Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-19 / 91. szám

Forgalomirányító Erckufafó lámpák épülnek Szegeden, a Petőfi Sándor és a József Attila sugárút, válamint a nagykörút keresz­teződésénél az arra járók láthatják, amint munkások dolgoznak: aknát ásnak, át­fúrnak az úttest alatt. A földmuhka voltaképpen elő­készítése a fényjelző beren­dezés felállításának, amelyet ezeknek a kereszteződések­nek a forgalma igencsak időszerűvé tett. Az I. kerületi tártáas épí­tési' és közeleked ési osztá­lyán kapott /felvilágosítás szerint a berendezések a Szegedi Tervező Vállalat és a VILATI tervel alapján ké­szülnek. A most folyó föld­munkákat a kommunális ilzéta \éRzi, a berendezések felszerelését, pedig a VILATI. A földmunkák kissé elhú­zódtak, mivel az úttest alatti átfúrásoknál váratlan helye­ken csatornákba, vezetékekbe ütköztek. Ennek ellenére, ha nem jön semmi közbe. a földmunkák a hónap végéig elkészülnek, és a lámpák május végére dolgozni fog­nak. A kereszteződésekbe há­romszínű lámpák kerülnek, de már olyanok, amelv fénye nappal is tói látható. Még az erős napsütés sem zavarja a Vezetőket a színék felismeré­sében. Az üveg mögött be­épített ábrák lesznek a gya­logosok számára, és a hala­dási Irány jelzésére. A lámpákat egyelőre nem végleges helyükre állítják, mivel néhány éven belül át­építik a kereszteződéseket, az úttestet szélesítik. /Ezekben a munkákban a KPM is részt vesz.) Éppen ezért az ak­nákban tíz méterrel több ká-. beit hagynak tartalékként, hogy a lámpákat könnyen áthelyezhessék. A berende­zéseket nyomtatott áramkö­rű, hosszú élettartamú auto­matika vezérli majd, amely ha a későbbiekben a keresz­teződések bővítésére sor ke­rül, és már nem tudja ellát­ni feladatát, áthelyezhető más. kisebb csomópontra. A jelzőlámpákat világító KRESZ-táblák fogják ki­egészíteni. A munkát a három kerü­leti tanács közösen végezteti el ós arányosan megosztva fedezi költségeit, amely a két berendezésnél összesen 900 ezer forint Sz. I. készülék Az NDK-ban új készüléket konstruáltak a szulfidércek felkutatására. Az érc jelen­létét annak alapján mutatja ki, hogy megméri a kőzet áramátbocsátó képességét. A műszer két elektródán keresztül* periodikusan egyenáram impulzusokat bo­csát a kőzetbe. Két másik (mérő) elektróda egy oszcil­lográffal van összekapcsolva, amely a feszültséget felfog­ja és regisztrálja. Ilyen mó­don száz méter mélyen fek­vő kőzeteket is fel lehet de­ríteni. A műszer áramforrá­sául egy 6 Volt feszültségű akkumulátortelep szolgál, amelynek teljesítménye 59 Amperóra. A készülék súlya 17 kilogramm. IATE - bölcsészettudományi kar A József Attila Tudomány­egyetem bölcsészettudományi, kara — melynek két társká­rát, a természettudományi és jogi kart már korábban be­mutattuk — szintén az egye­tem Szegedre költözésével kezdte meg munkáját váro­sunkban. Az előadások eleinte a Dugonics téri központi épü­letben folytak és a külön­böző tanszékek csak később költöztek át jelenlegi he­lyükre, a hatalmas Ady téri palotába. A kar Dugonics téri évei­hez egyébként József Attila jól ismert kicsapatása mel­lett a Szegedi Fiatalok Mű­vészeti Kollégiumának meg­szerveződése is fűződik. A bölcsészettudományi kar jelen éveiben főképp tanáro­kat képez, ám az oktatási rendszer több szakon a nem A technológus, a konstruktőr és a vásárló Az iparvállalatok tekinté­lyes része tavaly és tavaly­előtt ls szép nyereséget könyvelhetett el. Ha azon­ban megnézzük, például fo­gyasztási cikkeket előállító gyárak árulistáját — nem mondom, hogy kivétel nél­kül, de-aaért gyakorta — találunk olyan gyártmányo­kat, amelyek a 80-as évek­ben még megüthették a mér­téket, de a 70-es években már esetleg nem szívesen ta­lálkozik velük a vevő. A szép nyereségeket ugyanak­kor a jelenlegi termékek forgalmazásával érték el a gyárak, s így a magas be­vételek „elaltathatják" a vállalatokat Ráadásul né­hány fogyasztási cikkből ki sem tudták elégíteni a ke­resletet ez pedig méginkább azt a látszatot keltheti, hogy elég csak a kapacitást bő­víteni, s ekkor hosszútávon kielégítő lesz az üzletme­net Álom és valóság Mulatság után — börtön Tavaly december 7-én táncmulatságot rendeztek a szatyinazi kultúrházban. A szórakozó fiatalok között ott volt Csányl István (Szaty­maz. Béke utca 21.) 19 éves fiatalember is. Csányi sok­szor fordult meg a söntés előtt, és estére alaposan be­rúgott. A zenekar eljátszot­ta az utolsó szántót, Csá­nyi és R. Nandpr együtt in­dult huzafelé. Az úton ta­lálkoztak K. Katalinnal, akii Csán.Vi megkért, segítsen la­kására vinni R. Nándort, mert egymaga nem bír ve­le... Szerencsésen ineg is érkeztek R. Nándorokhoz. Azután együtt folytatták az útjukat a havas Béke utcán. Csányi ekkor kezdett „ak­cióba": előbb megragadta a lány kezét, s azt hátracsa­varta,. megpróbálta átölelni. K. Katalin ekkor még el tud­ta lökni magától a durva fiatalembert, mire az K. Katalint egy közeli hórakás­ra lökte. Vad küzdelem kez­dődött közöttity. Az erősza­koskodásnak az arra haladó Sz. Sándor vetett véget. Alig telt el néhány nap, Csányi István — aki, ha ivott, a fenegyereket játszot­ta — ismét a Béke utcában tombolta ki magát: találko­zott ifj. A. Györggyel, akit minden ok nélkül pofon vá­gott, kezét hátracsa várta és belerúgott. Hogy miért? A bíró kérdésére Csányi Ist­ván csak ennyit válaszolt: „Hülyeségből". . . A szegedi járásbíróság dr. Fodor Altila tanácsa előtt Csányi István részegségére hivatkozott. Mindent az ital hatásúra próbált fogni. Ter­mészetesen a védekezést nem fogadták el, erőszakos nemi közösülés kísérletéért, feltű­nően durva becsületsértésért egy év és négy hónapi sza­badságvesztésre ítélte a bíró­ság. Mellékbüntetése: két év­re eltiltották a közügyek -gyakorlásától. délmagyarország VASÁRNAP. 1970. ÁPRILIS 19. Elméletben régen tisztá­zott kérdés, hogy csakis a korszerű, jó minőségű, ol­csón és magas műszaki színvonalú technológiával gyártott termék lehet alap­ja. tartósan, a rentábilis gaz­dálkodásnak. * A gyakorlat­ban azonban, ennek a? alap­nak a megteremtése, nem is egyszer, tüstént a kezdet­kezdetén megtorpan — a technológus és a konstruk­tőr között húzódó szakadék miatt Ezt a szakadékot a fogyasztók is lépten-nyomon tapasztalhatják. Hányszor megesett már, hogy vala­mely kiállításon megcsodál­ható volt egy-egy konstruk­tőri elképzelés remekbesza­bott laboratóriumi mintapél­dánya. Ez a mestermunka azután odakerül a technoló­gushoz, s kiderül, a labor­példánynak nincs műszaki bázisa. Nincs olyan anyag, gép, szerszám, szakember, • amellyel a sorozatgyártás megindítható lenne. Elkez­dődik a bütykölés, a kompromisszum keresése, amelynek azután vagy a külcsin, vagy az élettartam, vagy a termék tudománya látja a kárát. A konstruktőri elképzelés — és ez nagyon lényeges — általában mindig megfelel a kívánatos színvonalnak, a fogyasztói elvárásoknak —, s így a vállalat jövőbeni rentabilitásának is. Ebből pedig az következik, hogy hovatovább, a jó minőségű termék, a magas műszaki színvonalú fogyasztási cikk nem a konstruktőri szándék, felkészültség és lelemény függvénye, Az ilyen tulaj­donságokkal bíró termék nem születhet meg — nagy sorozatban — csak a gyárt­mányfejlesztő asztalán, ha­nem csakis a tudatos, folya­matos, átgondolt és össze­tett műszaki fejlesztési munka keretében. Példák sora igazolja, hogy jó minőségű terméket, kor­szerűt, elavult technológiá­val riem lehet készíteni, csak toldozva-foltozva. Pél­dául az utóbbi években az acéllemez radiátorok minő­ségi és mennyiségi gondjait a legjobb szándékkal sem sikerült megszüntetni, amíg munkába nem állt a duna­úisárosi új korszerű gyár­tópor. A fegyelem és a gondos­ság persze sok mindent rendbehozhat, bizonyos ha­tárig ellensúlyozhatja a kor­szerű konstrukció és e ke­vésbé korszerű technológia közti ellentmondást, de vé­gül is mindig, vagy a konst­ruktőr visszakozik, vagy a fogyasztó bosszankodik so­kat, s a gyár fizet ld ga­ranciális költség és selfejtkár címén tetemes összegeket Akár új gyártmányok be­vezetéséről, akár a futó ter­mékek minőségéről van is szó, alapvető változást csakis a komplex műszaki fejlesztés hozhat. A kohó- és gépipari tár­ca mindezek tanulságaként, a múlt év közepén, figye­lemre méltó akciót kezdemé­nyezett — figyelemre méltót a többi tárca számára — és 17 fogyasztási cikket gyártó vállalatát „szembesítette" a követelményekkel A hazai rádiógyártás számára pél­dául előírta a készülékek haladéktalan trönzisztorfzá­lását, s az integrált áram­körre átállás sürgős meg­indítását. Mindkét program végrehajtásaitól egyben a készülékek üzembiztonságá­nak ugrásszerű javulásét i6 joggal remélhetjük. Az ak­kumlátor készítőknek csök­kentenlök kell a termékek súlyát, vagy növelni a faj­lagos kapacitást, már csak azért is, mert az ólomimport sokba kerül a népgazdaság­nak. Azután feltette a kér­dést a tárca: miért hiányzik változatlanul a hazai gyár­tásból a fél és teljesen auto­matizált mosógép. Vagy — miért nem csendesebbek a hazai porpzívók ? A minisztérium természe­tesen „szembesítette" válla­latait ezekkel a követelmé­nyekkel, hanem előírta azt is, hogy a legrövidebb idő alatt állítsák össze műszaki fejlesztési programjukat. Ezek a programok jó részt már el is készültek, sőt többségükben 1970 végét je­lölik meg a tervezett intéz­kedések haláridejeként. A kényelmet, a nagyobb üzembiztonságot. a szebb külsőt, a hosszabb élettarta­mot, a nagyobb teljesít­ményt, egyszerűbb, köny­nyebb kezelhetőségeket, várják el a fogyasztók a vas­műszaki cikkektől is: az edényektől a tv-ig. rádióig. A technológusok és kon­struktőrök együttes, össze­hangolt munkájával eleget lehet tenni ezeknek az el­várásoknak. Eredményes gyártmány­fejlesztés a technológia fejlesztése nélkül nem lé­tezhet. Csak az új gyárt­mányok számát szaporítgat­ni, amolyan „fenn az ernyő, nincsen kas" állapothoz ve­zet. Ennek . előbb vagy utóbb a fogyasztó is drágán megfizetné az árát Gerencsér Ferenc tanári — bölcsész — képesí­tés megszerzését is lehetővé teszi. Így a második, illetve a negyedik félév végén a következő szakokra lehet specializálódni: angol, fran­cia, latin, magyar, német, olasz, orosz, történelem. Gö­rögből, pedagógiából, általá­nos és alkalmazott nyelvé­szetből pedig csak kizárólag nem tanárként — azaz böl­csészként — lehet diplomáz­ni. Az említetteken kívül még egy szakot oktatnak a JATE bölcsészkarán: a finnugort, amely három év alatt vala­mely más szak — elsősorban a magyar — mellett végez­hető el. A tanárszakokon folyó ok­tatás célja természetesen a középiskolai szaktanár kép­zés, a nem tanárszakok vi­szont egy-egy tudományterü­let számára biztosítják a szakember-utánpótlást: ma­gyar nyelvészeket, irodalom­történészeket, filozófusokat, történészeket bocsátanak ki. Dékáni engedéllyel — a szokásos két szak mellé — még egy harmadik is választ­ható. Érre általában a má­sodik vagy negyedik félév lezárása után kerül sor. A lehetséges szakpárosítá­sok közül néhány bizonyára sokak számára újdonságként hat. Az általános és alkal­mazott nyelvészetet, például a matematikaszakos nagydiá­kok ls választhatják, s épp így a pedagógia szak is nyit­va áll a természettudományi kar hallgatói számára. Ami az általánosan kőtele­ző tantárgyakat Illeti, azok közül a marxiimus—leniniz­must, a logikát, a honvédel­mi ismereteket kell megem­líteni, többek között. A ta­nárjelöltek emellett termé­szetesen még pedagógiát és pszichológiát is hallgatnak. E két tárgy alaposabb is­merete különösen az ötödév­ben szokásos iskolai gyakor­latokon fontos. Mint a JATE másik két karán, a BTK-n is egyre több hallgató vesz részt az úgynevezett „kiscsoportos" oktatásban. A tanítás új for­máját a szemináriumok mel­lett az előadásoknál is al­kalmazzák, s így újabban csupán 30—40 fő számára tartanak előadásokát a ta­nárok. 1969 őszétől a poli­tikai gazdaságtant és a filo­zófiát is kisebb csoportok be­vonásával tanítják. Mint dr. Kalocsag Dezső tanszékvezető egyetemi ta­nár, a filozófiai tudományok kandidátusa, a bölcsészettu­dományi kar dékánja elmon­dotta, a tervek szerint még 1970-ben új tanszékek ala­kulnak a karon. Így meg­szervezik az általános nyel­vészeti tanszéket, külön pc­dagógiai és lélektani, vala­mint külön német és angol tanszéket alakítanak. Az utóbb említettek korábban egy Intézet keretei közölt dolgoztak. Jelenleg 549 nappali ta-í gozatos hallgatója van a szervezeti változások élőit álló karnak, közülük 116-an most fognak diplomázni. A levelező tagozaton tanulók száma 325. akik közül 104 a végző*. ÍA kővetkező tanévre J00 elsőéves iratkozhat be.) ' A közel 900 hallgató okta­tását végző tanírok előadá­eaik megtartása és a szemi­náriumok vezetése mellett természetesen sokrétű tudo­mányos munkát is végeznek. Dolgozataikat a kar 7 Actája és egyéb szakfolyóiratok közlik. A. L. Miről álmodik a lány? A „Négy évszak" arany­színnel írt betűi a háza*tara­kereső szolgálat címtábláján nyilván azt jelentik, hogy párválasztási ügyben rendel­kezésre állanak az életük ta­vaszán, levő, a nyarát élő, az őszéhez, teléhez érkezet­teknek egyaránt. Jelentkez­nek is náluk minden kor­osztályból szép számmal a férj- és feleségj elöltek. Mű­ködésük első három-négy hónapjában mér több mint 3000 nőtlen, hajadon, elvált és özvegy töltötte ki a kér­dőíveket, válaszolt a pszicho­lógus kérdéseire, fizette is a jövedelméhez mért szolgálta­tási díjat, azaz a „belépődí­jat a boldogsághoz". S ami nagyon érdekes: a 3000 pár­kereső közül körülbelül 1500 az ország tizenkilenc me­gyéjéből utazott fel, sokszor több száz kilométer távolság­ból Budapestre, hogy feleljen a pszichológusnak és a kér­dőívnek. A legtöbb vidéki jelentkező Miskolcról, Győr­ből, Szegedről, Debrecenből, Nyíregyházáról, Kaposvárról érkezet. A Fadrusz utcai székház­ból a nagy gonddal készült saemélyiségportrék a számí­tógép-központba kerülnek, ahol a memóriaegység ma­gába fogadja a sok nő és bizony jóval kevesebb férfi adatait, s javaslatot tesz a szerinte összeillők személyes bemutatáséra. A komputer ajánlásait először a pszicho­lógus bírálja fölül, majd ma­ga az élet. Bizonyára lesz­nek a bemutatottak között olyanok, akik eljutnak a há­zasságkötésig, s olyanok is, akiknek majd később más, kívánságuknak megfelelőbb társat kell ajánlani. A leendő házastársra vo­natkozó igény, vagy ahogy az itt dolgozó pszichológusok mondják, a jelentkezetteknek á jövendőbelivel szemben tá­masztott elvárása rendkívül tanulságos képet rajzol kl ar­ról, hogy 1970-ben, „hold­világos éjszakán, miről álmo­dik a lány?". Mint kiderül, a mai nő nem vár hófehér paripán érkező királyfira, el­várja viszont, hogy válasz­tottja lehetőleg érettségizeit, ha lehet diplomás férfi le­gyen, de a minimális kívá­nalom is nyolc általános! Aztán egy látszólag ellent­mondó óhaj: vegyen részt az illető a házimunkában, de ugyanakkor olyan egyé­niség legyen, „akire fel le­het nézni". Jövedelem szem­pontjából a nők igénye ha­vi 2000—3000 forint körül van. A viszonylag magas jö­vedelemigény jórészt abból táplálkozik, hogy a feleség­jelölt úgy érzi: a jó jöve­delem a sikeres életvitel bi­zonyítéka a férfinál... A külsőt nem tartják annyira lényegesnek, mint gondol­hatnánk, de a pocakos, va­lamint a vörös hajú fiúk nem nagyon kapósaié Rész­letes kikötéseket tesznek a nők a negatív tulajdonságok tekintetében. (Többszörösen elváltak, alkoholisták kí­méljenek !) Nem lelkesednek olyan férfiért sem, akt gye­reket, vagy pláne anyóst hoz a házhoz. A férfiak elsősorban az előnyös külsőt, dekoratív megjelenést kötik kl, sokszor pontosan meghatározva a szem- és hajszint, a magas­ságot. A ROZSA FERENC GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA az 1970/71. tanévre felvételt hirdet a dolgozók 2 éves szakközépiskolájába esztergá­lyos. géplakatos és villanyszerelő szakmáRbaft. Jelentkezhetnek az emelt szintű és hagvománvos végzettsegűek, munkanapokon du. fél 5-ig.- Je­lentkezési határidő: 1970. április 30-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents