Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Folyóiratszemle írók a 25 évről Minden 30—35 éven íelü- nyal teli sorát: „Legjobban még — a „modernség cíli embernek van élménye talán a Honfoglalás című mén"' — a halandzsában, a i felszabadulásról, s min- regényem sikerült, nem el- művészi forma, szépség, érdenki tud egy-, s mást az sősorban — vagy egyáltalán telem felrúgásában, a müazóta eltelt 25 esztendőről, nem —, mint szépiroda- veszet örök szabályait még Lehet, hogy izgalmasabb és lom..." Hollós Korvin La- komolyan vevő tekintetek tartalmasabb is, mint un- jos: „Személyes élményeim semmibevevésében." (Fodor nak a 16 írónak-költőnek, a felszabadulást követő József.) „Ez ügyekben, ha akiket az Üj Írás januári időkben, különösen kommu- egy kultúrpolitikus álmomét. februári száma megszó- nistak — és „kommunisták" bon megjelennék és jó tálaltat e tárgykörben. De — részéről keserű csalódást nácsot kérne tőlem — e bármennyire ls sematikus keltettek bennem." A legke- szituáció igy reális —, nem ötlet a körkérdés Ilyen serübb Szabó Pál: „Es akkor szigort és nem liberalizjeles évforduló kapcsán, jól is ott leszek, ha már kivirág- must, hanem nagy nyugatiért vele a folyóirat, —" - - - - " J Igazi vagy áltokaji törtenelmi az olvasó. „Úriemberek' tal bújtatva, a főváros dzsungeléból Jöttek a napfényre, vagy a koncentrációs táborok poklából.'" Ez máris tanulság, tanulsága az ÜJ írás mostani körkérdésének is. A válaszadók jól zott a síromon a szarkaláb, mat, szívbéli derűt és fölényt a pip. a csorbáka. Csak az javasolnék, mert ezek nem olyasmik pusztulnak el, mint „elrontható" és nem „megjaaminök a nyakatekert ter- vitható" ügyek, hanem nem vek és alattomos, sunyi szán- ügyek: elbírálásukhoz sok dekok." humort kívánok." (Abody Pedig a gyanú, hogy nem De hát itt jórészt egvénl Béla ) feltetlenül biztos, hogy az sérelmekről lehet szó. A "tár- Végtére írókat, költőket írók a legjobb tanuk, fel- sadalom egészét érintő prob- szólaltatott meg az Üj írás, merül az egyik nyilatkozó- léniákkal kapcsolatban in- az egyik kérdés az is volt, ban, Csrifc Gyulabun is. Igaz, kább az tűnik szembe, hogv hogy hű tükörképet ad-e iroegy korábbi felszabadulási mennyire elevenen él még a dalműnk az utókorra az elűnnep kapcsán. Miután egy tudatban a Rákosi-időszak, a múlt huszonöt évről. A váakkori lap anyagát, átnéz- személyi kultusz. Csak elvét- laszt olyan egyértelműen adte, így szólt szerkesztőjéhez: Ve, ha kimarad a nyilatko- ták meg, hogy bizonyításul „Különös dolog, hogy itt zatokból. Legjobban talán még idézni sem kell: a licsvpa úriember szabadult fel: Erdős László summázza a ra talán, a próza semmiképmnidcnla valamely budai dolgot: „...először a csaló- pen sem. Legfeljebb csak villan pincéjéből került elő." dások jutnak eszembe, s ezt részigazságokat, a történlek Azután inéi^ü is ró jött u je- vcndkíviil figyolemve méltó- egyes részleteit tárta fel. lenség kulcsára: „Java író- nak tartom. 45-től 56-ig ti- Alig van regény, amely a ink többnyire politikai meg zenegy év telt el, onnan má- felszabadulást, az új világ „faji" üldözöttek voltak a jp tizennégy. Es tizennégy év születését vagy akár a szehaboru vegefelé. s csak- elmúltával még alig csök- mélyi kultusz éveit, 1956-ot Ugyan vagy barátaik ál- kent haragunk és lelkiisme- művészi eszközökkel mutatretfurdalásunk a személyi ta volna be. S adós maradt kultusz idején történtek mi- irodalmunk a kommunisták, att. Pedig a világ más ré- az ország építésében élenserin nem ez a szokás... járók ábrázolásával is. Nem azt bizonyitja-e ez, Huszonöt év egy ember hogy véglegesen es gondol- életében bármilyen sok is. hozásunkban is a világ azon történelmi, távlatnak — leg— saját szavaik szerint — részébe kerültünk, melyben alábbis ami az irodalmi áb1944—45-ben katonák, kato- magasan lobog az emberiség rázolást illeti — ügy látszik, naszökevények, sárga csil- lelkiismerete, s amelyben még kevés, lagos házban lakók, illega- nem az a vélemény, hogy a Fehér Kálmán litasban levő ellenállók, de- múltat legjobb mielőbb elportáltak voltak; akadt köz- felejteni." tük szovjet katonatiszt, Franciaorszagban meg Svájc- I-L-IÍ-, ban élő emigráns; mutató- ISKOIdS lOKOD ban jó házból való űrilány és úrifiű: néhány gyerek, A különböző társadalmi 15—16 éves: „De gyerek problémákra az írók minvoltam-e. gyerek lehettem-e dig nagyon érzékenyek volabban az időben?". tak. E körkérdés most lehetőséget adott számukra, hogy Ch.iAm; Áltttnminlf a publicisztika nyelvén tqyeni cimenycK mondják ei. a társadalom és művészet milyen megoldalSe szeri se száma, annyi la.n kérdései foglalkoztatják van. Mint mindenkinek, aki őket. akkor már tudta uz eszét. A tengernyi nagyon fontos Szimpatikusán, szerényen kérdésből legalább a legfonmondják el, hogy úgy vol- tosabbat érdemes citálni, tak hősök, hogy nem vol- Ezek az emberek nem kötak azok. Például Boldizsár zépiskolás fokon tanítanak, Iván: „Amikor magamhoz de azért nagyon érdekli őket, tértem — mármint a csend- rni történik az alsó- és köőrök ütésétől —, megpróbál- zépfokú iskolákban. Hollós tam haladó hagyományaink Korvin Lajos, Szabó Magda, szerint a kéziratot — Baj- s Abody Béla is szóba hozza, csy-Zsilinszky Endre levelét hogy egyrészt az oktatás Malinovszkij marsallhoz — módszere és anyaga elavult, megenni, de csak az elrágá- másrészt a pedagógusok sig jutottam, lenyelni nem anyagi és erkölcsi elismerétudtam; teleköpdöstem nyá- se gyatra. Abody val szó szelas paplrgalacsinokka! az rjnt: izgat, hogy mikor ágy alatt a padlót." Vagy kapnak az általános iskoláSomlyó György, akinek két sok olyan oktatást — ötnap alatt három nyilasban- ven esztendővel ezelőtti érda elől sikerült kivágnia vényességű statisztika és múniHgát „teljességgel valószi- fajelmélet helyett —, amitől nútlen helyzetek, és maifva- felnőtt korukban jó kultulamint azelőtti) magam is- rális fogyasztók lesznek? meretében számomra teljes- Azaz: mikor lesz érdemes seggel érthetetlen vlselke- pedagógusnak lenni..." „Izdesi és cselekvési formák gat, hogy mikor fogjuk forktízött." radalmi hevületü körszaícálSok félék az élmények és les ifjú teoretikusainknak és sokfele az is, ahogy a fel- poétáinknak hathatósan szabadulás tényét, s az az- megmagyarázni, hogy miöté eltelt éveket látják. De tpen forradalmi tetteket leabban valamennyien egyet- het és érdemes ma végreertenek, s legtöbbször le is hajtani nálunk vidéki kulfrják: azt. hogy élnek, hogy ^otthonok élén és általáw nos iskolák dobogóm, járási A tokaji bor valóban világmárka. Hamisítják is csaknem a világ minden részében. Amerikában és Ausztráliában éppen úgy, mint Hollandiában és legújabban Svájcban is. A franciák azzal akarják bizonygatni jogukat a tokaji elnevezés használatára. hogy szerintük az ö boruk ugyanolyan szőlőből származik, mint amilyent annak idején tőlük telepítettek át Tokajra. Az olaszok viszont arra hivatkoznak, hogv még az Osztrák—Magyar Monarchia DEIMGYARORSZÁG 1945. február 14. A NAP HIREl: BOROSZLOT KORULZARTAK A SZOVJET CSAPATOK — ÖSSZEOMLOTT A NÉMETEK ODERÁI VÉDELMI VONALA — A SZÖVETSÉGESEK MEGTISZTÍTOTTAK A REICHSWALD1 ERDŐT. A jaltai nyilatkozat delmi állás után a másikból verték ki őket. A németek és a magyarok két nap alatt több mint 30 ezer foglyot vesztettek. Közzétették a hivatalos nyilatkozatot a jaltai háromidején kaptak szőlővesszöket i hatalmi konferenciáról. RészTokajból. s most ezeknek az , let a nyilatkozatból: Farsong utódairól szüretelnek. fis mindenhol találnak — vagy legalább kreálnak —egy-egy Hajlíthatatlan elhatározá- QZ árvaházban sunk. hogy elpusztítjuk a német militarizmust és naTokaj nevű patakocskát cionalizmust azonkívül A városi arvaház az utóbvagy dombocskót a jogcím gondoskodunk róla. hogv Né- bi években egyik legelhamegalapozásához. I metország soha többé meg nyagoltabb intézménye volt ne zavarhassa a világ bé- Szegednek. Huszonöt év óta nem renováltak rajta annyit. A hamisítások ellen egyre eredményesebben küzd a magyar külkereskedelem, s egész sor pert nyertünk meg már külföldi bíróságok előtt. A közelmúltban azonban akadt egy olyan jogvitás eset is, amelyet per nélkül, barátságosan sikfcrült elintézni. A trianoni szeraődés ugyanis a tokaji borvidékhez tartozó 21 község közül kettőt Csehszlovákiához csatolt. s az ott szüretelt bort tokaji borként hozták forgalomba külföldön. Bírósághoz ebben az esetben nem kellett fordulni, mert sikerült megállapodni abban, hogv a csehszlovák szomszédaink kivonják tokaji borukat , a nemzetközi piacról, exportminőségű termésüket teljes egészében nekünk adják el. s azt a továbbiakban mi értékesítjük. Nyugodt ember kéjét. Eltökélt szándékunk. MII^^M hogy lefegyverezzük és fel- mint az utóbbi három hónap oszlatjuk a német fegyveres alatt A varos vezetősége, erőket feloszlatjuk a német aterezvp a szociális szükségnagv vezérkart, amelynek szerűséget, a mai nehéz beismételten sikerült feltá- szerzési viszonyok között is masztani a német mllitariz- igyekezett korszerűen felszemust. Minden német katonai rel"< az árvaházat, A hálófelszerelést birtokunkba ve- termeket, ebédlő- és tanulószünk. vagy elpusztítunk; szobákat átmeszeltette és felszámolunk vagy ellenőr- ágyneművel, fehérzés alá veszünk minden nemet iparágat, amely hadi- "emuvei latta el a varos anyagtermeléssel foglalko- árváit. A ebédlőkben fehér zott. A háborús bűnösöket asztalkendőt kapnak az árva bíróság elé állítjuk. Eltávolí- kerekek a napi négyszeri tunk minden náci és militarista befolyást a német nép közhivatalaiból, kulturális és gazdasági életéből. Minden olyan intézkedést étkezésbőséges és tápláló hez. Az árváit kedves és hangulatos farsangi ünnepséget megte- rendeztek vasárnap délután, — Mária, ki hagyta nyitva az ajtót? szünk, amelyre még szükség lehet a világ jövő békéjének és biztonságának megvalósítására. Nem az a célunk, hogy Németország népét elpusztítsuk, de a németek csak akkor reménykedhetnek tisztességes életmódban a szabad nemzetek társadalmában, ha a nácizmust és a militarizmust végleg kiirtottuk. meg akarták mutatni, milyen jól érzik magukat az újjáalakított otthonban. Vissza a kincstárnakI Rendelet a kincstári ruházat és felszerelés beszolgáltatásáról: ...akiknek birtokában bármilyen kincstári eredetű ruházati és felszerelési Megtört a budai tárgy vagy fegyverzet van, bárhogyan jutott is ahhoz, a ellenállás községi elöljáróságnak, városokban a rendőrségnek, SaeBudán az orosz csapatok geden, Kecskeméten és Bémegtörték az ellenség utolsó késcsabán a kiegészítő pavédővonalait, megszállták a rancsnokságnak azonnal Citadellát rohammal elfog- szolgáltassák be. A községi lalták a Gellért-hegyet tel- elöljáróságok, illetve a rendjesen kiverték az elleséget őrség a gyűjtött anyagot a királyi várból és 200 ház- honvédségünk gyors felszetömbből. A németek ellen- relése érdekében az illetékes állása teljesen szervezetlen parancsnokságnak fogja átvolt és az orcezok egyik vé- adnL Mocsár Cábors Séta a Hegy fölött írnak s publikálnak, a felszabadulásnak köszönhetik. Sértödöttségek és ellentmondások Akadnak persze közöttük sértődöttek, vagy finomabb tunácsok ban..." Hiányok kultúrfunkcióiNyilvánvaló, hogy művészeti, Irodalmi ügyekben is sok mondanivalója van a 4e megkérdezettnek. A vélemények, miként az élet, sokré9. kifejezéssel: dohogók, fárad- tüek, olykor ellentmondásotak. enerváltak Szinte fáj sak. Hogy csak két végletet olvasni Illés Béla öngúny- Idézzek: „Meddig menjünk Nem éppen eredeti A feleseg a férjnek: — Eljössz nui este velem színházba? — Mit adnak? — Egy teljesen uj, eredeti darabot. A címe: „A házsártos aszszony". — Eredeti? Csak fordítás lehet. Az eredetivel én rendelkezem ... DSLMAGYARORSM 1970. SZOMBAT, FEBRUÁR 14. S miközben embertársaimnak ezt a rendkívül rámenős és konokul céltudatos tevékenységét figyelgetem, mindenféle — elismerem: olykor abszurd — gondolatok gomolyognak bennem. Elképzelem — roszszul mondom, mert ezt elképzelni lehetetlen — mekkora élettömeg tombolhatott a Földön, még mielőtt az Ember két talpéra állt volna. Ha az életet nem' emberszempontból figyeljük, hanem a maga földi teljességében. akkor nemde arra kell rájönnünk, hogy a földi Élet igazi aranykora azokban az évmilliókban ragyogott igazán, amikor a szén. meg az olaj — mekkora élettömegekből! — keletkezhetett. Amikor még ember nem is volt a Földön. Azám: mintha az Ember megjelenése riasztás lenne az Elet számára: aranykora lejáróban van. Az Ember megjelenése óta nincs a Föld abban a helyzetben, hogy élettömegét a késői évmilliókra elraktározza, energiáit konzerválja — azokból a meleg, pangó tengeröblökből, azokból a mocsarakból, melyekben szén, szén> hidrogén embrionális kéadeteit. keletkezésének első pillanatait megfigyelhetjük — nem lesz már többé szén és kőolaj. Nem lesz rá ideje, hogy megérjen, az ember nem hagy rá időt. Mert a ml szorgalmas emberünk nemcsak évmilliókkal előtti földi élet eddig megőrzött, konzervált energiáit fogyasztja mohó lihegéssel, hanem a talpa alól a földet, a folyókból a vizet, mindent a maga önző céljaira felhasznál. És tönkretesz. A termőföldet elhordja, hogy hozzáférkőzhessen a felszínhez közel lapuló szénhez, utakat épít, meg kifutópályát a lökhajtásos repülőknek, városok nőnek, terpeszkednek, üzemek és gyárak tolják mind kijebb a kerítésüket: a kerítések alól, zavaros mérgezett vizek ömlenek a folyókba, melyek a halakat s az élő víz minden lakóját elpusztítják; vegyszerrel permetezi a termesztett növényeket, hogy a kártevőket kiirtsa, minek következtében persze elhallgatnak örökre énekes madaraink is, nem vetve számot például azzal a következménnyel, amit tudós és töprengő elmék kiszámítottak. miszerint, ha a mostani ütemben halad továbbra is a termőföldek elfoglalása. százötven év múlva Magyarországon nem lesz termőföld — pedig szeretnénk, ugyebár azután is itt élni. magyarul beszélni, mit tudom ón, hány ezeréven át. Nehéz lesz. A legutóbbi évtizedekben meghatványozódott az emberi életfeltételek romlásának üteme — az ember jóvoltából. És hol az utánpótlás? Vagy csak a remény is arra. hogy létfeltételeink romlásának ütemét megállítsuk. sőt visszaforduljunk a javulás irányába? A Fogyasztó Ember helyébe lép-e egyszer Termelő Ember, mely a maga létfeltételeit a messzi jövendők számára is újrater- ' meli? Nehéz ügy. Mintha az Élet azáltal, hogy a Föld számára megszülte gondolkodni, tervezni ls képes magasrendű produktumát, az Emberi — megszülte volna egyszersmind az Élet gyilkosát ts. Hiszen az Ember addig tervezett, addig gondolkodott, amíg eljutott önmaga elpusztításának lehetőségéhez. Ámde az Élet nem pusztítható el. Élet volt akkor ls, amikor ember még nem volt, s ha észhez nem térünk, lesz akkor is. amikor ember nem lesz a Földön. Nem az emberrel kezdődött a Minden és ne higgyük, hogy ha nem lesz emberi tudat — nem lesz élet és világ sem. A Világ, a Minden valóban tudatunktól független objektív valóság — s jaj az embernek, ha ez a lététől független objektív valóság valóban az emberi tudat jelenléte nélkül is létezni fog. mert ez azt jelenti, hogy az Ember megszüntette önmagát. Dehát ezek csakugyan afféle abszurd és oktalanul riadt gondolatok, minek is bíbelődjünk velük? Minek? Az ok — hiszen a gondolat is valóság és nem véletlenül keletkezik — valószínűleg abban van, hogy a világ, a dolgok fejlődésének rendjében jelentkezett, színre lépett egy emberi generáció, amely dönthet ezek felett a dolgok te, lett. amik az imént foglalkoztattak, (Folytatjuk).