Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

Ves­és alumínium­gyűjtő hetek A MÉH tröszthöz tartozó vattaiatok tavaly több mint 2.3 milliárd forint értékű hulladékanyagot értékesítet­tek. 600 000 tonnánál több értékes alapanyagot juttat­tak vissza az ipar vérkerin­gésébe. ennek világpiaci ára meghaladja a 31 millió dol­lárt, s ez az összeg 4 millió dollárral több, mint az 1968-ban összegyűjtött hul­ladékanyagoké volt — mon­dotta szombaton a Magyar Sajtó Házában tartott tájé­koztatón dr. Hazai Géza, a MÉH tröszt áruforgalmi igazgatója. A MÉH újabb vas- és alu­míniumgyűjtő heteket szer­vez április 27-től május 30-ig. Ez idő alatt minden 10 kiló vashulladék vagy 1 kiló alumíniumhulladék után a gyűjtők a vételáron kívül egy-egy ajándéksorsjegj-et is kapnak. A sorsolás július 5-én lesz, és 1366 nyere­ménytárgy — köztük 15 tíz­ezer forintos vásárlási utal­vány, 15 külföldi IBUSZ­utazás, 15 Orion tv-készülék és főnyereményként egy Skoda személygépkocsi — jut a szerencses nyertesek- i nek. Díjkioszto ünnepség A KPVDSZ, a SZÖVOSZ, a Belkereskedelmi Minisz­térium és az OKISZ által a felszabadulás jubileuma tisz­teletére rendezett országos kirakatverseny díjkiosztó ünnepségét szombaton tar­tották Budapestért A díja­kat dr. Sághy Vilmos, a bel­kereskedelmi miniszter első helyettese adta át. Korszerű vízgazdálkodás Rendhagyóan csapadékos, sokra ragadtatná magát az belvizes ez a tavasz. Külö- ember, ha nem tudná, hogy nősen itt. szűkebb pátriánk­ban, Szeged környékén és a Délalföldön. Könnyen tülzá­Op art festmény tegyen a város ? A _ városlakó ember jó is- den. hogy szinte minden ut- meg festéssel a szabványos meróse a zebra. Hogy barát- easarkon regulázni kellene méretre. Csak éppen azt i ja lenne, azt éppen nem le- a embereket. Természetesen nem veszik tekintetbe, hogy het mondani, a gyalogos meg szép számmal akad már a a zebra a járda folytatása, a járművezető is haragszik "városban kellemetlen, bal- és ahol keskeny a zebra, rá. Melyiknek van igaza? esetveszélyes kereszteződés, semmi szükség nincs széles Tulajdonképpen mind a de ezek ürügyén talán még- gyalogos átjáróra, kettőnek. sem hasznos op art fest- Nagyon sok helyen szere­Eszményi az volna ha a ményhez tenni hasonlatossá pel a tervekben U-alakú át­városokban is a maga ter- utcákat. Ez nemcsak el­mészetessegeben zajlana á lentmondana annak az elv­kozlekedes. Mindenki a nek hogy nem érdemes a legrövidebb úton. könnyű- természetes közlekedést meg­Sferrel eljutna céljához, akasztani ott, ahol nem fel- egyáltalán, másutt „saját fe­Lsakhogy ezek a múlt szá- tétlenül szükséges — hanem lelősségére" mehet át a gya­zadban kialakult városok túlságosan költséges is. Az logos. Az ilyenféle szervezés folyton-folyvást útját állják aszfaltfestés — tudjuk jól azonban nem annyira ren­a termeszetes forgalomnak, tapasztalatból — csak „egy det csinál, mint inkább za­Igy aztan kénytelen kellet- nyáron át táncol". A festék vart A járókelők nem köz­len rendszabalyozni muszáj drága, a festés munkaigé- lekedési szakemberek, a kozlekedest. Erfe szolgál­nak a KRESZ-táblák, s sem rek. járó. Vagyis a kereszteződés négy oldala közül csak há­romba festik fél a csíkokat. A negyediken főútvonalon „földi másuk ti jelek. ha­nyes. állandóan pótolni kell, nem munkába siető, dolguk különben még több zavart után járó vagv sétáló embe­az útburkola- ^^ mintha nyoma Feleslegesnek tűnik Ujraszabott zebracsikok De hol legyen zebra? A közlekedéstudomány szak­emberei erre különböző nor­lenne. S azután, amikor az minden olyan szabályozás, őszi esők jól megáztatják, amelynél előre lehet tudni, majd belepi őket a hó, hogy úgysem tartják be, s mintha sohasem lettek vol- amit ellenőrizni amúgy is na. Maradnak a közúti jel- képtelenség. Kilencven ut­zőtáblák. melyek amúgy is. casarkon Szegeden még egy nyáron is ott állnak helyü­kön. néhány évtizedig vagy talán sohasem lesz rendőr! De ne Azt hiszem, az kétségtelen, is legyen. Épp így képtelen­hogy az útburkolati jelek ség lesz elvárni, hogy a Baj­mákat dolgoztak ki melvek legkyakrabban használt csy-Zsilinszky utcában sar­J2í„ESZS? alakzata a gyalogosátkelő konként csak egv helyen ­általánosságban helytállóak, de nyilvánvalóan nem min­denütt helyesek. Mióta Sze­geden zebrát festenek a az elmúlt, esztendőkben, a/, elmúlt negyedszázad alatt mennyi mindent építettünk, beruháztunk, hogy korsze­rűbbé tegyük az ország s ennek a tájnak a vízgaz® dálkodása t. Kétségtelen, a legjelentősebb komplex vízügyi beruházás a Tisza csatornázásának megkezdése, ennek kereté­ben Ijészült el a tiszalőkd vízlépcső is, a Tisza I. amely öntözővizet tárol, s egyben juttat a Keleti és Nyugati főcsatornába. Hasonlóan nagy jelentőségű létesítmény a most épülő Tisza II. víz­lépcső, Kisköre mellett. Ez szinten komplex célokat szol­gál : öntözővíz tárolása és juttatása a területre, a Vlzi erő hasznosítása, a későb­biekben hajózás. E két vízlépcsővel. és gyakran szóha kerül már a harmadik vízlépcső is, amely Csongrá­don készül el, az egész or­szág vízgazdálkodását meg­változtatjuk, termőképeseblzé tesszük a földeket. Jellemző adat: a felszaba­dulás évében összesen 35 ezer holdnyi berendezett ön­töző terület volt hazánkban. Hol tartunk ma már ettől? Év elejéig ez 700 ezer holdra emelkedett. A fejlődés ellenére sem mondhatjuk azonban, hogy hazánk,' vagy éppenséggel szűkebb pátriánk, Szeged környéke, a Maros—Tisza háromszöge, belvízrendezé­se tökéletesen, különösen nedvesebb évjáratokban, mint ez a mostani tavasz is. megoldódott volna. Remél­hető az.snban, hogy az or­szág teherbírásától függően erre is sor kerül majd. ló hangulatot, az emberért A fogalmat — mikroklíma — a meteorológia szótárából kölcsönözte az üzemszociológia. Korábbi jelentése aligha szorul magyarázatra: a helyi széljárás és hő­mérséklet komponenseinek összességét fejezte ki, bár új értelmezésében is pontosan ugyanezt tükrözi, hiszen azt érzékelteti: honnan fúj a szél, s rideggé jegesítik-e az üze­mi, a vállalati szociális légkört bizonyos talajmenti fa­gyok ... Ám lépjünk túl a jelképes értelmezésen: az üzemi klí­mát természetesen nem lehet.hőmérővel és szélfokozatok­kal értékelni. Mégis, egész sor megbízhatóan leolvasható műszer jelzi e klíma hőfokszintjét — csak éppen: érteni kell hozzá, hogyan lehet a jelzőskála kilengését észre­venni és értelmezni. Nyilvánvaló például, hogy olyan té­nyezőkben, mint a termelékenység mérséklődése vagy stagnálása, illetve a vállalatok kapuin ki- és beáramló munkaerő-hullámok nagyságában, sok egyéb összefüggés mellett az üzemi klíma alacsony hőfoka is kifejeződik. Sokirányú tudományos-szociológia vizsgálódás kutatja az utóbbi esztendőkben ezeket a hatásokat. Ha például a munkahelycserék tavalyi adatait vesszüR szemügyre, ért­hető. miért került a népvándorláshullám egyebek között a vállalati klímaviszonyok szempontjából is a tudományos vizsgálatok homlokterébe. Tavaly a szocialista szektorban összesen 1,6 millió esetben szűnt meg és keletkezett új munkaviszony. Ha már most ezt a tényt egybevetjük pél­dául az egyik legnagyobb budapesti vállalatnál végzett munkalélektani vizsgálódás eredményeivel, kitűnik, hogy a klíma nem csekély hatású a munkahely-változtatási dön­tésekben. A megkérdezett, dolgozók 22 százaléka a mun­katársak egymás közötti viszonyával: 51 százalék a meg­becsüléssel, 37 százalék a vezetőkkel való kapcsolattal volt elégedetlen. • Közismert, hogy a termelékenység tavalyi stagnálása egész sor gazdaságirányítási tényezővel is összefügg, pél­dául a bérszabályozás akkor érvényben levő rendszeré­vel, továbbá azzal, hogy a vállalatok kevésbé voltak érde­keltek a munkaerő-takarékosságban, mint a beruházási eszközökkel, általában az úgynevezett holtmunkával való gazdálkodásban. Mindemelett tudományellenes, ökonomista túlzás lenne e kedvezőtlen tendenciákat kizárólag érde­keltségi. tehát gazdasági eredőkre visszavezetni, teljesen kiiktatva a szubjektív — emberi — komponenseket. Kétség sem fér hozzá, hogy egész sor vállalatnál a termelékeny­ség mérséklődő görbéje az üzemi hangulat, a klíma tükör­képében is felfogható. A gondolatsorból értelemszerűen az következnék, hogv kizárólag a forintban kifejezhető vállalati és országos ér­dekek indokolják a munkahelyi klíma elemzését és jó­irányú hőfok-szabályozását. Ez így igaz is, nem is. A nye­reségben, forintban érzékelhető, 6 a gazdaság fejlődésében testet öltő hangulati tényezők természetesen fontosak, azért is, mert hiszen bűvös körről van szó; az így nyert forint ugyanis szintén visszahat a klímára, az üzemi han­gulatra. Mégis, itt helyénvaló a meghatározás: a munka­helyi hangulat javítása, ha úgy tetszik, öncélúan — tehát a vállalati számlán kimutatható hatásoktól függetlenül is — fontoö. Igen, öncélúan, pusztán az ember, a dolgozó ér­dekében; azért, mert — átköltve az ismert szólásmondást —: nemcsak forinttal él az ember... A jó üzemi hangulat, az alkotásra serkentő munkahelyi légkör, a konfliktusgó­cok programszerű kiiktatása, a vezetők ós vezetettek in­tézményesített jó kapcsolata — mindez azért is fontos, mert hiszen életünk javarészét mindannyian munkahe­lyünkön töltjük. Meglehet, hogy ez a fogalmazásmód nem tűnik elég tudományosnak; a szociológus talán a munka­hellyel szembeni társadalmi elvárásokról beszélne szakmai kifejezésmódján — a lényeg azonban mégis ez! S az igény, amit abban összegezhetünk, hogy jó han­gulatot az emberért — természetesen alapvetően és eredendően társadalmi jellegű. Nyilvánvaló, hogy az ember elsősorban két szerepkörben érintkezik a közösség­gel, a társadalommal: fogyasztóként és termelőként. Ami az első funkcióhoz kötődő hangulati motívumokat illeti, ezek elemzése más kérdés, amely témánktól messzire ve­zetne — bár a második, termelői hangulattényezők bonyo­lult kölcsönhatásban befolyásolják a fogyasztói pozíciót is. Olyképp természetesen, hogy az üaemi klíma nyomán — végső soron — a termelt, következéskéop értékesített ja­vak mennyisége, minősége, ára is változhat Egy-egy üzemi perpatvar mögött, a műhelybéli int­rikus vagy kiskirály terjesztette jeges légkörben, a mun­katársak közötti ridegségben ilyen m esőzi re vezető hatá­sokat, Ö66zefüggéseket sem árt észrevenni' Tábori András helyeket jelző zebra, első- ennyit jelöltek meg — men­sorban. sőt talán kizárólag a jenek át a másik oldalra az ] gyalogjárókat szolgálja, emberek. Az elmondottak igazán csak szemelvények a tanács­kozás témáiból, s bár éppen az erősen vitatható nézetek közül valók, egyáltalán nem dönteni. höfcTk'i 'Tg^djOT cáfolják, hogy a belváros forgalomtechnikai tervenek az utburkolati flaszterre azóte vitatkoznak M°gpedig h°ffv egyúttal terasz emterek Hol™ eligazítja a járművezetőket «/ cáfolták" kallják. hol keveslik, kinek ls- ^z^eden es nyugodtan WCm COfOlJOK. mi tűnik célszerűbbnek mondhatjuk, az egesz vilá­A Csongrád megyei tanács *on a varosok, kulonoskep- Crö3tHk tervező vállalata a szegedi ^ a belvárosok kozlekede­I kerületi tanács vb építési si szervezesenek ..gyalogos­osztályának megbízásából centrikusnak kell lennie, most tervezi a belváros ut- P^03"1 a 120 cáinak új útburkolati ielzé- lakostól 10—12 ezren ha seit. melyeknek egy részét ftePJarmuvel közlekednek, még az idén felfestik az út- tehat igazan nem nehez el­testekre. A terv a korábbi évekétől bizonyos mértékben eltérő jelzéseket javasol. Mondhatnánk úgy is, hogy szándéka szerint igyekszik nyomon követni a város for­galmának fejlődését, szisz­tematikus. összefüggő rend­szert alkotni. A terveket nemrég ható­sági egyeztető tárgyaláson vitatták mee a városi és a . kerületi tanács, a rendőrség oldolon a közúti igazgatóság, a köz­lekedési vállalatok és a ter- Néhány kérdésben külö ve?ők képviselői. nősen meglepő eredményre energia Kilencveneevnéhánv útke- jutottak. Javasolják példá- arányban reszteződés. forgalmi csomó- ul, hogy a Bolyai János ut­a másikhoz. Ezeket az alapvető igazságokat, melve­ket mindenki tud és elis­jelek helvéntík meghatározá­rner.' azért érdemes hlngtó- sa milyen nehéz munka. lvozni. mert a már említett "lelve,I a megrendelő es a tanácskozás nem mindenben ]s__Vsz^eletr®. , vette őket figyelembe. Csak az egyik erőfeszítéssel akar elvégezni. Éppen a tervezésre fordított szakéi-telem. a tervezés vo­lumene, s majdan a kivi­telezés elismerése és költ­ségeinek érzékelése mon­datta el az észrevételeket. A megoldandó kérdés nagysá­ga és a megoldásba fektetett nagysága nincs egymással. Még nem elég nagy a forgalom pont forgalomtechnikai ter- cában — melyet alig öt éve hozzá. Csak ott érdemes ek vét. útburkolati jeleit tár- építettek ki! — a fehér asz- kora gonddal foglalkozni a gvalták meg szép egymás- faltból készült zebrákat gyalogosok és a járművek utánjában. szedjék fel. mert azokat közlekedésének rendezésével Ez a szám azonnal megüti ú&is „^tólják^ autófc szükség van rá.' az ember szemet. Sok. Ak- Ahol mégis szükség esnek kora forgalom nincs Szege- látszik letúk. hosszabbítsák Fehér Kálmán Teendők a munkaerő­csökkentéséért mozgás A Munkaügyi Miniszté­rium és a Szakszervezetek Országos Tanácsa irányelve­ket bocsátott ki a munkaerő­mozgás csökkentésével csolatos feladatokról. Az irányelvek elemzik a munkaerő-politikát. A káros munkaerő-mozgás csökkenté­sére a közelmúltban mái­több intézkedés, kezdemé­kap- nyezés történt. A jövőben sem lehet nélkülözni külön­tenni a nehéz, az egészség­re ártalmas munkafolyama­tok gépesítésére, a munka veszélyeinek elhárítására. Addig, amig ennek feltételeit megteremtik, helyes ha a ne­munkaerő-mozgas növekedé- a meglevők továbbfejleszté sének okait, köztük az in- sét. féle központi intézkedéseket, héz munkakörülmények kö­zött dolgozók bérezésénél a dokoltakat. például az üze­mek létesítésével, a tsz-ek melléküzemági tevékenysé­gének bővülésével, a szabá­lyozórendszer létszámnövelő hatásával összefüggő fluk­tuációt, de kitérnek azokra az esetekre is, amikor csu­pán a pillanatnyi előnyök vagy rossz munkakörülmé­nyek miatt hagyják el régi munkahelyeiket a dolgozók. Annak ellenére, hogy a munkaerő-hullámzás első­sorban a vállalatok tevé­kenységét nehezíti, altalában nem folytattak célszerű Az irányelvek szerint a vállalatoknál * gondoskodni kell a megalapozott munka­erőtervezésről, ehhez ele­mezni kell a várható mun­kaerő-szükségletet. A he­lyes munkaerő-gazdálkodás egyik előfeltétele minden­képpen a vezetés színvonalá­nak emelése, a munka- és üzemszervezés javítása. Fo­kozott erőfeszítéseket kell pótlékrendszert alkalmaz­zák. Az irányelvek szorgal­mazzák a szociális, kulturá­lis és egészségvédelmi cé­lokra fordított összegek nö­velését és azt, hogy a válla­latok a tervszerű gazdálko­dás koncepcióinak megfe­lelően fokozottan segítsék a dolgozók lakásépítkezéseit. Nagy figyelmet kell fordíta­ni a régi dolgozók, a törzs­gárdatagok megbecsülésére. VASÁRNAP, I97«. ÁPRILIS M. DÉLMAGYARORSZÁG 3

Next

/
Thumbnails
Contents