Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

I Elhunyt. dr. Tari János elvtárs Mély megrendüléssel jelentjük, hogy dr. Tari János elvtárs, a Szeged m. j. városi tanács tagja, a Szegedi Szabadtéri Játékok Igazgatója, a Munkás-Paraszt Hatalomért Érdemérem, a Szocialista Munkáért Érdemérem, a Munka Érdemrend ezüst tokozata és a Felszabadulási Jubileumi Emlékérem kitüntetések tulajdonosa 1070. április 13-án este, életének 44. évében elhunyt. A Szeged városi tanács végrehajtó bizottsága és a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatósága saját halottjának tekinti. Temeiésc április 16-án délután 4 órakor lesz a Belvárosi temetó új ravatalozójából, a városi tanács által adományozott díszsírhelyen. Barátai és Ismerősei délután 3 órától róhatják le kegyeletüKöltészetnapi irodalmi estek ket. N

incs az a titok, amely ki ne pattanna: hozzátartozói, elvtársai és barátai már sejtették, hogy gyógyíthatatlan betegség támadta meg. Csak éppen hinni volt nehéz, lehetetlen. A ragaszkodásból táplálkozó remény az utolsó percig erősebb volt a lesújtó hírnél. Most mégis tudomásul kell venni a fájdalmas és szigorú valóságot: ez a rendkívül szeretetreméltó. puritán, kedves, munkában fáradhatatlan, barátságban pótolhatatlan ember nincs többé. Mindenki becsülte, szerette. Számos munkatársa emlékszik rá, mint egyetemi pártmunkásra, n Szeged városi tanács művelődésügyi osztályának vezetőjére, végrehajtó bizottságának volt elnökhelyettesére, s mint, a Szegedi Szabadtéri Játékok vezetőjére. 1063-tól főhivatású igazgatójára, aki kivételes Szeged m. j. Városi Tanács" Végrehajtó Bizottsága Szegedi Szabadiért Játékok Igazgatósága ügybuzgalomma! művészetszeretettel és művészetet teremtő szervező munkával tűnt ki. Neve szinte egybeforrt ezzel az intézménnyel. Dolgozott érte, éjt nappallá téve, és emberek ezreit nyerte meg örökké buzgó ügyszeretetével és emberi rokonszénvével Szeged nagy művészeti vállalkozásának. Kitűnő embert vesztettünk el dr. Tari János személyében; családja melegszívű, pótolhatatlan édesapát gyászol. Élete és egész tevékenysége kommunista lelkiismeretességet. odaadást, szerénységet, helytállást, képességeinek maximális kifejtését példázza. Fiatalon hunyt el, mégis ilyen értékes emberi örökséget hagyott gyermekeire, barátaira, elvtársaira. Fájdalommal búcsúzunk tőle, szeretettel emlékezünk rá. Nagyon sokan voltak kíváncsiak tegnap este a November 7 művelődési házban megrendezett költészetnapi irodalmi estre: az otthon nagyterme zsúfolásig megtett érdeklődőkkel. Főképpen fiatalokkal. Nem véletlenül: a pódiumon is fiatalok ültek, fiatal költők. Ahogyan a műsor címe — Költök indulása — ígérte is. Nyitányként József Attilát idézte az est, majd Mocsár Gábor, a szegedi írócsoport titkára mondott ünnepi hangú bevezetőt és bemutatta az est költővendégeit, Apáti Miklóst, Kiss Annát, Kiss Benedeket, Kovács Istvánt, Mezey Katalint, Szepesi Attilát, Utassy Józsefet és Veress Miklóst. Aztán a Paál István rendezte-szervezte kitűnően összeállított műsorban három színész, Kovács János, Janka Béla és Papp János, a szegedi színház tagjai, valamint műkedvelő színjátszók, Dunai Tamás, Notheisz János, Pálfy Katalin, az Egyetemi Színpad, továbbá Fekete Gizella, Molnár Judit és Nóvák Zoltán, a Minerva Színpad tagjai tolmácsolták a fiatal költők alkotásait, s maguk a költők is adtak elő verseikből. Tartalmas és tanulságos est volt. Nemcsak formássága, ügyes rendezése miatt, hanem azért is, mert élményszerüvé tette, amit sokan könyvekből, olvasásból már biztosan jól tudnak. Azt, hogy ezek a fiatalok csakugyan költők, s van ereDebrecen vagy Szeged Ady téri egyetem épületét egyszerűen elzárja most már az újabb. A másik jellemző különbség, hogy Szegeden nagyon rosszak az utak, hiába újítják fel őket, nélegfeltűnöbbnekr'hány év alatt tönkremennek, a kisebb utcáknak pedig rnég csak rendes burkolatuk sincs. Különösen a Kossuth Lajos sugárút és az Április 4. útja ellen lehet kifogás. Sok az utcán a szemét is. A három sűrűn teleírt oldal megjegyzéseit így lehet summázni, Nincs tanulság Április 1-én megjelent „Szeged városképe" című cikkünkhöz fűz néhány észrevételt Sz. A„ összevetve két nagy alföldi varosunkat esztétikai szempontból. Azt tartja a hogy míg Debrecenben az utóbbi néhány évben a legfontosabbat, a Belvárost hozták rendbe, s a modern állomásról kilépve már nagyvárosi kép fogadja az idegent, addig Szegeden éppen az idegenforgalom szempontjából legkevésbé jelentős. városszéli területek fejlődtek. A legforgalmasabb útvonalak mentén öreg, falusias házak állnak, s nem ritka, hogy az Ú1 épületek járda? nélkül, mint. ahogy az a bi- -külterületeken, hogy motorzonyos mondás sem, amely ráillik minden ilven összehasonlításra; a szomszéd asz•em emelik a színvonalat: az szonya mindig szebb. Barátom! Ámigó! Mennyi baj van a batáridőkkel! Csuszkáinak, mint a rossz gyerekek. De nehogy azt higgye valaki, hogy csak az építőiparban. A kereskedelemben a szavatosság lejárta körüli viták éppoly gyakran előfordulnak, mini — mondjuk egy szállodaépítésnél — az átadások késése okozta perpatvarok. Ember legyen a talpán, aki hajlandó idejét és türelmét vesztegetve a vaj papírjáról leolvasni a gyártás idejét, vagy kiböngészni a tejfölösdoboz tetejéről, hogy érdemes-e megvenni. S legtöbbször még azt sem lehet kiabálni, hbgy: szemüveget a vevőnek. Lévén, hogy éppen szemüveges. Az meg aztán nem csoda, hogy ha maga a kereskedelem sem képes a dátumok közt eligazodni, a vevőtől sem kívánhatja meg. Iskolapéldája ennek a bizonytalanságnak az a néhány dátum. amely a dr. Iván János (Partizán u. 4.) által szerkesztőségünkhöz elküldött Amigó kávésdobozon található A csomagolási időt tulajdonképpen négy olvasható vagv éppen elmosódott bélyegző jelzi: egy február 23-i egy elmosódott márciusi és— április 6-án zajlott le a vásárlás — egy előrelátó április 11-i. A negyediket nem lehet kiolvasni. Valószínű. hogy olvasónk azért küldte be a dobozt, mert "ris&es&égét tekintve nemhogy áprilisinak, de legalábbis februárinak érezte a kávét, s ezért fohászkodik velünk együtt az Illetékesekhez: Barátom! Amigó! vegye figyelembe, hogy az ember, mint általában a gerincesek idegekkel is rendelkezik. Amelyek, sajnos, nincsenek kötélből. deti mondanivalójuk. Tehetségük színvonala nyilván nem azonos, nem egyenlő, de mindannyian egyre markánsabban fejezik kl egyéniségüket. József Attilától a mai nagyokig nagyon sokan hatottak rájuk, nem is múltak el ezek a hatások nyomtalanul, s mégis — dokumentálta az irodalmi est — ezek a fiatalok nem úgy énekelnek, mint az idősebbek. A hangjuk még talán kissé kamaszos, de már érdemes rájuk odafigyelni. Két kollégiumban három író találkozott még tegnap este Szegeden fiatal olvasóival. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat Sánta Ferencnek a Majakovszkij —, Csoóri Sándornak és Sumonyi Zoltánnak a tanárképző főiskola diákotthonában rendezett irodalmi estet. „Szívesebben megyek fiatalok közé — mutatkozott be a középiskolásoknak Sánta Ferenc —, mert a fiatalok szeretik az igazságot." S a krónikás hadd tegye hozzá, szeretik a kötetlen formákat, az őszinte,"' kendőzetlen beszélgetést, ahol szó- és tekintetközelre jutnak az irodalmi műhellyel, ahol választ kapnak olvasmányemlékeik izgalmas, megválaszolatlan kérdéseire. Miközben Sánta Ferenc készséggel állta a kérdések kereszttüzét, a főiskolai kollégiumban a Petőfi Sándor irodalmi színpad rövid műsora vezette be a két költő, a napokban József Attiladíjat kapott Csoóri Sándor és Sumonyl Zoltán estjét. Véget ért a tavaszi szünet az iskolákban Az általános Iskolák csaknem 1 millió 200 ezer és a középiskolák több mint 230 000 tanulója, a tavaszi szünet befejeztével, kedden, legnap ismét folytatta tanulmányait. Az általános iskola VIII. osztályát 168 445 gyerek végzi el az idén, a középiskolákban pedig 47 418an állnak majd az érettségi vizsgabizottságok elé. A tanév további „menetrendje": az általános iskolások, valamint a középiskolák első három osztályának tanulói számára június 8-a lesz az év utolsó tanítási napjá, a IV-esek május 8tól készülhetnek az érettségire. Az írásbeli vizsgák május 11-én kezdődnek, a szóbeli vizsgákra pedig június 1. és 27. között kerül majd sor. Az első osztályosok — Budapest kivételével, ahol ez már márciusban megtörtént — június 15-én iratkozhatnak be a középiskolákba. A tanévzáró' értekezleteket — a bizonyítványkiosztással egybekötött tanévzáró ünnepség után — az idén az általános iskolákban június 20-ig, a középiskolákban pedig június 30-ig tartják meg. (MTI) Vélnénk, hogy a gyalogosoké. Akadnak azonban, akik erre fittyet hánynak. Jó néhányszor megírtuk már, IRIlyen sokan kerékpároznak a járdán — például az Április 4. útján —, s az sem ritka a kerékpárral is fölmennek oda. ahová nem szabadna. Például a petőfitelepi Szántó -Kovács János utcában, ahonnan nyolc aláírással ellátott levelet kaptunk Németh Ferencnétő! Nemcsak azért veszélyes ez a tiltott •sport, mert minden második házban kisgyerekek varinak, de azért is, mert a járda, amit két éve raktak le. s ami nem kevés pénzünkbe került, tönkremegy. S máiáldozatuk is van a büntetlenül felelőtlenkedőknek — írják a petőfitelepiek —, egy idős asszony, aki örök Időre nyomorék marid. Rendet és nyugalmat Kívánnak másuknak a Szántó Kovács utcában. segítséget ahhoz, hogy ezt megteremthessék. Ipargazdasági konferencia Kedden a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében megnyitották az Akadémia ipargazdasági kutató csoportjának négy napos nemzetközi ipargazdasági konferenciáját. A tanácskozáson mintegy félezer hazai szakemberen kívül 17 országból száznál több külföldi vendég is részt vesz. Több jelentős nemzetközi szervezet, köztük az Európai Gazdasági Bizottság és az ENSZ I iparfejlesztési intézete, az ! UNIDO is elküldte képvise- J lőjét a budapesti tanácsko-! zásra. A megnyitó ülésen elsőnek Sz. T. Hacsaturov szovjet akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémiti tiszteletbeli tagja adott elő Gazdasági reform a Szovjetunióban címmel. A holland J. Tinbergen professzor, Nobel-díjas közgazdász „Melyik ország melyik ágazatát fejleszsze?" címmel, Friss István akadémikus pedig Gazdasági reform és terv Magyarországon címmel tartott előadást. játékos nevelés Szegeden találkoztak először az úttöró színjátszó szakkörök vezetői. A hétfőn és tegnap, kedden megtartott módszertani tanácskozásukat a gyermel^színjátszás elveinek tisztázásáért, a gyakorlati feladatok meghatározásáért hívták össze. A bemutatókkal egybekötött tapasztalatcsere munkájában részt vett Fekete Jánosné, a Magyar Űttörők Országos Szövetsége kulturális szakbizottságának titkára is, aki kérésünkre öszszefoglalta a két nap tapasztalatait. — A remek rendezésben, zavartalan körülmények között lezajlott tanácskozás ismét leszögezte, hogy az úttörő színjátszás eszköz a gyermekek nevelésében. Mivel jellem- és közösségformáló ereje is van, nemcsak a jó ízlésre, de ez életre is nevel. — Ugyancsaic tisztázódott annak a kérdése is, hogy mit és hogyan játsszanak a gyermekcsoportok. A vita részvevői kimondták: nincs egyedüli téma: azt kell előadni, ami a szereplő gyermekeket és vezetőjüket egyaránt izgatja, ami együttműködésük során a legjobban megvalósítható. A „hogyan" kérdésében a tudatos rendezői munka és az életkorhoz illő játékosság a fontos. Ez utóbbi megvalósítását az úgynevezett jelzéses stílus segíti a leginkább, amikor a szereplők nem átéléssel, hanem néhány kellék és néhány tipikus mozdulat, hanghordozás segítségével idézik meg a rájuk bízott alakot. — Szó esett az úttörő színjátszás további terveiről is. A legfontosabb teendőknek a szakkörvezetők rendszeres továbbképzését jelöltük meg. Ennek érdekében lépéseket is teszünk, hogy a Népművelési Intézet, valamint az úttörőszövetség együtt rendezze meg a gyakrabban sorra kerülő tanácskozásokat. — Valószínűleg megtartjuk az úttörő színjátszó szakkörök országos fesztiválját is. Erre — a tervek szerint — a csillebérci úttörőtáborban, a nyári szünidőben kerül sor — mondotta befejezésül Fekete Jánosné. A. L. Szeged szobrai Áz ember és társadalmi környezete A József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának tudományos bizottsága vitaülést rendezett tegnap, kedden délelőtt dr. Kulcsár Kálmán az állam- és jogtudományok doktora, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutatócsoportja igazgatójának „Az ember és társadalmi környezete" című munkájáról. A Szegedi Akadémiai Bizottság székházában megtartott vitaülés részvevőit dr. Antalffy György tanszékvezető egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok doktora, az állam- és jogtudományi kar dékánja köszöntötte, majd dr. Szentpéteri István egyetemi docens, az állam- és jogtudományok kandidátusa, dr. Papp Ignác egyetemi docens, az államés jogtudományok kandidátusa, valamint dr. Horuczi László egyetemi docens, a filozófiai tudományok kandidátusa fejtette ki véleményét az 1969-ben a Gondolat Kiadónál megjelent könyvről. Valamennyien hangoztatták: a hazánkban egy idő óta nagy lendülettel folyó szociológiai kutatások fontos és összegező munkáját írta meg dr. Kulcsár Kálmán. Műve különösen azért érdemel dicséretet, mert a mai társadalom jelenségeiből kiindulva mutatja be az új tudományágat, úgy, hogy több fejezetében izgalmas újdonságokkal is szolgál. Többek között a családszociológia témakörében fogalmaz meg modern szemléletre valló, nóvumnak számító tételeket. A három referátum elhangzása után dr. Kulcsár Kálmán szólalt fel. Többek között elmondotta, hogy a tervek szerint hamarosan Szeged is szociológiai kutatóbázissá válik. Ezt az itt folyó eredményes kutatómunka és társadalmi környezet sajátossága egyaránt lehetővé teszi. Sárkány (218.) A József Attila sugárúton levő egyetemi garázs falán látható a Sárkány című épilletdisz. AZ érdekes iparművészeti munka Fejős Ede múlakatos munkaját dicséri. SZERDA. 1970. ÁPRILIS IS. DÉLMAGYARORSIÁG