Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-14 / 38. szám

II felelőtlenség ára Tegnap délelőtt, nem sok­kal 10 óra után az algyői országúton felborult, majd a .szántóföldre zuhant a Nagy­alföldi Kőolaj és Földgáz­termelő Vállaiat FD 40—22 rendszámú Gaz-gépkocsija. Mint a helyszínelő rendőrök megallapitották. a gépkocsi­ban körülbelül 30 ezer fo­rint kár keletkezett — ám szinte csodával határos mó­don személyi sérülés nem történt. A balesetért Papp András. R7 NKFV dolgozója a felelős. Papp jogosítvány nélkül vezette a váltókocsit, s előzés közben áttért az út bal oldalára. a kormányt visszarántotta; igy követke­zett be a súlyos anyagi kár­ral járó baleset Programozott romantika' Újabb raeohetegedések Gépesített irodalomóra a Tömörkény gimnáziumbon Magnokorr nevű gépük fel­használásával két év óta kí­sérleteznek a Tisza-parti Tömörkény gimnáziumban a programozott oktatással. Út­mutatás, szakirodalom nél­kül kezdtek ehhez a nagy fontosságú és teljesen újsze­rű munkához, s 1967 óta 90 fizika, 40 matematika, 10 kémia, 3 angol. 6 történelem, 10 magyar nyelvtan. 3 orosz és 1 zeneóra programját ké­szítették el. Új kísérlet Irodalmi anyag gépi okta­tásával azonban mostanáig Színházi esték A Hoffmann fel új ítása Hétközi előadáson újítot­ták fel Offenbach Hoffmann meséit a Szegedi Nemzeti Színházban. A csütörtöki be­mutató, jó háromnegyedes ház előtt, vegyes sikert ho­zott. A színpadról több rit­mikai. belépési és intonációs hiba jutott ki. mint az eddi­gi operapremiereken össze­sen. Érdekes, hogv a más­kor oly üzembiztosan éneklő Réti Csaba is feltűnő indisz­pozícióval küzdött, igaz. fé­lig-meddig beugrásszerűen vállalta a címszerepet a be­teg Vargha Róbert helyett. A másik beugrás, a buda­pesti Gábor Artenisz Olym­oiáia (az ugyancsak beteg Lehoczky Éva helyett) is mérsékelten sikerült, a lát­ványos futamokba bántó „idegen hangok" csúsztak, szólamvezetése sem volt az a könnyed, fölényesen biz­tos. mint tőle évekkel ez­előtt (mint a szegedi színház dívájától) megszoktuk. A tavalyi szerepéhez né­hány új epizódot kapott Juhász József, aki így négyes feladatát apróbb szépséghi­bákkal is elég megbízhatóan látta el. Hasonlóan négyes álarcban énekelt Halmi László, a kelleténél olykor vaskosabban. nyersebben, de ritmikailag kiegyensúlyozot­tan. pontosan, Halmágyi Mi­hálynak Luther kocsmáros kurta lehetőséget hagyott a bemutatkozáshoz. Maradék­talanul csupán Berdál Va­lériát (Antónia), Sinkó Györgyöt (Crespel), Szaba­díts Juditot (Miklós). Karikó Terézt (Giulietta) dicsérhet­jük — és persze a zenekart a dirigens Szalatsv István­nal. akikről a krónikás még a közhelyeket is őszintén ír­ta: nem rajtuk múlott, min­dent megtettek... N. L Bulgakov komédiája Karakterek a régi Moszk­vából: ez lehetne az alcíme a pesti Katona József Szín­házban napokban bemuta­tott Bulgakov-komédiának. A harminc éve halott és ná­lunk nagyon népszerű szov­jet író — három regénye je­lent meg nemrég, A fehér gárda, a Színházi regény és a feltűnést keltő A mestej­és Margarita — ebben a darabjában elsősorbajj jel­lemábrázoló tehetségéről tesz bizonyságot. A harmincas evek Moszkvájának kitűnően megfigvelt és találóan ábrá­zolt színes karakterei, típu­sai jelennek meg a mozgal­mas cselekményű és franciás szellemességgel bonyolított Iván, a rettentőben. Az 1991-ben született Bul­gakov orvosból lett íróvá. Munkásságát állandó és vi­haros viták kísérték. Mint­egy harminc darabjából igen sok csak a főpróbáig jutott el. Üjabban igazságot szol­gáltattak neki és művelnek: az utóbbi esztendőkben több darabját nagy sikerrel újí­tották fel, illetve mutatták be a Szovjetunióban. A Katona József Színház­ban mos» látott lvan, a ret­tentő tulajdonképpen fan­tasztikus elemekkel és motí­vumokkal teletűzdelt realis­ta szatíra. Főhőse, a címsze­replő egy moszkvai bérház túlbuzgó házfelügyelője, aki a szovjet állam érdekeire hivatkozva kicsinyesen ku­tat a lakók magánélete után. Egy furcsa Időgép segítségé­vel ez a házmester Rettegett Iván cárró alakul át. s a cselekineny ezután időben és térben két színhelyen ját­szódik: a cár udvarában és a bérházban. Nem melvseaekre törekvő darab az Iván. a rettentő, de kitűnő színház, s nemcsak jól szórakoztat, de jól oda is mondogat bizonyos em­bertípusoknak. a hatalmuk­kal visszaélőknek, az osto­báknak. az élősdieknek. Az Iglódi István rendezte előadásból három karakter és három színész játéka emelkedik ki. Mindenek­előtt a cár és a házmester szerepében fellépő Major •Tamásé, a színésznőt alakító Törőcsik Marié, aki eRészen rendkívülit nyújt a darab­ban és a betörőt bemutató Sztankay Istváné. Ü. ts. nem foglalkoztak. Az iroda­lomoktatás lényege ugyanis az élménynyújtás, s a prog­ramozásnak itt ez a sajátos nehézsége, hogy a tanár sze­mélyiségének kikapcsolásá­val ez az élményanyag hiányzik az órából. A prog­ramozás. a Magnokorr azon­ban megsokszorozza az ok­tatás hatékonyságát, töb­bek között azzal, hogy rend­kívül biztossá teszi az ered­mények mérését, s ezért — mint Diós József igazgató elmondotta — a tanárokat a programozás irodalmi fel­használásának gondolata is foglalkoztatta. Végül is Ko­vács Miklósné tanárnő ki­dolgozta az első programo­zott Irodalomórát. Kereken 130 munkaórát fordított az egyetlen óra programjának elkészítésére, amely a Ro­mantika összefoglalása cím­mel a napokban került a gimnázium III. osztályos ta­nulói elé az iskola úgyneve­zett programtermében. Kovács Miklósné abból indult ki, hogy a Magnokorr ha nem is alkalmas a szub­jektivitás olyan fokú érzé­keltetésére. mint a tanár sze­mélye, nagyon jól felhasz­nálható a törvényszerűségek vizsgálatában, a feleletek el­lenőrzésében. Sót — tekint­ve, hoRy képek vetítésére, zeneművek megszólaltatásá­ra és irodalmi anyagok szó­beli, írásbeli közlésére egy­aránt alkalmas — egy ilyen óra felébresztheti a „mú­zsák testvériségének", a mű­vészetek egységének azt az élményét — gondolatát, amelyre a reformtanköny­vek is törekszenek. Tanítási óra vagy tévéadás? Hagyományos típusú öez­szefoglaló órában ezek a feladatok megoldhatatlanok. Sem a komplexitásra, sem a tanulók feleleteinek ilyen színvonalú ellenőrzésére nin­csen ott mód. Ennek megfe­lelőn a programozott óra egyáltalán nem hasonlított, sőt még nem is emlékezte­tett semmiféle hagyományos irodalomórára, hanem in­kább egy különleges televí­zióműsorra. vagy valamifé­le művészeti produktumra, egyszóval olyasmire, ami valójóban kilépés az iskolá­ból egy érdekesebb, izgal­masabb ismeretszerzési módba — struktúrába. Való­jában még egy televíziós műsornál is több volt ez az óra. A Magnokorrnak ugvanis három egyszerre működő képernyője van. színes képek j vetítésére is alkalmas. Sehol a világon nincs olyan tele­vízió, amely erre képes len­ne. t Nagyszerű élmény Mindebből következik, | hogy éppen abban volt gaz­dag ez az óra, amiben pa­pírforma szerint szegényes­nek kellett volna lennie: ér­zelmekben, élményekben, emocionális hatásokban. Ta­lán az sem túlzás, ha azt mondjuk, az egyszerre meg- j szólaló zene és vers, a köz­ben látott képek, s minden­nek egysége tut Kontrasztja, felejthetetlen élménnyé vélt a tanulók és a vendégek szá­ugyanis vendégek voltak, a Művelődésügyi Minisztérium s a helyi oktatásügy szak­emberei. A rendkívüli órá­ról mindannyian nagy elis­meréssel nyilatkoztak. Az óráról: nem szabad ugyanis elfelejteni, hogy mindez o fantfás szolgálatá­ban állt. A tanulók óra köz­ben 15 feladatot oldottak meg. A padjukban a felada­tot megkapva egy kapcsoló­gombot nyomtak meg. s ha válaszuk helyes volt, a gép halkan kattant, mint az író­gép. A tanárnő már az óra közben rögtön tudta, ki vá­laszolt helyesen, ki nem. sőt a gép a feleleteket egy-egy szalag kilyukasztásaval meg is őrzi a későbbi értékelés számára. Influenza-helyzetkép Tervek Kovács Miklósné azt terve­zi, hogy az összes művészeti izmusokról hasonló össze; foglaló programot készít. Ha ilyen színvonalasan sikerül majd összeállítani anyagu­kat, mint most a romantika esetében, egészen biztos, hogv nagyszerű élményt és sok hasznos ismeretet sike­rül majd tanítványainak az órán átadni. Ökrös László Dr. Kátay Aladár. az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője, a közegész­ségügyi-járványügyi főfel­ügyelő helyettese pénteken az alábbiakban összegezte az országos influenzahelyzetet: Február 5 és 11 között az ország egész területén to­vább emelkedett az influen­zás megbetegedések száma. Különösen erőteljes az emel­kedés a fővárosban. ahol a bejelentési kötelezettséget 6-án vezették be. Egv hét alatt kereken 100 ezer meg­betegedést jelentettek, míg vidéken 200 ezer új beteg jelentkezett az orvosoknál, így egy hét alatt összesen 300 ezren betegedtek meg influ­enzában. A bejelentési köte­lezettség elrendelése óta — amit a szükséghez képest az ország egyes területein kü­lönböző időpontokban ren­deltek el — összesen félmil­lió megbetegedésről érkezett jelentés. A lakosság több mint öt százaléka betegedett meg Ba­ranya. Bács-Kiskun. Fejér. Győr-Sopron. Heves. Komá­rom, Pest, Somogy. Szolnok. Tolna. Vas és Zala megyé­ben. A járvány az esetek nagy többségében változat­lanul enyhe lefolyású, a szö­vődmények aránya a koráb­bi járványokéhoz hasonló. Egészségügyi szakemberek szerint a Budapesten robba­násszerűen kialakult járvány — napi húszezren felüii megbetegedéssel — valószí­nűleg elérte tetőpontját. Hogy meddig tetőzik, arra nézve nem bocsátkoznak 1Ó6­lásokba. A tavalyi Hong Kong-í járvány ideién az is­kolás gyerekek megbetege­dési aránva a járvány ha­sonló szakában tíz százalé­kot sem ért el. most pedig a hét minden napián 20 szá­zalék körül, sőt afölött volt. Egészségügyi szempontból indokolatlannak tartanák is­kolai szünet elrendelését, ilyet a korábbi nagy járvá­nyok időjén sem javasoltak. A szülőknek viszont nyoma­tékosan ajánlják * gverekek megfelelő, de nem túlöltöz­tetését és különösen azt. hogv még kisebb lázzal i6 tartsák otthon gyerekeiket. A budapesti járványban egy hét alatt harminchár­mán haltak meg. főleg idő­sebb korúak és szervi meg­betegedésben szenvedők. A szövődményes esetek száma kétezer körül volt. ami a szokásos két százaléknak fe­lel meg. Esküvő pénteken, 13-án „Aki ezen a napon komo­lyabb dologba kezd..." — és felsorol a „babona nyil­vántartó könyv" sok-sok mindent, amit péntek 13-án nem szabad. A házasságot is. — Na jó, hát mikor sze­rencsés dolog nősülni? — szól a fiatalember öreg férj módjára. Kap is olyan pil­lantást a fiatalasszonytól, hogy zavartan hápogni kezd. Első illusztráció: az asszony hordja a kalapot ennél a háznál. Persze, bárcsak a háznál hordaná, mert ez csak egy szoba, albérletben. Kihúzható rekamié, egy szekrény, a kisbaba a mély­kocsiban alszik. Ez minden. Meg egy szőnyeg és egy magnó. Háromszor négy mé­ter, plusz családi boldogság. Legalábbis az alatt a két­óra alatt, míg beszélgettünk, így derül ki. Már elköszönne a krónikás, amikor a rutin­kérdésre kérlelni kezdenek: a nevüket, azt ne. Minek is­merjenek rájuk a szomszé­dok. De miért ne? S akkor lyderül, amit valahogy így szándékoztam megfogalmaz­ni. hogy ..a" babonán semmi sem múlik", vagy: „a mai fiatalokat legfeljebb meg­nevetteti a babona" —, nos, kiderült, hogy ez igaz is. bár az eddig rózsásnak megis­mert házasság története egy elszólással a szürkébb ár­nyalatokat is megkapta. És tulajdonképpen most kez­dődik a lényegbevágó be­szélgetés. A buktatókról, a nehézségekről, ami éppúgy megvolt náluk is, mint a legtöbb házasságban. — Az ügy volt... —V és kezdik elölről a történetet. Iluska és Jóska (nevezzük voltak még azon a hat év előtti márciusi péntek 13-án. A menyasszony 17, a vőle­gény 20 éves. Fényes eskü­vő sem volt, csak családi ünnep. S egy boldog félév itt, ebben a kis albérleti szo­bában. Aztán az ifjú férj be­vonult, s bár mint nősem­bert, könnyebben elengedték szabadságra, mégis vala­hogy más lett minden. Nem volt idő jóvátenni a hirtele­nebb szót, egyre többször váltak el nehezteléssel, ha­raggal. A férj kezdte, vagy az asszonyka? Nem tudni, de egyre többször űRy érez­ték, nem kellett volna siet­ni az esküvővel. Aztán a válás is szóbakerült. De gye­rek módjára maguk sem tudták, miért váljanak el, mint ahogy úgy érezték: miért ne váljanak el. — Azt hittük, sok évi megunt házasság juthat csak idáig — mondja most a férj, aki azóta komoly, fel­nőtt fiatalember már. gép­kocsivezető. — Nem találtunk magyarázatot semmire. Az­tán letelt a két év, és Ilus ott várt az állomáson. Ak­kor már hónapok óta haza se mentem. Meglepett, hogy ott fogad. Törékeny, sápadt, szőke, nagy barna szemek­kel (de most egy kicsit kö­vér még a kisbaba után. akkor sokkal csinosabb vol­tál. már ne haragudj), pró­báltam úgy nézni, mint mi­kor először kértem fel a bá­lon. Dobogott a szivem: ugyanaz a megnevezhetetlen izRalom. Meglátott, kipirult. Mellé léptem: „Vár valakit, szép kislány?" Vette a la­pot: „Egy fiút" — felelte —, „de maga jobban tetszik ne­kem!" — Te bolond, te... — turbékol a fiatalasszony —, úgy felkaptál, hogy minden­ki minket nézett . .. Már nem is nekem me­sélnek. — Hát így kezdődött a mi második házasságunk — ne­vetnek. — Azóta mi válto­zott . ..? Hát itt a kislá­nyunk. Rajta kívül csak egy szerzemény van: a szőnyeg. Mert a pénzt lakásra gyűjt­jük, Ide semmit sem veszünk — és máris véglegesen át­tértünk a prózai területre, a gondokra, a tervekre. — Milyen nap volt ak­kor? — Mikor? — Amikor hazaérkezett. Ahogy leszerelt. — Ja ... — és gondolkod­nak. — Az ég tudja! De minket a péntek 13 sem iz­gatott. meg akkor se Jutott eszünkbe. Mindegy, nem? Persze. Nahát most Illik ide n „befejezés", miszerint a mai fiatalokat nem izgat­ja a babona. Se Jót, se rosz­szat nem várnak a „kijelölt napoktól". Saját maguk akarják formálni életüket. P. Szőke Mária mára. A csütörtöki órán őket így) csaknem gyerekek Szegedi győztesek nemzetközi ra zpályázaton Szeged szobrai Még az elmúlt évben a Nemzetközi Vöröskereszt gyermekrajz-kiállítást rende­zett Budapesten. amelyen több mint száz országból vet­tek részt a pályázók. Csong­rád megyéből több mint 300 rajz érkezett Szegedre, s vé­gül zsűrizés után 12 pálya­művet juttattak el a buda­pesti kiállításra. Most meg­érkezett az értesítés, hogy a kiállítás első díját Török Ka­talin es Szilbernhard Erzsé­bet. a Szegedi Építőipari Technikum diakiai nyertek közös munkájukkal. Ugyan­csak szegedi diáké lett a nemzetközi második díj. Al­bert Tamásé, a Tömörkény Gimnázium tanulójáé. A har­madik díjat egy japán gye­rek nyerte. A néhanv hete zárult ki­állítás néhány szép rajzából február 17-én. kedden kiállí­tást nyitnak a Bartók Béla Művelődési Központban, s ebből az alkalomból adják át a szegedi diákoknak a díjakat. Juhász Gyula (1883-1937) (173.) A József Attila Tu­dományegyetem Ady téri épületében, az Irodalomtör­téneti Intézet folyosóján áll Juhász Gyula portréja. Az alkotás Tápai Antal szegedi szobrászművész tehetségét dicséri. SZOMBAT, 1970. FEBRUÁR 14. DÉLMAGYARORSZÁG 11

Next

/
Thumbnails
Contents