára jutő Idő rövldülé- balesetveszélyeken húban. pincében, padlason, se, harmadszor pedig a házlepcsőházban; áramütés a tartási gépek elterjedése a Forgalomkorlátozás a május 1-i felvonulás idején Szegeden a május X-i Szé- Dózsa György utca, Magyar chenyl téri nagygyűlés! fel- Tanácsköztársaság útja, közvonulás következtében dél- úti híd útvonalon jár. Megelőtt fél 10-től néhány he- állóhelye az Anna-forrásnál lyl éB távolsági autóbusz út- és a Móra-parknál. A 13-as, vonala az ünnepség befeje- 14-es, 15-ös és 23-as busz zéséig megváltozik. a Marx tér felé a Lenin A 2-ei é* a 4-es busz a Marx Wnit, Kálvin tér,, Madách tér felé eredeti útvonalan, a Párizsi körút útvonaMarx tér felől a Párlzal kör- 108 közlekedik, megállóhely út, Madách utca, Kálvin tér, « Anna-forrásnál. A Mar* Lenin körút útvonalon köz- t*<" f«'ól az eredeti nyomlekedik. Megállóhely a Kál- vonalon Jár. vin téren. Az 5-ös, 7-ee. S- A távolsági járatok közül as és 12-ea busz mind a «« 1037-es, 3422-es, 3442-es, Marx tér, mind Ojszeged fe- 3445-ös, 3452-es, 3452,'a-s a lé a Magyar Tanácsköztársa- Marx tér felé és a Marx tér aág útja, Dózsa Oyörgy utca, ia a Magyar TanácsArany János utca, Kálvin köztársaság útja, Dózsa tér, Madách utca, Párizst Oyörgy utca. Arany Jánca körút, Marx tér útvonalon utca, Lenin körút, Kálvin Jár. Megálló a Móra-parkban tér, Madách utca, Párlzal és a Kálvin téren. A 6-os körút útvonalon közlekedik, busz a Vár utca, Deák Fe- Megállóhely a Kálvin téren renc utca, Kállai Ödön ut- és a Móra-parknál, cában közlekedik, végállo- A Széchenyi terl nagymása 1a ez utóbbi helyen. A gyűlés után az ünneplő kö10-es busz Ojszeged felé és a zönség Újszegedre vonul át. Nagyállomás felé a Lenin Ezalatt a hidon minden járkörút, Arany János utca, müforgalom szünetel. Jó-e, rossz-e az idei piac? Egy kis összehasonlítás a tavalyival Meg-megújuló viták tárgya gek után idén eddig nin- megfelelő Időjárás kell hozminden tavasszal: emelked- csenek ilyen gondjai. zá. Az eladói, vásárlói kedv tek-e a tavalyi piaci árak- A primőrökkel ugyanaz a megvan, legfeljebb a hely hoz képest az ideiek, több-e helyzet, mint 1969-ben: van kevés néha egy kicsit. De ez az áru, s mit várhatunk ta- retek, saláta, zöldhagyma, az utóbbi már derűs jóslávasz én nyár között a má- de zöldpaprika, uborka In- sokat te Jelezhet: azt a reJU.N1 primőröktől? Hiszen kább csak a boltokban. S van olyan szemléletű vA- valahogy mindig fantasztlsarló te, aki a múlt arany- kusnak tűnik, hogy a nagy ködébe burkolja a tavalyi, kertkultúrújú Szegeden — tavalyelőtti árukat, felhoza- ahogy bolgár vendégek te talt, éa szidja azokat, akik emlegették — nem teremaz elképzeltnél drágábban nek elég gyorsan azok a taményt, hogv a felhozatal nagysága kedvező hatással lesz az árak alakulására. Amiben nem kevés érdeme van annak a versengésnek, amely a boltok és a piac között kialakult. Ebben a veradják árulkat. Pedig, hu vaszl főzelékfélék, amelyek- semyben még nem tudni, kl összevetik a kél tavaszt, akkor olyan hasonlóság mellett, hogy mindkettő későn jött — legfeljebb az Idei keménvebb tél után és váratlanabbul —, sok párhuzamot találnak az Arukat és árukat felsoroló táblázatokon. Az egyetlen nagyobb elté kel hamarosan nagy. Bulgá- lesz a győztes, de a verria feliratú kamionok siet- 8<wven maRán bizonyosan a nek át országutjalnkon. Mennyiségileg mindenesetre jobban meg lehetünk elégedve, mint tavaly. Zsúfoltak a piacok vevőkkel, vásárlókkal. Az utóbblak közül az óvatosabbak azonpiacra nyernek. járók, a vásárlók Veress Miklós Az adatokra figyelemmel érdemes lenne felülvizsgálni a háztartási gépek kezelési utasításait: vajon adnak-e ulég világos, figyelmeztető eligazítani a kevés múszaki ismerettel rendelkező háziasszonyoknak a várható veszélyekről? Evente — helyesen — hatalmas összegeket költünk o munkahelyi ée közlekedési baleseteket megelőző propagandára. Nem kellene-e több figyelmet fordítani a háztartási balesetek megelőzésére te? Elképzelhető lénne például a leggyakoribb balesetveszélyek feltárásával valamiféle oleaó. eligazító „háztartási KRESZ" összeállítása. Hasznos lenne a gyakorlati, szemléltető tanácsadás is nyomtatásban, tv-músorban például az Ismétlődő otthoni munkák praktikus, ügyes megszervezéséhez. veszélymentes elvégzéséhez. A legbiztosabb védekezés persze a kellő körültekintés, gondosság, óvatosság otthon, a közlekedésnél és a munkahelyen is. Sz. 8. SZERETI A MUNKÁJÁT A rést egy nem éppen tavaszi ban már májusra teklnte gyümölcs, az alma mutatja, nek- várják az epret, zöldumelyet tavaly Ilyenkor B— borsót, újburgonyát. Jóslá1R forintért vesztegettek, s amelyet idén szinte utánadobnak a vevőnek négy-öt forint körüli áron. A dióéra már stabilabb: tavaly április utolsó vasárnapján 18— 20 forint volt kilója, most meg 14—18, a mák valamivel drágább. Szóval, ember legven a talpán, aki éltalános összefüggésekre képes felhívni a figyelmet, Az igaz ugyanis, hogy a spenót és sóska Ara — megmagyarázhatatlanul, mert van belőle elég — meg muguaubb, mint tavaly, akar április közepén, de a szintén nagy mennyiségben található gyökér és sárgáié sokba nem lehet bocsátkozni, mert sok minden függ attól, hogy milyen májusunk lesz. A közmondás azt állítja: ha májusban nincs eső — sírhat a kenyérkereső. Ez ma úgy te érvényes, hogy nemcsak az sírhat, aki kenyerét földművelessel keresi, hanem az Is. akinek magas árat szabhat a rossz időjárás te. A májusi eső uranyt ér: 1964-ben 56,3; 1968-ben 87,4; 1966-ban 34,1; 1967-ben 53,5; 1968-ban 35,6 milliméter csapadék hullott abban a hónapban, amelynek küszöbén állunk. Egy kétéves prognózisból nem lehet kiindulni, mégis pa kilója feleannyiba kerül, érdemes megfigyelni, hogy Az Ilyen eltéréseknek, akik ismerik a szegedi piacoeok közgazdaságilag nonszensznek tünő gondolkodásmódját — ha kevés a felhozatal, miért ne növeljem az árat. s ha nagv. akkor minek csökkenteném —, nem tulajdonítanak jelentőséget. De annyit meg kell Jegyezni: nagyon örült minden városi annak, hogy a tavalyi két éve május végén az eper 7—14 forint volt. a zöldborsó 10—14, míg tavaly 8—20, illetve 17—20. Ugyanebben a két évben .az ú.iburgonya között 7—12, Illetve 12—14 volt a különbség, az uborka, zöldpaprika, karalábé, cseresznye ára körülbelül megegyezett. A két évvel ezelőtti árakat visszaálmodni nem jezöldségbcszerzésl nehézsé- lent feltétlentől utópiát, cpak 4 DÉLMAGYFLRORSZAG SZERDA, 1970. ÁPRILIS 29, Minden ember favorizál valam't. Magam sem lehetek kivétel. Borotválkozás közben kénytelen vagyok fizimiskámat óhatatlanul is szembesíteni a fürdőszobai tükrentyúvel, ami tulajdonkeppen a KIK tulajdona, de ahhoz képest elég őszinte. Aztán azt Is eszreveszem, hogy amikor egy-egy rég nem látott (kedves?) ismerőssel összeakadok, az Európa-szerte használatos semlegesnemü kezdőmondatok után uz illető rögvest homlokom fülé pillant... S csupán egy másodperc tört részéig rlngatózhatom abban a tévhitben, hogy tekintetével a babérkoszorút. netán a dicsfényt keresi a fönt említett helven. ugvnnls Ismerősöm, némi homlokréncoléstól kísérve ezt mondja: — Jé, hogy te mennyire őszülsz!... Mondom, mindenki favorizál valamit, Az egyik miniszter akar lenni, a másik középcsatár. Vagy híres sztár, vagy gebines korcsmáros egy olyan helységben, ahol jól fizet a téesz. Olyan ls akad, aki a kékmudarat kergeti, mtg társa megelégedne egy kettőhúszas dlesel-Mercivel. Embere, valamint ambíciója válogatja. Remélem, ezek után kellőképpen sikerült fölcsigáznom kíváncsiságukat, és ennek megfelelően lélegzetvisszafojtva. valamint a tárgyhoz és o körülményekhez méltó izgatottséggul fogadják majd bejelentésemet, amely váluszt ad arra: mit szeretnék én? Költő szeretnék lenni. Kérem, őrizzek meg nyugalmukat (a költők te). Elhatározásomat: meggondoltam, megfontoltam. Úgyannyira, hogy értem-megértem még a megrökönyödésüket is. Igen, tudom, ez a pálya — enyhén szólva — túlzsúfolt. Ahogy mondani szokták: lírai nagyhatalom vagyunk. A hasonlat — mint minden hasonlat — kissé túlzó, de a lényegre Jól rávilágít. A prózai nagyhatalmakat feltehetőleg hadsereglk ereje tette a;zá, amik. A lírai nagyhatalmlság bázisa, aranyfedezete ezek szerint elképzelhetően a költők száma lehet. A nagy méretek világában azonban — ez ls köztudott — az egyed jelentősege szükségszerűen lecsökken, atni szituációnkra vonatkoztatva pontosan anynylt jelent, hogy egy költő Ide vagy oda, nem számit a nagyhatalmi státusz szempontjából. Tehát még abban sem lehetek biztos, hogy — akár csak Urai segédszolgálatos közlegényként Is — szükség lehet rám. Hát akkor miért mégis? Sót. Meg vagyok győződve arról, akad Önök között (kedves olvasók) olyan, aki felteheti a nagy kérdést: — S van-e költői tehetsége, ha mindenáron lírikus akar lenni? Megnyugtathatom: nem hozott zavarba. Először Is: véleményem szerint ahhoz, hogy költő akarjon lenni az ember. nem kell semmiféle tehetség. Az akaráshoz. Másodszor: bármiképpen alakulna Is u helyzet, még mindig ott az eaérüt-lehetőség. hogy érthetetlen költeményeket eszkábálok össze, hagyva kétségek között vergődni a világot: vajon én voltam-e gyengeelméjú, uvagy az emberiség volt az ezesetben megkívánt szintnél egy kissé kevéebé zseniális. (Elvégre nem én voltam az első ée nem én leszek U utolsó, aki a Föld lakóit efféle nyomasztó búntudatú lelkiismereti konfliktusokba kergeti.) Gondolom, eme esztétikai alapozás után most már rövid úton a hón óhajtott lényegre térhetek; tulajdonképpen miért ls akarok én mindenáron költő lenni, amikor a lirén kívül még annyi szép, nemes, hasznos, fölemelő dolog van a világon, de atinyi... Azért kérem, mert a költők nem öregszenek. Az ember életét általában meghatározott biológiai folyamatok irányítják. Az Ifjúság után jön a középkor, aztán a fenyegető öregség, majd végül a teljes fizikai megsemmisülés. Persze csak az átlagembereknél. A hazai költők ugyanis felfedezték az örök fiatalság titkát Az életelixir ezesetben az Irodalomkritika találmánya. (Nem élt hiába — írhatják majd e műfaj sírkövére.) Kritikusaink ugyanis előszeretettel nevezik lírikusainkat fiataloknak — már-már olyan előszeretettel, hogy szinte életkoruktőt is teljesen függetlenülve. Nálunk a tizenhét éves versfaragó éppúgy fiatal költő, mini az a kopaszodó íirikus, akinek családjában a harmadik generáció is kezdi követelni már a maga Jogait, S ahogy számítgatom, ha költő leszek, van még vagv tizenöt-húsz fiatal évem — ami azért nem megvetendő mennyiség, akármilyen mértékegységben (darab, liter, kiló. méter) számítja is az ember. Viszlát. Megyek verset írni. Persze majd miután Micikénél megszereztem az élményeket. Elvégre egy fiatal költő nem írhat csak úgy, a levegőbe.„2 Papp ZoKáa