Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

A Biztonsági Tanács rhodesiai vitája • New York (TASZSZ. Reuler. UPI) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa péntek esti ülésén folytatta a rhodesiai helyzet megvitatását. Charles Yost amerikai küldöttnél jóval radikálisabb álláspontra he­lyezkedett Pakisztán és Zam­bia képviselője, akik han­goztatták, hogy Dél-Rhode­sia népének joga van az ön­rendelkezésre és a függet­lenségre, s ezek elnyeréséhez valamennyi ország köteles segítséget nyújtani. Jugoszlávia képviselője a dél-rhodesiai rezsim felszá­molását célzó hatékony in­tézkedések meghozatalát sürgette. India képviselője arra hívta te 1 a figyelmet, hogy Anglia megszegi az ENSZ alapokmánya folytán ráháruló kötelezettségeket, amikor nem hajlandó erő­szakot alkalmazni a tör­vényellenes salisbury«l rend­szer ellen. Jakobson finn delegátus javasolta, hogy az ENSZ tag­államai szakítsák meg dip­lomáciai, konzuli, gazdasá­gi, katonai és egyéb kapcso­lataikat a Smith-rezsimmel. fosszák meg ezt a rendszert az ENSZ szakosított szervei­ben elfoglalt helyétől és te­gyenek ellene az eddiginél hatékonyabb gazdasági meg­torló Intézkedéseket. A Biztonsági Tanács leg­közelebb kedden ül össze, hogy folytassa a rhodesiai vitát. Elmaradt a Gromiho— Bahr találkozó • Moszkva (MTI) Andrej Groniiko szovjet külügyminiszter és Egon Bahr nyugatnémet államtit­kár szombatra kitűzött talál­kozója elmaradt. A moszkvai nyugatnémet források szerint Egon Bahr hétfőn Bonnba repül, majd pénteken visszatér a szovjet fővárosba és rákövetkező nap, szombaton kerül sor az erőszakról- való kölcsönös lemondás ügyében folyó Gromiko—Bahr eszmecsere második szakaszának utolsó megbeszélésére. Rádiótelex Moszkva Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök a Kremlben fogadta Piotr Jaroszewiczet, a lengyel minisztertanács el­nökhelyettesét, a KGST vég­rehajtó bizottságának elnö­két és baráti beszélgetést folytatott vele. A beszélgeté­sen jelen volt Mihail Le­szecsko szovjet mlnlszterel­nökhelyettes, a Szovjetunió állandó képviselője a KGST­ben. Minszk Minszkben szombaton Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi mi­nisztere a Dvina hadgyakor­latok parancsnoka értékelte a hadgyakorlat munkáját. Az értékelésnél Jelen volt és beszédet mondott Leonyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitká­ra. A hadgyakorlat részvevői meleg fogadtatásban részesí­tették a beszédet. Moszkva Norodom Szlhanuk her­ceg, kambodzsai államfő szombaton a Kremlben lá­togatást tett Nyikolaj Pod­gorntjnál, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnöksége elnökénél és Alekszej Ko­sziginnél, a Szovjetunió mi­nisztertanácsa elnökénél. A megbeszélést nyilt, baráti légkör jellemezte — állapít­ja meg a hivatalos közle­mény. Kairó Az éjszaka folyamán Iz­raeli kommandócsapatok a szuezi front északi részén megkíséreltek átkelni a csa­tornán és partraszállni az egyiptomi oldalon — közölte szombaton egy kairól kato­nai szóvivő. A támadást légi előkészítés előzte meg. Az egyiptomiak felkészültek a rohamcsapatok fogadására és heves tüzet zúdítottak a csatornán közelgő partra­szálló hajókra. Több de­szanthajót sikerült elsül­lyeszteni, a többi pedig kénytelen volt visszafordul­ni. Sao Paulo A Sao Pauló-i rendőrség megkapta azt a listát, amely az elrabolt japán főkonzul, Nobuo OkucsI ellenében sza­badon bocsátandó politikai foglyok nevét tartalmazza. Az AFP információi szerint az öt fogoly a Sao Pauló-i központi fogházban van és . ez egyszerűsíti Mexikóba szállításukat. A japán fő­konzult akkor bocsátják sza­badon, ha a külföldi rádió­állomások jelentették az öt személy Mexikóba érkezé­sét. Megnyílt az Expo—70 Szombaton Oszakában, helyi Idó szerint II órakor. Hirohito császár megnyitó szavaival vette kezdetét az Expo—70. minden idők legnagyobb világkiállítása, és az első Ilyen rendezvény az ázsiai földrészen. Ágyúk dördültek, léggömbök emelkedtek a magasba, óriási tartályokból állandó konrettieső hullott, zenekarok játszottak, és 77 részvevő nemzet népi együttesel adtak műsort a kiállítás főterén. A 77 kiállító nemzet 115 pa­vilonban ad számot tudományos és műszaki fejlődéséről, civilizációjáról. Kiemelkedik a 109 méteres szovjet pavi­lon. a kiállítás legmagasabb épülete. Az Expo—70 össze­sen 329 hektárnyi területet foglal el. A rendezvényre, amely körülbelül 2,9 milliárd dollárba került, ötvenmillió látogatót várnak. Képünkön: színpompás felvonuláson lobogtatják a népviseletbe öltözött ..hostessek". vagyis kísérőkisasszo­nyok a résztvevő nemzetek zászlait. 2. DÉlMAG)fAR0M$ VASÁRNAP. 1970. MÁRCIUS 15. Lulgi Longo 70 éves # Róma (Caputo) Luigi Longo, az Olasz Kommuinista Párt főtitkára ma tölti be 70. életévét. Eb­ből az alkalomból az OKP. számos haladó szervezet képviselői, az olasz közélet ismert személyiségei keres­ték fel. Luigi Longót táviratban üdvözölte Kádár János, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a Szov­jetunió Kommunista Pártja, a szocialista országok veze­tői, a Francia Kommunista Párt, a Spanyol Kommunista Párt, valamint a világ igen sok munkás- és kommunista pártja. Születésnapja alkalmából Longónak jókívánatait küld­te Saragat olasz köztársasági elnök, Fanfani, az olasz sze­nátus elpöke, Pertini, a kép­viselőház elnöke, a PSLUP, az Olasz Szocialista Párt. az olasz baloldali erők ki­magasló személyiségei, igen sok értelmiségi, a kulturális élet kimagasló képviselői, munkások. Az Olasz Kömmúnista Párt vezetősége, miután meghallgatta küldöttéégének beszámolóját Fanfanival folytatott tanácskozásról, úgy határozott, hogy hétfőn délutánra rendkívüli, ülésre hívja össze a párt központi bizottságát a súlyos belpoli­tikai helyzet megvitatására és a szükséges kezdeménye­zések megtételére. Gyurkó László: A forradalom végbement, A négyhónapos bújkálás véget ért. A kivégzett Alakszander.Uljanov testvére, a lázongó diák, a pétervéri marxista körök szervezője, a szibériai' száműzött. a pári­zsi. krakkói, genfi, londoni hónaposszobák lakója, akinek megszállót hitét annyit gú­nyolták az ellenfelel, másnap az orosz for­radalom vezére lett. Negyvenhét éves volt ekkor. „Elvtársak! — mondta október 25­én délután három órakor a Petrográdi Szovjet ülésén. — A munkás- és paraszt­forradalom, amelynek szükségességét a bolsevikok mindig hangsúlyozták, végbe­ment." Október 24-én reggel a Központi Bizott­ság tíz tagja gyúlt össze a Szmo'.nljban. Ezúttal nem politikai kérdésekről vitat­koztak, a feládatokat osztották el. Bubnovü ra a vasutat bízták. Dzerzslnszkijre a postát és távírót. Mlljutytnra az élelme­zést. Lomovra ás Noginra Moszkvát, Ka­menyevre és Berzinre a baloldali szoclál­forradalmárokkai való tárgyalást. Szverd­lovra az Ideiglenes Kormány s a kor­mányszervek szemmel tartását. A vita ez­úttal nem politikai kérdésekről folyt, ha­nem arról, hogy ha szükseges. hová vo­nuljanak vissza, a Péter-Pál-erődbe, az Aurórára vagy egv aknakutató hajóra. Ezek az emberek, akikből egyszerre a fel­kelés vezére lett. alighanem életükben nem sütöttek el egv puskát. De akik a pontos katonai tervet kidolgozták, a hi­dak. a stratégiai pontok, a kormányépüle­tek: a kétmilliós város elfoglalását vezet­ték, azok között sem akadt, akinek had­nagyinál magasabb rendfokozata lett vol­na. Ez a tapasztalatlan vezérkar mégis csak egyetlen hibát követett el: a Téli Palotát nem tudták időiben bevenni. Pedig ezt a tervet dolgozták ki a legalaposabban: minden századnak, minden vörösgárdista alakulatnak. minden matrózcsapatnak megvolt a kijelölt helye. Épp ez volt a hiba. A sok csapat összekavarodott, elké­sett. Ügy tervezték, a palotát is elfoglal­ják éjszaka, aztán másnap déli 12-re ha­lasztották. de még délután is nyugodtan ki-be jártak a palotába. Az ostromgyűrű csak hat órakor zárult l>e. s még akkor sem támadtak. Holott a Szmolnijban tű­kön ültek; meg kellett kezdeni a szovtet­kongresszust, s azt akarták, hogv addigra befejeződjék a felkelés. De a palota ost­roma elhúzódott, s a kongresszust mégis meg kellett kezdeni. Októberben nem vonultak százezrek az utcára, mint februárban. Nem lobogtak zászlók, éj transzparensek, nem énekel­tek. nem kiabáltak; az utcasarkokon nem harsogtak szónokok. Viszont vér sem folvt.' A petrográdi felkelésnek legfeljebb tíz áldozata volt; a Téli Palota ostromlói kö­zül hatan estek el, a védők közül senki. Most derült ki igazán, mennyire értel­me volt a gondos előkészületnek. A Téli Palotát már Jóval korábban be­vehették volna, de a Szmolnij sürgetésé­re Csudnovszkij mindannyiszor vissza­üzent: elfoglalhatná a palotát, de nagvon sok vérbe kerülne. Ami a forradalom ese­tén nem a legmeggyőzőbb érv. A palotát végül is nem harc árán fog­lalták el. Az oldalbejáratokon, pinceabla­kokon egyre több felkelő szivárgott be a palotába; nem harcolni, agitálni. Eleinte elfogták és lefegyverezték őket. Aztán egyre többen lettek, s végül ők fegyverez­ték le a tiszti Iskolásokat, akiknek ugyan­csak nem volt kedvük harcolni, s meg­ijedtek az ágyúzástól, bár a 30—35 lövés­ből csupán kettő találta el a palotát, s az sem okozott nagyobb kárt. Amikor a ro­ham megindult, már senki sem védte a Téli Palotát. De ugyanígy zajlott mindenütt a fel­kelés. Gyávák voltak a felkelők? Aligha; az elkövetkező években volt alkalmuk bebi­zonyítani 8z ellenkezőjét. S már július­ban megmutathatták:'Ka'felbőszítik őket. habozás nélkül kockáztatlák az életüket. De most nyugodtak voltak és magabiz­tosak. Olyan nyilvánvaló volt számukra: a hatalom őket illeti. Annvlra meg voltak győződve erről, hogv eszükbe sem jutott kételkedni a győzelemben. Ha ellenállás­ba ütköznek, bizonyára harcolnak. De így minek vért ontani? Arra a néhány polgár­ra. katonatisztre, hadapródra, akik nem akarják' megérteni, hogv az ő világuknak vége. elég rákiáltani, hogv elkotródjanak. S ha elkotródtak, megvalósul a szabadság, a béke. az Igazságosság birodalma Ma Oroszországban, s holnap az egész világon (Vége.) Küt REFLEKTOR lye előtt mindkét ország lo­bogója leng maid és két ka­tona áll díszőrséget. Ettől eltekintve azonban minimá­lisra korlátozzák a protokol­láris formaságokat, hogv megőrizzék a találkozó mun­kalellegét. Nem lesz katonai dísszemle. a himnuszokat sem iátsszák el. Elvi meg­egvezés történt abban is. hogv sor kerül egv második találkozóra az NS£K terüle­tén. A múlt. hét legjelentősebb híre: március 19-én Erfurt­ban tárgyalóasztalhoz ül az NDK és az NSZK kormány­fője. Elsősorban a korábbi bonni hatalmasok, a ielen­legi nyugatnémet ellenzék keltett borúlátó híresztelé­seket a berlini' színheílvel, Brandt utazásával kapcsolat­ban. S mint a bizalmas megbeszélések befejeztével napvilágra, került, a gordiu­szi csomót személyesen Willi Stoph oldotta -meg. az ő ja­vaslatára terjesztette elő az NDK delegáció, hogy a ta­lálkozót' Erfurtban tartsák, és ezt a nyugatnémetek azonnal elfogadták. A laoszi válság Erfurt! nyitány Csütörtökön tehát létrelön — húsz év után első ízben­— a két német állam kö­zötti csúcstalálkozó Mindiárt hozzá lehet tenni, ez a tény — jelképesen — még akkor ls nagymértékű változás az előző . két évtized, helyzeté­hez képest, ha a találkozó esetleg nem hoz a várako­zásnak inegfelelő eredménvt. Mit várhatunk Erfurttól? Röviden: nyitányt az NDK de jure elismerése iránvá­ban. Ez lehet a maximális várakozás a lelenlegi hely­zetben, amikor Brandt már előzőleg kategorikusan kije­lentette.' hogv nem hajlandó az NDK de iure elismerésé­re. Az NSZK eddigi politi­kájának meredek megvál­toztatása pillanatnyilag nem realitás Ám az európai rea­litások fokozatot, elíogadasa­-ra — az egyedüli x képviselet megtépázott és tarthatatlan elvének feladására. az. Ode­ra—Niesse határ elismerésé­re. a militarista törekvések felszámolására, az atomfegy­verek megszerzéséről való lemondásra — megnyílt a lehetőség.' Az erfurti talál­kozó fontos mérföldkő lehet a két különböző társadalmi rendszerű német állam kap­csolatainak nemzetközi jogi alapú rendezése és szuvere­nitásuk kölcsönös megszilár­dítása útján: döntő előreha­ladást jelenthet az európai biztonság megteremtéséhez. Csütörtökön Brandttal az élen a hattaRú nyugatnémet kormányküldöttség külön­vonaton érkezik Erfurtba. A technikai előkészítés alkal­mával megállapodtak abban, hogy a tanácskozás szin-he­Amíg Európában enyhülé­si folyamatnak lehetünk ta­núi. Délkelet-Ázsiában .a la­oszi amerikai beavatkozás újabb veszélyes helvzetet te­remtett. A hatvanas évek-, laoszi történelmét amerikai ihletésű politikai gyilkossá­gok'. thaiföldi katonai ..át­ruccanások", amerikai tá­maszpont-építések tarkítot­ták. A laoszi hazafiak ellen amerikai bombázókat vetet­tek be és ez az agresszió nem csak a szocialista or­szágok. a haladó emberek millióinak ellenállását vál­totta -ki. hanem az USA­szenátorok ls tiltakoznak szinte naponta az amerikai szenátusban. Fulbrl'ght. az amerikai szenátus külügyi bizottságának elnöke például a napokban határozati ja­vaslatot terjesztett elő, amely megtiltaná, hogv az .ameri­kai erőket a kongresszus en­gedélye nélkül felhasznél­'iák Laoszban szárazföldi és légi hadműveletekre. „A sze­nátusnak — mondotta Fulbr right —• nem szabad' hall­gatnia egy olyan pillanat­ban. mikor az elnök az Egyesült Államok fegyveres erőit egy be nem jelentett, titkos háború céljaira hasz­hálja fel Laoszban." Az amerikai politikusok is fel hívták a figyelmet arra. hogv a. laoszi beavatkozás története, a tanácsadóknak álcázott katonáktól, a titkos ügynököktől a szőnyegbom­bázásoklg. és a kénvszerű. nyílt színvallásig kísértetie­sen hasonlít arra. ahogyan az USA a vietnami háborút elke'zdte. A laoszi válság békés és Igazságos rendezésére a le­lenlegi legjobb megoldás a Laoszi Hazafias Front párt­jának ötpontos javaslata. Ennek alapvető céllá az USA-beavatkozús megszün­tetése, semleges nemzeti egységkormány megteremté­se. az 1962-es genfi egyez­mény' alapján. Sürgős szük­ség van Laoszban a békére — az egész világ érdekében! Markoviit Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents