Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

UTAZIK A PIROS RETEK Kezdődik a salátaszezon Szeged-Mihálytelektm és Röszkén már lassan kifogynak a fóliasátrak alól a piros retkek. A Szövetkezetek Csongrád megyei Értekesítő Központja eddig már csalinem ti millió csomót vásárolt fel. Belföldre Szegeden kívül Budapestre, Nógrád, Komárom, Győr, Borsod és Fejer megyébe indultak „retekjáratok". A legnagyobb külföldi' megrendelő pedig a Nemet Demokratikus Köztársaság, ahová hűtővagonokban utazik hetenként többször is a primőr. Ezenkívül szállították Csehszlovákiába es kisebb mennyiséget Svájcba, valamint a Német Szövetségi Köztársaságba. A retekszezon pár héten belül befejeződik, s indul a salátaidény. Egyelőre még a melegágyban nevelt primőröket szedik, de nemsokára megjelenik a szabadföldi saláta is. Az idei első nagyobb szállítmány elindítására holnap, hétfőn kerül sor. amikor egy vagont megtöltő árut várnak a tiszántúli termelőszövetkezetektől. Tudományos utánpótlás irta: dr. Csákány B6ia. a JAJÉ rektor heyettose # öriás fóliasátrakban ls érnek a primőrök és szedésük, lításuk folyamatos szálÚj lehetőség a községekben magánházak építésére Az OTP kedvező feltételei A városokban már több esztendős törekvés a magánhaz-epítkezes olyan fejlesztcse. mely a városkép alakulása szempontjából legabb annyira előnyös, mint az építtetők számára. Az Országos Takarékpénztár üj kezdeményezése most lehetővé teszi, hogv a mezőgazdasági településeken is kölcsönösen jó feltételekkel épüljenek a magánházak. Az OTP alapköveteiményIvnt szabja meg, hogy csak legalább egyemeletes, négylakásos kis társashazak. és két- vagy többszintes sorházak épülhessenek az uj kedvezménnyel. Ez kitűnő c .ért. mert kisebb telek kell hozzájuk, mint a hagyományos családi házakhoz. s mégis ugvanart a kényelmet adják, még önálló kiskertek kialakítása ls lehetséges általuk. Emellett az OTP a szokásosnál kedvezőbb teltételekkel ad építésükhöz kölcsönt, sőt magára vállalja az építkezés összes gondját: 3 lakásokat teljesem készen adja át tulajdonosaiknak. Az akció résztvevőit a termelőszövetkezet jelöli kl a j lakásvásárlásra jogosult. s I az anyagi terheket vállalni 1 képes jelentkezők közül. Az. építési területet is s téesz biztosítja, akár a saját, akár a tanácstól szerzett telkeken, melyek a lakásokkal együtt a vásárlók tulajdonába kerülnek. Csak olyan területek jöhetnek számításba. ahol van víz és villany, illetve bevezetésükre a tanács vagy a téesz kötelezettséget vállal még a házépítések előtt. A szennyvíz-elvezetésről ls megfelelően kell gondoskodni. Az építkezésre az OTP megyei fiókja köt megállapodást a termelőszövetkezettel. Ebben rögzítik a lakások számát, fajtáit, s az egyéb feltételeket Az építtetők számára minden bizonnyal az a legkedvezőbb. ha téeszük építési részlege vagy építkezésre jogosult szövetkezeti társulás lesz a kivitelező. Az OTP a megállapodás alapján — 3 százalékos kezelési költség fejében — ellátja az építkezés előkészítését, terveztetését lebonyolítását finanszírozását e minden más őzzel kapcsolatos feladatot. Mar arra is van lehetőség. hogy az. építkezés terveit a téesz bocsassa rendelkezésre. Az' építkezés idején az OTP mindennemű felvilágosítással díjtalanul szolgál. Az OTP által Ry módon szerve2ett társaáházepités magár lakás-építésnek Anfnösül. s ezért az építtetők állami ái-támogatást kaphatnak. mégpedig a családiházépítkezéseknél sokkal nagyobbat Ebben a formában — a lakás nagyságatói és az építési módtól függően — 20—59 ezer forintot, míg csa ládi haz építésekor _ csupán 15—35 ezer forintot Ha az építtetők maguk is részt kívánnak venni a kivitelezésben. munkájuk értékével csökkentik a számla összegét A téeszek segíthetik tagjaikat fuvareszközök, saját kitermelésű építőanyagok kedvezményes árú biztosításával is. A takarékpénztár . a termelőszövetkezeti dolgozók részére a mindenkor érvényes hitelfeltételek mellett maximálisan 100 ezer forint hitelt ad. de kivetelesen indokolt, esetben 120 ezer forintig is elmegy. A hitelt legtovább 30 évre adják, a családi ház építésénél nyújtott hitelek kamatjánal szintén kedvezőbb kamatért. A vételár es a hitel közti árkülönbség felét az építkezés megkezdesse előtt, felét pedig a befejezéskor kell befizetni. Az elmondottakból úgy tűnik, hogy az OTP kezdeményezése végre megnyugtató tnódon oldja meg a községek magánház-építkezéseit, s talán nem jóslás, ha azt mondjuk: rövidesen közkedvelt lesz a szegedi járás lakóinak körében is. A jó építési, ártámogatási és hitelfeltételek lehetővé teszik, hogy aránylag olcsó, városi színvonalú. kényelmes éa szép házak épüljenek a falvakban. F. K. ff Munkavizummal" az NDK-ba Össze! úiabis csoport keihet útra Mint a korábbi években, idén is lehetőség nyílik rá, hogy — a Magyar Népköztársaság és a Nemet Demokratikus Köztársaság munkaerő-együttműködése keretében — fiatal dolgozók utazzanak az NDK-ba. A „munkavízummal" való kiutazásban, a szakmai tapasztalatszerzésben sok szegedi, Csongrád megyei fiatal vett részt már eddig is. Most ismét mód van rá, hogy újabb csoport verbuválódjon: ősszel 123 fiatal kelhet útra, hogy az NDK korszerű üzemeiben szerezzen gyakorlati tapasztalatokat. A Szeged m. j. városi tanács vb munkaügyi osztályától nyert tájékoztatás szerint nagyobb létszámban lakatos (57) és kőműves (15) szakképzettségű fiatalok jelentkezhetnek. Ezenkívül esztergályos, marós és hegesztő szakmában lehet kérni a munkavízumot. Ami a lányokat illeti: csak fonodái betanított munkára jelentkezhetnek, mintegy 30-an. Szakképesítés nélküli fiatalembereknek a vasipari betanított segédmunka ad még lehetőséget a kiutazásra, melynek időpontja egyébként október eleje lesz. Szokás szerint háromesztendei külföldi munkáról van szó. Csak szegedi,' illetve Csongrád megyei állandó bejelentett lakással rendelkezők és csak nőtlenek, illetve hajadonok jelentkezését fogadják el. Avárosi tanács munkaügyi osztályán személyesen a délutáni órákban lejiet jelentkezni. Bővebb információkat is itt kaphatnak a fiatalok. Annyit még hadd tegyünk hozzá: a nyáron természetesen kötelező lesz egy nyelvtanfolyamon részt vermi a kiutazóknak, hogy aztán Drezdában, Lipcsében, Schwedtben, Erfurtban könynyebben tudjanak boldogulni A

Z ELMÜLT ÉVBEN adu ki az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányelveit, majd ezt követően az MSZMP Csongrád megyei Bizottsága aliasfbglalást bocsátott ki, meij az irányelvek tükrében értekeli megyénk es Szeged tudományos életét, s megszabja a soronlevő feladatokat. E dokumentumokban számo6 helytjn esik szó a tudományos utánpótlás problémáiról. Elsődleges tényező — amely egyébként világszerte viták es kísérletek tárgyát képezi — a tehetségek kiválogatása. Ehhez országunkban jó alapot nyújt, hogy a tanuláshoz, a művelődéshez napjainkban minden állampolgárnak egyenlő jogai vannak. E jogok tényleges gyakorlásához is megteremtettük a feltételeket; ezt mutatja, hogy a fizikai dolgozók gyermekeinek számaránya a felsőoktatási intézményekben 40 százalék körül van. A legjobbak, a jövőbeli kutatógárda kiválasztása teren azonban van még tennivaló. A hazánkban már hagyományos középiskolai tanulmányi versenyek, a televízió „Ki miben tudós?"vetélkedói hasznosan szolgáljak ezt a célt. Ugyancsak eredményekkel biztat a KISZ „Irány az egyetem!" mozgalma, melynek keretében egyetemi hallgatók patronálják, készítik elő egyetemi felvételi vizsgára fizikai dolgozók jóképességű gyermekeit. A Jóasef Attila Tudományegyetem hallgatói országosan az elsők között kapcsolódtak ebben a mozgalomba. A „tagozatos" osztályok rendszere is elősegíti a tehetségek felszínre kerülését E bevált formák mellett is szükség lenne azonban olyan középiskolákra és kollégiumokra. melyek az ország egy-egy jelentős részéről összegyűjtik es a legjobb tanárok kezébe adják az egyes tantárgyakból kiemelkedő tanulókat. Példaként említhető a budapesti Fazekas Mihály gimnázium, amelynek neveltjei rendszeresen kiváló eredményeket érnek el a 'nemzetközi matematikai olimpiakon. Ilyen középiskolák létrehozása — illetve a meglevőkből való kialakítása — csak látszólag sértené a kisebb városok, községek érdekeit; a valóságban eppen a kiemelkedő képességekkel rendelkező fiatalok számára biztosítana lakóhelyüktől függetlenül egyenlő lehetősegeket. Egyébként nyilvánvalóan egy városban folyó középiskolai képzés színvonalát nem, a varos nagysaga határozza meg; megyénkben például az egyetemre felvettek és a jelentkezettek arányát vizsgáivá Makó foglalja el az első helyet S

ZÜKSÉGES a felvételi vizsgák -alap jában bevált rendszerének további finomítása, hogy e vizsgákon a formális tudás helyett egyre inkább a jelöltek képességei — elemző, kombináló készségük, fantaziájuk — domborodjanak kL A tehetségek kiválogatása természetesen nem er véget az egyetemre való felvétellel, de itt már a tudományos utánpótlás neveiésenek egy új fázisa kezdődik: a teftetséges fiatalok szakmai felkészítése A felszabadulás óta ezen a téren tó ha talmasat léptünk előre. Idézhetjük Zsolt János mikrobiológus kutatónak a közelmúltban országos fórumon elhangzott szavait: .Akik a háború előtti időkben jártak egyetemre, tudják csak igazi,n felmérni azt az óriási különbséget, mely az oktatás Intenzitásában, a hallgatókkal való törődésben fennáll — a mai idők javára." Az új ösztöndíjrendszer, amelyeket kísérletképpen először Szegeden vezettek be, e az itteni pozitív tapasztalatok alapján került országosan is alkalmazásra, az eddigi rendszernél- hatékonyabbn biztosítja az egyetemi hallgatók létfeltételeit, s a kiváló tanulmányi munkára való anyagi ösztönzésüket A jelenleg folyó oktatási reform pedig, lényegében változatlan volumenű, de korszerűbb tanulmányi követelmények mellett több szabad időt nyújt a hallgatóknak, ami lehetővé teszi, hogy egy-egy tudományterülettel elmélyültebben foglalkozzanak. A tehetséges fiataok önálló tudományos munkára fogása a tudományos diákkörök keretében folyik. Az anyagi feltételeket (szakirodalom, műszerek, vegyszer) az egyetemi intézetek biztosítják, az irányítást pedig .egyetemi oktatók, kutatók végzik. A tudományos liukköri mozgalom napjainkban gyors fejlődésben van, & örvendetes, hogy ebben a fejlódesben városunk felsőoktatási intézményei is lényeges szerepet játszanak. Emelkedik a diákkörökben dolgozó egyetemisták száma, munkájukkal sok esetben elérik azt a szintet, amelyen eredményeiket közzé lehet, sót kell is tenni. Ugyanakkor növekszik a tudományos diákköri tevékenység megbecsülése, anyagi ösztönzése is. Országos és helyt tudományos társaságok, testületek a legkiemelkedőbb diákköri teljesítményeket díjjal jutalmazzák. A tudomány és gyakorlat helyes kapcsolatának, a tudományos káderutánpótlás iránti társadalmi felelősségérzetnek említésre méltó példáját nyújtotta a Csongrád megyei tanács, valamint a Szegedi Konzervgyár, amikor a közelmúltban városunkban lezajlott orszúgos tudományos diákköri konferencián bemutatott kiemelkedő dolgozatokat különdíjban részesítette. A továbbiakban szükség van e — ma még egyedi — kezdemenyezesek kiszélesítésére. Egy másik megoldando (eladat ezen a területen: vezető tudósaink tudományos nevelömunkájának fokozottabb. felhasználása. A szakmai felkészítés mögött fontosságban nem ma;-ad el a fiatal kutató-jelöltek eszmei-politikai színvonalának biztosítása. Ez a társadalomtudományok területén termcszetes, de korunk neves kutató egyéniségének példája azt mutatja, hogy az igazi nagy természettudósokra is jellemző a társadalmi kérdések iránti érdeklődés, a politikai aktivitás. Ezt támasztja alá — hogy csak néhány nevet említsünk — Bertnand Hűssel, Albert Einstein, Ottó J. Smidt és Jolin Bernal pályafutása. Nem közömbös tehát, hogy leendő tudósaink világnézete, társadalmunkhoz való viszonya megfelel-e a szocialista fejlődésünk megszabta felteíeleknek. Az MSZMP tudománypolitikai irányelveiben említés esik arról, hogy a tudományos utánpótlás szempontjából számításba jövő fiatalok egy részének politikai fejlődése, közéleti akti vitása nem megnyugtató. Ennek oka nem csak az egyetemi KISZ-szérvezetek munkájának fogyatékosságaiban, a marxizmus—leninizmus oktatás gyengeségeiben keresendő, hanem az itt-ott még mindig elő „elefantcsonttorpny-szen)lélet"-fő! a gyakorlati tevékenység lebecsülésétől kezdve anyagi megfontolásokig számos más tényezőben is. E negativ Jelenség leghalasosabb ellenszere az érett kutatonemzedék személyes példamutatása, nevelői ráhatása A tudományos utánpótlás biztosításának végső — és egyben legbonyolultabb — stádiuma a fiatal szakemberek kibontakozási lehetőségeinek megteremtései Ezzel kapcsolatban hasznos lesz felhivni a figyelmet néhány, a tudománypolitikai Irányelvekben és a megyei pártbizottság ezzel kapcsolatos állásfoglalásában szereplő problémára A problémák hangsúlyozása nem jelenti az eredmények hiányát; az egyéni tudományos fejlődés lehetőségett mutatja például, hogy a József Attila Tudományegyetemen jelenleg 123 oktató illetve kutató rendelkezik kandidátusi, vagy annál magasabb fokozattal, míg 1964 végén ez a szám csupán 78 volt Ugyanakkor nem lehet elhallgatni, hogy a tudományos fokozatok megszerzésének rendszerében még mindig vannak hiányosságok. Fontos szakterületeken — ilyenek például a számítástechnika, valamint egyes „klasszikus" tudományágak határterületei — ritkaságszámba megy egy-egy tudományos fokozat megszerzése, ami nem az adott szakterület művelőinek hiányos felkészültségén,, hanem a minősítési rendszer fogyatékosságain múlik. Kalmár László Kossuth-díjas akadémikusunk a közelmúltban terjesztette az illetékesek elé javaslatát e fogyatékosságok megszüntetésére. Ugyancsak ritka jelenség, hogy egy kutató kollektíva tagjai közös eredményeikért együtt kapjanak tudományos fokozatot. Egyik tudományos dolgozó nem csekély iróniával, de' eléggé csekély túlzással ezt így fejezte ki: kollektív munkáért hamarabb lehet Nobel-dijat kapni, mint kandidátusi címet... A

7. IRÁNYELVEKBEN olvashatjuk a következőket: „A tudományos tevékenység lehetősége hazánkban túlzottan a tudományos Intézményekben való alkalmazáshoz kötődik. Az e munkahelyeken kívül dolgozó értelmiségiek kevés segítséget kapnak munkájukhoz." A következő néhány adat megmutatja, hogy a nem „hivatalos" kutatóhelyeken dolgozó szakemberek még így is milyen komoly tartalékát jelentik tudományos életünknek. Ismeretes, hogy míg az orvosok es jogászok a doktori címet hivatásuk megjelöléseként viselik, addig a tanárok, a természettudományi és egyéb képzettségű szakemberek bizonyos kutatási eredmények elérese esetén kaphatják meg ezt a cimet, így az egyes mu fika területekről kikerült bölcsész, ilL természettudományi doktorok szama képet ad az adott területen működők tudományos érdeklődésérő! A József Attila Tudományegyetem 1968 óta összesen 136 tanár és természettudományi szakember doktorált, közülük 56-an dolgoznak felsőoktatásban vagy kutatóintézetben, 35-en általános vagy középiskolában és 45-en egyéb (ipari, mezőgazdasági, közigazgatási) munkahelyen. A tudományos képességekkel es ambíciókkal rendelkezőknek tehát közel 60 százaléka kutatóhelyen kívül dolgozik.