Délmagyarország, 1970. április (60. évfolyam, 76-100. szám)

1970-04-15 / 87. szám

Sátrak — zöldségnek Lebontható, gyorsan felállítható Előre kell • bocsátani. hogv nem tűruaátorról van szó. hanem különleges, fényát­eresztő tulajdonsággal ren­delkező fóliasátorról, amely alatt az országban egyre na­gyobb területen termesztenek zöldségfélékét. A Kertészeti Egyetem szakemberei dr. So­mos András professzor irá­nyításával dolgozták ki ezt a rendkívül érdekes mód­szert. amelynek lényeget: aránylag alacsony építési költséggel a nap hőenergiá­ját 161 hasznosító — szük­ség esetén fűthető — épít­ményt alakítanak kl a zöld­ségtermelés fellendítésére. Nem akármilyen sátorok­ról van szó. Az első kezdet­leges típusok magassága 70— 80 centiméter volt. hossza sem haladta meg a három métert. Ezt követte a kis fó­liasátor. amelynek magassá­ga 1.8—2 méter, tehát a ker­tész mér felegvenesedhetlk benne. A zöldségtermelő ..kis­üzem" hossza 4.5 méter és rendeltetése: a palántaneve­lés. valamint a ha Itatás. A szerkezet érdekessége, hogv vándoroltatni lehet. A sátor ugyanis néhánv mozdulattal lebontható, különösebb erő­kifeités nélkül arrébb vihető és egyes zöldségféle felneve­lése után egy másik fajta melegágyát lehet befedni vele. A szakemberek szerint az Igazi a mammutsátor, hossza kereken 25,5 méter. Az „épít­ményt" hajlított alumínium­elemek tartiák. ezeken feszí­tik kl a fólia műanyagot. A módszer annál 16 Inkább ér­dekes. mert a mammutsátra­kat egvrrráshoz lehet kap­csolni. és valóságos sorháza­kat lehet kialakítani 100—250 méteres hosszúságban. A ha­talmas alagutakat külön te­lepekkel fűtik, a növények szellőztetését 20 méterenként nyitva hagyott nyílásokkal oldják meg. A hatalmas zöld­ségsátrakban már gépek dol­goznak. és benne magasra felfutó növényeket — ubor­kát. és paradicsomot — ter­meszthetnek a kertészek. Rövidzárlat — Egy pillanat! Mit is akartain kérni tőlük?... Talajvizek előrejelzése Á filatéiia alvilága Mér megszoktuk, hogy a bélyeglopások szinte állan­dóan szerepelnek a nemzet­közi bűnügyi krónikában, de ezek között is egyedüálló az a vakmerő bűncselekmény, amellyel elrabolták a práani bélyegmúzeum egyik legfél­tettebb kínosét: Ausztria 1851-ben kibocsátott Mercur­fejes újságbélyegonek két­százötvenezer dollárra be­csült. nyolcvanas tömbjét. Egv fiatalember a teremört leütötte, társa pedig a tár­ló fel feszítésével kiemelte a bélyegrilkaságot. Mint az egész világon előforduló számtalan eset mutatja, az alvilágnak nemcsak az ér­deklődése fokozódik a bélve­gek iránt, de párhuzamosan filatéliai szakértelme (s nö­vekszik. Sőt. az Interpolnok az a véleménye hogv egyes bandák éppen bélyeglopásra specializálták magukat. Még a rendőri bizottság ls meglepődött, amikor meg­jelent London kereskdelml központjának egyik üzlet­házában, ahol éjszaka két bélvegkereskedőt raboltak kl. Az egvik üzlet általa, ablakai rinsztóárammal is fel voltak szerelve. Ezt úgv kerülték ki. hogv a szom­széd közfnlának megbontásá­val hatoltak be az irodába. A tettesek nemcsak betörési, hanem bélyegxzakértők is voltak: az olcsó tömegárut otthagyták, az értékoseket pedig kiválogatták. Mint egv tekintélyes aukció katalógu­sa. olyan volt ellopásra kiszemelt bélyegekről készí­tett jegyzékük. A kár meg­haladta n 80 ezer fontot. Egv koppenhágai kereskedő üz­letéből 400 ezer dán korona értékű bélyeget raboltak el, szintén hozzáértő válogatás után. Valószínűleg minden idők legnagyobb bélyegrablása az volt. amikor Dubllnban egv aukciós cég páncélszekrényé­ből elvitték a nemrég el­hunyt Maurice Burrus sváj­ci dohánvklrálv több millió értékű gyűjteményének te­kintélyes részét, nmelvet a cég az örökösöktől megvá­sárolt. Hogy az értékesítést lehetetlenné tegyék, két kö­tetben kiadták az ellopott bélvegek katalógusát. (Bizo­nyára ezen okulva, később egy londoni bélveeüzlet ki­fosztásánál R belövők a nyil­vántartási könyveket Is el­vitték. hogv az ellopott bé­lvegek pontos legvzékét ne állíthassák össze.) Később a genfi rendőrség na©- fogást csinált. Orgezdaságl ügvben nyomoztak lefogtak egv gö­rög házaspárt és a házku­tatáskor több millió svájci frank értékű bélyeget talál­tak. amely a Burrus-gyüjte­mértyből származott Vakmerőek voltak azok a tolvajok is. akik néhánv év­vel ezelőtt a hannoveri pos­táról loptak el egy bélvegke­reskedö reszere érkezett nagy értékű küldeményt. Kiállításokon ls elég gya­koriak a lopások. A világ legnagyobb gyűjteménve az angol királyi család tulajdo­nában van. ós egv részét a Buckingham-palota galériá­ján mutatják be a közönség­nek. Ügy látszik, néhánv éve az. ellenőrzés nem volt tö­kéletes. mert az egyik vit­rin felfeszítésével a szakértő tolvajnak 40 ezer font érté­kű három ritkaságot sikerült elvinnie. Egy locarnói bé­lyegkiállításon akkor loptak el egv nagv értékű svájci klasszikus bélyeggel ellátott borítékot, amikor n szomszéd helyiségben a kiállítók jutal­mazása folyt, és az őrök nagv része is a díjkiosztást nézte. Néhány éve a Német De­mokratikus Köztársaság pos­tája bélyeusort adott ki. amelv a drezdai képtárnak azokat a felbecsülhetetlen értékű festmenyeit ábrázol­ta, amelyek n második vi­lágháborúban eltűntek. Ez­zel az eljárással korábban a francia posta kitűnő ered­ményt ért el. Ugyanis egy múzeumból elloptak Ce­zanne Kártyások című vi­lághírű festményét. Nem sokkal később egy bélyegsor­ban ennek a festménynek a reprodukciója ls megjelent. Ilven példátlanul nagy szá­mú „körözvénynek" meglett a hatasa: a bélyeg valóban hozzásegített a remekmű megkerüléséhez. Romániá­ban fordított eset történt. F.gv bélvegsorban szerepelt Tizlan Ecce homo című fest­ménye. Néhánv hét múlva a Siblu múzeumból ellopták az eredeti művet. A posta iga­zán nem számíthatott arra, hogy a bélyeg ekkor „érdek­lődést" kelt a festmény iránt. A filatéliai bűnügyi kró­nika egy-két olvan esetet ls tud, amikor a tolvai nem Is­merte fel. milven kincshez jutott. Az angol főváros Waterloo pálvaudvarán egy fiatalember bőröndöt lopott, de még aznap a következő dühös levél kíséretében küld­te el a rendőrség címére: „Ruhákat kerestem. nem holmi bélvegeket. Adják vissza tulajdonosának". A hamarosan kézrekerült tol­SZERDA, I9?O. ÁPRILIS IS. vaj elájult, amikor a rend­őrségen megtudta, hogv a „holmi bélyegeknek" milyen óriási értékük volt. Az ausztráliai Dubbomban egy bélyegkereskedőtől ellopták az 1920. évi első Anglia­Ausztrália repülőposta egvik borítékját, rajta az utat megörökítő különleges bé­lyeggel és bélyegzővel. A tolvaj leáztatta a bélyeget, nem tudva, hogv ezzel érté­ke minimálisra csökkent. Befejezésül említsük meg: előfordult, valaki azért ke­rült a rendőrségre. mert pénz nélkül akart értékes gyűjteményhez jutni, Egy [ angol fiatalember az egyik londoni napilapban hirdetést adott fel a következő szö­veggel: „Jó családból szár­mazó. kétmillió font hozo­mánnyal rendelkező, húsz­éves, csinosnak mondott leá­nyomat férjhez adnám." Ért­hető. hogv a csábító hirde­tésnek frappáns hatása lett. [ A világ minden tájáról ez­rével érkeztek a válaszok, pályázva a gazdag leányzó kezére, és az élelmes fiatal­ember így a borítékon levő bélyegek révén pompás gyűj­teményhez jutott. De nem sokáig élvezhette, mert a rendőrség lefülelte. Hajdú Endre A víz Járását nehezebb le­írni. mint a csillagokét — valllák ma is Galilei mon­dását a vízügy szakemberei. Az emberemlékezet óta re­kordnak számító idei belvíz láttán sok emberben fölme­rül mégis a gondolat: nem lehetne ezt valahogy előre jelezni, és esetleg fölkészülni rá? Dr. Vágás István, a Sze­geden székelő vízügvl igaz­gatóság osztályvezetője. a műszaki tudományok kandi­dátusa szerint lehet. Eddig is volt előrejelzés. 3—4 közre­látszó tényezőt ftgvelembe­véve nehéz képletekkel előre számítgatták, milyen magas talajvíz várható — ezzel ugyanis szoros összefüggés­ben áll a belvíz. Az észlelőkutak mérési adatait minden évben tér­képre rajzolják. Az átlagér­tékekből mindenkor lehet következtetni, mi várható át­lagos körülmények között. A Budapesti Műszaki Egyetem vízgazdálkodási tanszékének két fiatal kutatója. Winter János és Kontúr István. a napokban 6zámott be szegedi szakemberek előtt, hogyan fogták be a talajvizek járá­sának az eddiginél sokkal pontosabb vizsgálata é6 elő­rejelzése szolgálatába az elektronikus számítógépeket. A Tisza II. vízlépcső hatás­területén sikerült elhatárol­niuk azokat a területeket például, ahol az öntözésnek számbavehető hatása várha­tó a talajvízszint ingadozá­séban. Az. eddigi tapasztala­tok alapián mód nyílik arra ls. hogv Csongrád megve területén az őszi-téli csapa­dékból, egyéb. Időjárási és tala.lszerkezeti elemekből, ösz. szesen tíz tényező együttes összevetéséből előre jelezzék a várható talajvíz-maximumo­kat. Amit egy mérnők egész hónapi szorgalmas munkával tudna csak kiszámítani — de sokat változik addig a víz­szint! — azt most öt „gép­perc" alatt produkálni tud­ják. Jövőre tehát már számít­hatunk az előrejelzésre. Any­nyit jelentene ez. hogy a gazdaságok akkor hozzákezd­hetnének már a belvizek le­vezetésének előkészítéséhez, csatornák ásásához, árkok tisztításához, amikor még nem borítja területüket tü­körsima víz. Csendesebb idő­szakokban is hasznát látná ennek a mezőgazdaság. Az erdészek szívesebben telepí­tenek. ha tudják, hogy szá­raz lesz az altalaj, kevesebb csemetéjük pusztul ki. Az építőipar is szeretné tudni a munka megkezdése előtt, milyen talajvíz-viszonyokra kell számítania egy-egy ház alapozásánál. Az Idei csúcsértékeket saj­nos ezzel a módszerrel sem lehetett volna előre jelezni — mondja Vágás István. A száraz őszből csak arra lehe­tett következtetni, hogy nyu­godt tavasza lesz a belvízvé­delemnek. A rövid idő alatt lehullott óriási csapadék­mennyiség a gépi számításo­kat is fölborította volna. Vasút­korszerűsítés Nyugat-Magyarországon nagyszabású vasútfejlesztés, korszerűsítés kezdődött, amelyre 31? millió forintot költ a MÁV szombathelyi igazgatósága. Például fel­újítják az Ukkrédics és a Za­labér-Tílrje közötti vasút­vonalat. Ötvösön és Batykon Horváth Dezső új egyesített állomás épül. Tudományos központok Idén, április 3-án Moszk­va krasznogvargyejszki kör­zetében, Bratyejevo község közelében került sor az új onkológiai központ alapkő­letételére. Ez lesz a Szovjet­unióban a legnagyobb olyan tudományos kutató intéz­mény, amelynek feladata a rák sokoldalú tanulmányozá­sa, s a rákos megbetegedések megelőzése és a gyógyítás problémáinak kidolgozása. Az űj intézet valóságos fő­hadiszállás lesz a probléma­körrel kapcsolatos valameny­nyi tervezési és kutatási munka összehangolásában. A Moszkva folyó festői kanya­rulatában, mintegy 55 000 hektárnyi területen 3000 ágyas klinikát. radiológiai osztályt, pollkllnikét. szana­tóriumot és egyéb intézete­ket építenek. A másik tudományos cent­rum, amelynek létrehozásá­ban a szovjet emberek mil­liói működtek közre önkén­tes munkával — a Lenin ne­vét viselő Mezőgazdasági Akadémia szibériai tagozatá­nak akadémiai városa. Né­hány kilométerre Novoszi­blrszktől 300 hektárnyi terü­leten fekszik. Itt építik fel az állattenyésztési, a mező­gazdasági gépesítési és villa­mosítási, valamint a gazda­sági, kemizálás! és takarmá­nyozási intézetet és az állat­tenyésztés! tudományos ku­tató és műszaki tervező­Intézetei. A közelben ÍR 000 lakosra tervezett modern vá­ros nő majd ki a földből — Csak egy forintot, nagy­sága ... — Egyet? (Még ha gyerek kérné, fagyira.) — Mert ha mások is ad­nak egyet, akkor... — ... és adnak? Válaszul megcsörgeti zse­bét. Nem kalapozik, annál óvatosabb. É6 nem a*lábán áll. a falat támasztja ko­pott gúnyájával. Mert hogv óvatos. Borostás, hetvenes öregember. — Szóval, egy forintot, ha .., vagy... Nem mondja ki, üzletem­ber önként nem rontja az árfolyamot, Pedig most már kivárnám. Megállított én kí­váncsi vagyok rá. Észreve­szi én bezárkózik: nem szól. Az az érzésem, most mar ó adn* egv forintot, ha béké­vel továbbmennék. — Láttam már Itt... — mondom, de rosszul szóltam. — Nem szokok én erre. kézit csókolom ... Sőt. ha úgv vesszük. vidéki va­gyok ... (de nem mondja, mely vidéki). játékos foglalkozás Görög és római írók sze­rint a felserdült leány úgy búcsúzott gyerekkorától, hogy Aphrodité vagy Venus templomában áldozatul aján­lotta fel bábuit. A baba ősidőktől a lányok játékszere, nevet adnak ne­ki, ruhát varrnak rá, ringat­ják, altatják. Az ősi gyerek­mulatságra utalnak az ó-egyiptomi sírok leletei is: a lánygyermekkel együtt te­mették el a babát. A világ minden táján Is­merik a játékbabát. Az esz­kimó rozmárfogból faragja, bundába öltözteti, Afrikában pálmarostokból csavarják, az indiai csontból, bronzból mintázza, hogy a csöppség önfeledten töltse óráit. Többnyire a baba is gye­reket ábrázol, azért is érzi pajtásának a kislány a sző­ke Zsuzsit, az alvó Katit. A felnőttektől látott, hallott szi­tuációkat játssza le a babá­val, mintegy előiskolát vé­gez a felnőtt korra, öntu­datlanul ls jövendő anyai funkciójára készül, amikor gyermekének nevezi, ápol­gatja, szoknyát próbál öltö­getni a játékszerre. A szülő szívesen ajándé­kozza gyermekének, hisz tudja, hogy milyen nagy ha­tással van a játék az apró­ságra: neveli, fantáziáját dússá teszi; nevetteti, él­ményt szerez, amit talán egész életében megőriz Ha eltörik a baba lába, vagy karja, bizony sírásra görbül a kislányok szája. Né­ha még ujjal sem lehet meg­vlgasztani, neki csak a régi, agyonbabusgatott kell. Ilyenkor fogja kézen az anyuka, apuka a szegedi sé­rült babákat, s elviszi a Le­nin körút 38. sz. alatti ba­baklinikára dr. Kremán Mik­lósnéhoz. Itt aztán felépül­nek a „baleset" áldozatai. Törött végtagok forrnak ösz­sze az értő kezek alatt, kó­cos hajak simulnak ki a mű­anyag fejeken. Lenyakazott maci fekszik a klinika munkaasztalán, kö­rötte csipeszek, ollók, ragasz­tó, tű, cérna, hajcsavarok babaméretben ezek, és a ba­baorvos leleménye varázsolja újjá a Játékszert. — Tizennyolc évvel ezelőtt készítettem egy babát a kis­lányomnak — meséli a bá­búk doktor nénije —, tet­szett nagyon a gyereknek, az ismerősök is dicsérték. Azóta lakásunkból nem fogyott ki a baba. Tanfolyamot végez­tem kisipari engedélyt sze­reztem, a háziasszonyi teen­dők mellett javítom a síró apróságok megsérült játékalt Dundi. matrózruhába öltöz­tetett baba van most is a gyógyító kezekben, egy ma­kói gyerek becses játszópnj­tását fésülgeti dr. Kremán Mlklósné. Üj frizurával ke­rül ki a keze alól a félmé­teres játékszer. A lakásban parányi vállfákon babaruhák is lógnak, hogy a gyógyítás mellett a külső is megújul­jon. Modernek, olcsók a mai babák, nem sok kerül a kli­nika „műtőasztalára", de amelyiket idehozzák, ahhoz ragaszkodik bizonyára a kis­lány, s elvárja, hogy olyan szeretettel nyúljon hozzá a fehér köpeny viselője, aho­gyan 6 ringatja a karjá­ban. P. *. — Miből él? — Szénhordást meg favá­gást felvállal az ember gye­reke ... De most mér en­nek. ugye. vége ... Meg ka­pok egv kis nyugdíjat. Azt a lányomnak adom, mert ha már nála lakik az ember, ugye, ne csak úgy isten ne­vlbe. Ad az vacsorát is. reg­gel meg úgV6e veszi be az ételt a gyomrom, délben meg dolgozni vannak, hideg a sparherd, meg tudják. hogy Itt vagyok úgyis a piac kör­nyékén ... Ha ugyan itt va­gyok. mert nem mindig, ugye. ahogy mondom ... Most mór szemével ls sür­geti a forintot. Meg fel is tartom. Hányan elmentek már ezalatt mellettünk! Leg­alább öt forint! — Néha segítek egy-egy kosarat hazavinni. De mi­lyenek a népek: legtöbb csak köszöni. Pedig hát abból... — és legyint keserűt. — Bort Iszik, sört? — Kell a kutyénakl — fortyan fel. — Ennek Itt? — mutatok a lábánál gunnyasztó kócos­koszos korcsra. — Ez Itt.. .? Nem az enyém. Kóbor ez. Vetettem neki a múltkor valamit, csak egyszer Ilyen könnyel­mű az ember, aztán Itt van ni: csak ragaszkodik. Gon­doltam. eladom a kliniká­nak. kell ott, de sajnálom, mert igen szeretem a nézé­seit. Ez még koldulni is lobban tudna, mint én. Azt' mit adnak érte, ml? Egy féldecire futná. A télen meg ült R lábamon és melegí­tett. Szívem szerint mondanám: menjen haza, bácsikám, ne szégvenítsen itt minket ko­pott gúnyájával, alázatos te­kintetével. Koldus, ma. Sze­geden. Nyugtatnám magam: pálinkára tényleg nem futia neki. Segélyt egv évben két­szer kap — olyankor a lá­nya a nylon harisnyát vesz belőle: „Megvan a napának mindene". Napszámos volt tanyákon. Sose volt többje. Áldja a doberdói szilánkot: amiatt kap — méltányossá­gi alapon — pár forint nyug­díjat. Es ugyan, hány évig támaszthatja még itt a falat is? Mit is kérdezzek hát tő­le? Két forintért nagv „kezi­csókolomot" köszön. Har­mad. negyed deci pálinkára futja? P. St M.

Next

/
Thumbnails
Contents