Délmagyarország, 1970. március (60. évfolyam, 51-75. szám)

1970-03-15 / 63. szám

A dunai flottilla jubileuma Ezekben a napokban ünnepségeket tartanak azoknál a katonai alakulatoknál, amelyek 1945 óta megszakítás nélkül, változatlan szervezetben működnek. Közéjük tartozik a magyar dutiai flottilla is, amelynek negyedszázados jubileumáról szombaton emlékeztek meg. A jubiláló alakulat laktanyájában ünnepi csapatgyűlést rendeztek, amelyen részt vett Csémi Károly altábornagy. a honvédelmi miniszter első helyettese, a magyar néphadsereg vezérkari főnölre is. A gyűlésen Hersiczky Lajos vezérőrnagy, a néphadsereg műszaki főnöke meleg szavakkal köszöntötte az alakulat első parancsnokát. Dezséhyi Miklós nyugalmazott ezredest, továbbá az elmúlt 25 év alatt szolgálatot teljesített tartalékos tisztek, tiszthelyettesek, matrózok képviseletében megjelent vendégeket és a hősi halottak hozzátartozóit 9HMJH0 — ' —— '^'feSÍ' . lllilllllll Somogyi Károlyné felvétele Szeged, márciusi napsütésben Nagy beruházások, új üzletkötések Eredmények, célok a ktsz-ekben A hét vegén négy szegedi kisipari termelőszövetkezet tagjai vetettek számot tavalyi munkájukkal, s tartották meg merlegzáró közgyűlésüket. A Szegedi Fémtex Ktsz — mint a rövidítés is mutatja — fémtömegcikkeket és textilkonfekciót előállító szövetkezeti részlegeket egyesít. A ktsz különleges helyet foglal el a szegedi t zövetkezetek között: 351 fős Útszámából mintegy másfélszáz a csökkent munkaképességűek száma. Ilyen vonatkozásban tehát fontos szerepet töltenek be az arra rászorulók támogatásában, kenytg-hez juttatásában. Tegnap délelőtt a Kossuth t.ajos sugárút 72. szám alatti helyiségükben gyűltek öszsze a szövetkezetiek. Mint Árva Ferenc elnök ebből az alkalomból ismertette, tavaly 21 millió 500 ezer forint volt a Fémtex árbevétele. Ennek nagy része fémipari termék, de forintok millióit jelentik a textíliából készített áruk is. Az utóbbiak termelése tavaly közel 3 millióval emelkedett, s idén is tovább növekszik. Cél, hogy több csökkent munkaképességű dolgozót foglalkoztassanak. Termelékenyen, gazdaságosan, jó minőségben dolgozni — ez a szövetkezetiek célkitűzése 1970-re is. A tavalyi közel másfélszeres termelésnövekedést idén további 7—9 milliós fejlődéssel kívánják betetőzni, jó vezetéssel, munkával. A ktsz elnöke Ismertette azt is, nagy erőfeszítések árán, de épül új üzemházuk Szegeden, a Kossuth Lajos sugárút es az Ilopa utca találkozásánál. A városi tanácstól csakúgy, mint az OKISZ-tól jelentős támogatást kaptak, illetve kapnak a következőkben ls. A tavalyi jó eredmények alapján 700 ezer forintot oszthatlak ki a mérlegzárás alkalmából a Fémtex szövetkezetben. A Szegedi Univerzál Vegyi-, Kultúrcikk- és Szolgáltató Ktsz dolgozói a Tisza Szálló koncerttermében gyűltek össze szombaton. A népes közösségnek Fekete László elnök számolt be a tavalyi eredményekről. 3 millióval nőtt a termelési érték, így összesen 21 millió 300 ezer forint volt az árbevétel. Ebben - számottevő a közvetlen és közvetett export. Tőkés országokba főleg kozmetikai cikkeket szállítanak. a TANÉRT Vállalat útján pedig kultúrákkeket, például anatómiai torzókat exportálnak, amiket az orvosegyetemek használnak fel szemléltetésre. Kozmetikai cikkek mellett hazai forgalomba kerül egy sor vegyi gyártmányuk. így olyan növényvédő és rovarirtó szerek, melyek révén importot takarít meg népgazdaságunk. A szövetkezetiek nagy összeget költenek új üzemcsarnokok építésére. A Bajai út 1. szám alatti üzembe a növényvédő, a vegyi termékeket gyártó részleg márciusban végleg kitelepül, s később a többi is. A tavalyi tevékenységből mindössze 620 ezer forint volt a lakossági szolgáltatás. Ez arra utal, hogy a szövetkezet nem ebbe az irányba fejlődik tovább. A közgyűlés által tegnap jóváhagyott határozat is ezt tükrözi. A Phylaxia Vállalattal hosszabb idő óta folytatnak tárgyalásokat, már létrejött az egyezség is. Közös vállalkozásba kezdenek a növényvédő és rovarirtószerek gyártására. Júliustól kezdődik a közös termelés — amelyhez az új telep területet, s egy szegedi találmány jó gazdasági alapot ad. Az üzlet nagyságrendjét jellemzi, hogy maga a társas vállalkozás 30 milliós termelési értéket jelent 1971re, többet, mint a múlt évi teljes termelés. A közgyűlés alkalmából 780 ezer forintot osztottak szét a dolgozók között. A Szegedi Gépjárműjavító Ktsz elnöke, Fodor László is fejlődésről, a termelést érték 23 százalékos emelkedéséről számolt be tegnap a KISZÖV-klubban tartott j közgyűlésen, Szolgáltató, javító tevékenységük mintegy 2 millió forinttal többet hozott a korábbinál. Ebben szerepet játszott már az is, hogy 1968-ban kezdődött 8 millió forintos nagy beruházásukat tavaly befejezték. 1969. második félévétől Szegeden és Csongrádon is új autószervizük kezdte meg működését. Ennek jelentékeny hatása idén még inkább érződik majd. Csongrádon valamennyi gépkocsitípus garanciális javítását a szövetkezeti szerviz végzi. Idén további korszerűsítésre, a telepeken a központi fűtés bevezetésére törekszenek a motorkerékpárok és autók gyógyítói. A közgyűlés alkalmából 150 ezer forintot oszthattak szét a tavalyi munka eredményeként a gépjárműjavító ktsz-ben. A Szegedi Cserépkályha Készítő és Javító Ktsz mindössze 33 dolgozót foglalkoztatott tavaly. Számukra komoly visszaesést hozott 1969. Az új kályhák építésére csökkent az igény, iii.kább a gázra való átállítás, s a kalyhajavítás adott munkát. Így nemcsak termelési értékük, de kifizethető osztalékuk is csökkent az 1968ashoz képest. Csikós József elnök beszámolójából kitűnt, a kiútkeresés jellemzi a ktsz idei tevékenységét. Egyebek közt tárgyalásokat folytatnak a Concordia Vállalattal, hordozható cserépkályhák gyártásával szeretnék biztosítani jövőjüket. Háziipari termékek exportja Eredményes munkáról adhattak számot tegnap a Fáklya Moziban megtartott mérlegzáró közgyűlésükön a Szegedi Háziipari Termelőszövetkezet dolgozoi. A szőnyegeket, gyermekruhákat, kötöttárukat, népművészeti cikkeket, kosarakat készítő szövetkezet tavalyi 15 millió forintos tervét I millióval — főként a nagyobb exportigények miatt — túlteljesítette. A 600 embert foglalkoztató közösség félezer bedolgozónak, elsősorban nőknek ad munkát. Házi műhelyekben készítik a hazánkban és külföldön egyaránt forgalomba kerülő cikkeket. Idén 16 és fél milliós érték előállítására törekszenek, s termékeik fele kerül exportra. Többek közt a Szovjetunióba, Csehszlovákiába, Dániába ós Svédországba exportálnak. A közgyűlés alkalmából a szövetkezet tagjai közül tízen kapták meg a Kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést és a vele járó jutalmat. Köztük egy 84 esztendős kézikötő, Margita Viktorné, a szövetkezet alapító tagja. A tudománypolitikai irányelvek megvalósulása Irta: dr. Tóth Károly egyetemi tanár A

Szegedi Orvostudományi Egyetemen dolgozó oktatók és a tudományos munkatársak is érdeklődéssel vették kézbe az MSZMP tudománypolitikai irányelveit. Az érdeklődést nemcsak az utóbbi években lezajlott viták és az ezekhez fűződő várakozás váltották ki, hanem az évek óta felgyülemlett és többnyire megoldatlan gondok is. Ezek a gondok — egyes esetekben úgy is lehetne fogalmazni, ellentmondások — a mostani gazdaságirányítási szisztémára való áttérés után még élesebben rajzolódtak ki. Nagyon időszerű volt tehát, hogy az MSZMP Központi Bizottsága foglalkozott a kérdéssel és állásfoglalását irányelvek formájában nyilvánosságra hozta.. Ma — néhány hónap eltelte után — megállapítható, hogy tudományos közvéleményünk megnyugvással fogadta ós tanulmányozza a határozatokat, optimistán tekint a jövő felé. Ez a helyzetmegítélés konkrét alátámasztást is nyer az éppen ezekben a napokban realizálódó felsőoktatási bérendezéssel. Jó pálda ez arra, hogy az irányelvek tézisei máris a megvalósulás útján vannak. Ehhez mindjárt hozzáfűzhetem, hogy ez a bérrendezés egy részlet csupán — bár az egyén szempontjából egyáltalán nem jelentéktelen részlet —, és még ebben a tekintetben is további rendezésekre van szükség. Az irányelvek a tudományos élet minden fontosabb területét érintik. Ezekkel mind nem kívánok, de nem is lehet foglalkozni. Csupán a tézisek egy-két ieilemző és bennünket közelebbről érdeklő pontjához szeretnék megjegyzést fűzni. Jó benyomást kelt az őszinte hang, amely a dokumentum minden sorából kicsendül. „Ügyelnünk kell arra. nehogy politikai vagy ideológiai gyanúfelhőbe burkoljuk azokat, akik marxista alapon keresik az újat. hiszen ezzel az ideológiai munkát, a tudományos gondolkodást bénítanánk meg", mondta Aczél György elvtárs előadói beszédében. Ilyen őszinte megnyilatkozásra a becsüleles ember is csak őszintén válaszolhat, ós ez már önmagában véve is komoly eredmény. Régebben hosszú éveken át hiányzott ez az őszinte hang. és ha a tudományos gondolkodást nem is bénította meg. de béklyóba kötötte a megnyilatkozást. Ennek következményeként születtek meg a tudomány hivatali és politikai autoritásai. Ez gondot okozott a múltban, de okoz a jelenben is, sőt egészen bizonyosan egy ideig még a jövőben is. Ilyen légkörben elhalkul, sőt megnémul az őszinte szó. kihal a tudományos demokráciának még a csírája is. Pedig ha valahol szükség van vitára, olykor nagyon is éles kritikára, az elsősorban a tudományos élet. Nélkülözhetetlen tehát a nyílt, őszinte beszéd, mert csak így lehet bízni abban, hogy a jövőben senki sem kerülhet olyan helyzetbe, amikor vitaoartnereit egyszerűen adminisztratív úton győzheti le. Bízni lehet azért is. mert .most nem egyszerűen egy kinyilatkoztatásról, hanem egy évekkel ezelőtt megindult folyamat ténymegállapításáról van szó. Nem ígéret az. ami elhangzott, hanem az elmúlt évek gyakorlata. amely mindjobban behatol tudományos közgondolkozásunkba. Mindanynyiunkat megnyugtat, hogy nincsenek tiltott, kényes kérdések — bár ezt a tézisek elsősorban a társadalomkutatók számára állapítja meg —. ha azok valóban tudományos problémát jelentenek. Aczél György elvtárs Liszenko példájára hivatkozik. de ettől a példától eltekintve is úgy gondolom, hogy a tézisek jelentós része általánosítható. A közszellem átformálása nem könnyű. Magyarországon oly sok a személyi, hatalmi, baráti érdek-összefonódás, hogy a legnagyobb nehézséget a korrekt, sértődésmentes. Ó6zinte. objektív és mégis baráti tudományos légkör kialakítása jelenti. Könnyebb a helyzetet feltárni és a tényeket megállapítani, mint a leszűrt konklúziókat végrehajtani. Mai helyzetünkben azonban már az is eredmény, hogy ilyen tények megállapításához nem hiányzik az erőnk. Ez már azt jelenti, hogy az erjedés megindult a kiforráshoz van időnk és ismerve az MSZMP következetes politikáját. bízhatunk benne, hogy a folyamatba erejedésgátló csak ritkán kerülhet. Elsősorban azonban arra kell törekednünk. hogy külső segítség nélkül, mi magunk. a tudományos élet területén dolgozók teremtsük meg a kívánatos légkört Mi. az egyetemeken dolgozók megnyugvással vesszük tudomásul azt is. hogy egy régi vita eldőlt. „Fejlődésünk jelenlegi szakaszában különösen fontos az egyetemeken folyó kutatás erősítése." ..Az egyetemek részvétele a kutatási tevékenységben mennyiségileg nem éri el a kívánatos szintet, rosszabb a nemzetközi arányoknál." Ezzel a megállapítással teljesen egyetértünk, bár tudjuk, hogy ennek helyességét még ma is néhányan makacsul vitatják. A tézist vitatok nem gondolnak arra, hogy a tudományos munka sem önmagáért van. egyik legfontosabb célja a tudományos munkaerők termelése, ennek a műhelye pedig jelenleg meg zömében maga az egyetem. Nem arra gondolunk, hogy e megállapítás logikus következményeként több jut a jövőben az egyetemnek. hanem az indokolásra. Eszerint az egyetemi ifjúságot mindenekelőtt az az oktató vonzza, akinek van készsége a nevelőmunkához. de van tudományos teljesítménye. hitele is. Az ismeretanyag teljes átadása, vagy visszakövetelése a vizsgán szinte reménytelen törekvés. Egyes vizsgák esetében ez még elképzelhető, de a hallgató igyekszik gyorsan elfelejteni, amit előbb tanult, hogy befogadhassa az újabbat és a végén éppen az vész el. ami a legfontosabb. Ezért különösen fontos, hogy az egyetem kutatási módszereket, tudományos gondolkodási készséget is adjon hallgatóinak, mely időtálló, amelyre új ismeretanyag feldolgozásakor is építeni lehet. Ez viszont általában csak olyan oktatóktól várható, akik maguk is végeznek kutatómunkát. Mindehhez orvosegyetemi vonatkozásban azt is hozzá kell tenni, hogy ebben a tudományágban — az elmúlt idők olykor mostoha viszonyai ellenére is — itt gyülemlett fel ' a legtöbb szellemi kapacitas. Még a hazánkban egyik legfejlettebb és, önállóbb kutatási terület, a gyógyszeripari kutátás sem nélkülözheti az orvosegyetemek hatékony közremű ködését Állásfoglalást találunk az irányelvekben a tudományos minősítési rendszer továbbfejlesztésére vonatkozóan is. Ehhez szeretnék még néhány megjegyzést fűzni. A felvetendő kérdések megoldása, illetve a válasz megadása most már az irányelvek alapján állva magának az orvostudománynak, mint ágazatnak a feladata. Először is mi értendő tudományos munka alatt az orvostudomány területén? Néhány évtized előtt az orvostudomány nagyjai éppen azzal váltak naggyá, hogy a betegeken tett megfigyeléseiket szintetizálták és a betegek javára hasznosították. Később jelentős szerepet kapott a laboratórium is. de a kutatás még mindig nem vált öncélúvá. Az elmúlt két évtized furcsa szemléleti és értékelési, de naevon praktikus eltolódást hozott létre. A minősítésre aspirálók rájöttek arra. hogy a laboratóriumi és az állatkísérlet) vizsgálatokat többre értékelik. Éppen ezért témaválasztásuk fokozatosan eltolódott az állatkísérletek felé. Valamire való disszertáció és tudományos munka — klinikus esetében is — az volt. amelyben az ember semmi, vagy nagyon kevés szerephez jutott Olyan extrém esetek is ismeretesek. amikor a szépen minősített klinikusra senki sem bízta egészségének helyreállítását. Egyet kell érteni az irányelvekben lefektetett felfogással, mely szerint a minősítés valóban hasznos, fontos tudományos teljesítményeket, eredményeket honoráljon. Meg kellene találni az elismerés módiát arra is. ha valaki új. a haladást szolgáló módszereket adaptál, tudományos eredményeket gyorsan és hatékonyan alkalmaz. Az sem lenne talán még nagy baj. ha értékelnék a betegeken tett és azok javát szolgáló, módszeres és a tudományos igényeket kielégítő megfigyeléseket. ha azok valóban hasznosak és újak. U

gyanebbe a kategóriába tartozik az is. hogy a klinikus jóval hátrányosabb helyzetben van elméleti intézetben dolgozó kortársával szemben. A klinikai szakok magas szintű művelésének elsajátítása nagyon hosszú időbe kerül. Egyes esetekben egy szakképesítés nem Is elég a szakma műveléséhez. Nem találtuk még meg a módot miként lehetne ezt az igen jelentős tudástöbbletet minősítési rendszerünkben a tudománvos követelményeknek megfelelően érvényre juttatni. „Többféle szervezett módon (... szakorvcwi vizsgák ...) biztosítandó a tudománvos fokozat megszerzéséhez való felkészülés" — mondják ki az Irányelvek. A felvetett kérdés megoldására tehát a lehetőség előttünk van. Rajtunk a sor. hogy az utat megtaláljuk Az iránvelvek azt is leszögezik, hogy a tudomány termelőerővé vált Az orvostudományban a tudományos eredményeknek a betegek gyógvításában kell tükröződnie, mert csak ígv válhat termelőerővé. Senki — egvetlen klinikus — sem kívánja, hogy a helyzetet a visszájára fordítsuk, de azt igen. hogy a dolgokat a helyére tegyük. Annál iá inkább kívánatos ez. mert egész tevékenységünk célja a társadalom szüksé^'eteinek minél magasabb szintű kielégítése.