Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

Megnyílt az FKP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A kongresszus első napi­rendi pontjáról Georges Marchais, u KB titkára, a Politikai Bizottság tagja tar­tott beszámolót. A beszámo­ló címe: „Harc a monopó­liumok hatalma ellen, a munkás és demokratikus erők összefogása a haladó demokráciáért és a szo­cializmusért". Az FKP titkára kongresz­szusi beszámolóját annak a hangsúlyozásával kezdte, hogy az FKP teljes mérték­ben egyetért azzal az elem­zéssel, amelyet a kommunis­ta es munkáspártok moszk­vai konferenciája adott 1969 júniusában. Georges Marchais a fran­cia belső viszonyokat ele­mezve rámutatott, hogy a kormány politikája minden módon elősegíti a tőke kon­centrációját, a kis termelők megsemmisítését és ellentét­ben van a dolgozók érdekel­vei. Ma már mindössze harminc milliárdos tröszt uralkodik Franciaország gazdasági életén. Ez az antiszociális politika kiváltja a néptömegek, első­sorban a munkásosztály el­lenállását. Ugyanilyen osztálytarta­lom jellemzi a kormány külpolitikáját is, amely ál­talában szintén a nagytőke erdekeit nézi. Így Francia­ország még ma ls azon ritka ullamok közé tartozik, ame­lyek nem írták alá az atom­stop egyezményt. Ráadásul a nagyburzsoézia vezető körei az utóbbi időkben újból szo­rosra fűzik kötelékeiket im­perialista partnereikkel. A szónok a munkásosztály egységének fontosságát hang­súlyozva döntő jelentőségű feladatnak jelölte a munkás­osztály egvségének és vala­mennyi bérből élő dolgozók és közbeeső réteg összefogá­sának biztosítását. Marchais áttekintve az FKP és a többi baloldali párt kapcsolatainak alakulá­sát az utóbbi években, kije­lentette, hogy többi baloldali pártnak le kell vonnia a tanulságot az oszitályegyütt­működési és kommunistael­lenes politika kudarcából. A magukat szocialistáknak ne­vező szervezetek jövőjüket nem az usztályegyüttműkö­désben. hanem ellenkezőleg, az osztályharc ban találhat­ják meg. A burzsoá ideológia elleni harc feladatait elemezte a továbbiakban Marchais. „A leggyakoribb irányzat, amellyel meg kellett küzde­nünk, az opportunizmus, amelynek két arca van: hol a baloldali opportunizmus képét ölti, amely ultraforra­dalmárnak mutatkozik, hol pedig a jobboldali oppor­tunizmusét, amely a bur­zsoáziával való megegyezést ajánlja" — mondotta s rá­mutatott: az opportunizmus elleni harc kétfrontos küzdelmet követel meg, aaért le kell mezteleníteni a jobboldali és baloldali op­portunista nézeteket. „A Francia Kommunista Párt mindig vallotta, hogy minden párt felelős saját országa népe előtt. Ez a felelősség azonban nem ha­nyagoltathatja el vele a világ forradalmi -fnozgalmának közös érdekeit. Nincs sem­miféle ellentmondás a nem­zeti és nemzetközi felada­taink között. Éppen ellen­kezőleg, ezek a feladatok szétválaszthatatlanul kap­csolódnak egymáshoz". „Továbbra Is azt valljuk — mondotta Mnrchals —, hogy a harc feltételeinek a különbözősége, n feladntok teljesítésének eltérő módja, sőt a nézeteltérések sem ve­zethetik a kommunista pár­tokai az elszigetelődéshez, n nacionalizmushoz, a mozga­lom egységének tagadásához Ez vezette a Francia Kom­munista Pártot a csehszlo­vákiai eseményekkel kapcso­latosan is. Az FKP őszintén kifelezte egyet nem értését az 1968. augusztus 21-1 kato­nai beavatkozással. Ezt kö­vetően azonban megértéssel fogadta a válság politikai ző részében Lenin születésé­megoldására irányuló erőfe- nek 100. évfordulóját mél­szítéseket, amit maga is kez- tatta és közölte, hogy a fran­dettől fogva javasolt. Egy­úttal elszántan és következetesen harcolt a szovjctellcnesség minden megnyilvánulása ellen. Ebben a kérdésben a fran­cia kommunisták nagysza­bású ünnepségekkel fognak megemlékezni erről az év­fordulóról, amely egybeesik a lenini befolyás francia­országi érvényre jutásának, a 6°ha nem Lancia mozgalom újjászüle­iognak engedni" — mon- ., ,. , , , . dotta tesét eredményező tours-i Marchais csaknem négy- kongresszus megtartásának órás beszámolójának befeje- 50. évfordulójával. LENIN­CENTE­NÁRIUM Gyurkó László: Mi a forra­dalomnak? Az FKP XIX. koneresxzusa Párizsban. Képünkön a párt nép­szerű veteránja, Jacques Duclos beszél DNFF-kormányt javasol McGovern • Washington (UPI, AP) George McGovern demok. rata szenátornak, az ameri­kai szenátus külpolitikai bt­zottsugában szerdán elmon­dott felszólalását ismerteti u UPI. A szenátor szerint az Egyesült Államoknak bele kellene egyeznie egy a DNFF irányítása alatt álló kormány megalakításéban Dél-Viet­namban, ha ezzel lehetővé válna a távol-keleti helyzet stabilizálása. A vletnamizálás politikai csalás, amelynek célja, hogy az amerikai nép előtt ellep­lezzük milyen csődöt vallott értelmetlen katonai beavat­kozásunk a vietnami nép ügyeibe — hangsúlyozta McGovern. Fulbright szenátor — mint az AP jelenti — szerdán bí­rálta Nixon elnököt azért, mert a kongresszushoz Inté­zett költségvetési üzeneté­ben nem határozta meg mennyi lesz a vietnami há­ború költségeire fordítandó előirányzott összeg a július­ban kezdődő költségvetési évben. A szenátor elsőrendű j fontosságúnak minősítette az j ország tájékoztatását ebben | a kérdésben. A kongresszusi szakértők a : vietnami háborúval kapcso­latos „titkos költségvetés" 1 összegét 16—17 milliárd dol- ! lárra becsülik. Kairói vélemény Koszigin üzenetéről ) Kairó (MTI) választ adjon Koszigin szov­t . . , jet miniszterelnök üzenetére, íf f í'„l, Előreláthatólag a hét végén várható Nixon válaszlevele lesz a Közel-Keletnek az az üzenet, amelyet a másik há­rom nagyhatalom, állam-, il­letve kormányfőihez intézett Koszigin, a Szovjetunió mi­niszterelnöke. Jóllehet tar­talmát nem hozták nyilvá­nosságra, a szöveget Vinog­radov kairói nagykövet az EAK elökének is átnyújtot­ta. Ilyenformán alapja van Nasszer bizalmasa, Heikal lapja, az A1 Ahram megálla­pításának, amely szerint ez uz üzenet a legfontosabb fej­lemény a közel-keleti konf­liktusban tanúsított szovjet magaturtásban, 1907 óta. Koszigln üzenetére. A besúgás gyanúja: ez volt a legször­nyűbb vád az egész forradalmi mozgalom­ban. S a gyanú olykor a legképtelenebb esetekben is igaznak bizonyult. Nem de­rült-e ki Azevról, a szociálforradalmr.rok terrorszervezetének vezetőjéről, Malinovsz­kijról, a bolsevik Központi Bizottság tag­járól, hogy rendőrügynök? Igaz forradal­már Inkább a halált vállalta, semhogy ne tisztázza magát e vád alól. Leninnek is ez volt az első ösztönös rea­gálása: inkább az életveszélyt vállalni, mint ezt a gyanút. Aztán mégis inkább a szörnyű gyanút vállalta, semhogy önként jelentkezzék. Az életét féltette? Aligha. A vita, s a töprengés sorén rádöbbent vala­mire, amit addig nem gondolt végig. S ez határozta meg nemcsak a döntését, hanem egész későbbi politikáját. „Ha azon a nézeten vagyunk, hogy Orosz­országban van és lehetséges jogszerű kor­mány, jogszerű bíróság, hogy valószínű az Alkotmányozó Gyűlés egybejiívása, akkor a megjelenés mellett dönthetünk. De ez a nézet teljesen téves. Éppen a legutóbbi, július 4-e után lezajlott esemé­nyek igen szemléletesen megmutatták, hogy az Alkotmányozó Gyűlés összehívása nem valószínű (újabb forradalom nélkül), hogy Oroszországban sem jogszerű kor­mány, sem jogszerű bíróság nincs, és (most) nem is lehet." A kérdés számára kezdettől fogva nem erkölcsi, hanem politikai volt. Nem az: mit diktál a becsület, hanem az: mi hasz­nál a forradalomnak, Ha a forradalom ér­deke megköveteli, bizonyára habozás nél­kül bíróság elé áll. De amikor ráeszmélt arra, hogy Oroszország már nem a „leg­szabadabb ország", mint néhány hónappal azelőtt, hogy vége az átmeneti időszaknak, amikor nyílt sisakkal harcolhatnak, .hogy csak ellenfelelnek használ, ha jelentkezik, az Illegalitás mellett döntött. Nem az erkölcsi érzék hiányzott belőle, mint Csernov gondolta, ösztöneiben ugyanazt az erkölcsöt hordozta, mint minden ember: ha igazságtalanul vádol­nak, menj, állj bíróság elé, s védekezz. De az értelme azt parancsolta, győzze le ösz­tönös felháborodását, mert a becsület nem az, amit az ösztön első indulatában tenni szándékozik. Más, ok- és célszerűbb követelmény: amit a harc logikája paran­csol Ma már könnyű eldönteni, hogy igaza volt. Ha önként jelentkezik, le se csilla­píthatta volna a mesterségesen szított felháborodást. S amint a hisztéria elcsen­desedett, egyetlen józan ember sem kép­zelte, hogy Lenin valóban német ügy­nök. Marylie Markovitch francia újságíró: „A tömeg mindennap összegyűlik a híres és népszerű erkély alatt, ahol a hírhedt Lenin néhány pillanatra megjelenni mél­tóztatik! Miért ne néznék meg ezt az új, s valószínűleg gyorsan véget érő színjáté­kot? Lenin 1917. november 7-én a Vörös téren Lenin megjelenik az erkélyen! Minden­ki felnéz ... Tapsolnak. Az emberek fele kíváncsiságból jött el, mint egy színielő­adásra. Most kifejezik elégedettségüket, hogy a függöny felgördült. Legalább eny­nylt kaptak a fáradságukéit. Lenin úr kis termetű, méltóság nélküli ember. Hiába trónol messze fönn az er­kélyen, így is alig imponál. Az arca sá­padt, fekete szakálla hegyes. Ingujiát bri­liáns gombok ékesítik. Elegáns forradal­már. A felesége még nála is elegánsabb. Pompás autóban látható, ahogy végigko­csikázik a főváros utcáin. Ruháit látható­lag valamelyik híres párizsi vagy berlini divatszalonban készítették." Charles de Chambrun, a petrográdi francia követség titkára: „Sok katonu gyűlt össze az erkély alatt. Amikor (Le­nin) megpillantotta őket, így kiáltott: -•Akartok csizmát, barátaim?" — "Aka­runk, akarunk!" — "Akkor ne habozza­tok, elvtársak, vegyétek el magatoknak, menjetek be az első házba, és hozzatok el egy párat, amelyik tetszik! A polgárok Csizmái a ti lábatokra valók. Akartok pénzt?" — "Akarunk, akarunk!" — "Men­jetek el a bankba, és töltsétek meg a zse­beteket rubellel. Siessetek, jut mindenki­nek."" Hazudott a derék madame Markovitch, amikor briliáns gombot képzelt Lenin ké­zelőjébe, a szakállát feketének látta, mint az ördögét, s\a beteg és elnyűtt Krupsz­kájából párizsi divathölgyet kreált? Ha­zudott a derék követségi titkár, amikor beszámolt, hogy Lenin betörésre és bank­rablásra uszítja a katonákat? Tudatosan aligha. De a legtöbb ember rendelkezik azzal a különös képességgel, hogy a saját elképzeléseit valóságnak hi­szi, s meg merne esküdni, hogy az agyá­ban élő képeket és szavakat a saját sze­mével látta, a saját fülével hallotta. (Folytatjuk) Bertrand Russell Közel-Keletről # Kairó (MENA) Lord Bertrand Russell ha­lála előli posztumusz üze­netet intézett a kairól inter­biakban —, hogy országukat egy idegen hatalom „oda­adta" egy másik népnek egy új állam megalapítására. Az okot a szenvedés örökössé tételére. Amit Izrael manap­ság tesz, az nem bocsátható meg; a múlt szenvedéseit Magát az üzenetet az A1 Parlamentaris értekezlet Ahram nem ismerteti, meg­állapítja azonban, hogy Ko­szigin ebben egyértelműen leszögezte a szovjet álláspon­tot a közel-keleti kérdésben. A kairói lap szerint, azért vált, éppen most szükségessé ez az állásfoglalás, mert Iz­rael az utóbbi Időben fokoz­ta támadásait elsősorban Egyiptom ellen. Továbbá azért, mert Nixon egyfelől újabb közvetlen arab—izrae­li tárgyalásokat követelt, másfelől újabb harci repülő­gépek Izraelbe szállítását he­lyezte kilátásba. S végül azért is, mert már több mint két esztendő eltelt a Bizton­sági Tanács határozata óta (1967. november 22.) és an­nak végrehajtása még min­dtg késik. Washington (UPI. AFP) résztvevőihez, amelyet ked den éjjel olvastak fel Kairó­ban. Az 1970. január 31-i kel­eredmény az lett, hogy sok felidézni a jelen rettenetes százezer ártatlan ember ál- esemenyeinek Igazolására lundó hontalanságra kény- nem egyéb, mint nagyfokú szerült. A menekültek szarni, szemforgatás Izrael nem­minden új konfliktus után csak nyomorúságra ítél sok tezésű ^és^RuMeí"által 'aláírt növekedett. Vajon meddig menekültet, nemcsak arról üzenet hangoztatja: Izrael ^Jtando a vtlag tunu a za- van sz* hogy a megszállt tévesen számit, ha azt hiszi, bolatlan kegyetlenségeknek területeken élő arabok ka­hogy az Egyiptom területé- a atvanyos megnyilut- tonal igazgatas ala kénysze­„Jr Jii )„«««• kásásat? Elvitathatatlan, rultek. hogy a menekülteknek meg> van minden joga hazájuk­nek belseje ellen intézett bombatámadások megadásra késztetik majd a polgárt la­kosságot Russcl véleménye ** ah°nnan ^ es ennek a jognak a taga­az, hogv a terrorakciók csu­pán megerősítik a nép el­szántságát, hogy ellenálljon. hanem még Izrael arra ls ítéli az arab nemze­teket. amelyek csak a közel­múltban emelkedtek kl a gyarmati sorból, hog.v a ka­dása a folytatódó konfliktu- tonai szükségletek fokozódó sok lényege. Egyetlen nép kielégítését a nemzeti fejlő­A filozófus ezzel kapcsolat- »'n« ban idézi Vietnam amerikai tűt né. hogv tömegestől uz. bombázását és a hitleri lé­gierőnek a második vtlághá­zék kl országából; hogyan követelheti akkor bárki is, déssel szemben elsőbbségbe részesítse. Mindenki aki azt akarja, hogy véget érjen a vérontás ború során Nagy-Britannia ellen intézett légitámadásait, amelyek megteremtették a szenvedő nép egységét és el­szántságát az ellenállásra. hogv Palesztina népe olyan a Közel-Keleten, gondoskod­büntetést szenvedjen el, amit nl köteles arról, hogy egyet­senki más menekültek nem tűrne. A igazságos lete­len megegyezés Sc hintse el egy jövendő konfliktus mag­lepitése hazájukban lényeges vait. Az igazság azt köve­Nixon elnök és Rogers ..Éppen ezért nem fogják el­külügyminlszter kedd este arról tanácskozott, hogy az Egyesült Államok milyen 2 DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK. 1970. FEBRUÁR 5. érni a mostani izraeli légi­támadások lényegi céljukat — írja Russel. — Mindazon­által ezeket a támadásokat élesen el kell ítélni világ­szerte." „Palesztina népének tra­gédiája M — írja a továb­tartozéka mindenfaita való­di megoldásnak a Közel-Ke­leten. Gyakorta mondottuk, hogy rokonszenveznünk kell Iz­raellel ama szenvedések mi­att, amelyeket a nácik mér­tek az európai zsidóságra. Nem látok ebben semmi teli, hogy az első lépés a megoldás felé az izraeli ki­vonulás legyen, minden 1967 júniuásában elfoglalt terület­ről. Világméretű kampányra Sz NDK elismeréséért # Bonn (MTI) A Majna-Frankfurtban meg. jelenő Nachrichten című. gazdasági és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozo sajtó­kiadvány felhívassál fordul Bonnhoz, hogy teremtsen normális nemzetközi jogi kapcsolatokat a Német De­mokratikus Köztársasággal. Róbert Scholl kiváló nyu­gatnémet közéleti személyi­ség. Uhn város egykori fő­polgármestere, a nácik által kivégzett két kiváló anti­fasiszta harcos édesan' ugyancsak hangsúlyozta: kell temetni a kizárólag képviselet illúzióját" és egyen logú nemzetközi joai viszonyt kell létrehozni az NDK-val. Mint mondotta, teljesen reális az a szerző­déstervezet, amelyet erre vo. natkozóan a Német Demok­ratikus Köztársaság terjesz­tett elő. Kasselb^n a német ifjú van szükség annak érdeké- : szocialisták szervezete ugyan­ben. hogy a Közel-Kelet , régóta szenvedő népeinek j 08814 a,la!st ío«lalt az NDK részük legyen »/, igazság-' nemzetközi iioti elismerése ban." 1 mellett.

Next

/
Thumbnails
Contents