Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

I Elhunyt. dr. Tari János elvtárs Mély megrendüléssel jelentjük, hogy dr. Tari János elvtárs, a Szeged m. j. városi tanács tagja, a Szegedi Sza­badtéri Játékok Igazgatója, a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem, a Szocialista Munkáért Érdemérem, a Munka Érdemrend ezüst tokozata és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetések tulajdonosa 1070. április 13-án es­te, életének 44. évében elhunyt. A Szeged városi tanács végrehajtó bizottsága és a Szegedi Szabadtéri Játékok igaz­gatósága saját halottjának tekinti. Temeiésc április 16-án délután 4 órakor lesz a Belvárosi temetó új ravatalozójá­ból, a városi tanács által adományozott díszsírhelyen. Ba­rátai és Ismerősei délután 3 órától róhatják le kegyeletü­Költészetnapi irodalmi estek ket. N incs az a titok, amely ki ne pattanna: hoz­zátartozói, elvtársai és barátai már sejtették, hogy gyógyíthatatlan betegség tá­madta meg. Csak éppen hin­ni volt nehéz, lehetetlen. A ragaszkodásból táplálkozó remény az utolsó percig erő­sebb volt a lesújtó hírnél. Most mégis tudomásul kell venni a fájdalmas és szigo­rú valóságot: ez a rendkívül szeretetreméltó. puritán, kedves, munkában fáradha­tatlan, barátságban pótolha­tatlan ember nincs többé. Mindenki becsülte, szeret­te. Számos munkatársa em­lékszik rá, mint egyetemi pártmunkásra, n Szeged vá­rosi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjére, vég­rehajtó bizottságának volt elnökhelyettesére, s mint, a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőjére. 1063-tól főhivatá­sú igazgatójára, aki kivételes Szeged m. j. Városi Tanács" Végrehajtó Bizottsága Szegedi Szabadiért Játékok Igazgatósága ügybuzgalomma! művészet­szeretettel és művészetet te­remtő szervező munkával tűnt ki. Neve szinte egybe­forrt ezzel az intézménnyel. Dolgozott érte, éjt nappallá téve, és emberek ezreit nyer­te meg örökké buzgó ügysze­retetével és emberi rokon­szénvével Szeged nagy mű­vészeti vállalkozásának. Kitűnő embert vesztettünk el dr. Tari János személyé­ben; családja melegszívű, pó­tolhatatlan édesapát gyászol. Élete és egész tevékenysége kommunista lelkiismeretessé­get. odaadást, szerénységet, helytállást, képességeinek maximális kifejtését példáz­za. Fiatalon hunyt el, mégis ilyen értékes emberi örök­séget hagyott gyermekeire, barátaira, elvtársaira. Fájdalommal búcsúzunk tőle, szeretettel emlékezünk rá. Nagyon sokan voltak kí­váncsiak tegnap este a No­vember 7 művelődési házban megrendezett költészetnapi irodalmi estre: az otthon nagyterme zsúfolásig megtett érdeklődőkkel. Főképpen fiatalokkal. Nem véletlenül: a pódiumon is fiatalok ül­tek, fiatal költők. Ahogyan a műsor címe — Költök in­dulása — ígérte is. Nyitányként József Attilát idézte az est, majd Mocsár Gábor, a szegedi írócsoport titkára mondott ünnepi han­gú bevezetőt és bemutatta az est költővendégeit, Apáti Miklóst, Kiss Annát, Kiss Benedeket, Kovács Istvánt, Mezey Katalint, Szepesi At­tilát, Utassy Józsefet és Ve­ress Miklóst. Aztán a Paál István ren­dezte-szervezte kitűnően összeállított műsorban há­rom színész, Kovács János, Janka Béla és Papp János, a szegedi színház tagjai, va­lamint műkedvelő színját­szók, Dunai Tamás, Notheisz János, Pálfy Katalin, az Egyetemi Színpad, továbbá Fekete Gizella, Molnár Judit és Nóvák Zoltán, a Minerva Színpad tagjai tolmácsolták a fiatal költők alkotásait, s maguk a költők is adtak elő verseikből. Tartalmas és tanulságos est volt. Nemcsak formássá­ga, ügyes rendezése miatt, hanem azért is, mert él­ményszerüvé tette, amit so­kan könyvekből, olvasásból már biztosan jól tudnak. Azt, hogy ezek a fiatalok csakugyan költők, s van ere­Debrecen vagy Szeged Ady téri egyetem épületét egyszerűen elzárja most már az újabb. A másik jellemző különbség, hogy Szegeden nagyon rosszak az utak, hiába újítják fel őket, né­legfeltűnöbbnekr'hány év alatt tönkremennek, a kisebb utcáknak pedig rnég csak rendes burkolatuk sincs. Különösen a Kossuth Lajos sugárút és az Április 4. útja ellen lehet kifogás. Sok az utcán a szemét is. A három sűrűn teleírt ol­dal megjegyzéseit így lehet summázni, Nincs tanulság Április 1-én megjelent „Szeged városképe" című cikkünkhöz fűz néhány ész­revételt Sz. A„ összevetve két nagy alföldi varosunkat esztétikai szempontból. Azt tartja a hogy míg Debrecenben az utóbbi néhány évben a leg­fontosabbat, a Belvárost hoz­ták rendbe, s a modern ál­lomásról kilépve már nagy­városi kép fogadja az ide­gent, addig Szegeden éppen az idegenforgalom szem­pontjából legkevésbé jelen­tős. városszéli területek fej­lődtek. A legforgalmasabb útvonalak mentén öreg, fa­lusias házak állnak, s nem ritka, hogy az Ú1 épületek járda? nélkül, mint. ahogy az a bi- -külterületeken, hogy motor­zonyos mondás sem, amely ráillik minden ilven össze­hasonlításra; a szomszéd asz­•em emelik a színvonalat: az szonya mindig szebb. Barátom! Ámigó! Mennyi baj van a batár­időkkel! Csuszkáinak, mint a rossz gyerekek. De nehogy azt higgye valaki, hogy csak az építőiparban. A kereske­delemben a szavatosság le­járta körüli viták éppoly gyakran előfordulnak, mini — mondjuk egy szállodaépí­tésnél — az átadások késése okozta perpatvarok. Ember legyen a talpán, aki hajlan­dó idejét és türelmét veszte­getve a vaj papírjáról leol­vasni a gyártás idejét, vagy kiböngészni a tejfölösdoboz tetejéről, hogy érdemes-e megvenni. S legtöbbször még azt sem lehet kiabálni, hbgy: szemüveget a vevőnek. Lé­vén, hogy éppen szemüveges. Az meg aztán nem csoda, hogy ha maga a kereskede­lem sem képes a dátumok közt eligazodni, a vevőtől sem kívánhatja meg. Iskola­példája ennek a bizonyta­lanságnak az a néhány dá­tum. amely a dr. Iván János (Partizán u. 4.) által szer­kesztőségünkhöz elküldött Amigó kávésdobozon talál­ható A csomagolási időt tu­lajdonképpen négy olvasható vagv éppen elmosódott bé­lyegző jelzi: egy február 23-i egy elmosódott márciu­si és— április 6-án zajlott le a vásárlás — egy előrelátó április 11-i. A negyediket nem lehet kiolvasni. Való­színű. hogy olvasónk azért küldte be a dobozt, mert "ris&es&égét tekintve nem­hogy áprilisinak, de legalább­is februárinak érezte a ká­vét, s ezért fohászkodik ve­lünk együtt az Illetékesek­hez: Barátom! Amigó! vegye figyelembe, hogy az ember, mint általában a gerincesek idegekkel is rendelkezik. Amelyek, sajnos, nincsenek kötélből. deti mondanivalójuk. Tehet­ségük színvonala nyilván nem azonos, nem egyenlő, de mindannyian egyre markán­sabban fejezik kl egyénisé­güket. József Attilától a mai nagyokig nagyon sokan ha­tottak rájuk, nem is múltak el ezek a hatások nyomtala­nul, s mégis — dokumentál­ta az irodalmi est — ezek a fiatalok nem úgy énekel­nek, mint az idősebbek. A hangjuk még talán kissé ka­maszos, de már érdemes rá­juk odafigyelni. Két kollégiumban három író találkozott még tegnap este Szegeden fiatal olvasói­val. A Művelt Nép Könyv­terjesztő Vállalat Sánta Fe­rencnek a Majakovszkij —, Csoóri Sándornak és Sumo­nyi Zoltánnak a tanárképző főiskola diákotthonában ren­dezett irodalmi estet. „Szívesebben megyek fia­talok közé — mutatkozott be a középiskolásoknak Sánta Ferenc —, mert a fiatalok szeretik az igazságot." S a krónikás hadd tegye hozzá, szeretik a kötetlen formákat, az őszinte,"' kendőzetlen be­szélgetést, ahol szó- és tekin­tetközelre jutnak az irodalmi műhellyel, ahol választ kap­nak olvasmányemlékeik iz­galmas, megválaszolatlan kérdéseire. Miközben Sánta Ferenc készséggel állta a kérdések kereszttüzét, a főiskolai kol­légiumban a Petőfi Sándor irodalmi színpad rövid mű­sora vezette be a két költő, a napokban József Attila­díjat kapott Csoóri Sándor és Sumonyl Zoltán estjét. Véget ért a tavaszi szünet az iskolákban Az általános Iskolák csak­nem 1 millió 200 ezer és a középiskolák több mint 230 000 tanulója, a tavaszi szünet befejeztével, kedden, legnap ismét folytatta tanul­mányait. Az általános iskola VIII. osztályát 168 445 gye­rek végzi el az idén, a kö­zépiskolákban pedig 47 418­an állnak majd az érettségi vizsgabizottságok elé. A tanév további „menet­rendje": az általános iskolá­sok, valamint a középiskolák első három osztályának ta­nulói számára június 8-a lesz az év utolsó tanítási napjá, a IV-esek május 8­tól készülhetnek az érettsé­gire. Az írásbeli vizsgák má­jus 11-én kezdődnek, a szó­beli vizsgákra pedig június 1. és 27. között kerül majd sor. Az első osztályosok — Bu­dapest kivételével, ahol ez már márciusban megtörtént — június 15-én iratkozhat­nak be a középiskolákba. A tanévzáró' értekezleteket — a bizonyítványkiosztással egybekötött tanévzáró ün­nepség után — az idén az általános iskolákban június 20-ig, a középiskolákban pe­dig június 30-ig tartják meg. (MTI) Vélnénk, hogy a gyalogo­soké. Akadnak azonban, akik erre fittyet hánynak. Jó né­hányszor megírtuk már, IRI­lyen sokan kerékpároznak a járdán — például az Április 4. útján —, s az sem ritka a kerékpárral is fölmennek oda. ahová nem szabadna. Például a petőfitelepi Szántó -Kovács János utcában, ahonnan nyolc aláírással el­látott levelet kaptunk Né­meth Ferencnétő! Nemcsak azért veszélyes ez a tiltott •sport, mert minden második házban kisgyerekek varinak, de azért is, mert a járda, amit két éve raktak le. s ami nem kevés pénzünkbe került, tönkremegy. S mái­áldozatuk is van a büntetle­nül felelőtlenkedőknek — ír­ják a petőfitelepiek —, egy idős asszony, aki örök Időre nyomorék marid. Rendet és nyugalmat Kívánnak másuk­nak a Szántó Kovács utcá­ban. segítséget ahhoz, hogy ezt megteremthessék. Ipargazdasági konferencia Kedden a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében megnyitották az Aka­démia ipargazdasági kutató csoportjának négy napos nemzetközi ipargazdasági konferenciáját. A tanácsko­záson mintegy félezer hazai szakemberen kívül 17 ország­ból száznál több külföldi vendég is részt vesz. Több jelentős nemzetközi szerve­zet, köztük az Európai Gaz­dasági Bizottság és az ENSZ I iparfejlesztési intézete, az ! UNIDO is elküldte képvise- J lőjét a budapesti tanácsko-! zásra. A megnyitó ülésen elsőnek Sz. T. Hacsaturov szovjet akadémikus, a Magyar Tudo­mányos Akadémiti tisztelet­beli tagja adott elő Gazdasá­gi reform a Szovjetunióban címmel. A holland J. Tin­bergen professzor, Nobel-dí­jas közgazdász „Melyik or­szág melyik ágazatát fejlesz­sze?" címmel, Friss István akadémikus pedig Gazdasági reform és terv Magyarorszá­gon címmel tartott előadást. játékos nevelés Szegeden találkoztak elő­ször az úttöró színjátszó szakkörök vezetői. A hétfőn és tegnap, kedden megtartott módszertani tanácskozásukat a gyermel^színjátszás elvei­nek tisztázásáért, a gyakor­lati feladatok meghatározá­sáért hívták össze. A bemutatókkal egybekö­tött tapasztalatcsere munká­jában részt vett Fekete Já­nosné, a Magyar Űttörők Országos Szövetsége kultu­rális szakbizottságának tit­kára is, aki kérésünkre ösz­szefoglalta a két nap tapasz­talatait. — A remek rendezésben, zavartalan körülmények kö­zött lezajlott tanácskozás is­mét leszögezte, hogy az úttö­rő színjátszás eszköz a gyer­mekek nevelésében. Mivel jellem- és közösségformáló ereje is van, nemcsak a jó ízlésre, de ez életre is nevel. — Ugyancsaic tisztázódott annak a kérdése is, hogy mit és hogyan játsszanak a gyermekcsoportok. A vita részvevői kimondták: nincs egyedüli téma: azt kell elő­adni, ami a szereplő gyerme­keket és vezetőjüket egy­aránt izgatja, ami együttmű­ködésük során a legjobban megvalósítható. A „hogyan" kérdésében a tudatos rende­zői munka és az életkorhoz illő játékosság a fontos. Ez utóbbi megvalósítását az úgynevezett jelzéses stílus segíti a leginkább, amikor a szereplők nem átéléssel, ha­nem néhány kellék és né­hány tipikus mozdulat, hanghordozás segítségével idézik meg a rájuk bízott alakot. — Szó esett az úttörő szín­játszás további terveiről is. A legfontosabb teendőknek a szakkörvezetők rendszeres továbbképzését jelöltük meg. Ennek érdekében lépéseket is teszünk, hogy a Népmű­velési Intézet, valamint az úttörőszövetség együtt ren­dezze meg a gyakrabban sorra kerülő tanácskozáso­kat. — Valószínűleg megtartjuk az úttörő színjátszó szakkö­rök országos fesztiválját is. Erre — a tervek szerint — a csillebérci úttörőtáborban, a nyári szünidőben kerül sor — mondotta befejezésül Fe­kete Jánosné. A. L. Szeged szobrai Áz ember és társadalmi környezete A József Attila Tudo­mányegyetem állam- és jog­tudományi karának tudomá­nyos bizottsága vitaülést rendezett tegnap, kedden délelőtt dr. Kulcsár Kálmán az állam- és jogtudományok doktora, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia szociológiai kutatócsoportja igazgatójá­nak „Az ember és társadal­mi környezete" című mun­kájáról. A Szegedi Akadémiai Bi­zottság székházában megtar­tott vitaülés részvevőit dr. Antalffy György tanszékve­zető egyetemi tanár, az ál­lam- és jogtudományok dok­tora, az állam- és jogtudo­mányi kar dékánja köszön­tötte, majd dr. Szentpéteri István egyetemi docens, az állam- és jogtudományok kandidátusa, dr. Papp Ignác egyetemi docens, az állam­és jogtudományok kandidá­tusa, valamint dr. Horuczi László egyetemi docens, a filozófiai tudományok kan­didátusa fejtette ki vélemé­nyét az 1969-ben a Gondolat Kiadónál megjelent könyv­ről. Valamennyien hangoztat­ták: a hazánkban egy idő óta nagy lendülettel folyó szociológiai kutatások fon­tos és összegező munkáját írta meg dr. Kulcsár Kál­mán. Műve különösen azért érdemel dicséretet, mert a mai társadalom jelenségeiből kiindulva mutatja be az új tudományágat, úgy, hogy több fejezetében izgalmas újdonságokkal is szolgál. Többek között a családszoci­ológia témakörében fogal­maz meg modern szemlélet­re valló, nóvumnak számító tételeket. A három referátum el­hangzása után dr. Kulcsár Kálmán szólalt fel. Többek között elmondotta, hogy a tervek szerint hamarosan Szeged is szociológiai kutató­bázissá válik. Ezt az itt folyó eredményes kutatómunka és társadalmi környezet sajá­tossága egyaránt lehetővé te­szi. Sárkány (218.) A József Attila sugárúton levő egyetemi garázs falán látható a Sárkány című épilletdisz. AZ érdekes ipar­művészeti munka Fejős Ede múlakatos munkaját dicséri. SZERDA. 1970. ÁPRILIS IS. DÉLMAGYARORSIÁG

Next

/
Thumbnails
Contents