Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-05 / 54. szám

60. évfolyam, 34. szám 1970. MÁRCIUS 5„ CSÜTÖRTÖK Megjelenik hétfő kivételével mindennap, hétköznap 8, vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK1 A kormányelnök beszámolója az országgyűlésnek Fock Jenő: II népgazdaság fejlődése biztató, életünk kiegyensúlyozott Tegnap, szerda délelőtt 11 órakor megnyílt az országgyűlés márciusi ülésszaka. Az ülésen részt vett Losonczi Fái, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő. a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány elnöke. továbbá Apró Antal, Fehér Lajos. Gáspár Sándor, Kállai Gyula. Komócsin Zoltán és Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöké nyitotta meg. Megállapította, hogy az országgyűlés tagjai határozatképes számban vannak jelen. Bejelentette, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az országgyűlés múlt évdecember 12-én berekesztett ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeleteiről szóló jelentését az alkotmány rendelkezéseinek megfelelően bemutatta, s azt a képviselők hézhez kapták. Az országgyűlés az Elnöki Tanács jelentését tudomásul vette. Kállai Gyula ezután javaslatot tett az egyes bizottságokban elhalálozás folytán megüresedett helyek betöltésére. Javaslatára az országgyűlés Mán dics Mihály általános iskolai igazgatót ?> kulturális bizottság, dr. Molnár Bélát, a Kertészeti Kutató Intézet igazgatóját a mezőgazdasági bizottság, S. Hegedűs Lászlót, a Hazafias Népfront Pest megyei bizottságának titkárát a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság tagjává választotta. Kállai Gyula közöse, hogy több képviselő interpellációt jegyzett be. Ezeknek tárgyát és az interpelláló képviselők nevét dr. Pesta László jegyző ismertette. Az elnök javaslatára ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A NAPIREND A KÖVETKEZŐ: 1. A Minisztertanács beszámolója. A legfőbb ügyész beszámolójaA legfelsőbb bíróság elnökének beszamoloja. Interpellációk. Ezután Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke emelkedett szólásra és beterjesztette a kormány tevékenységéről szóló beszámolót. A kormány elnökének nagy tapssal fogadott .expozéja után szünet következett. Szünet után Vass Istvánné elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. Péter János külügyminiszter a nemzetközi élet több időszerű kérdéséről beszélt, majd megkezdődött a vita a Minisztertanács beszámolója felett. A délutáni ülésen felszólalt Oláh György Heves megyei, dr. Ortutay Gyula Bács megyei, Szabados Ferenc Komárom megyei. Kovács Éva budapesti. Gombaszegi Jenő Somogy megyei, Kemencés Sándorné budapesti országgyűlési képviselő. A szünet után dr. Beresztóczy Miklós elnökölt, s folytatódtak a felszólalások. Véleményt mondott Varga Zsigmond Békés megyei. Lislár Sándor Fejér megyei, Nieszner Ferenc Csongrád megyei, Zámbó József GyőrSopron megyei és Csűrös János Szabolcs-Szatmár megyei országgyűlési képviselő. A felszólalók valamennyien elfogadták a Minisztertanács beszámolóját. Az országgyűlés ma. csütörtökön délelőtt 10 órakor a kormánybeszámoló feletti vitával folytatja munkáját. (Péter János külügyminiszter beszédét és Nieszner Ferenc Csongrád megyéi képviselő felszólalását lapunk 3. oldalán ismertetjük.) A kormány elnöke expozéjának bevezetéseként hangsúlyozta, hogy az államigazgatási, kormányzati munka a párt IX. kongresz•szusa által meghatározott feladatok valóra váltására irányulj. Ez egyet jelent a mur.kás-paraszt hatalom és' a népi-nemzeti egység erősítésével, hazánk, népünk nemzetközi megbecsülésével. — Hazánkban a politikai élet nyugodt, szilárd, a népgazdaság fejlődése biztató, társadalmi életünk kiegyensúlyozott — mondotta Fock Jenő és hangsúlyozta: népünk bízik a párt és a kqr, mány politikai irányvonalában. vezetőiben. Ezt követően szólt a III. ötéves terv eddigi eredményeiről és az ez évre tervezett fejlődésről. — A III. ötéves terv időszakában a nemzeti jövedelem a tervezett 19—21 százalékkal szemben kb. 40— 42 százalékkal növekszik. Abban, hogy a lakosság fogyasztása és a felhalmozás a számítottnál nagyobb ütemben emelkedett, természetesen meghatározó szerepe van a termelő ágazatok fejlődésének. A termelő ágazatok közül az ipari termelés növekedése 1970-ben 1965-höz képest körülbelül 33—34 százalékkal lesz és ez megfelel a tervezett 32—36 százalékos emelkedésnek. A növekedési ütem — céljainkkal összhangban — a vegyiparban, az energiaiparban és a gépiparban volt a legerőteljesebb. A termelés növekedését számos új gyár üzembelépése segítette. Tovább folytatódik a termelés szerkezetének átalakítása, jelentősen — mégpedig kedvezően — változott az energiahordozók termelésének és felhasználásának struktúrája. A termelés szerkezeti átalakításában elért eredményeink azonban még kezdetiek. Jelentősebb változást e tekintetben a IV. ötéves terv időszakában várunk. A gazdasági fejlődés értékelésekor meg kell említenünk egy fontos momentumot. Korábban nem egyszer előfordult, hogy az ipari termelési tervek túlteljesítése ellenére a nemzeti jövedelem lassabban emelkedett, mint most. A változás annak köszönhető, hogy múlóban van a mennyiségi szemlélet, az intenzivebb, a hatékonyabb gazdálkodás kerül előtérbe. Erőfeszítése, ink továbbra is erre i'anyuinak. Kezdeti sikerekről beszélhetünk. A mezőgazdasági termelés 1966 és 1970 között a tervezett 13—15 százalékkal szemben 16—17 százalékkal emelkedik. Ezen belül a növénytermelés gyorsabb, az állattenyésztés sajnalatosan a viszonylatban egyaránt aktív volt és a fizetési mérleg egyenlege is aktív. Az ötéves terv céljaival összhangban 1969-ben különösen az export nőtt erőteljesen. A külkereskedelemeben bekövetkezett kedvező tendenciaváltozást állandósítanunk kell. Fokozni kell forgalmunkat a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal. Számolnunk kell azzal, hogy a kővetkező ötéves tervidőszakban egyre jobban érvényre jutnak országaink között a nemzetkö zi együttműködésben az integrációs elemek. A KGSTországok gazdasági integrációja nem jelenti elzárkózásunkat. A nem szocialista országokkal a gazdasági kapcsolatainkat a kölcsönös előnyök alapján kívánjuk továbbfejleszteni. Kedvezően bontakozott ki a kezdeményezőkészség a nemzetközi együttműködés, magasabb szintre emelésére. Ennek köszönhető, hogy többszörösére növekedett az ipari kooperáció: a licenc és gyártási eljárások megvétele, közös vállalatok alapítása. E folyamatnak nyilvánvalóan még csak a kezdetén tartunk. szükségesnél mérsékeltebb ütemben nő. A III. ötéves terv időszakában megoldottuk az ország biztonságos kenyérgabona-ellátását. örvendetesen flz életszínvonal emelésére törekszünk Tisztelt Országgyűlés! száma jelentős mértékben A gazdasági fejlődésnek a meghaladta a tervezettet. Az javult a mezőgazdaságban a tervezettet meghaladó üteme ötéves tervben a nem mezőtermelés anyagi megalapo- leheiüvé tette, hogy a lakos- gazdasági ágazatokban öszzottsága: a gazdaságok haté- ság életszínvonala, jövedel- szesen mintegy 200 ezer fős konyabban használják ki le- mei. fogyasztása, anyagi és növekedéssel számoltunk. A hetőségeiket. Növekedeti a szeliemi szükségleteinek ki- valóságban ez csaknem 300 mezőgazdasági munka ter- elégítése is a tervezettet ezer lesz. melékenysége és a ledolgn- meghaladóan emelkedjék. A Változatlan törekvésünk a zott munkaidő, javult a dol- lakosság egy főre jutó reál- reálbérek és a reáljövedelgozók munkafegyelme. Ked- jövedelme a számított 14— mek emelése. Ennek azonvező hatást váltott ki az űj 16 százalék helyett 30—32 ban a fedezetét is meg kell szövetkezet i törvény és más. százalékkal, a fogyasztása teremteni, A reálberek és a a tsz-tagságot érintő intéz- pedig 18—20 százalék helyett reáljövedelmek emelése nem kedés. 31—33 százalékkal nő. A a párt és a kormány önkéA külkereskedelemtől azt reálbér a tervezett 9—10 nyes elhatározásától függ. vártuk, hogy a III. .ötéves százalék helyett 15-16 szá- Nem lehet fenntartani az áta növekszik. A reál- lagos bérek és a termeiéterv javuljon vegere nemzetközi fizetési mérleg, jövedelemnek a E feladatot a kulkereskede reálbért kenység emelésének a néplem egészében teljesítette: meghaladó ütemű "övekedéaz áruforgalom egyenlege seben szerepe van annak. 1969-ben szocialista és tőkés hogy Kadar János és Losonczi Pál a Parlament üléstermében. Mögöltük a Csongrád megjei képviselők gazdaság lehetőségeihez képest fordított irányzatát, mivel elosztani csak annyit a foglalkoztatottak lehet, amennyi erre a célra rendelkezésre áll, amennyit megtermelünk. Az életkörülmények alakulásának fontos mutatója a kereskedelmi forgalom változása. A kiskereskedelmi forgalom fél évtized alatt 43— 47 százalékkal nő és jelentős a forgalom összetételének változása is. Népünk növekvő jólétét mutatja. hogy gyakorlatilag már minden második háztartás rendelkezik mosógéppel és televízióval. minden negyedik hűtőszekrénnyel és porszívóval. Az ötéves terv időszakában számottevően nőtt a lakosság szociális-kulturális és kommunális ellátottsága. .Jelentősen növekedett a lakásépítés üteme. Sikerként számolhatunk be arról, hogv a tervben előirányzott 300 ezer lakással szemben 317— 318 ezer lakás épül fel. A IV. ötéves tervben ezen a területen is nagyobb feladatokat tűzünk magunk elé. A növekvő jövedelmekkel együtt 1969-ben a kiskereskedelmi forgalom növekedése is meggvorsult: folvó áron számítva körülbelül 10 százalékkal emelkedett. Az áru(Folytatás a 2. oldalon.)