Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-28 / 74. szám

Tavalyról maradtak el Utak és járdák felújítása Hol van már a tavalyi hó — örvendeznek Villon mester mondatával a szegediek, s egyben, már kevesbé örven­dezve, kérdik hozzá: s hol vannak a tavalyi útépítések? A válasz egyszerű, mert a tavalyi útépítések éppen hogy itt vannak, 1970-ben. Az I. kerületben nem keve­sebb. mini öt út-, illetve jár­daépítés maradt el vagy ma­radt félbe tavaly év végén. Az ok: volt, ahol gázvezeté­ket építtettek, volt. amikor anyaghiány késleltette a munkát, vagy éppen a — nem korán, csak időben — december elején beköszön­tért tél. A Táncsics Mihály utcában is fölszedték már tavaly a sokat szidott járda kövezetét, a százhuszonötezer forintos munkát azonban csak most fejezi majd be tavasszal a veznek decemberre útépítést, úgy ígérik, hogy az utolsót is (novemberben a Zárda és a Szent Miklós utca járda­városgazdálkodási vállalat. A építését) befejezik a várha­gázvezeték építése miatt nem tó télidőre. Az I. kerületben tudták a majd másfél millió a két és félmillió forintos forintos költséggel készülő Török utcai útépítést elvé­gezni. A városgazdálkodási vállalat késlekedése miatt csak idén kerülhet sor a Te­leki utca. a Töltés utca, a Szappanos utca és Lechner tér járdáinak felújítására, amelyekre összesen mintegy íélmillió forintot szánt az I. kerület tanácsa. idei járdaépítési programban a két említett mellett szere­pel még a Korondi. a Csaná­di, Teleki, Nemestakács, Al­földi. Déryné és a Radnóti utca valamint a Jobb fasor járdáinak korszerűsítése. A tavalyi gyakorlatnak megfe­lelően ebben az évben is az ujszegedi pártszervezet, a népfront és a tanácstagok Tanult az elmúlt év rossz véleménye alapján jelölték példájából a városgazdálko- ki. hogy Újszegeden hol épül­dási vállalat, már nem ter- jön járda. rr Minden percet kihasználva dolgoznak a földeken Évszázadok óta nemcsak nagyon sok örömet szerzett, mutatott fel a szegedi táj. hanem nagyon sok gondot, szomorúságot is. A homok­vidékeken. kezdve az inten­zívebb kultúrák kialakításá­tól. pár évtizeddel korábbig, bizony keserves volt a föld­művelők élete. A szeszélyes időiárás. a szélfújta homok, a bérlet, a mindennapi lé­tért, való küzdelem nyomor­gatta őket. A fekete földi községekben ugyanezt ta­pasztalhattuk. a Tisza—Ma­ros háromszögben gazdagon termett a zsíros, fekete föld, de adott bajt. gondot is ele­get. Különösen tavasztájt. ha esósebb időszak járja, „fel­oeti" a falvakat a belvíz. Ez a tavasz sem kényez­teti el a mezőgazdaság dol­gozóit. s már eddig is igen komoly károkat okozott: el­maradtak a szántásokkal, késnek a primőrök, több ezer holdat „kimosott" az őszi vetésből, megdrágulnak a termelési költségek a nagy­üzemekben. Hét elején ki­derült az idő. mindenfelé be­népesült a határ, azon igye­keztek. hogy megszüntessék az eddigi elmaradásokat. A kübekházi Sarló és Kala­pács Termelőszövetkezetben ae elmúlt esztendőt mérleg­hiánnyal zárták a tagok. S most sem jár jó világ a kö­zös gazdaságra. 130 holdon kell kiszántaniuk az öszi bú­aát. takarmánygabonából pe­dig minden valószínűség sze­rint 70 holdat. Az álló kul­túrákból az eddigi kiesés 1 millió 200 ezer forint, Ln­eernából is jelentős lesz a kiesés. A napos időt kihasz­nálták. elvetettek 20 holc! borsót, elduggattak 4 holdon - , . Ábrahám János vizet enged le a földjéről Elhunyt Blaha Béla A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának és a Bánya­ipari Dolgozók Szakszerve­zetének elnöksége mély fáj­dalommal közli, hogv Blaha Béla elvtárs, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának elnöke, a Bányaipari Dolgo­zók Szakszervezete elnöksé­gének tagja hosszas beteg­ség után március 27-én el­hunyt. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének Központi Vezetősége Blaha Béla elvtársat saját halott­jának tekinti. Temetésére a szakszervezeti mozgalom ve­zetőiből és a harcostársak­ból bizottság alakult. A te­metés időpontjáról később történik intézkedés. * Blaha Béla 1915. október 29-én Hódoscsépányban szü­letett. bányászcsaládból. 1945 januárjától a bányászszak­szervezet királdi csoportjá­nak elnöke. 1946-tól az ózdi körzeti bányászszakszervezet titkára, 1948-tól a Borsod megyei pártbizottság ipari osztályvezetője, majd 1951­töl a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára volt. 1967 januárjában vá­lasztották meg a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa el­nökévé. Számos állami ki­tüntetés tulajdonosa. Érde­meinek elismeréseként 1965­ben a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa a Mun­ka Vörös Zászló Érdem­rendjével tüntette ki. Halálával igaz munká6sziv szűnt meg dobogni. Élete a sokgyermekes bányászcsalá­dok nehéz sorsa volt. Tizen­négyen voltak testvérek, s mint közülük a legidősebb­nek. neki kellett először megfognia a csákány nyelét. 1 Harcos volt. következetes és elvhű. szerény és egyszerű, nagyon szerette az embere­I ket. a munkásság, a nép iránti felelősség- és köteles­ségérzet hatotta át. 1944 de­| cemberében belépett a Ma­gyar Kommunista Pártba. Kiemelkedő személyisége volt a társadalmi, a politikai köz­életnek. eső ellenére sokan dolgoz­tak. A szőregi fóliáskertek­ben serénykedtek az embe­rek. hogy minél hamarabb jelentkezhessenek a piacon a fokhagymát. Munka bőven salátával. A szőlők, a gyü­akadna. összesen 2 ezer 70(1 hold vár „tavaszi művelés­re". azonban mindössze 400 holdra tudnak erőgépekkel rámenni. Óvatos becslések szerint ez az esős. megké­sett. szeszélyes tavasz 2. 2 ós fél millió forintjába ke­rül a gazdaságnak. A Lucerna fogasolás idén némi támogatást is kap- munkát találtak a korszerű nak. így a munkák megkez- telepítésen. Németh Vince a dödnek. lucerna fogasolásánál szor­A partosabb, homokosabb goskodott. Kissoron a Sze­részeken a héten a csepergő gedi Állami Gazdaság mun­kásai mellett szakszövetke­zeti tagokkal is találkoztunk. Nehéz, kedvezőtlen a tavasz, a földművelök reményei csak akkor válhatnak való­ra. ha minden percet kihasz­nálnak, „s idejében" befeje­zik a tavaszi munkákat. Sz. Lukács Imre Előszezon a Balatonnál A szokatlanul korai hús­vét miatt az idén a megszo­kottnál előbb, már március 27-én megkezdődött az elő­szezon a Balaton déli part­ián. A Pannónia Szálloda és Vendéglátó Vállalat meg­nyitotta a siófoki Európa Szállót é6 Éttermet, a bala­tonszéplaki Touring Hotelt és a Piroska csárdát. írallflalas E lőfordul, hogy az emberek a reform lényegét bizo­nyos negatív jelenségekkel; a fogyasztói árak eme­lésével, a vállalati manipulációkkal, az egészség­telen munkaerő-vándorlással azonosítják. Ezek a vélemé­nyek egy dolgot félreérthetetlenül tükröznek: a reform kedvező hatásai többnyire még nem tapasztalhatók szem­betűnően a munkahelyeken. Fökent azért, mert az új kö­vetelményeknek megfelelően nem korszerűsítették a válla­lat belső szervezetet, mechanizmusát. A műhelyek, az üzemek lényegében ugyanúgy dolgoz­nak, mint 3—4 évvel ezelőtt. De minek kellett volna vál­toznia? A termelő részlegek ma is alapvetően végrehajtó szervezetek, s ritka kiveteltől eltekintve nem állnak köz­vetlen kapcsolatban a megrendelőkkel, a lehetséges part­nerekkel. A termelés technikája, a feladatok jellege sem változott észrevehetően az utóbbi esztendőkben. Ez is ter­mészetes. De az már kevesbé, hogy a termelés szervezet­lensége. a vezetés színvonala is a régi. A kapkodásból, az anyaghiányból, a selejtgyartásból a fegyelmezetlenségből adódó károkért például ma sem felel senki, mintha leg­alább is természeti csapásról lenne szó. Helyenként úgy íg beszélnek a vezetők ezekről a hibákról, mint tőlük füg­getlen objektív nehézségekről. A jól szervezett termelésnek, épen úgy, mint a lelki­ismeretes, gondos vezetésnek, felelősségvállalásnak meg­van a maga sajátos mechanizmusa. S e kétféle mechanizmus szoros kapcsolatban is áll egymással, s közülük a vezetőt hatáskörök és kötelezettségek rendezésének van meghatá­rozó szerepe. Nevezetesen a vezetők között olvan munka­megosztásra van szükség, amelyben minden feladatnak van felelős gazdája. Tehát, ha valamilyen feladatot nem — vagy rosszul végeznek el. akkor azért minden esetben va­laki anyagilag, erkölcsileg, söt, szüKség szerint, büntető­jogilag is felel. A jól dolgozó szakembert és vezetőt pedig a megérdemelt anyagi és társadalmi elismerés övezi. A jogokat és kötelességeket tehát mindenekelőtt a ve­zetés különböző lépcsőfokain kell rendezni, s ezt követően lehet csak a beosztottaktól is számonkérni. A fegyelmezet­lenség, amelyre például oly sok vezető panaszkodik, nem annyira a társadalom „laza erkölcsi felfogásából", mint inkább az adott vezetés színvonalából következik. Mert ahol az egyenletes anyagellátás, a futószalag, a jól szer­vezett munka diktálja a termelés ritmusát, senki nem ér rá fegyelmezetlenkedni. S kedve sincs hozzá, ha anyagilag egyértelműen a jobb, a több munkában érdekelt. A vezetők felelősségét azonban nem szabad formálisan, mechanikusan értelmezni, ahogy ezt többnyire az elavult vállalati belsőmechanizmusok teszik. Vagyis az érdemi munka végzése helyet nem szabad a vezetőket levelezés-, feljegyzésgyártásra, magyarázkodásra, „bőrpapirok" pro­dukálására serkenteni. A felelősségáthárítás, a labdázáü rendkívül kifinomult módszereivel csak akkor szakitha­tunk, ha bátor kezdeményezésekre, kockázatvállalásra ösz­tönözzük a vezetőket. Ha olyan szellem és belső mecha­nizmus alakul ki. amelyben a vezetők nemcsak a megtett intézkedésekért felelnek. (Mert különben az. aki nem dol­gozik, nem intézkedik, semmiért sem felel.) Hanem a meg nem tett intézkedésekből, a kihasználatlanul hagyott lehe­tőségekből származó kárért is felelnek. Anyagilag és er­kölcsileg. söt, szükség szerint büntetőjogilag is. A felelősség ilyen érdemi értelmezésére csak akkor van lehetőség, ha a vezetők joga és kötelessége a kockázatvallalás is. Vagyis esetenként olyankor is merjenek intézkedni, amikor a kínálkozó nagv előnyök nem tekinthetők 100 százalékosnak. Nem szabad tehát azt a vezetőt büntetni, aki körültekintő mérlegelés után az adott időpontban helyesen döntött, noha döntését az élet utólag nem igazolta. (Például azért, mert közben a köz­gazdasági feltételek előre nem látható módon változtak.) A kockázatvállalás lehetősége az aktivitást, mint fontos ve­zetői tulajdonságot hangsúlyozza, de semmiképpen nem jelentheti az érdemi felelősség ködösítését, vagy tompítá­sát. Minden szempontból színvonalas és felelősségteljes munka teheti csak a széles dolgozó rétegek számára érzé­kelhetővé a reform eredményeit a mindennapok gyakor­latában, s nem utolsósorban az élet- és munkakörülmé­nyek fokozott javulásában. Kovács József mölcsösök benépesültek, a mórahalmi Haladás Szakszö­vetkezet szőlőjét is metszet­ték. Más időben Gergely napkor már a krumplit ve­tette Ábrahám János — Mó­rahalom alatt lakik tanyá­jában —. most meg csak a vizet engedi le a földről, aho­vetkezetiek nem csüggednek va maid a burconya kerül­Baranvás Józsefet sem.ijesz­— bar a háztáji kertek pri­mőrtermesztésében is jelen­tős károkat okozott a „víz­özön" —. mihelyt az esőzé­sek után a talaj engedi, azonnal megkezdik a mun­kát. Vigaszukra szolgál, hogt már elkészült a falu vízren­dezési terve es ehhez az tette meg a cseperésző eső. a domaszéki Béke Szakszö­vetkezet tagját, aki szántott, s borsó aíá készítette a ta­lajt. A Szegedi Állami Gazda­ság a jó gazdaságok közé tartozik. Igen nagy területen rendezkedtek be szőlőter­mesztésre, A héten sokan Magyar-román mező­gazdasági együttműködés Élíizem címet nyert a tízesztendős Szegedi Kábelgyár Fennállásának tizedik esz- vek munkaversenyében az üzem cim elnyerését tanúsí­tendejét kiemelkedő munka- első helyet szerezte meg. Eb- tó oklevelet és a vándorzász­sikerrel köszöntötte a Szege- bői az alkalomból tegnap, lót Kakuszi Gézának, a sze­di Kábelgyár; 1969 évi ered- pénteken ünnepséget rendez- gedi kábelgyár igazgatójának, ményeivel elnyerte a meg- tek a gyárban. Az ünnepsé- A Szegedi Kábelgyár meg­tisztelő élúzem címet, vala- gen részt vett dr. Biczó alapításában, megszervezésé­mint a Magyar Kábel Mű- György, a Szeged megyei jo- ben nyújtott tevékenysé­gű városi tanács vb elnöke gQkért tizenhármán kaptak es Horváth János, az MSZMP bronzplakettet, 33 dolgozó Csongrád megyei bizottságá­nak munkatársa is. Dr. Varga Dezső, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Megemlé­kezett hazánk felszabadulá­Dr. Gergely István mező- szakminisztériumainak 1970. gazdasági és élelmezésügyi évi együttműködési munka­miniszterhelyettes és Ion tervét. Az aláírásnál ott volt Moldovan román mezőgazda- dr. Dimény Imre mezőgazda­sági és erdészeti miniszter- sá8> és élelmezésügyi minisz­u , , , ter, valamint Dumitru Tur­helyettes penteken a MEM _ _. _ . ,. . cus. a Román Szocialista Vaci utcai bemutatóterme- Köztársaság budapesti nagy­ben alairta a két ország követe. vezérigazgatói dicséretben részesült. Kiemelkedő mun­kájukért 65-en vették át a Kiváló dolgozó jelvényt és oklevelet. Kitüntették a leg­jobb szocialista brigádokat. A gyár 380 dolgozója között sának történelmi jelentőségé- 210 ezer forint pénzjutalmat ról és a gyár dolgozóinak el- osztottak szét. ismerését fejezte ki a szép A vendégek gyári körsétán munkasiker, a tízesztendős ismerkedtek meg az új be­üzemi évforduló alkalmából, rendezésekkel. csarnokkal, Ezután Zentai Ernó, a Ma- majd a kábelgyár tízéves gyar Kábel Művek vezér- fennállása alkalmából készí­igazgatója átnyújtotta az él- tett díszalbumot kaptak. SZOMBAT, 1970. MÁRCIUS 28. DÉLMAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents