Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

Folyóiratszemle írók a 25 évről Minden 30—35 éven íelü- nyal teli sorát: „Legjobban még — a „modernség cí­li embernek van élménye talán a Honfoglalás című mén"' — a halandzsában, a i felszabadulásról, s min- regényem sikerült, nem el- művészi forma, szépség, ér­denki tud egy-, s mást az sősorban — vagy egyáltalán telem felrúgásában, a mü­azóta eltelt 25 esztendőről, nem —, mint szépiroda- veszet örök szabályait még Lehet, hogy izgalmasabb és lom..." Hollós Korvin La- komolyan vevő tekintetek tartalmasabb is, mint un- jos: „Személyes élményeim semmibevevésében." (Fodor nak a 16 írónak-költőnek, a felszabadulást követő József.) „Ez ügyekben, ha akiket az Üj Írás januári időkben, különösen kommu- egy kultúrpolitikus álmom­ét. februári száma megszó- nistak — és „kommunisták" bon megjelennék és jó tá­laltat e tárgykörben. De — részéről keserű csalódást nácsot kérne tőlem — e bármennyire ls sematikus keltettek bennem." A legke- szituáció igy reális —, nem ötlet a körkérdés Ilyen serübb Szabó Pál: „Es akkor szigort és nem liberaliz­jeles évforduló kapcsán, jól is ott leszek, ha már kivirág- must, hanem nagy nyugat­iért vele a folyóirat, —" - - - - " J Igazi vagy áltokaji törtenelmi az olvasó. „Úriemberek' tal bújtatva, a főváros dzsungeléból Jöttek a nap­fényre, vagy a koncentrá­ciós táborok poklából.'" Ez máris tanulság, tanul­sága az ÜJ írás mostani kör­kérdésének is. A válaszadók jól zott a síromon a szarkaláb, mat, szívbéli derűt és fölényt a pip. a csorbáka. Csak az javasolnék, mert ezek nem olyasmik pusztulnak el, mint „elrontható" és nem „megja­aminök a nyakatekert ter- vitható" ügyek, hanem nem vek és alattomos, sunyi szán- ügyek: elbírálásukhoz sok dekok." humort kívánok." (Abody Pedig a gyanú, hogy nem De hát itt jórészt egvénl Béla ) feltetlenül biztos, hogy az sérelmekről lehet szó. A "tár- Végtére írókat, költőket írók a legjobb tanuk, fel- sadalom egészét érintő prob- szólaltatott meg az Üj írás, merül az egyik nyilatkozó- léniákkal kapcsolatban in- az egyik kérdés az is volt, ban, Csrifc Gyulabun is. Igaz, kább az tűnik szembe, hogv hogy hű tükörképet ad-e iro­egy korábbi felszabadulási mennyire elevenen él még a dalműnk az utókorra az el­űnnep kapcsán. Miután egy tudatban a Rákosi-időszak, a múlt huszonöt évről. A vá­akkori lap anyagát, átnéz- személyi kultusz. Csak elvét- laszt olyan egyértelműen ad­te, így szólt szerkesztőjéhez: Ve, ha kimarad a nyilatko- ták meg, hogy bizonyításul „Különös dolog, hogy itt zatokból. Legjobban talán még idézni sem kell: a li­csvpa úriember szabadult fel: Erdős László summázza a ra talán, a próza semmikép­mnidcnla valamely budai dolgot: „...először a csaló- pen sem. Legfeljebb csak villan pincéjéből került elő." dások jutnak eszembe, s ezt részigazságokat, a történlek Azután inéi^ü is ró jött u je- vcndkíviil figyolemve méltó- egyes részleteit tárta fel. lenség kulcsára: „Java író- nak tartom. 45-től 56-ig ti- Alig van regény, amely a ink többnyire politikai meg zenegy év telt el, onnan má- felszabadulást, az új világ „faji" üldözöttek voltak a jp tizennégy. Es tizennégy év születését vagy akár a sze­haboru vegefelé. s csak- elmúltával még alig csök- mélyi kultusz éveit, 1956-ot Ugyan vagy barátaik ál- kent haragunk és lelkiisme- művészi eszközökkel mutat­retfurdalásunk a személyi ta volna be. S adós maradt kultusz idején történtek mi- irodalmunk a kommunisták, att. Pedig a világ más ré- az ország építésében élen­serin nem ez a szokás... járók ábrázolásával is. Nem azt bizonyitja-e ez, Huszonöt év egy ember hogy véglegesen es gondol- életében bármilyen sok is. hozásunkban is a világ azon történelmi, távlatnak — leg­— saját szavaik szerint — részébe kerültünk, melyben alábbis ami az irodalmi áb­1944—45-ben katonák, kato- magasan lobog az emberiség rázolást illeti — ügy látszik, naszökevények, sárga csil- lelkiismerete, s amelyben még kevés, lagos házban lakók, illega- nem az a vélemény, hogy a Fehér Kálmán litasban levő ellenállók, de- múltat legjobb mielőbb el­portáltak voltak; akadt köz- felejteni." tük szovjet katonatiszt, Franciaorszagban meg Svájc- I-L-IÍ-, ban élő emigráns; mutató- ISKOIdS lOKOD ban jó házból való űrilány és úrifiű: néhány gyerek, A különböző társadalmi 15—16 éves: „De gyerek problémákra az írók min­voltam-e. gyerek lehettem-e dig nagyon érzékenyek vol­abban az időben?". tak. E körkérdés most lehe­tőséget adott számukra, hogy Ch.iAm; Áltttnminlf a publicisztika nyelvén tqyeni cimenycK mondják ei. a társadalom és művészet milyen megoldal­Se szeri se száma, annyi la.n kérdései foglalkoztatják van. Mint mindenkinek, aki őket. akkor már tudta uz eszét. A tengernyi nagyon fontos Szimpatikusán, szerényen kérdésből legalább a legfon­mondják el, hogy úgy vol- tosabbat érdemes citálni, tak hősök, hogy nem vol- Ezek az emberek nem kö­tak azok. Például Boldizsár zépiskolás fokon tanítanak, Iván: „Amikor magamhoz de azért nagyon érdekli őket, tértem — mármint a csend- rni történik az alsó- és kö­őrök ütésétől —, megpróbál- zépfokú iskolákban. Hollós tam haladó hagyományaink Korvin Lajos, Szabó Magda, szerint a kéziratot — Baj- s Abody Béla is szóba hozza, csy-Zsilinszky Endre levelét hogy egyrészt az oktatás Malinovszkij marsallhoz — módszere és anyaga elavult, megenni, de csak az elrágá- másrészt a pedagógusok sig jutottam, lenyelni nem anyagi és erkölcsi elismeré­tudtam; teleköpdöstem nyá- se gyatra. Abody val szó sze­las paplrgalacsinokka! az rjnt: izgat, hogy mikor ágy alatt a padlót." Vagy kapnak az általános iskolá­Somlyó György, akinek két sok olyan oktatást — öt­nap alatt három nyilasban- ven esztendővel ezelőtti ér­da elől sikerült kivágnia vényességű statisztika és mú­niHgát „teljességgel valószi- fajelmélet helyett —, amitől nútlen helyzetek, és maifva- felnőtt korukban jó kultu­lamint azelőtti) magam is- rális fogyasztók lesznek? meretében számomra teljes- Azaz: mikor lesz érdemes seggel érthetetlen vlselke- pedagógusnak lenni..." „Iz­desi és cselekvési formák gat, hogy mikor fogjuk for­ktízött." radalmi hevületü körszaícál­Sok félék az élmények és les ifjú teoretikusainknak és sokfele az is, ahogy a fel- poétáinknak hathatósan szabadulás tényét, s az az- megmagyarázni, hogy mi­öté eltelt éveket látják. De tpen forradalmi tetteket le­abban valamennyien egyet- het és érdemes ma végre­ertenek, s legtöbbször le is hajtani nálunk vidéki kul­frják: azt. hogy élnek, hogy ^otthonok élén és általá­w nos iskolák dobogóm, járási A tokaji bor valóban vi­lágmárka. Hamisítják is csaknem a világ minden ré­szében. Amerikában és Ausztráliában éppen úgy, mint Hollandiában és leg­újabban Svájcban is. A fran­ciák azzal akarják bizony­gatni jogukat a tokaji elne­vezés használatára. hogy szerintük az ö boruk ugyan­olyan szőlőből származik, mint amilyent annak ide­jén tőlük telepítettek át To­kajra. Az olaszok viszont ar­ra hivatkoznak, hogv még az Osztrák—Magyar Monarchia DEIMGYARORSZÁG 1945. február 14. A NAP HIREl: BOROSZLOT KORULZARTAK A SZOVJET CSAPATOK — ÖSSZEOMLOTT A NÉMETEK ODERÁI VÉDELMI VONALA — A SZÖVETSÉGESEK MEGTISZTÍTOTTAK A REICHSWALD1 ERDŐT. A jaltai nyilatkozat delmi állás után a másikból verték ki őket. A németek és a magyarok két nap alatt több mint 30 ezer foglyot vesztettek. Közzétették a hivatalos nyilatkozatot a jaltai három­idején kaptak szőlővesszöket i hatalmi konferenciáról. Rész­Tokajból. s most ezeknek az , let a nyilatkozatból: Farsong utódairól szüretelnek. fis mindenhol találnak — vagy legalább kreálnak —egy-egy Hajlíthatatlan elhatározá- QZ árvaházban sunk. hogy elpusztítjuk a német militarizmust és na­Tokaj nevű patakocskát cionalizmust azonkívül A városi arvaház az utób­vagy dombocskót a jogcím gondoskodunk róla. hogv Né- bi években egyik legelha­megalapozásához. I metország soha többé meg nyagoltabb intézménye volt ne zavarhassa a világ bé- Szegednek. Huszonöt év óta nem renováltak rajta annyit. A hamisítások ellen egyre eredményesebben küzd a magyar külkereskedelem, s egész sor pert nyertünk meg már külföldi bíróságok előtt. A közelmúltban azonban akadt egy olyan jogvitás eset is, amelyet per nélkül, barátságosan sikfcrült elintéz­ni. A trianoni szeraődés ugyanis a tokaji borvidék­hez tartozó 21 község közül kettőt Csehszlovákiához csa­tolt. s az ott szüretelt bort tokaji borként hozták forga­lomba külföldön. Bírósághoz ebben az esetben nem kel­lett fordulni, mert sikerült megállapodni abban, hogv a csehszlovák szomszédaink kivonják tokaji borukat , a nemzetközi piacról, export­minőségű termésüket teljes egészében nekünk adják el. s azt a továbbiakban mi értékesítjük. Nyugodt ember kéjét. Eltökélt szándékunk. MII^^M hogy lefegyverezzük és fel- mint az utóbbi három hónap oszlatjuk a német fegyveres alatt A varos vezetősége, erőket feloszlatjuk a német aterezvp a szociális szükség­nagv vezérkart, amelynek szerűséget, a mai nehéz be­ismételten sikerült feltá- szerzési viszonyok között is masztani a német mllitariz- igyekezett korszerűen felsze­must. Minden német katonai rel"< az árvaházat, A háló­felszerelést birtokunkba ve- termeket, ebédlő- és tanuló­szünk. vagy elpusztítunk; szobákat átmeszeltette és felszámolunk vagy ellenőr- ágyneművel, fehér­zés alá veszünk minden ne­met iparágat, amely hadi- "emuvei latta el a varos anyagtermeléssel foglalko- árváit. A ebédlőkben fehér zott. A háborús bűnösöket asztalkendőt kapnak az árva bíróság elé állítjuk. Eltávolí- kerekek a napi négyszeri tunk minden náci és milita­rista befolyást a német nép közhivatalaiból, kulturális és gazdasági életéből. Minden olyan intézkedést étkezés­bőséges és tápláló hez. Az árváit kedves és han­gulatos farsangi ünnepséget megte- rendeztek vasárnap délután, — Mária, ki hagyta nyitva az ajtót? szünk, amelyre még szükség lehet a világ jövő békéjének és biztonságának megvalósí­tására. Nem az a célunk, hogy Németország népét el­pusztítsuk, de a németek csak akkor reménykedhet­nek tisztességes életmódban a szabad nemzetek társadal­mában, ha a nácizmust és a militarizmust végleg kiirtot­tuk. meg akarták mutatni, mi­lyen jól érzik magukat az újjáalakított otthonban. Vissza a kincstárnakI Rendelet a kincstári ruhá­zat és felszerelés beszolgálta­tásáról: ...akiknek birtoká­ban bármilyen kincstári ere­detű ruházati és felszerelési Megtört a budai tárgy vagy fegyverzet van, bárhogyan jutott is ahhoz, a ellenállás községi elöljáróságnak, váro­sokban a rendőrségnek, Sae­Budán az orosz csapatok geden, Kecskeméten és Bé­megtörték az ellenség utolsó késcsabán a kiegészítő pa­védővonalait, megszállták a rancsnokságnak azonnal Citadellát rohammal elfog- szolgáltassák be. A községi lalták a Gellért-hegyet tel- elöljáróságok, illetve a rend­jesen kiverték az elleséget őrség a gyűjtött anyagot a királyi várból és 200 ház- honvédségünk gyors felsze­tömbből. A németek ellen- relése érdekében az illetékes állása teljesen szervezetlen parancsnokságnak fogja át­volt és az orcezok egyik vé- adnL Mocsár Cábors Séta a Hegy fölött írnak s publikálnak, a felsza­badulásnak köszönhetik. Sértödöttségek és ellentmondások Akadnak persze közöttük sértődöttek, vagy finomabb tunácsok ban..." Hiányok kultúrfunkciói­Nyilvánvaló, hogy művé­szeti, Irodalmi ügyekben is sok mondanivalója van a 4e megkérdezettnek. A vélemé­nyek, miként az élet, sokré­9. kifejezéssel: dohogók, fárad- tüek, olykor ellentmondáso­tak. enerváltak Szinte fáj sak. Hogy csak két végletet olvasni Illés Béla öngúny- Idézzek: „Meddig menjünk Nem éppen eredeti A feleseg a férj­nek: — Eljössz nui este velem szín­házba? — Mit adnak? — Egy teljesen uj, eredeti dara­bot. A címe: „A házsártos asz­szony". — Eredeti? Csak fordítás lehet. Az eredetivel én ren­delkezem ... DSLMAGYARORSM 1970. SZOMBAT, FEBRUÁR 14. S miközben embertársaimnak ezt a rendkívül rámenős és ko­nokul céltudatos tevékenységét fi­gyelgetem, mindenféle — elismerem: olykor abszurd — gondolatok gomo­lyognak bennem. Elképzelem — rosz­szul mondom, mert ezt elképzelni le­hetetlen — mekkora élettömeg tom­bolhatott a Földön, még mielőtt az Ember két talpéra állt volna. Ha az életet nem' emberszempontból figyel­jük, hanem a maga földi teljességé­ben. akkor nemde arra kell rájön­nünk, hogy a földi Élet igazi arany­kora azokban az évmilliókban ra­gyogott igazán, amikor a szén. meg az olaj — mekkora élettömegekből! — keletkezhetett. Amikor még ember nem is volt a Földön. Azám: mintha az Ember megjele­nése riasztás lenne az Elet számára: aranykora lejáróban van. Az Ember megjelenése óta nincs a Föld abban a helyzetben, hogy élettömegét a ké­sői évmilliókra elraktározza, ener­giáit konzerválja — azokból a meleg, pangó tengeröblökből, azokból a mocsarakból, melyekben szén, szén­> hidrogén embrionális kéadeteit. kelet­kezésének első pillanatait megfigyel­hetjük — nem lesz már többé szén és kőolaj. Nem lesz rá ideje, hogy megérjen, az ember nem hagy rá időt. Mert a ml szorgalmas emberünk nemcsak évmilliókkal előtti földi élet eddig megőrzött, konzervált energiáit fogyasztja mohó lihegéssel, hanem a talpa alól a földet, a folyókból a vi­zet, mindent a maga önző céljaira felhasznál. És tönkretesz. A termő­földet elhordja, hogy hozzáférkőz­hessen a felszínhez közel lapuló szén­hez, utakat épít, meg kifutópályát a lökhajtásos repülőknek, városok nő­nek, terpeszkednek, üzemek és gyá­rak tolják mind kijebb a kerítésüket: a kerítések alól, zavaros mérgezett vizek ömlenek a folyókba, melyek a halakat s az élő víz minden lakóját elpusztítják; vegyszerrel permetezi a termesztett növényeket, hogy a kár­tevőket kiirtsa, minek következtében persze elhallgatnak örökre énekes madaraink is, nem vetve számot pél­dául azzal a következménnyel, amit tudós és töprengő elmék kiszámítot­tak. miszerint, ha a mostani ütemben halad továbbra is a termőföldek el­foglalása. százötven év múlva Ma­gyarországon nem lesz termőföld — pedig szeretnénk, ugyebár azután is itt élni. magyarul beszélni, mit tu­dom ón, hány ezeréven át. Nehéz lesz. A legutóbbi évtizedekben meghat­ványozódott az emberi életfeltételek romlásának üteme — az ember jó­voltából. És hol az utánpótlás? Vagy csak a remény is arra. hogy létfel­tételeink romlásának ütemét meg­állítsuk. sőt visszaforduljunk a ja­vulás irányába? A Fogyasztó Ember helyébe lép-e egyszer Termelő Em­ber, mely a maga létfeltételeit a messzi jövendők számára is újrater- ' meli? Nehéz ügy. Mintha az Élet az­által, hogy a Föld számára megszülte gondolkodni, tervezni ls képes ma­gasrendű produktumát, az Emberi — megszülte volna egyszersmind az Élet gyilkosát ts. Hiszen az Ember addig tervezett, addig gondolkodott, amíg eljutott önmaga elpusztításának le­hetőségéhez. Ámde az Élet nem pusztítható el. Élet volt akkor ls, amikor ember még nem volt, s ha észhez nem té­rünk, lesz akkor is. amikor ember nem lesz a Földön. Nem az emberrel kezdődött a Minden és ne higgyük, hogy ha nem lesz emberi tudat — nem lesz élet és világ sem. A Világ, a Minden valóban tudatunktól füg­getlen objektív valóság — s jaj az embernek, ha ez a lététől független objektív valóság valóban az emberi tudat jelenléte nélkül is létezni fog. mert ez azt jelenti, hogy az Ember megszüntette önmagát. Dehát ezek csakugyan afféle abszurd és oktala­nul riadt gondolatok, minek is bíbe­lődjünk velük? Minek? Az ok — hiszen a gondolat is valóság és nem véletlenül keletkezik — valószínűleg abban van, hogy a világ, a dolgok fejlődésének rendjében jelentkezett, színre lépett egy emberi generáció, amely dönthet ezek felett a dolgok te, lett. amik az imént foglalkoztattak, (Folytatjuk).

Next

/
Thumbnails
Contents