Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-25 / 71. szám

Tudományos ülésszak a tanárképző főiskolán Hazánk felszabadulásának 25. évforduloja tiszteletére tegnap, tudományos ülésszak kezdődött a Szegedi Tanárképző Főiskolán. A negyedik alkalommal sorra kerülő eseménysorozat ünnepélyes megnyitóját reggel 9'órakor a főiskola dísztermében tartották, ahol Hegedűs András, a főiskola főigazgatója mondott bevezető előadást „Korszerűség és nevelés a tanárképzésben" cimmel. A megnyitón részt vett Miklósvári Sándor, a Művelődésügyi Minisztérium osztályvezetője, valamint D. V. Csepur, az Ungvaj-i Állami Egyetem rektora, Dorothea Goetz, a Potsdami Pedagógiai Főiskola rektorhelyettese és Vajda József, a Szabadkai Pedagógiai Főiskola igazgatója. Ugyancsak ott voltak a megnyitón a Szegedi Tanárképző Főiskola hazai testvérintézményeinek — tanárképző főiskoláknak, felsőfokú tanítóképző intézeteknek — képviselői is. A tudományos ülésszak bevezető előadása után — déli 12 órakor — az intézet Petőfi Kollégiumában László Gyula egyetemi tanár bevezető szavaival kiállítás nyílt a főiskola művésztanárainak, Fischcr Ernőnek, Vinkler Lászlónak, Cs. Pataj Mihálynak, Szabó Miklósnak. Lelkes Istvánnak és Szathmáry Gyöngyinek '" munkáiból, majd — délután 3 órától — megkezdődtek a szekcióülések. Az A, B és C szekciók Moholi Károly tanszékvezető főiskolai tanár, Bor Pál és Gaál Géza főiskolai főigazgató-helyettesek elnökletével számos előadást hallgattak meg a felsőoktatás-pedagógiai tárgyköréből. Ma, szerdán reggel 9 órától ugyancsak három szekcióban folytatódnak a Szegedi Tanárképző Főiskola negyedik tudományos ülésszakának előadásai. A kétnapos tanácskozáson összesen mintegy 300-an ismerkednek a korszerű tanárképzést szolgáló kutatási eredményekkel. Küldöttség Koreából A Külügyminisztérium sajtófóosztályának meghívására Budapestre érkezett a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újságíró küldöttsége, élén Kim Szang Do-val, a Nodon Szinmun főmunkatársával. Idén a hűtőgépek javításának idejét gyorsítják meg Érdekes es beszédes statisztika: az 1969. augusztus 1-én felmért helyzet 6zerint Szegeden 3,37 főre jutott egy rádióelőfizetö (az országos átlag 4,09, a budapesti 3,25. s ezután gyomban Szeged következik). 4,90 főre pedig egy tévéelőfizető (az országos átlag 6,76. Pécsé 4,32. Szeged a nagyvárosok- sorában a negyedik). A Gépipari Elektromos Karbantartó Vállalat' 1969-ben összesen 29,6 ezer híradástechnikai és háztartási készüléket javított 3 millió forint értékben. 2,4 napos átfutási idővel, szemben az 1966-os 22,8 készülékkel, 2,2 milliós termelési értékkel és 3,6 napos átfutási, javítási idővel. Jó órában került minderről szól. hÍ6zen a Gelka a napokban, avatja fel hivatalosan a már birtokba vett Károlyi utcai új szervizállomást. melynek segítségével végre megnyugtató körülmények közé jutott Szegeden ez a fontos szolgáltató iparág. Sikerült megszervezni az új lakókörzetek ellátását, sőt az új lakóépületek központi antennáinak felszerelését is a Gelka végzi 1969 óta. Csupán a háztartási gépek javítása nem volt kielegítő eddig. annak ellenére, hogy a vállalat mellett a helvi ktsz is javított hűtőgépeket. Amikor a városi tanácb végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén megtárgyalta Sárközi László, a Gelka főkönyvelője által beterjesztett jelentést, az elért eredményeket úgy értékelte, hogy megértek a tanács és a vállalat közö6 erőfeszítései, s bár az együttműködésre továbbra is szükség van. hiszen az igények Közkegyelem hazánk f elszabadulasának 25. étffordislőiülii A kormány Tájékoztatási. Hivatala közli: A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa — a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány előterjesztésére — hazánk felszabadulasanak 25. évfordulója alkalmából törvényerejű rendeletet alkotót. közkegyelem .gyakorlásáról.' Nagy nemzeti ünnepünkön, szocialista rendszerünk szilárdsága, az országunkban urglkodó • törvényes rend és biztonság alapjan a Népiköztársaság Elnöki Tanácsa élt a megbocsátás alkotmányos iehetőségével. Megbüntettük és a jövőben is megbüntetjük azokat, akik állami, tarsadalmi és gazdasági rendünk, az állampolgárok élete, testi épsége, személyi tulajdona ellen bűncselekményeket követnek eL Szocialista társadalmunk lényegéből fakad, hogy nemcsak büntetünk, hanem meg is tudunk bocsátani azoknak, akiknél remény van arra, hogy tettüket megbánva ismét beilleszkednek a becsületes emberek társadalmába. Ezeknek segítünk is e törekvésükben. Ezek az elvek jutnak kifejezésre az Elnöki Tanács 1970. március 25-én életbe lepő törvényerejű rendeletében. A törvényerejű rendelet — meghatározott feltételek esetén — egyrészt azoknak ad kegyelmet, akiket a bírósagok mar jogerősen elítéltek, másrészt azoknak, akiket a rendelet hatályba lépése előtt elkövetett bűncselekményük miatt még nem vontak felelősségre Akik börtönbüntetésüket kitöltötték, azoknak a társadalomba való beilleszkedéset azzal kívánjuk elősegíteni, " hogy mentesülnek a büntetett előélethez * fűződő joghátrányok alól. Az Elnöki Tanács teljesen elengedi mindazok büntetését, akiket a bíróságok jogerősen egy évet meg nem haladó szabadságvesztésre, illetve javító-neveló munkára, vagy pénzfőbüntetésre Ítéltek el. Felére csökken azok büntetésének időtartama, akiket a bíróságok öt évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek el jogerősén. A szocialista humanizmus jut kifejezésre azokban a rendelkezésekben, hogy — kiszabott. büntetésük tartalmától függetlenül — kegyelemben részesülnek a köztörvényi bűntettek miatt elítéltek közül a teherben levó nők és azok az anyák, akiknek 10 éven aluli gyermekük van, továbbá az ötvenötödik életévüket betöltött nők és a hatvanadik életévüket betöltött férfiak, valamint a gyógyíthatatlan, súlyo6 betegségben szenvedők. Kiterjed a kegyelem a szabálysértések miatt kiszabott elzárásokra, és a még be nem fizetett pénzbírságokra is. A kegyelmi rendelet folytán nem indítható, illetőleg nem folytatható büntető eljárás azokkal szemben, akik 1970. március 25. előtt olyan büntettet követtek el, amelyet a törvény egy évnél nem súlyosabb büntetéssel sújthat, vagy amely miatt a bíróság előreláthatóan egy évet meg nem haladó szabadságvesztést szabna ki. Az Elnöki Tanács a kegyelmi elhatározást kiterjeszti azokra is, akiket tiltott hatarátlepés, vagy hazatérés megtagadása miatt ítéljek el távollétükben. Az ilyen elítéltek is részesülnek a büntetés elengedésében, illetve annak felezésében. A törvényerejű rendelet arról is rendelkezik, hogy a március 25-ig elkövetett tiltott határátlépés, valamint hazatérés megtagadása miatt büntető eljárás nem • indítható, illetve nem folytatható azokkal szemben, akik a Magyar Népköztársaság valamelyik külképviseleti szervénél hazatérési szándékukat bejelentik, és ez év december Sl-ig hazatérnek, feltéve, hogy más bűntettet nem követtek el. Kegyelemből mentesülnek a büntetett előélethez fűződó hátrányok alól azok, akiket állam elleni bűntett miatt öt évet, szándékos köztörvényi bűntett miatt három évet meg nem haladó szabadságvesztésre ítéltek, és büntetésüket 1968. január 1. előtt már kitöltötték. A gondatlanságból elkövetett bűntett miatt szabadságvesztésre ítéltek — a büntetés tartamától függetlenül — • mentesítésben részesülnek, ha 1970. március 25. előtt büntetésüket már kitöltötték. Mentesülnek azok is, akikkel szemben a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását próbaidőre felfüggesztették. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán hangsúlyt kapott a közbiztonság és annak megszilárdítása. Az Elnöki Tanács a közkegyelem gyakorlásánál ezt messzemenően figyelembe vette és ezétt törvényerejű rendeletében kimondta, hogy a kegyelmet nem terjeszti ki a súlyos állam elleni, valamint élet elleni erőszakos, garazda jellegű bűntettek elkövetőire, de azokra sem, akiket öt éven belül már elítéltek «zándájcos bűntett miatt szabadságvesztésre. Az Elnöki Tanacs amnesztiarendelete figyelemmel a meghatározott büntetések elengedésére és a széles körű rehabilitációra — az állampolgárok és a családok egy részét közvetlenül vagy közverte érinti. A kegyelemben részesülők a szocialista államtól bizalmat kapnak, kormányzatunk remeli, hogy ezt így is fogják fel. Aki azonban visszaél ezzel a bizalommal. és három éven belül újabb szándékos bűntettet követ el, annál a kegyelem hatályát veszti, és a most elengedett büntetést is ki kell töltenie. szüntelenül növekednek, az alapvető problémák megoldódtak. A negyedik ötéves tervben a Gelka kapacitásának mintegy 60—100 százalékos fejlesztését ffizte ki célul. Erre ; szükség is van: míg 1970-j ben mintegy 3,5 millió forint lesz Szegeden a lakosságnak nyújtott szolgáltatások értéke, ez az összegzőre várhatóan 7 millió forintra növekszik. A Gelkának szép tervei i vannak a következő eszten- I dőkre is. A Kállai Ödön' ut- | cai eddigi szerviz, helyiségét ugyan most átmenetileg átengedték a Gyógyszertár Vállalatnak.' de ott a későbbiekben a tranzisztoros készülékek speciális javítóját kívánjak berendezni. A Kossuth Lajos sugárúti helyiségben á közeljövőben a hűtőgépek aggregátorait javító műhelyt szerelnek fel. melynek működése már a nyár I folyamán lehetővé teszi, hogy 1 az elromlott aggregátorokat j a helyszínen cseréljék, s ez! zel meggyorsítsák a hűtőgépek javítását. Korszerűsítik a Petőfi i 1 Sándor sugárúton működő 1 részleg berendezéseit is. ahol | az ipari hűtőgépeket, a ke' reskedélem és a vendéglátás kávéfőző gépeit, s más üzemi elektromos berendezéseket javítanak. illetve villanymotorokat tekercselnek. Az átfutási idő csökkentésere. arra törekszenek, hogy * általában kevesebb legyen a helyszíni javítás, inkább növelik a vállalati gépkocsik számát, s elősegítik, hogv mind több műszerésznek legyen saiát gépkocsija, mely segíti munkáját. Továbbra is gond. sót egyre fokozódó gond. hogy a 1 már nem gyártott készülékek és az importból származó készülékekhez nincs elegendő alkatrész. Az alkatrészek raktárkészleten tartása, csakúgy, mint a 6zínes tévékészülékek javítására való felkészülés, egyelőre meghaladja a Gelka anyagi lehetőségeit. Ébreszteni a felelősséget! O

lyan adatok sorakoznak előttem, amelyek mógótt szomorúság, szenvedés, gyász rejtőzik. Emberi sorsok statisztikáját lapozom; azt a baleseti statisztikát. ami a Szakszervezetek Csongrád megyei Tanácsanak munkavédelmi bizottsága állított össze 1969-ről. A legfáv jobbal kezdve: tavaly a megyében 17 halálos üzemi baleset történt. Kilenccel több. mint 1968-ban. Köztudott, hogy ebben az adatban benne foglaltatik a gyászos emlékű gazolinrubbanás áldozatainak száma is. hisz a közvélemény részletesen értesült a múlt év legsúlyosabb üzemi balesetéről. * S mindezek után — és mindennek dacára — a felelőtlenség egy csaknem hasonló baleset forrást hozott létre, ugyancsak az algyői olajmezőn. A Csongrád megyei Vizes Csatornamű Vállalat munkahelyén, pontosabban abban a fabódéban, ahol öltözködni, étkezni, pihenni szoktak az emberek. Nem volt zárva — boldog, boldogtalan ki-be járhatott. S a munkásokkal együtt egv töltött gázpalack is „tartózkodott" a helyiségben, a kannákban, vödrökben pedig benzin, gázolaj volt. A szakszervezet munkavédelmi felügyelője szerencsere még jókor érkezett. Nem keletkezett tűz. robbanás, pedig a bódéban csikket is találtak! Ha az a benzineskannához repül—!. S egyébként is, a melegben a benzingőzből olyan robbanóelegv keletkezhetett volna, hogy elgondolni is szörnyű a következményeket. Ezúttal az ellenőrzés elébevágott egy újabb tragédiának. Jellemző viszont, hogy a csongrádiak művezetője — akire egyébként súlyos pénzbírságot róttak ki — azzal védekezett: még nem volt elég időnk arra. hogy külön tárolóhelyet csináljunk .. . Persze a felügyelő utasítására, akkor, azon nyomban tudtak más módot is találni a tárolásra, A művezetőtől megkérdeztek: ismeri-e a gazoliriróbbanás történetét? — Hogyne — felelte —. 'hiszen itt volt a szomszédunkban. Hát ennyire határtalan tud lenni az emberek onma-' gukkal-másokkul szemben való nemtörődömsége? Hányszor, -hány fórumon, hangzik el a figyelmeztetés: óvjuk magunkat, társainkat, előzzük rneg a súlyos sérüléseket, az- emberéletet követelő tragédiákat! Riportok, tévéadások ismertetik-- a- rnimkji közhen figyelmetlenségből fegyelr mezetlenségböl, felelőtlenségből bekövetkezett drámákat. S nem azért, mert jo ezeket a sebeket újra felszakítani, hanem hogy ki-ki jobban ismci ie fel a veszélyt, hogy tanuljon a következményekből. S mégis — hány embernél talál még süket fülekre az intelem! Ismerni a szomszédban történt robbanás szörnyűségeit, s mégsem venni tudomásul tanulságait — ez már egyszerűen elképesztő. Példásan, szigorúan kell büntetni a mulasztókat, az emberi életek veszélyeztetőit! Legszomorúbb az építők statisztikája: náluk a korábbi 497-hez képest, közel százzal; 580-ra emelkedett a balesetek száma 1969-ben. A munkásvédelem őrei figyelemmel kisérték ezeket a jelenségeket, évközben egesz sor bírságot róttak ki óvórendszabályok elmulasztásáért — az igazgatótól a csoportvezetőig, a legkülönfélébb beosztású felelősökre. Jó lenne bízni, hogy ez a következetesség az idei évre javulást eredményez. De tegyük hozzá: a balesetmegelőzés leckéit nem utólagos szánom-bánomból kell „szóról szóra" tudni minden vezetőnek. Hanem úgy, ahogy például a konzervgyáriak megtanulták. Példájuk tanít is: ahol a vállalat felismeri a munkásvédelmi aktivisták fontos szerepét, támaszkodik rájuk, anyagilag is megbecsüli őket: ahol tervszerűen munkálkodnak a legfőbb érték, az ember védelmében, ott nagyot csökkenhet a balesetek száma. Kívülük az egcsz élelmiszer-iparban is javult az egv balesetre jutó munkanapét!ag, míg megyei viszonylatban 18,92 századról 19,3-re nőtt. Sok balesetet okozott a rossz munkaszervezés, a hibás gép, a védelmi eszközök hiánya, illetve a biztonsági rendszabályok megszegése. Számszerűleg ugyan javulás látható: 1968-ban 3 ezer 637. tavaiv 3 ezer 514 baleset történt a megyei üzemekben, de mint a fenti adatok tükrözik ezek a balesetek súlyosabbak voltak, nagyobb időkiesést okoztak. A

z a nagy apparátus, amelv az SZMT szervezeteben, illetve társadalmi munkásként végzi a munkavédelmi felügyeletet, tavalv félezer ellenőrző vizsgálatot tartott az üzemekben, ötvennégy esetben arra is szükség volt. hogy az óvórendszabályok megsértése miatt gépeket, söt egész üzemrészeket állítsanak le. De az idei év balesetei is arra figyelmeztetnek: ebreszteni kell a felelősségérzetet! A humánumnak — ha másként nem. a szigor eszközeivel — érvényt kell szerezni A sérülések, tragédiák megelőzéséért többet kell tenni 1970-ben. S ez nem a munkavédeémi felügvelőkön múlik — akik vizsgálatok sorát folytatták s folytatják az idén ta a megelőzés érdekében — hanem elsősortóm a vállalati vezetőkön, dolgozókon. Simái Mihály Készülődés a diszszemléző Idén Budapesten — amint ezt már lapunkban jelentettük — hazánk íe1 zabadulásának 25. évfordulóján fegyveres eromk minden eddi ginel színpompásabb, nagyobbszabasubb díszszemlét tartanak. A dísztribün ezúttal kétszer olyan meretű lesz, mint az előző díszszemleken. ' Innen nézik majd végig a fegyveres erők, valamint a budapesti fiatalok felvonulását a párt- és az állami vezetők, a testvéri országokból az évfordulóra hazánkba érkezett küldöttségek, valamint a dolgozók megbízott képviselői. A díszszemlére készülnek fegyveres erőink. Képünkön: a Felvonulás téren gyakorlatoznak a munkásőrok. SZERDA, 1970. MÁRCIUS 25. DÉLMABÍARORSZÁG