Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-06 / 55. szám

Leeresztett ntomsorom^ó Az atomsoroinpó-xzerződés ratifikálásának Ünnepélyes el­helyezése után készillt ez a felvétel Moszkvában. Koszi­gin szovjet miniszterelnök kezet szorít ez Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetével, Jacob Beam-ma) As emberiség létét fe­** nyegető potenciális ve­szély. az atomkatasztrófa megelőzésére tett nemzetkö­zt erőfeszítések fontos állo­másához érkeztünk el teg­nap: életbe lépett az atom­sorompó-egyezmény. Az egyezmény nemzetközi érvé­nyű. a kezdeményezés azon­ban elvitathatatlanul a szov­jet békepolitikóhoz fűződik. Másfél évvel ezelőtt a szov­jet kormány indítványóra született megállapodás a há­rom nagyhatalom, a Szov­jetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia között az utomfegy verek elterjedésé­nek megakadályozására, s most. az életbe lépés felté­teleinek beteljesedésével a szerződés nemzetközi jogilag is érvényessé vált. Az egyezményt aláíró or­szágok kettős kötelezettséget vállalnak: az atomhatalmak nem adják át nukleáris fegy­vereiket más országoknak és nem nyújtanak segítséget külföldi atomfegyver gyártá­sához. a nukleáris pusztító­eszközökkel még nem ren­delkező országok pedig vál­lalják. hogy nem szereznek be Ilyen eszközöket, a bé­kés célokat szolgáló nukleá­ris berendezéseiket pedig nem használják fel atom­fegyver gyártására. Másfél esztendő óta maidnem 6zóz ország csatlakozott az atom­6orompó-egyezményhez és több mint negyven ország legfelsőbb törvényhozása ra­tifikálta már az okmányt. Az elsők között csatlakozott a szocialista országok egész so­ra. míg az NSZK és Japán csak a közelmúltban jelen­tette be eme szándékát, ak­kor ls bizonyos fenntartá­sokkal. Sajnálatos módon mindmáig távolmaradt Fran­ciaország és a Kínai Nép­köztársaság. jóllehet mind­két ország gyárt nukleáris fegyvereket. Az atomsoropó-egyezmény részeredmény abban a szí­vós küzdelemben, amelyet a békeszerető erők a nemzet­közi biztonság érdekében folytatnak. Jelentőségében hasonló a korábbi atomstop­egyezményhez. amely betil­totta a föld feletti, légköri és tengeri robbantási kísér­leteket. Ha ehhez hozzáveez­szük. hogy tavaly megkez­dődtek és az Idén folytatód­nak a stratégiai rendelteté­sű fegyverek korlátozását célzó szovjet—amerikai tár­gyalások. akkor jögos — ám óvatos — optimizmussal te­kinthetünk a jövő elé; fe­szültségektől. helyi háborúk­tól felzaklatott korunkban érvényesíteni lehet a józan megfontoltság és előrelátás elveit is. csökkenteni lehet a nukleáris háború veszélyét. Csak tárgyalásos úton lehet béke Vietnamban # Párizs (MTI) A Vietnammal foglalkozó párizsi négyes értekezlet csütörtökön megtartott teljes ülése sem hozott sem­mi változást. Philip Habib nagykövet, amerikai küldött, akárcsak az előző héten, az értekezlet tulajdonképpeni tárgya, a vietnami probléma békés és igazságos rendezése helyett, ismét csak az ameri­kai hadifoglyok ügyének fel­vetésére szorítkozott, a sai­goni küldött pedig a szoká­sos kommunistaellenes rá­galmait ismételte meg. • Prlnceton (MTI) A vietnami kérdéssel fog­lalkozó párizsi tárgyalásokat Thieu saigoni elnök torpe­dózta meg — mondotta Har­riman. a párizsi tanácskozá­sokon részt vevő amerikai küldöttség volt vezetője a princetonl egyetemen el­hangzott beszédében. Harri­man szerint Thieu azt sze­retné, ha az amerikaink nyernék meg számára a há­borút és továbbra is hatal­mon tartnák öt. „Semmi je­le nincs annak, hogy Thieu a népet képviselné. Valójá­ban kisebbségi uralmat léte­sített és rendszere leszámol mindazokltaí, akik tárgyalá­sos békél vagy koalíciós kor­mányt javasolnak" — mon­dotta Harriman. # Washington (UPI) „Az Egyesült Államok csak tárgyalásos úton juthat el a vietnami háború befejezésé­hez" — jelentette kl Muskie szenátor, az amerikai orszá­gos sajtóklubban csütörtökön mondott beszédében. A sze­nátor éles támadást intézett Nixon vietnami. Illetve egész délkelet-ázsiai politikája el­len. Sürgette az elnököt: a tárgyalásos megoldás érdeké­ben mindenekelőtt nevezzen kl magasrangú diplomatát a Párizsban tárgyaló amerikai küldöttség élére. A szenátor rámutatott: ha nem jön létre Vietnamra, az egész Délkelet-Ázsiára érvé­nyes politikai megoldás, a harc átfog terjedni Laoszra s ennek következtében az Egyesült Államok állandóan ..a szakadék szélén táncol" majd. Berlini előkészítő tanácskozások • Berlin (MTI) Csütörtökön Berlinben, az NDK fővárosában folytatták az NDK—NSZK csúcstalál­kozó előkészítését célzó tár­gyalásokat. A két ország küldöttei az előkészítő ta­nácskozások egynapos meg­szakítása után csütörtökön harmadik alkalommal ültek össze. Az előkészítő tárgyalások csütörtök délelőtti ülése 13.00 órakor ért véget és a megbe­széléseket csütörtökön dél­után 16.00 órakor folytatták. A Brandt—Stoph találko­zó technikai előkészítésén részt vevő nyugatnémet küldöttség csütörtökön rö­viddel 18 óra után visszatért az NDK fővárosóból Nyugat­Berlinbe. A küldöttség ve­zetője, dr. Sahm, a kancellári hivatal igazgatója elhárította az újságírók kérdezősködé­sét. csupán annyit közölt, hogy a küldöttség pénteken Bonnba utazik és a hét vé­gét ott tölti. Izrael fenyegeti Libanont • New York (MTI) A Libanon címére intézett izraeli fenyegetések és az ezzel kapcsolatos diplomáciai tevékenvség állt a nésv nagy­hatalom állandó ENSZ-kép­viselőinek csütörtök esti New York-i találkozójának hom­lokterében. • Beirut (MENA, Reuter. AFP) Nasszim Madzsdalani liba­noni külügyminiszter csütör­tökön másodszor is tanács­kozott külön-külön a négv nagyhatalom beiruti nagy­követeivel. Ismertette az arab gerillák tevékenységével kap­csolatos Libanon ellen inté­zett izraeli fenyegetéseket és kormánya álláspontját ebben a kérdésben. A Reuter hírügynökség egyébként a francia AFP­hez hasonlóan olyan értesü­lést közöl Beirutból. hogv sem a hatóságok, sem az El Fatah nem tud az Izrael­ellenes partizántevékenység olyan méretű növekedéséről, amiivet Izrael felpanaszolt. Hélou államelnök kijelen­tette, hogy Izrael incidense­ket provokál egy Libanon el­leni támadás előkészítésére. Hélou leszögezte, hogy a pa­lesztinai gerillák tevékeny­ségéért csakis Izraelre hárul a felelősség, mivel az űzte el a palesztinaiakat szülőföld­jükről. LENIN­CENTE­NÁRIUM Gyurkó László: A harc már kezdődött Ebben a légkörben Kamenyevéknek bi­zonyára eszükbe sem jutott, hogy nyilat­kozatukkal valamit is árthatnak: ők még abban a tudatban éltek, hogy a harc olyan eszközökkel folyik, mint addig. Lenin, aki már más vilagban élt — háborús világ­ban, ahol más törvények érvényesek —, ocsmány árulásnak minősítette tettüket; elárulták az ellenségnek a haditervet. Az már az orosz forradalom sajátossá­gaihoz tartozik, hogy Kamenyev. aiti a 16-i ülés után lemondott központi bizott­sági tagságáról, mert ellenezte a felke­lést, nyolc nappal később, a felkelés sors­döntő óráiban, mintha mi sem történt vol­na. ismét megjelent a Központi Bizottság ülésén, s magától értetődően bekapcsoló­dott a munkába. A Központi Bizottság pe­dig, mely négy nappal azelőtt hosszas vita utón elfogadta Kamenyev lemondását, s megtiltotta neki. hogy a határozat ellen agitáljon, mintha mi sem történt volna, fontos feladatokat bízott rá. És az is, hogy Lenin, aki azt írta: „Nyíltan megmondom, hogy egyiküket sem tartom többé elvtársnak, és a Köz­ponti Bizottságban is. a kongresszuson is, minden erőmből harcolni fogok mind­kettőjüknek a pártból való kizárásáért", a haláláig együtt dolgozott velük. A felkelés nem akkor kezdődik, ami­kor eldördül az első lövés. Az október 16-i vitán azoknak volt igazuk, akik azt mondták: a harc már megkezdődött. Ak­kor, amikor a Petrográdi Szovjet a bol­sevikok kezébe került; amikor 12-én a szovjet megalakította a Forradalmi Ka­tonai Bizottságot; amikor 15-én a pet­rográdi helyőrség határozatot hozott, hogv a szovjet engedélye nélkül egyetlen alakulatot sem vezényelhetnek el a fő­városból. Aztán már minden úgy ment. mint a karikacsapás. 18-án a főváros helyőrsége elhatározta, csak azokat a parancsokat hajtja végre, melyeket a szovjet is jóvá­hagy. s ezzel lényegében alárendelte ma­gát a bolsevik Petrográdi Bizottságnak; 20-án a Forradalmi Katonai Bizottság minden alakulathoz biztost küldött, s így gyakorlatilag is átvette a helyőrség veze­tését; 22-ét ..a Petrográdi Szovjet nap­jává" nyilvánították, minden üzemben és minden alakulatnál gyűléseket, tartottak, ahol nyíltan beszéltek a felkelés szüksé­gességéről. S ugyanazon a nannn a húsz­ezer fegyverest számláló Vörös Gárda megtartotta konferenciáját. Tehát azoknak volt Igazuk, akik azt mondták; semmit sem kell tenni, minden megv a maga útján, a felkelés úgyis el­kerülhetetlen. s azt. maid maga a nép robbantja ki. mindenféle szervezkedés nélkül? Mindez valóban olyan volt. mintha pusztán a nép spontán mozgalmáról vol­O. A. Jeremejev Lenin című festménye­nek egy részlete na szó. S mindez olyan nyíltan történt, mint addig is mindig. Trockij. aki a Pet­rográdi Szovjet elnökeként az előkészüle­teket irányította, rendkívül ügyesen ke­verte a kártyát. Amiről mindenki tudott, abba nem lehetett belekötni. Igaz. hogy a Vörös Gárda fegyverkezett, de a Vörös Gárda a Petrográdi Szovjet hivatalos ala­kulata volt. Igaz. hogy a Forradalmi Ka­tonai Bizottság megszervezte a csapato­kat. de a Forradalmi Katonai Bizottsága Petrográdi Szovjet hivatalos szerve volt. S a Petrográdi Szovjet minden alkalom­mal kijelentette: ezekre az intézkedések­re azért van szükség, hogy megvédelmez­zék a várost az esetleges ellenforradalmi provokációktól, s fenntartsák a rendet. Azt viszont, hogy nemcsak spontán tö­meghan aulairól van szó. nemcsak arról, liogy „Petrográdon valami készül", nem tudta senki. Csak néhánv tucat bolse­vik vezető tudta, hogy a Forradalmi Ka­tonai Bizottság nemcsak a csapatokat szervezi, hanem titokban már a felkelés pontos haditervét is elkészítette. S bogi­amig a munkások és a katonák a forrada­lom szükségességéről beszélnek, a bolse­vik vezérkar a felkelés napját is kitűzte. Ha a munkások nincsenek annyira el­keseredve. ha a katonák nem gyűlölik úgy á 'háborút, aligha lett volna forrada­lom Petrográdon. De végeredményképp mégis Leninnek lett igaza. Mert •> kor­mánvt októberben nem a katon és munkások felbőszült tömege söpörte el. mint februárban, hanem az a néhány ezer válogatott fegyveres, akit a legna­gyobb titokban s a legnagyobb gonddal szerveztek meg a harcra. (Folytatjuk) Moro „átveszi a botot" ^saknem egy hónapig tartott a 31. olasz kor. mányválság első menete. Ru­mor kormányfő, az olasz ke­reszténydemokraták egyik vezetőie február 7-én nyúj­totta be lemondását Saragat köztársasági elnöknek, aki is­78 DÉLMAGYARORSZÁG PÉNTEK. 1970. MÁRCIUS 6. Negyedszázados a román demokrácia A román nép ma 25 esztendeje, 1945. március 6-án kiharcolta Románia első demokratikus kormányának megalakítását. Az űj kormány megalakítása döntő fordu­latot jelentett az ország politikai fejlődési irányának meg­határozásában. Bár a szovjet hadsereg felszabadító offenzívája nyo­mán a Román Kommunista Párt által szervezett és végre­hajtott 1944. augusztus 23-i fegyveres felkelés nagy lendü­letet adott a néptömegek harcának, még súlyos akadá­lyokat kellett elhárítani a feudális maradványok felszá­molásának és a polgári demokratikus forradalom végre­hajtásának útjából. A reakciós erők ugyanis élesen szem­befordultak a népakarattal. 1945. február 24-én fasiszta provokáció történt Bukarestben: Radescu gépfegyvertüzet nyittatott a demokratikus kormányért tüntető fővárosi la­kosságra. Az az egység és harckészség azonban, amellyel a munkásosztály a párt vezetésével harcolt, meghiúsította a reakciónak a véres polgárháború kirobbantására Irányu­ló kísérletét. A néptömegek harcának nyomására a király kénytelen volt lemondatni Radescu kormányát és 1945. március 6-án jóváhagyni egy széles körű demokratikus kormány létrehozását, amelyben a kommunista párt ve­zette munkásosztály képviselői kerültek túlsúlyba. E kor­mány élén dr. Petru Groza, a jeles politikus és államfér­fi állott, aki a demokratikus hazafias erők első soraiban harcolt. Az új kormány az ország demokratikus fejlődé­séért, a társadalom haladásáért szállt síkra. A demokra­tikus kormány hatalomra jutásával a tömegek eldöntötték a hatalomért vívott harc sorsát. Az azóta eltelt negyedszázad alatt a román nép nagy győzelmeket ért el a szocializmus építésében. Történel­mének e fontos évfordulóján újabb sikereket kívánunk a szomszédos, baráti román népnek. mét őt bízta meg kormány­alakítással. Rumor és vele a keresz­ténydemokrata párt centris­ta és centrumtól jobbra álló erőj úgy vélték: most ki­kényszeríthetik egy négy­párti koalíciós kormány meg­alakulását. Az Olasz Kom­munista Párt a leghatáro­zottabban elítélte a négvpárti koalíciós megteremtésére irányuló kísérleteket. Rámu­tatott arra. hogy ez még rosszabb és reakciósabb for­mában ismételné meg a cső­i döt mondott „középbal" for­mulát és a válság haladóbb irányú megoldását követelte. Rumor kormányalakítási kísérletp egyhónapi tárgyal­gatás és huzakodás után el­sősorban a szocialista és a szociáldemokrata párt közöt­ti nézetkülönbségeken, má­sodsorban a keresztényde­mokrata balszárny ellenállá­sán bukott meg. A szociál­demokraták rendkívüli felté­teleket állítottak, az Olasz Szocialista Párt. amelyet gyakorlatban immár De Mar­tino vezet, pedig február utolsó napján közölte: nem vehet részt az adott felté­telek között egy négvpárti koalícióban. Rumor ezután kénytelen volt beismerni ku­darcát. Ilyen előzmények után Sa­ragat olasz köztársasági el­nök március 3-án a lemon­dott kormány külügyminisz­terét. Aldo Morót bizta meg az üj kormány megalakítá­sával. A megbízatás egyelőre csak úgynevezett „puhatoló­zó tárgyalásokra" szól. Moro csak ezek sikere esetén kez­dene tényleges kormányala­kítási tárgyalásokat. Ezzel voltaképpen elvileg megnyílt a lehetőség az olasz kor­mányválság viszonylag pozi­tívabb megoldása felé. Maga Moro a legalább kilenc áramlatra szabdalt Keresz­ténydemokrata Pártban hoz­závetőlegesen a centrumtól balra helyezkedik el. de mindenképpen balra a ko­rábbi miniszterelnöktől. Ru­mortól. Az említett, poziti­vabb kormányalakítási vál­tozat az lenne, hogy a Ke­reszténydemokrata Párt és a Nenni—De Martino által ve­zetett Szocialista Párt két­pártl koalíciót alakit. Elv­ben elképzelhető, hogy en­nek a koalíciónak pozitív bel- vagv külpolitikai lépé­seit az Olasz Kommunista Párt is támogassa a parla­mentben. Ez a változat le­hetőséget adna a legutóbbi hónapokban igen negatív és romboló szerepet játszó szo­ciáldemokraták kikapcsolá­sára. Miután a Nenni—De Mar­tino Párt a jelek szerint haj­landó lenne részt venni egy ilyen koalícióban — az eset­leges Moro-kísérlet sikere el­sősorban a Keresztényde­mokrata Párt belső politikai erőviszonyaitól függ. Különös helyzet állt tehát elő. Ahhoz, hogy Moro koalíciós kor­mányt alakítson, nem part­nereivel. hanem saját pártja különböző áramlataival kell megyezésre jutnia. Ameny­nyiben Moro meg tudja sze­rezni a párt befolyásos és nagy létszámú centrumának támogatását — lehetőség nyílhat a kétpárti megoldás­ra. Ha ez nem sikerül, ak­kor valóban „felborul a ha­jó": ki kell írni a válasz­tásokat.

Next

/
Thumbnails
Contents