Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-26 / 72. szám

Segíthetnek az ezermesterek Kertészeti A Magyar Űttörök Szövetsége Országos Elnöksége társadnlmi összefogást hirde­tett meg, amelynek célja, hogy az úttörő­mozgalom negyedszázados jubileumára megépüljön Csillebércen egy kis városka, amely bemutatná azokat az épületeket, hi­dakat, közlekedési eszközöket, amelyekről a gyermekek 14 éves korukig tanulnak. Helyet kapna a városkában sok más ob­jektum mellett a moszkvai tv-torony, a Té­li palota, az Eiffel-torony, az egyiptomi piramisok stb. A területet, ahol 1:50 arányú kicsinyí­tésben az objektumok elhelyezhetők, a Fő­városi Tanács bocsátja a pajtások rendel­kezésére. A parkosítási munkálatokat a Fővárosi Kertészeti Vállalat végzi majd. Az objektumok tervrajzainak elkészítését a Budapesti Műszaki Egyetem KISZ-tagjai vállalták. A Magyar Üttörök Szövetsége Országos Elnöksége kéri a felnőtt társadalmat, az ügyes kezű KISZ-fiatalokat, néphadsere­günk ezermestereit, az úttörőszakkörök tagjait, hogy vegyenek részt minél többen az elképzelések megvalósításában. Azok a gyermekek, fiatalok és felnőttek, akik részt kívánnak venni a városka épí­tésében. felajánlásaikat jelezzék a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnökségének (Budapest. V., Balassi Bálint u. 16.). A Magyar Üttörők Szövetsége Országos Elnöksége kéri. hogy minél többen járul­jannk hozzá az úttörőszövetség 25. évfor­dulójára készülő létesítmény megvalósítá­sához! A belvíz ellenére Tiszaszigeti „csoda" A mi vidékünkön tavasz- némileg megszüntették a kl , tájt gyakran mondogatják a esést, de ellensúlyozni nem íió forintos értékben sertés­közös gazdaságokban, a bel- tudták. A gabonafélék ter- telep, kertészeti üvegház, víz kipusztít mindent. Jól mése javult, a lucerna és a belvízrendezés, szarvasmar­emlékszem, 1969 márciusára, faiskola terven felüli bevé- ha-telep stb. Ma már pél­amikor a tiszaszigeti es a telt hozott. A végső követ- dául a belvízrendezésben ad­kübeki határ vízben állott, keztetés, hogy a termelési dig jutottak, hogy a legvize­Szomorú szívvel jártak ki biztonság még mindig ala- sebb földeket vízmentesítet­a parasztok, nézegették a csony a közös gazdaságban ték. Tavaly 400 holdra fu­földeket, hol szikkad már, a növénytermesztésben, mikor takarodik le a víz, Az Ő8Zr61 termelőszövetkezet, 130 mll­totta erejükből. mintegy 400 mikor munkálhatják, kész t- hold terület maradt^ántat- v,^ he^íz ellen is van te­hetik elő vetésre térme«7- , Jr™, maraat szántat- hát orvosság. Ezt jol mu­neiiK eio vetesre, termesz- ian Ennek egyik oka a bel- tatia a tiszaszieeti nélria tesre. Azóta bebizonyosodott, vízrendezéshez való aUcal- i„z ennek toldására áü hogy a kübekháziak többek mazkodás s mi tagadás az í„ ' f, me60Masara ai­között ennen a belvízre fáz ,a ob. ' s mi tagaaas, az jaml segitség kell, .jelentős ^éppen a balvízre fáz- ^^^^ « « ** ' teár melőszövetaezrt fc«lvízren­Búzakalász nemcsak, hogy gondokkal számolunk, s kilabalt » tavaszi gondok- gondokká! számolnak Tisza ból, bajokból, hanem nagyon szjgeten is szépen, a közös gazdaság fennállása óta legjobban dezési terve is készül már, és reméljük, hogy néhány év múlva nem lesz gond egy ilyentájt a földeken csillogó A nagyüzemekben /"'röTTT exz^Hőt „megmerevedett" szemlélet belvíz. Ehhez a tiszaszigetiek Al munkáUtodása tahá "«rintt gyorsabb dtemben példát mutatnak. Valamikor mindenkénnen nélHamutató fejlesztették a növenyter- igen szegeny szóvetkezetek. S tanStó szotaálhat több mesztést, mint az állatte- minigazdaságok vegetáltak a .^Ttovetke* Nem Közrejátszottak a faluban, s márm a Búzaka­szólva azokról, ahol most szintén nagy területeken vil­log a víztükör. Évtizedek tapasztalatai bi­zonyítják, pusztán arra nem kedvezőtlen közgazdasági lász Tsz 3500 hold összte­íeltételek is, és legtöbb he- rülettel nem kevesebb, mint lyen még napjainkban is rá- 00 millió forintos közös va­flzetéses az állattenyésztés, gyónt mond a magáénak, az állatállomány. Tiszaszige- Két esztendővel ezelőtt, 1968­n7a p özhatnak'am'it "a "bi zt o- ten nem. Tavaly a 9 és fél ban az egy dolgozó tagra sító megtérít Nemcsak azért, 'érintős részesedé" 22393 for nt mert március vécéié fizet a szemben 10 milüo 277 ezer volt, az egy munkanapra ju­Wfousritott károkéit hanem íorlntot hozott. Ugyanakkor tó részesedés 90.57 forint. Wfp^tott karokéit hanem ^ tehénnel növeiték az Nem volt könnyű esztendő pusztít' oTt meSövek^nek állományt, hogy fölkészülje- az 1968-as mégis a gazda­a közösség kiadásai, sokkal nek egy rentab.hsabb altat- ság elnyerte a Mmiszterta­többe kerül M termelés Ti- tenyesztesre. Már ez a szám nócs és a TOT vóros van­szisrigeten tataly T növény- * elárulja, hogy a tavalyi dorzászlaját. A tavalyi év termeszt^ben 5 (a fél miN Mviz mlért nem ""yomon- 8em volt könnyebb. A vég­hó kfrt okozott Méels az t«tta meg" a Búzakalász eredmény, az egy dolgozó A véS eredmény csodála- ^ A növénytermeszt^ tagra jutó részesedés 26 603 tos. Mi a magyarázata? A ;>dós maradt az allattCTyész- forint> az egy munkanapra korábbi esztendőkben hason- tés hozott' A ^düzemágak üvegházgyár Az ú jpzegedi Haladás Ter­melőszövetkezetben készült el ar.nak idején az Alföld első ..összkomfortos" kerté­szeti kombinátja. Kezdetben szinte csodájára iártak a me­zőgazdasági szakemberek, ké­sőbb aztán gomba módra sza­porodtak országszerte az Ilyen termálvízzel fűtött üvegházak. Ma már a leg­változatosabb típusok látha­tók. hazai és külföldi gvárt­mánvok egvaránt. Az inten­zív kertészeti termelést szol­gáló létesítmények iránt az­óta is rohamosan növekszik az érdeklődés. Ezért a kis­kundorozsmai Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat az üveg­házak nagyarányú gyártását vette tervbe szentesi üzemé­nek fejlesztésével. Olyan, úgynevezett Merklin rend­szerű növényházakat kíván­nak gyártani, amelyek tet­szés szerinti nagyságban ál­líthatók össze, tehát a gaz­daságok évről évre — anya­gi lehetőségük arányában — növelhetik az üvegfelülettel borított területet. Az NDK­ból vásárolt szabadalom alapján indul majd meg a növényházak készítése, ame­lyeknél elsődleges szempont lesz a vázszerkezetek korró­zióvédelme. A nagy élettar­tamú üvegházakból az el­képzelések szerint évente annyit tudnak gyártani, hogy azokkal kétszázezer négyzetméternyi területet fedhetnek be az érdekelt gazdaságok. INÁRCHAI DÉLMAGYARORSZAG A NAP HÍREI: FELSZABADULT VESZPRÉM BS ESZTERGOM — LENDÜLETES ELŐRETÖRÉS AZ OSZTRÁK HATÁR FELÉ — A RAJNA MENTÉN MEG­INDULT AZ EGÉSZ SZÖVETSÉGES HADERŐ. Hazai tudósítás Újítás 25—30 SJ^^, milliós termelést produkál­tak, tavaly viszont 50 mii­jutó részesedés 08,25 forint, összesen 5" millió 685 ezer Vitathatatlan, hogy a tisza­forint árbevételt produkál- szigetieknek ott a helyük a lió' volt a termelési érték" ^.Ugyanakkor hatalmas a legjobb téeszek között Siklós János: Végig az úton Bármennyire is egyéni érzések munkál­• tak e néhány sorban, mégsem szemé­lyes depresszió tünete ez, hanem a hősi küzde­A nagy volumenhez ké- tájba" * pest csökkent a kár aránya, nagy heruhazasba kezdett a „elenyésző" lett. Éreztette • ' hatását a belvízrendezés is. A guzda közösség évek óta, K még jövőre is több mint 20 milliós forintos beruhá­zással azon fáradozik, hogy egyszer s mindenkorra meg­szűnjön ez a gond, ne le­gyen többé vízkár, belvíz sújtotta terület Tiszasziget határában. Erről szólt a leg­utóbbi országgyűlésen Niesz­ner Ferenc országgyűlési képviselőnk, a tiszaszigeti Búzakalász Tsz elnöke is. Sürgette ennek a helyzet­nek a megoldását, hiszen mintegy 16 olyan gazdaság sorolható fel, ahol a belvíz­károk tetemes kiesést, pusz­títást okoznak évről évre. Tavaly Tiszaszigeten a növénytermesztés szerkeze­tében lényeges változás nem volt. Annál inkább nem, mert az 1068-as évben a növénytermesztés nem val­lott szégyent. Tavaly éppen a belvízkárok következtében a tervezett 15 millió 950 ezer forint hozamértéknek csak a 85 százalékát produkálta. Különösen a kukorica, a fű­szerpaprika és a takarmány­növények sínylették meg a kedvezőtlen tavaszt. A messze földön híres tisza­szigeti kukoricatermesztés „csődöt mondott", s mind­össze 14 mázsát takarítot­tak be, az előző évi ter­mésnek 47 százalékát. A fűszerpaprika sem váltotta be a reményeket, s náluk nem lett pénzes növény, hi­szen a 37,3 mázsás holdan­ként! átlag nem a legvigasz­talóbb. Ez az előző évi ter­més 54 százalékának felel nieg. Tömegtakarmányokbői Sz. Lukács Imre La Manche csatornáról van szó), akkor a harcnak toár régen vége lenne. A nagy­A TASZSZ jelenti a ma- vezérkar részéről azonban gyar fronfcszakapzról: az én kitűnő intuícióval él­Sztálin marsall külön na- készített terveimet kivihetet­oiparancsban közölte a ma- lennek találták és nem haj­gyarországi hadműveletekkel tották végre. Ugyancsak a kapcsolatban, hogy Tolbuhin katonatisztek szabotázsa vé­marsall csapatai 100 kilómé- Rett kezdtünk bele a keleti ter széles frontszakaszon 75 hadjáratba. A megbízott tá­kilométert haladtak előre, bornokok nem ismerték fel Elfoglalták Székesfehérvár. az orosz fegyverkezési kapa­Veszprém. Zirc. Mór és citást. és hamis adatokat kö­Enying helységeket. Ezen- zöltek velem. Igv a háború kívül még 350 helységet sza- elveszett, de gondoskodni fo­badítottak fel. A németek a gok róla. hogy a Németor­dunántúli harcokban e terű- 6zágba behatoló nagyhgtal­leten 75 ezer halottat vesz- mak ne találhassanak itt tettek. mást. csak romot, éhséget. A szovjet csapatok a fel- tüzet, pusztulást, betegseget sorolt helységeken kívül fel- és halált", szabadították még Balaton­almádit. Balatonkenesét. Ba- p » r ­konyszentlászlót és 350 más CgeSZSegUg/l községet. A naoirancs közli. - ., , , hogy Mallnovszkij tábornagy fClhlVQS csapatai a Dunántúlon csat- ' lak°ftek az offenzívához g ^ var(* helyett^ megtörték a Wfett né- ^KármwUíre felhívást bő­met védelmet és 45 kilome- CBátott ki kiütesestífupz­közelebb járvány meggatlasára. Resz­té rre jutottak Győrhöz. Szakembereket a földosztáshoz! A földreform gyors és za­vartalan végrehajtása érde­let a felhívásból: „Óvakodjunk villamoeojo, hivatalokban, vagy üzletek előtt az olyan csoportosulás­tól. ahol egyik emberről a másikra a tetű átmehet. A járvány meggátlására elren­delem az összes iskolák, szín­házak. mozik mai naDtól kében szakemberekre van számított 14 napig való le­szükség. A földművelésügyi járását. Mindennemű gyüle­miniszter felhívással fordul kezes, tánciskola, gyűlések, az okleveles gazdákhoz, mér- sportünnepélyek stb. tartáa* nökökhöz és földmérnökök- ugyanezen idő alatt tilos, höz. akik a földreform vég- Felhívom a lakosságot, rehajtási munkájában részt hogy a közérdekre való te­akarnak venni, jelentkezze- kintettel a tetvetlenítée vé­nek Szegeden, a főispáni hi- Rett a tiszti főorvosi hiva­vatalban. Elsősorban olvanok talban jelentkezzenek." jelentkezzenek, akik mér ko­rában hasonló munkálatokat wmmmt^m^mmmmmmm végeztek. A jelentkezők ok­mányalkat vigyék magukkal. Már Hitler sem remél... A Stockholms Morgentid­ningen érdekes cikket közöl a német kabinet február 24-én tartott üléséről, ame­lyen Hitler elismerte, hogy minden elveszett. Az ülésen a hadikabinet harminc tagja vett részt. Előttük jelentette ki Hitler: „A német történe­lem legnagyobb félrevezeté­sének áldozata vagyok. Ma már tudjuk: ha 1940-ben át­keltem volna a csatornán (a Fordítva könnyebb A bogyós gyümölcsökről mélyfagyasztás előtt el kell távolítani a kocsányt és a leveleket. Ezeket a művele­teket kézzel és rendkívül óvatosan kell végezni, ne­hogy szétnyomódjanak a gyü­mölcsök. Egy úi lengyel el­járás megfordítja a művele­tek sorrendiét: először még­fagyasztják a bogyókat, és csak azután távolítják el a kocsányt. mégpedig fúró se­gítségével. tak be. Az emelet parancsnoka a szegedi gáz­gyár mostani igazgatója. Varga János volt. Az első éjszaka csöndesen telt el. de másnap dél­előtt a Duna-partról, a Lánchíd mellől, erős géppisztoly- és géppuskatüzet zúdítottak az épü­letre. A golyófüggöny alatt csatárláncban, az alsó rakpartról kilépve, kúszva közeledtek az épülethez a rohamozok. Megvártuk, amíg a rak­part és az épület közötti út felét megtették, és akkor mögéjük egy záró tűzfalat húztunk, hogv ne fordulhassanak vissza. Ez a támadócsoport így került be a Belügyminisztérium épületébe. apósomat, de ketten megyünk a feleségemmel, egyönk majd csak megússza ezt a kirándulást. Abban a házban, ahol akkoc laktam, három lakás volt. Egyikben nyugalmazott államtitkár lakott, aki mint bányamérnök, végrehajtotta a bányák államosítását. Erre a célra hozták föl Salgótarjánból és miután munkáját elvégezte, nyugdíjazták. Később azonban teljesen megvon­ták a nyugdíját — magyarul becsapták —. s egy fillér nélkül, baráti támogatásból élt. kom­munista párttagsági könyvével. Schreiner Jenő nyugalmazott államtitkár — életre szóló tüs­Az előcsarnokban fölsorakoztatták őket ér két hordozott szivében, de az ellenforradalmi kérdezgették, hogy tulajdonképpen mit akarnak? kormányban részére kilátásba helyezett bánya­Elfogadható választ egyőjük sem tudott adni. ügyi miniszteri tárcát visszautasította. (Nyugdí­Volt közöttük egv határőr alhadnagy, paraszt- ját később Ságvári Ágnes közreműködésével si­lemben felsorakozott tízezrek vergődése- akik a gyerekként került a hadseregbe. S itt most mint került elrendezni.) Ebben a kritikus helyzetben lemben felsorakozott tízezrek vergodese, aaik a hazaórulónak tépték le Mrz8ig váll-lapjait. Egy szólt, hogy négyéves kislányom gondozását el­gyáraktól. a föld borozdáitól indultak és hibá­jukon kívül céljaikba bicsaklottak; ez az a ka­tarzis. amit mindannyian átéltünk. Ügy látszik, ezen át kellett esnünk, hoRy újra eszméljünk. Ez a katarzis is mozgató rugója lett annak, hogy 1956 októberében és novemberében, meg­rázkódtatások és tévelygő zavarok alatt és után. két kézzel és — ha lett volna — tíz fejjel áll­junk húszesztendős korunkban keletkezett hi­tünk, eszmenk mellé és a szikkadt inú, gyötört arcú milliók kezén, eszén, erején épült szocialista rend védelmében. S ezen a ponton már nem keveredhetett össze egyéni és nemzeti tragédia; az előzőből eredő bosszú nem Irányulhatott a szocialista nemzet ellen. Este mée a tanácstalanság kábulata vert ki Pesten a Kossuth téri tüntetők tömegéből. Haj­nalban már azt telefonálta Kövi Béla — aki Szegeden dolgozott a felszabadulás első éveiben —, hogy sürgősen menjek be a Partizán Szö­vetségbe. mert ellenforradalom van, A hét kilo­méternyi utat megtettem egv rövid óra alatt. Ott már sokan voltak ismerősök ós még többen ismeretlenek. Huszonöt főnyi transzporttal a Bel­ügyminisztérium épületébe irányítottak, a Lánc­híddal szemben. Hárs István akkori miniszter­helyettesnél jelentkeztünk. hervadt nőszemély pedig — akit talán a régi Konti utcából is kitoloncoltak — azt felelte, hogy ő a szabadságért harcol mostanában. Micso­da groteszk, nevetséges helyzet, de ott 'altkor senkinek sem volt kedve a nevetésre. vállalja, ha mégis valami baj történne velünk. De a másik lakó — eRv régi posta vezér özve­gye. tanárnő lányával élt — azt mondta, hogy ő majd gondoskodik a gyerekről, s ha isten őrizz, úgy fordul a helyzet, lejuttatja Szegedre, November elsején, este hétkor a lakásomon ha ez nem sikerül: 6 fölneveli a kislányt csöngött a telefon. Valamelyik „híres" nemzet- Ez az emberi tisztesség. Jellemesség, annyira védelmi bizottmány nevében telefonáltak, a ne- megható volt. hogy soha nem felejtem el. (Ké­vémét kérdezték. Pillanatok alatt tisztázódott, hogy az én lakásomról van szó. engem keres­nek. A vonal másik végén erőteljes férfihang közölte, hogv apósom megérkezett Szegedről, egy alkalmi teherautón, és közlekedés híján nem tud továbbmenni. Menjünk el érte és vigyük el onnan. Már késő volt. Egyedül otthagyni abban a farkasveremben nem mertem, föltételezve azt. hogv szegény öregember azt sem tudja, hová került. A budapesti varosháza és az én lakásom közötti távolság legalább hat kilométer. Tanakodásra nemigen futotta az időből, vagy elmegyünk érle, vagy otthagyjuk sorsára. A sőbb néhány derék elvtársnak is elmondtam, akik bőségesen rászorultak [és rászorulnak] az egyszerű emberi jellem gyakorlati gesztusaiból eredeztető példázatokra.) Komor, félelmetes este volt. A Villányi úton és a Körtéren az ablakok­ban gyertyák égtek. A körtéri népbüfé előtt géppisztolyosok sortüze villant fel. részeg cső­cselék dühöngött ázott hullák, kilőtt páncélko­csik és tankok között. Olyan volt ez a tér, mint egy szomorú, misztikus temető, de azt hiszem, ilyen volt egész Budapest. Nem is a halottak napját méltató kiséifeties gyertyfényvilág ide­gesített. hanem az élőket pusztító állatias indu­latok elszabadulása. A Szabadság-hídon fegyve­res csapatok álltak és a Veres Pálné utca sar­legnagyobb baj az volt. hogv az igazolványom kán haJnarjóban emelt slrhaimoW fölött gver­bejegyzese rossz ajánlólevélnek minősült az uj- tyás-géppisztolyos tijmeg őrjöngött. Mint óser­sütetű szabadsághősök es hazafiak szemében, dó ben a kanmbalsaeanra — úgy hatott ott a (Folytatást Néhányunkat a negyedftt emeletre oeztot- Végül úgy döntöttünk, hogy nem hagyjuk ott

Next

/
Thumbnails
Contents