Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-26 / 97. szám

Földrajz és klíma Nem véletlenül ismerteti reggelenként a rádió az or­szág különbőzé részelnek Idő­járási helyzetét. A klimati­kus viszonyok tekintetében ugyanis hazánk területe nem egységes. Az ország déli—délkeleti részét a szárazföldi Időjárás jellemzi. A tél általában nem túl hideg, a nyár vi­szont meleg és kevés a csa­padék. A három nyári hó­napban a hőmérséklet csak­nem mindennap eléri a 25 fokot, sőt hol 20. hol 30 olyan nap is szokott lenni, amikor 30 fok alatt meg sem áll a higanyszál. A nyugati—északnyugati országrészeken viszont hide­gebb a tél és még melegebb a nyár. a csapadék pedig — a kánikulai időszaktól elte­kintve — általában elegendő. Különbség van abban is, hogy hol. mennyi napsütést kap a föld. Ebből a szem­pontból legrosszabbul Zala megye nyugati szegélyének északi fele áll, ahol az esz­tendő 8760 órájából 1800 óránál kevesebbet süt a nap. ezzel szemben Bácsalmás, Szabadszállás. Szarvas és Makó által határolt négy­szögben a napsütés évi tar­tama meghaladja a 2100 órát is. A nappalok teljes időtartamát durván 4380 órá­nak számítva, ezen a terü­leten a derült és a borult idő küzdelme nagyjából döntet­lenre áll. A napi középhőmérséklet színvonalát illetőleg az Asotthalom, Szeged. Csanád­palota vonaltól délre eső kis területen több mint 200, a Rába-vidéken, a Balatonnál, a' Dunántúl keleti szegélyén és a7. Alföld déli területein 199—200, a nyugati határvi­déken. a Pilisben és az észa­ki heavvidóken viszont csak 170—160, vagv még keve­sebb napon haladja meg a 10 fokot. COLLEGIUM HUNGARICBM MegjelentaTiszatáj - BÉCSBEN A bécsi Stephans Kirche­től alig tízpercnyire a csa­torna másik oldalán a Hol­land Gasse-n emelkedik a Collegium Hungartcumr Il­letve ahogy a látogatók ne­vezik a CH modern épüle­te. Az épület nemcsak rend­kívül Impozáns, hanem kitű­nő beosztású, méltó a CH feladatköréhez. Háromszáz­ötven személyes színház, il­letve vetítőterme légkondi­cionált és szélesvásznú fil­mek bemutatására is alkal­mas. Zenei bemutatókra, s térválasztó függönyeivel ki­sebb rendezvényekre is igénybevehetö. Az első eme­leti előadóteremben a tudo­mányos és ismeretterjesztő előadásokat tartják. Az épü­let további emeletein ízlése­sen berendezett hivatali he­lyiségek mellett magánlaká­sok, illetve az ösztöndíjasok szobái is helyet kapnak. A Collegium Hungaricum köynvtára mindenki rendel­kezésére áll a szépirodalom­tól kezdve a tudományos munkáig. A könyvtár egy kis olva­sojaban beszélgetünk dr. Kálmán Sándor elvtárssal, a Collegium Hungaricum igaz­gatóhelyettesével. A beszél­getés során derül ki, hogy kohászkandidátus, amin el­ső hallásra kissé meglepőd­tem. Hogyan lehet a CH Igazgatóhelyettese kohómér­nök? Személy szerint min­dig olyan elképzelésem Volt, hogy a CH olyan humán te­vékenységet folytat, amely­nek keretében a magyar kultúra és művészet eredmé­nyeinek ismertetése a fel­adat a szomszédos Ausztriá­ban. Arra már nem emlékez­tem egészen pontosan, hogy a kultúrdiplomata kinevezé­séhez mennyibe járul hozzá szakképzettsége, beszélgető­Miért indult a busz a határőrőrsre? S. H., az NDK állampol­gára feleségével és két kis­gyermekével együtt érkezett Budapestre. A család, csak rövid ideig tartózkodott Bu­dapesten, mivel egyáltalán nem azért utaztak oda, hogy nevezetességeivel ismerked­jenek, hanem arra számítot­tak, hogy tőlünk könnyebb lesz nyugatra szökniük. Szegedre utaztak, s pár órás itteni tartózkodás után taxiba ültek és elindultak az egyik határmenti község felé. A sofőr udvariasan kérdezte utasaitól, hogy ho­vá akarnak eljutni. Már sötétedett, amikor az alig száz családot számláló Tisza menti faluba értek. S. H. kifizette a taxiszámlát, a gépkocsivezető pedig — mint aki jól végezte dolgát — visszaindult Szegedre. Takács István őrvezető és Makoviczki határőr a köz­ségtől távolabb teljesítettek szolgálatot. Mégis észrevet­ték, amikor a taxi befutott a faluba. Az első pillanat­ban különösebben nem rea­gáltak rá, mivel tudták, hogy az egyik beteg asszonyt azon az estén hozzák haza taxival a kórházból. Né­hány perc után mégis úgy határoztak: ellenőrzik az érkezőket. Éppen a községbe vezető országúthoz értek, amikor a taxi már visszafelé jött. Megállították. — Kiket hozott, a kocsi­val, kihez vitte őket? — kér­dezték a sofőrt. — Németeket — válaszolt röviden a gépkocsivezető. Takács és Makoviczki szinte biztosra vették már, hogy a „vendégek" disszi­dálni akasnak. Rövid tana­kodás után elindultak, hogy a községet jobbról és balról megkerülve, elvágják a ha­társértők útját S. H. és családja a kerte­ken keresztül haladt Jugo­szlávia felé. Már csak öt­ven méterre voltak a határ­tól. öze Imre buszvezető a megállónál várakozott ko­csijával. A vezetőfülkéből látta, amikor az idegenek kiszálltak a Volgából és kí­váncsian figyelte, hogy va­jon kihez mennek? öze Im­re tapasztalt „határőr", több disszidens-jelölt elfogásához nyújtott már segítséget. Most viszont ő is meglepő­dött, mert az idegenek egye­nesen a határ felé mentek. Utánuk futott és igazolványt kért tőlük. Nem értették meg egymást. Ekkor a busz felé mutatott, jelezve, hogy menjenek vissza. A családfő nem akart engedelmeskedni. Ferenczi Szilveszter, a község lakója, gyors léptek­kel közeledett a megállóhoz, mert attól tartott, hogy le­kési a buszt. Észrevette, hogy a busz vezetője a ha­tár közvetlen közelében vi­tatkozik valakikkel. Amikor Idegen szavak ütötték meg a fülét, sejtette, miről van szó: a határörségnél teljesí­tett szolgálatot Odafutott Özéhez és S. H.-t közös erő­vel beültették a buszba, fele­ségével és a gyerekekkel együtt. A busz elindult az őrsre. A határőrök már nagyon közel voltak, amikor a busz elhagyta a községet, ök is megálltak, a busz ts fékezett — találkoztak. A határőrök izfeatottan kérdezték a busz vezetőjétől: — Nem látta a taxiból kiszállt személyeket? — Semmi hiba — nyug­tatta meg a határőröket öze. — Itt vannak a buszban. Az őrsre akartuk őket vinni, de jó, hogy ideiöttek, legalább megtakarítunk egy kis utat. Gazsó Bcla sünk során azonban megbi­zonyosodtam: miként a min­dennapi életben is egyre nagyobb teret hódít a mű­szaki és tudományos tevé­kenység, úgy ezt a CH tevé­kenységében is érvényesíte­ni kívánják. Dr. Kálmán Sándor elmon­dotta, hogy az elmúlt esz­tendőben a magyar kultúra terjesztésének programja mellett előadásokat rendez­tek az öntőipar helyzetéről, a szerszámgépgyártás tech­nológiai problémáiról. A Minisztertanács elnökének tavalyi ausztriai látogatása alkalmával egyébként egyez­ményt írtak alá a CH tevé­kenységének ilyen kiterjesz­téséről. Az egyezmény egyébként kétéves munkaterv készíté­sét is előírja. Mi minde­nekelőtt olyan területeket kívánunk megismerni, ta­pasztalatokat gyűjteni, ahol tanulhatunk. Ilyen például a tejtermékeket feldolgozó és a fafeldolgozó ipar. Áz osztrák fél a többi között dokumentációs munkákat és a földalatti építésével kap­csolatos tapasztalatainkat kívánja tanulmányozni. A CH hagyományos pro­filja megváltoztatásának igényét fényesen igazolta a múlt év októberében megtar­tott Bécsi Magyar Műszaki és Tudományos Hét, amely­nek keretében 21 rendezvé­nyen 2200 osztrák közéleti, tudományos és műszaki sze­mélyiség vett részt- Túlnyo­mó többségük azelőtt nem fordult meg a Collegium Hungaricumban. A tudo­mányos hét keretében egy­egy előadáson átlag hatva­nan jelentek meg. Különösen élénk érdeklődés kísérte az olaj- és petrokémiai előadásokat. Az egyes té­mák illusztrálására fil­meket is vetítettek. Az élelmiszeripari gépgyártással kapcsolatos film megtekin­tése után például az egyik legnagyobb osztrák ke­nyérgyár igazgatója azzal a kívánsággal állt elő, hogy működésben is szeretné lát­ni gépünket. S ha már itt tartunk nem érdektelen rá­mutatni arra, hogy ekkor már a CH szerepe befejező­dik. Arra már a Bécsi Ma­gyar Kereskedelmi Kiren­deltség illetékes, hogy az Ilyen igényeket kielégítse. A CH egyébként fel is használ­ja tevékenysége során ke­reskedelmi kirendeltségünk kapcsolatait. A Bécsi Magyar Tudomá­nyos és Műszaki Héten igen hasznos volt számunkra az osztrák fél együttműködési készsége — mondotta dr. Kálmán Sándor. — Az egyes előadásokon neves osztrák szaktekintélyek elnököltek és az előadásokra szóló meghí­vók is az osztrák műszaki vagy tudományos egyesület cimlistája alapján történt. A rendezvénysorozat sikere te­hát mindenki számára bizo­nyíthatta, hogy nyugati szomszédunkat érdeklik a V magyar műszaki és tudomá­nyos eredmények, tapaszta­latok. Érdemes azt is meg­említeni, hogy kereskedelmi kirendeltségünk ipari koope­rációs egyezményt kötött az óeztrák féllel. A CH egyébként olyan, már végzett, tudományos eredményeket elért ösztön­dijasoknak is otthont ad. akik kutatási témájukhoz gyűjtenek anyagot Ausztriá­ban. Az ösztöndíjasok kö­zött megtalálhatjuk a me­zőgazdászt és az orvost épp­úgy, mint az atomtudóst, vagy az idegenforgalmi szakembert. Olyan szakem­ber ls volt, aki például az osztrák szállítástechnika ta­pasztalataival foglalkozott. — Az ösztöndíjasok tekin­tetében az a kívánatos cél — jegyezte meg dr. Kálmán Sándor —, hogy hosszabb időre három-öt hónapra küldjék őket, a mindenek­előtt olyan témákat tanul­mányozzanak, amelyek oda­haza nem tanulmányozhatók, vagy plyan a téma, amely egy osztrák ösztöndíjjal kö­zelebb segít a megoldáshoz. Ehhez nyújthat segítséget, hogy az osztrák levéltári anyagokat 1930-ig felszaba­dították, most már lehetsé­gessé vált ezek mikrofilme­zése is. Az ösztöndíjas mun­ka eredményeit voltaképpen nem könnyű lemérni. Ha a fejlődés itt nem is ugrássze­rű, egyik eredmény maga után hozhatja a másikat Az ember jóleső érzéssel lép ki a Collegium Hunga­ricum épületéből. A Magyar Népköztársaságnak ez az in­tézménye méltón reprezen­tálja a magyar kultúra és tudomány kimagasló ered­ményeit és tapasztalatait. Boros Béla májusi szama Ágh István. Kiss Benedek, nő. Juhász Ferenc. Garai Kalász László. Kovács Ist- Gábor, Horgas Béla, Moldo­vai!, Farkas Árpád, Győri va György és Jókai Anna új László verseivel, Fenákel műveit elemzi. Judit kisregény-részletével. A Figyelő rovatban három. Mocsár Gábor drámarészle- Romániában kiadott magyar tével. Annus József és Ra/- regény méltatása, a Művé­fai Sarolta elbeszéléseivel szet cím alatt pedig Do­megjelent a Tiszatáj májusi bozy Imre drámáinak és száma. Dürrenmatt János király cí­A folyóirat Hazai tükör mű műve szegedi elöadásá­rovatában Knvats Zoltán nak elemzése kapott helyet. ..Sorskérdésünk —a népese- . _, ... ... . dés" című tanulmánya ol- A Tiszatáj májusi száma vasható. a Tanulmány rovat Kov&U Margit fotóművész pedig Csetri Lajos Déry- munkált közli Illusztráció­problémákkal foglalkozó, va­ként. amelyekről Vinkler lamint Kováts Sándor Iván László és Kardos József irt a most elhunyt Váci Mihály méltató sorokat, pályaképének egy fejezetét A folyóirat köszönti Tóth elemző írását közli. Bélát, az új. szegedi József A Kritika rovat ezúttal Attila-díjas írót. kinek fény­Németh László, Gondos Er- képét is közreadták. Könyvtári évforduló Ma kilencven éve írta ne- gát annak megfelelő beren­vét Somogyi Károly arra a dezésére, egy könyvtárnok levélre, melyben — akkor alkalmazására, s miként az ötvenezer kötetre becsült és adományozó, úgy Szeged is mintegy negyedmillió forint évente 1000 forintot fordít a értékű — könyvgyűjteményét gyűjtemény további gyara­felajánlotta Szeged város pítására. közönsége örök tulajdonául. Somogyi Károly, e csodá­Szeged „Széchenyi Feren- latos „álomember' (Móra ce" nem volt a város seülöt- szava!), ezután kerülvén te. de a köziéi hetvenéves minden ünneplést, még az­esztergomi kanonok életének nap este elutazott Szegedről, ezt a fejedelmi kincsét az ár- Az április 30-ára összehi­víztől elpusztult nagy alföl- vott rendkívüli közgyűlés di város új életének feltá- „szűnni nem akaró lelkesült masztásahoz kívánta adni. örÖmérzetteJ" fogadta a fel­Bízott benne, hogv ez az ajánlást. Határozatában ki­alapítvány „mint Szegedi jelentette, hogy a város köz­Közkönyvtár, a művelődés- törvényhatósága nevében él­nék s a társadalmi fejlődés- fogadia mindazokat a fel­nek egyik hathatós eszközéül tételeket és kikötéseket, me­fog szolgálni". lyeket az adományozó kí­A város vezetőivel az el- vánt, sőt azon felül „a város ső találkozásra 1880. április közönsége már most klmond­25-én, a főreáliskolában ke- ia, hogy a könyvtárnok és a rült sor a rekonstrukciót íré- könyvtári szolgán túl az nyitó Tisza Lajos királyi biz- előre láthatóan szükséges tos — többek szerint az ado- segéd könyvtárnoki állomást mányozás sugalmazó Járnak — fölállítandja, s a városi tár meghívására. Pálfy Ferenc terhére díjazni fogja". Ez­polgármerter. Szabados Jé- zel megteremtették a még nos kultúrtanácsnok, a ven- szinte romokban heverő Sze­déglátó iskola igazgatnia, geden ekkor az ország leg­Hoffer Endre és tanára. Lé- nagyobb közművelődési vay Ferenc, ez utóbbi úgyis könyvtárának alapját. Itt mint a Szegedi Híradó meg- választották meg, Somogyi hívott riportere, vettek részt határozott kívánságára azt e vasárnap délutáni előzetes a városi bizottságot is, amely értekezleten. A felajánlást „szaktudósok közbejöttével' a dokumentáló levél aláírásé- könyvgyűjtemény szemléjét, ra a másnapi megbeszélés- illetve értékelését látta el. kor, néhánv alapvető félté- A Szabados János tanácsnok tel. az elhelyezés. a leszál- elnöklete alatt álló szegedi lítás megbeszélése után. hét- bizottság tag.ia volt a város főn este. április 26-án ke- főjegyzője, Rcizner János, rült. sor. Az adománvozó ísé- akt két évvel később, az retet, kapott, högy éppen Itt. alapító nevének emlékezetére a főreáliskola (ma a köz- Somogyi-könyvtárnak ne­pontt egyetem) épületének vezett intézmény első klnc­földszínti öt termét adják át vezett könyvtárnoka, majd a a létesítendő könyvtár cél- buzgolkodása nyomán kiala­laira. s a város kötelezi ma- kított múzeumnak is első 4 DÉLMAGYÁRORSZÁG 1970. ÁPRILIS 26. VASÁRNAP, Az asszony meg­szólalt: — Már a Keleme­nénknek is van autó­juk ! Végre vehet­nénk mi is! — Nem mondanád meg. hogy miből? — kérdezte Idegesen a férfi. — Kelemenék — ketten együtt — csak háromezerötszázat keresnek. Mi pedig több mint négyezret! — És ebből a négy­ezerkétszázból ve­gyünk kocsit? Vagy cseréljük el a laká­sunkat mosókonyhá­ra, mint a Keleme­nék? — Nemcsak a la­kást lehet eladni! — Hanem például mit? — A könyvszek­rényt. Szép darab. A Bizományi ad érte négyezret. A könyve­ket is eladhatjuk négyért. A férfi dühös lett: — Nem adom el a könyveimet! És kü­lönben is mit érne az a nyolcezer? iAutót kell venm Kz asszony golyós­tollat és papírt vett elő: — Figyelj ide! A bankban van hét­ezer forintunk. A kolóniái könyvszek­rény és a könyvek, az nyolc. A mama ad négyet. Az már tizenkilenc. . — Nem válok meg a könyveimtől. — De megválsz! A könyvszekrényért se fájjon a szíved. A cseh garnitúrában is van könyvszekrény. Jó, hogy eszembe jutott. Mi lenne, ha a padlásról lehoz­nánk a nagymama bútorait... — Csak nem aka­rod eladni a cseh kombinált szobát?.. — Ha ez kell az autóvásárláshoz, kor miért ne? ted a paprikás krumplit, én is. — De nem mindig. És még hogy megint abban az ócska, molyhos plüssfotel­ben üljek! Meg a porcelángombos, támlás kanapén! — Ki lehet bírni, ak- ha az autódban is ülhetsz. — Ügy akarsz jár- — Nem tudsz ve­ni, mint a Gömöri- zetni! ék? Azok vasaló- — Ha háztartást deszkán alszanak! tudok, elvezetem az Mindent eladtak, autót is. Kelemenné hogy autójuk legyen, is jól vezet. Tegnap — A nagymama láttam az új Skodá­bútorai a legfino- jukkái. mabb diófából van- — Micsoda? Becse­nak! rélték a Trabantot? — És ezernyolc kérdezte a férje. százkilencvenben ké Miből fizették a szültek. különböztet? — De műasztalos- — Jól eladták a nál! Kitűnő maszek mosókonyhájukat, munka! Szóval a — De hiszen ab­kombinált szoba, az ban laktak! Hol al­legalább tizennégy, szanak most? Együtt van a har- — Természetesen minchárom. A többi az autóban! Nem is OTP-kölcsön. rossz dolog. Legalább — És miből fize- éjszaka nem lopják ted majd vissza? el a gumit a kocsi­— Meghúzzuk ma- jukról. gunkat. Te is szere- Palásti László igazgatója lett Hadd említsük meg e rö­vid visszaemlékezésben, hogy a kijelölt szemle-bizottság még ez év májusának kö­zepén ellátta feladatát So­mogyi pesti otthonában, ahol a könyvek nagyobb része a Márton utcai kis lakás két szobáját zsúfolásig töltötte. A „szakértők", a korabeli tu­dományos élet ismert kép­viselői, az Akadémia főtitká­ra, Fraknói Vilmos és fő­könyvtárnoka, Hi/nfalvy Pál, a pesti egyetem könyvtár­noka, Szilágyi Sándor készí­tették el a megbízást adó Tisza Lajos számára a hi­vatalos értékelést. A május 26-án kelt jelentés a könyv­gyűjtemény legfőbb értékét abban emelte ki, hogy „az általános műveltség és az egyetemes tudományosság nagy forráskészletei és se­géd munkái mellett minden tudományszak, alig egy-ket­tő (a természetrajzi, techno­lógiai és orvos tudományi) ki­vételével oly gazdagon van képviselve, hogy a szakfér­fiú 'tanulmányaihoz és iro­dalmi munkásságához min­den fontos segéd eszközt fel­talál benne." Bezerédy István T

Next

/
Thumbnails
Contents