Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-01 / 27. szám

V Az egészségügyi politika egységéért Petri Gábor professzor előadása Csongrád megye egészség- kellene ellátni. Ez a tény dig a járóbetegek gyógyszer­ügyi helyzetének időszerű élesen kihat a kórházi-klini- fogyasztása a mindenkori kérdéseiről tartott az e kér- kai ágy kihasználásra is, igényeket korlátlanul elégít­désben illetékes szakembe- mert ezzel lényegesen ked- heti ki, holott a hatékonyabb reknek vitaindító elődadást vezőtlenebbé váltak az ará- felhasználás a kórházi fo­tegnap dr. Petri Gábor pro- nyok. A szakorvosi ellátott- gyasztást biztosítja. fesszor, az Elnöki Tanács ság és a rendelőintézetek tagja, országgyűlési képvise- technikai adottságainak javí lő Szegeden, a Vöröskereszt tása, s fektetők Hangsúlyozta az előadó, hogy az egészségügyi ellátás beállítása mai decentralizált állapota a Vörösmarty utcai helyiségé- segíthetne ezeken a gondo- területen működő szervek és ben. Elsőként a kórházak' hely­kon. A kórházi, rendelőintézeti zetét ismertette, s elmondot- egység tényleges megvalósí­ta, hogy az elmúlt években tására van szükség, ez pedig nyek alapos ismerete és az Csongrád megyében sajná- a fekvő- és járóbeteg-ellátás, ebből eredő helyi kezdemé­latos módon csökkent a hos- valamint a gondozás koordi- nyezések a néhány évvel nációját is jelenti. kedvező Sürgető szükség a kórhá- erőforrások gazdaságos fel­ma egy zak korszerűsítése is a köze- használásához a miniszté­pitalizáció, ezelőtti országosan helyzethez képest intézmények szorosan össze­hangolt munkáját teszi szük­ségessé. A helyi körűimé­nélkülözhetetlenek a további fejlődésben. Az Mezőgazdasági keayvhéaap Szekszárdon szombaton megnyílt a 13. országos me­zőgazdasági könyvhónap. A Soós Sándor városi művelő­dési házban tartott ünnep­ségen díszelnökségében he­lyet foglalt dr. Dimény Im­re, mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter mon­dott megnyitó beszédei Nem fenyegeti olajveszély a Balatont A vízminőségvédelmi fel­ügyelet műszaki alakulatai­nak elismerését érdemlő ál­dozatos munkával — bár még sok a tennivalójuk — lényegében már sikerült el­hárítaniok azt a veszélyt, amit a Zala folyóba került nagy mennyiségű olaj jelen­tett a Balaton élővilágának. A mentési munkában szeren­csés véletlen is közrejátszott. szegedi betegnek az orszá- li jövőben. Fejleszteni szúk- rium középtávú fejlesztési gos átlagnál is kevesebb séges a szociális otthonok terveinek ismerete is szük­esélye van arra, hogy kórhá- hálózatát is, mert az idősebb séges. Kiemelte a szakembe­zi kezelésben részesüljön, korcsoportokba tartozó em- rek és a társadalmi szervek Szorosan kapcsolódik ehhez berek arányszáma megyénk- felelősségét az egész megyé­ben lényegesen meghaladja re kiterjedő egységes szerve­az átlagot. Ezek a kórházi a problémához néhány szer vezési kérdésből adódó ne­hézség. Ha ugyanis a rende- kezelésre nem, csak gondo­lőintézetek valami okból zásra szoruló idős emberek nem tudják funkciójukat sok kórházi-klinikai megfelelően ellátni, zésben. A bevezetőt tartalmas vi­ágyat ta követte, amelynek során akkor kötnek le. A gyószerellátás az érintett intézmények ve­számos olyan beteget is kór- helyzeten is valtoztatni kel- „,.. _ .... , , ,, házba, illetve a klinikára lene, mert amíg a fekvőbe- zetSl mondtak el észrevete" küldenek, akiket rendelőin- tegek gyógyszernormáját a leiket, tézeti körülmények között költségvetés korlátozza, ad- P. F. Szegeden alakult az első színészszakszervezet A felszabadult Szegeden február 1-én déli 12-kor a forradalmár szervezetet és Sikeres esztendő Kisteleken Zárszámadások a szegedi járásban Egyre több szegedi járási mánytermesztő területeket gazdaközösség tartja mosta- alakítottak ki. Tegnap az el. nában zárszámadó közevúlé nöki beszámo10 ^en szép ké­zarszamado kozgyulc- pet adoU a iubiLáló gazda_ set. Balastyán. Asotthalmon. közösségnek. A tavalyi esz­Domaszéken, Kisteleken, tendőre a tervezett 26 millió Deszken. Csengelén, Sándor- 813 ezer forint árbevétellel falván. Zsombón. Rúzsán szemben 29 millió 395 ezer az első előadást az itthon- Szegedi Városi Színház mi felborítjuk Oroszorszá­got." Én, a fehér hajú szí­maradt színészek, múkedve- színpadán megtartott társu­lok. a bori rézbányákból lati gyűlésen jelen vannak nész — folytatta Beregi megmenekült és itt megpi- dr. Donászi Kálmán, az új- Oszkár — ezt mondom: hent művészek tartották, ságírók és színészek csúcs- „Adjatok egy igazi szak­Később ez az együttes egé- szervezetének elnöke dr. szervezetet és mi is segítünk szült ki a visszatérő szege- Bárányi János igazgató. Be- felépíteni Magyarországot di. más vidéki és Pestről regi Oszkár színművész és A színészszakszervezet menekült színészekkel, majd a társulat tagjai. Bárányi adata ne csak az Pálfy György polgármester igazgató bejelenti, hogy fel­legy er. _ tagjainak meghívására eddig Kecske- társulati gyűlés összehívása anyagi érdekeit képviselje, méten, dr. Molnár Eriknél a színészek szakszervezeté- hanem irányítsa a színház meghúzódott Beregi Oszkár, nek megalakulása ügyében művészeti, leányával Beregi Leával és történt ennek férjével Pataky Kál- Elsőnek Beregi Oszkár mán kamaraénekessel ugyan- kér szót és beszédében a csak Szegedre költöztek és következőket mondja: „A váltak a szegedi színház proletárdiktatúra bukása dolgozunk a romokban he­tagjaivá. után 1919-ben megindított verő hazánk felépítésén va E sorok írójának 1965. rombolás most éli aratását lóra váltliatjuk február 25-i Hollywoodból és az ország romokban he- István szavait: a hogy a szervezet politikai és or­szágépítési akarásait... Majd így fejezte be beszé­dét Beregi Oszkár: „... Ha teljes odaadással Széchenyi „Magyaror­forintot értek el. Jelentősen mar szamot adtak a terme- nőtt a közös vagyon. Amíg lőszövetkezetek és szakszó- 1968-ban 22 millió 843 ezer vetkezetek az elmúlt évi forint volt. addig most 26 munkálkodásukról örvende. miltlió 43 ezer fforint Ter„mf szetesen a tiszta vagyon gya. tes, hogy lassan kibontakoz- rapításáról sem feledkeztek nak ezek a homoki gazda- el. amit 21 százalékkal nö­közösségek és évről évre veitek, ugyanakkor az egy szebb eredményeket produ­kál nak. Bizonyltja ezt az is. tagság zsebébe is. Az egy hogy csökkent a mérleghiá- dolgozóra jutó évi jövedelem nyos termelőszövetkezetek ezer 900 forint, ami a ko­száma, nem is olyan régen, rábbi évihez viszonyítva 35 szazaiékos novekedest mutat, néhány esztendővel ezelőtt A jubileumi zárszámadást jóval több deficites gazdaság tartó" gazdaközösséget több volt. Már megváltozott a hely. "eves vendég megtisztelte, zet, előzetes felmérések sze- 0tt volt N' Ny" Szikacsov' a rint öt szövetkezet zárja Szovjetunió budapesti nagy­mérleghiánnyal évet az elmúlt követségének tanácsosa, s a járási párt- és tömegszerve­Tegnap, szombaton is több zetek több képviselője kelt levelében Beregi Osz- ver. Hogy ezt a fasiszták szág nem volt,^ hanem lesz. kár — halála előtt nyolc által tönkretett országot új­hónappal — többek között ra felépíthessük, mindenki­ezt irta: „... A német— nék dolgozni kell Ne ijed­magyar hitlerista fasiszták jünk meg ettől a szótól Beregi Oszkár. helyettese elől már 1944-ben hagytuk hogy „dolgozni", mi művé- He_r_c.ze_<J Vilmos lett­el a rabbá lett Budapestet szí pályán levő emberek. A és 45-ben, a Monor mellet- régi világban a színész res­A nagysikerű beszéd után megválasztották a szakszer­vezet vezetőségét. Elnök Később ennek a gyűlésnek a szellemében fejlődött tó­ti Vasad község határában telte a dolgozom szót alkal- vább a szegedi színház és menekültünk az orosz front mázni és a finomkodó „mű­mögé. onnan pedig Kecske- ködöm" szót használta szí­métre Dr. Pálfv György nészi munkásságára. Ml. az . polgármester hívott azután újonnan építendő államban ®'edlk ^ a el bennünket Szegedre a doigozók között dolgozók sók lövést szenvedett Kecs- ® kemétról akarunk lenni. Azt írnmd­Beregi Oszkárnak 1965. iák, hogy a színészet fel­októberében. 89 éves korá- adata a szórakoztatás és ban bekövetkezett halála mulattatás. De mi. művé­után leánya. Pataky Kál­mánné. ígv fékezik meg felhasznál tanítók) az év novembereben írt le­veiében szegedi tartózkodá­sukról: „ ... Apám szerette Sze­szetünk minden nép­nevelők is akarunk lenni és művészi képességeinket az agitációs és propaganda­— mondhatjuk —, hogy a felszabadulást követő ne­szegedi szocialista színház első és igazi fénykora. Igazgató: Lehotay Árpád, zened veze­tő: Vaszy Viktor, operai fő­rendező: Abonyi Tivadar, eszközét Prózai főrendező: Hegedűs Tibor és ekkor adta a sze­gedi színház országunk szín­művészeténeik sok más érté­kével együtt két ragyogó munkára is fel akarjuk CSÍI,agátc; BessenV*V Feren­"ÍH """ — használni. A 25 éves Lenin <* * JÓ29efet­rált. lelkesedni tudó. mű­vészetekért rajongó közön­ségét és sokszor beszélget­tünk arról az időről ami­kor a háborús harci zaj vi­harzása közepette, hosszú bolvongásaink után a város vezetői Szegeden varázsol­tak számunkra egv nyugal­mas új otthont, amikor en­nek a városnak áldott jó pol várat testvéri szeretette' fogadtak minket körükbe — szívükbe. Sem apám. sem férjem ezt nem felejtette el soha és Szeged számunkra mindig kissé „otthont" je­lent ..." Az új színház megterem­tésének egyik legérdekesebb dokumentuma talán az a jegyzőkönyv, mely az első színészszakszervezet meg­alakulásáról szólt: „...1945. azt mondta: „Adjatok egy Jenő István termelőszövetkezet tartott zárszámadást. Több közülük jubilált is, nemcsak az el­múlt esztendő eredményére, problémáira tekintett visz­sza. hanem a megtett útra, húsz vagy tíz esztendőre, amióta megalakult a faluban a közösség. Kisteleken a Ma­gyar—Szovjet Barátság Tsz tagjaira is szép nap köszön­tött Korábban három gazda, ság közös Vezetéssel létre­hozta a nagyüzem alapjait, de 1969. január l-ével vég­legesen egyesült a Magyar— Szovjet Barátság a Percei Mór Tsz-szel. A homoki te­rületeken évtizedekre, sőt év­századokra visszanyúló prob­léma, hogyan lehetne gazda­ságosabbá. jövedelmezőbbé tenni a földművelők életét, gazdálkodását. Mint az 1969­es esztendő bebizonyította, nem járt rosszul a „házas­sággal" a kisteleki közösség. Az 5 ezer 224 holdon gazdál­kodó szövetkezet 2 ezer 500 hold szántóterülettel, 14 erő­géppel. nyolc tehergépkocsi­val és 564 taggal kezdte meg tavaly a gazdálkodás^. Az egyesülés jól szolgálta a iö­vedelmező állattenyésztés megvalósítását és takar­Sz. L. L A Balaton térségében ural­kodó északi szél a folyó tor­kolata előtt szinte megállí­totta a szombaton már mint­egy 25 kilométer hosszúság­ban és átlagosan 3 méter szélességben úszó olajat. A műszak' alakulatok időt nyertek: gerendákból, pal­lókból, nádkéve-kötegekből több úgynevezett merülőfal­csapdát építettek ki, s ez­zel az olaj jó részét felfog­ták. Az olajjal borított víz­tükörre perlitet szórtak, ami megköti az olajat, s így vi­szonylag könnyen eltávolít­ható. A kiszedett olajat el­égették. Szombaton délután mo­torcsónakokra szerelt szi­vattyúkat is bevetettek. Rövidesen megérkezik a helyszínre Budapestről az a tíz köbméternyi duzzasz­tott vegyszeres perlit is, amely számottevően fokozza majd a védekezés hatékony­ságát. A védekezést Irányító szakemberek a szombati helyzet alapján úgy vélik, hogy nincs ok aggodalomra, nem fenyegeti veszély sem a Balatont, sem a kisbalato­ni természetvédelmi terület élővilágát. Jelentéktelen mennyiségű olaj átjuthatott ugyan az emiitett merülőfal­csapdákon, ez azonban sem biológiai, sem a fürdőzés szempontjából nem jelent veszélyt. Pártnapok Szegeden Az MSZMP Szeged városi bizottsága a jövő héten a kö­vetkező pártnapokat tartja. Február 2-án 16 órakor a VID1A Nagykereskedelmi Vállalatnál; február 3-án 14 óra 30-kor a textilművekben. Mindkét helyen előadó: dr. Varga Dezső, a városi párt­bizottság titkára. PIAC Sok baromfi — olcsóbban Jó volt a felhozatal teg- gedi városellátó is ennyiért Termelői árak: melőszövetkezetek sok hoztak, így kedvezően árut be­folyásolták a magántermelői darabot. A^ nagymágocsi Vi árakat is. Olcsó volt például a tojás, általában 1,50 da­rabja. és olcsóbb lett a tyúk és a csirke is. A hódmezővá­sárhelyi kisállattenyésztő egyesület 400 csirkét hozott 28 forintos áron, 150 tyúkot 24 forintért kilóját. A vá­sárhelyi általános szövetke­zet 104 csirkét hozott, szin­tén 28 forintos áron, a sze­harsarok Tsz 150 csirkét árult, kilóját 26 forintért. A Móra Ferenc Tsz csakúgy, Tsz, elég sok árut hozott. A Móra Tsz 170 kiló vörös­hagymát árult 5,50-ért, a kelkáposzta 3 forint volt, a sárgarépa 3 forint, a gyö­kér 5,50, viszont a tojást 1,80-ért adták. Sárgarépa kg 2,30— 3,00 Ft Gyökér kg 4,00— 5,00 Vöröshagyma kg 3,00— 6,00 Burgonya kg 1,80— 2,80 Káposzta, rejes kg 1,60— 2,00 Káposzta, kel kg 4,00— 5,00 Taraj kg 18,00—20,00 Fokhagyma kg 20,00-22,00 Körte kg 4,00— 5,00 Tojás db 1,40— 1,50 Jonatán alma kg 2,50— 3,00 Fgyéb alma kg 3,50— 5,00 Szölö kg 6,00— 8,00 Szárazbab kg 18 00—20.00 Dió kg 13 00—15,00 Mák kg 35 00—38.00 Csirke kg 26 00—28.00 PtilyVa kg 25.00—28.00 Hízott liba kg 28,00—30,00 Hízott kacsa kg 28,00—30,00 Szeged szobrai Díszkapu (162.) Az Oskola utcai Alabárdos étterem diszkapujat Meszlényl János szobrászművész készítette el. A több életképet megörökítő lemezdomborítás a fiatal alkotó dip­lomamunkája volt. VASÁRNAP. 1970. FEBRUÁR L

Next

/
Thumbnails
Contents