Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

Megnyílt az FKP kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról.) A kongresszus első napirendi pontjáról Georges Marchais, u KB titkára, a Politikai Bizottság tagja tartott beszámolót. A beszámoló címe: „Harc a monopóliumok hatalma ellen, a munkás és demokratikus erők összefogása a haladó demokráciáért és a szocializmusért". Az FKP titkára kongreszszusi beszámolóját annak a hangsúlyozásával kezdte, hogy az FKP teljes mértékben egyetért azzal az elemzéssel, amelyet a kommunista es munkáspártok moszkvai konferenciája adott 1969 júniusában. Georges Marchais a francia belső viszonyokat elemezve rámutatott, hogy a kormány politikája minden módon elősegíti a tőke koncentrációját, a kis termelők megsemmisítését és ellentétben van a dolgozók érdekelvei. Ma már mindössze harminc milliárdos tröszt uralkodik Franciaország gazdasági életén. Ez az antiszociális politika kiváltja a néptömegek, elsősorban a munkásosztály ellenállását. Ugyanilyen osztálytartalom jellemzi a kormány külpolitikáját is, amely általában szintén a nagytőke erdekeit nézi. Így Franciaország még ma ls azon ritka ullamok közé tartozik, amelyek nem írták alá az atomstop egyezményt. Ráadásul a nagyburzsoézia vezető körei az utóbbi időkben újból szorosra fűzik kötelékeiket imperialista partnereikkel. A szónok a munkásosztály egységének fontosságát hangsúlyozva döntő jelentőségű feladatnak jelölte a munkásosztály egvségének és valamennyi bérből élő dolgozók és közbeeső réteg összefogásának biztosítását. Marchais áttekintve az FKP és a többi baloldali párt kapcsolatainak alakulását az utóbbi években, kijelentette, hogy többi baloldali pártnak le kell vonnia a tanulságot az oszitályegyüttműködési és kommunistaellenes politika kudarcából. A magukat szocialistáknak nevező szervezetek jövőjüket nem az usztályegyüttműködésben. hanem ellenkezőleg, az osztályharc ban találhatják meg. A burzsoá ideológia elleni harc feladatait elemezte a továbbiakban Marchais. „A leggyakoribb irányzat, amellyel meg kellett küzdenünk, az opportunizmus, amelynek két arca van: hol a baloldali opportunizmus képét ölti, amely ultraforradalmárnak mutatkozik, hol pedig a jobboldali opportunizmusét, amely a burzsoáziával való megegyezést ajánlja" — mondotta s rámutatott: az opportunizmus elleni harc kétfrontos küzdelmet követel meg, aaért le kell mezteleníteni a jobboldali és baloldali opportunista nézeteket. „A Francia Kommunista Párt mindig vallotta, hogy minden párt felelős saját országa népe előtt. Ez a felelősség azonban nem hanyagoltathatja el vele a világ forradalmi -fnozgalmának közös érdekeit. Nincs semmiféle ellentmondás a nemzeti és nemzetközi feladataink között. Éppen ellenkezőleg, ezek a feladatok szétválaszthatatlanul kapcsolódnak egymáshoz". „Továbbra Is azt valljuk — mondotta Mnrchals —, hogy a harc feltételeinek a különbözősége, n feladntok teljesítésének eltérő módja, sőt a nézeteltérések sem vezethetik a kommunista pártokai az elszigetelődéshez, n nacionalizmushoz, a mozgalom egységének tagadásához Ez vezette a Francia Kommunista Pártot a csehszlovákiai eseményekkel kapcsolatosan is. Az FKP őszintén kifelezte egyet nem értését az 1968. augusztus 21-1 katonai beavatkozással. Ezt követően azonban megértéssel fogadta a válság politikai ző részében Lenin születésémegoldására irányuló erőfe- nek 100. évfordulóját mélszítéseket, amit maga is kez- tatta és közölte, hogy a frandettől fogva javasolt. Egyúttal elszántan és következetesen harcolt a szovjctellcnesség minden megnyilvánulása ellen. Ebben a kérdésben a francia kommunisták nagyszabású ünnepségekkel fognak megemlékezni erről az évfordulóról, amely egybeesik a lenini befolyás franciaországi érvényre jutásának, a 6°ha nem Lancia mozgalom újjászüleiognak engedni" — mon- ., ,. , , , . dotta tesét eredményező tours-i Marchais csaknem négy- kongresszus megtartásának órás beszámolójának befeje- 50. évfordulójával. LENINCENTENÁRIUM Gyurkó László: Mi a forradalomnak? Az FKP XIX. koneresxzusa Párizsban. Képünkön a párt népszerű veteránja, Jacques Duclos beszél DNFF-kormányt javasol McGovern • Washington (UPI, AP) George McGovern demok. rata szenátornak, az amerikai szenátus külpolitikai btzottsugában szerdán elmondott felszólalását ismerteti u UPI. A szenátor szerint az Egyesült Államoknak bele kellene egyeznie egy a DNFF irányítása alatt álló kormány megalakításéban Dél-Vietnamban, ha ezzel lehetővé válna a távol-keleti helyzet stabilizálása. A vletnamizálás politikai csalás, amelynek célja, hogy az amerikai nép előtt elleplezzük milyen csődöt vallott értelmetlen katonai beavatkozásunk a vietnami nép ügyeibe — hangsúlyozta McGovern. Fulbright szenátor — mint az AP jelenti — szerdán bírálta Nixon elnököt azért, mert a kongresszushoz Intézett költségvetési üzenetében nem határozta meg mennyi lesz a vietnami háború költségeire fordítandó előirányzott összeg a júliusban kezdődő költségvetési évben. A szenátor elsőrendű j fontosságúnak minősítette az j ország tájékoztatását ebben | a kérdésben. A kongresszusi szakértők a : vietnami háborúval kapcsolatos „titkos költségvetés" 1 összegét 16—17 milliárd dol- ! lárra becsülik. Kairói vélemény Koszigin üzenetéről ) Kairó (MTI) választ adjon Koszigin szovt . . , jet miniszterelnök üzenetére, íf f í'„l, Előreláthatólag a hét végén várható Nixon válaszlevele lesz a Közel-Keletnek az az üzenet, amelyet a másik három nagyhatalom, állam-, illetve kormányfőihez intézett Koszigin, a Szovjetunió miniszterelnöke. Jóllehet tartalmát nem hozták nyilvánosságra, a szöveget Vinogradov kairói nagykövet az EAK elökének is átnyújtotta. Ilyenformán alapja van Nasszer bizalmasa, Heikal lapja, az A1 Ahram megállapításának, amely szerint ez uz üzenet a legfontosabb fejlemény a közel-keleti konfliktusban tanúsított szovjet magaturtásban, 1907 óta. Koszigln üzenetére. A besúgás gyanúja: ez volt a legszörnyűbb vád az egész forradalmi mozgalomban. S a gyanú olykor a legképtelenebb esetekben is igaznak bizonyult. Nem derült-e ki Azevról, a szociálforradalmr.rok terrorszervezetének vezetőjéről, Malinovszkijról, a bolsevik Központi Bizottság tagjáról, hogy rendőrügynök? Igaz forradalmár Inkább a halált vállalta, semhogy ne tisztázza magát e vád alól. Leninnek is ez volt az első ösztönös reagálása: inkább az életveszélyt vállalni, mint ezt a gyanút. Aztán mégis inkább a szörnyű gyanút vállalta, semhogy önként jelentkezzék. Az életét féltette? Aligha. A vita, s a töprengés sorén rádöbbent valamire, amit addig nem gondolt végig. S ez határozta meg nemcsak a döntését, hanem egész későbbi politikáját. „Ha azon a nézeten vagyunk, hogy Oroszországban van és lehetséges jogszerű kormány, jogszerű bíróság, hogy valószínű az Alkotmányozó Gyűlés egybejiívása, akkor a megjelenés mellett dönthetünk. De ez a nézet teljesen téves. Éppen a legutóbbi, július 4-e után lezajlott események igen szemléletesen megmutatták, hogy az Alkotmányozó Gyűlés összehívása nem valószínű (újabb forradalom nélkül), hogy Oroszországban sem jogszerű kormány, sem jogszerű bíróság nincs, és (most) nem is lehet." A kérdés számára kezdettől fogva nem erkölcsi, hanem politikai volt. Nem az: mit diktál a becsület, hanem az: mi használ a forradalomnak, Ha a forradalom érdeke megköveteli, bizonyára habozás nélkül bíróság elé áll. De amikor ráeszmélt arra, hogy Oroszország már nem a „legszabadabb ország", mint néhány hónappal azelőtt, hogy vége az átmeneti időszaknak, amikor nyílt sisakkal harcolhatnak, .hogy csak ellenfelelnek használ, ha jelentkezik, az Illegalitás mellett döntött. Nem az erkölcsi érzék hiányzott belőle, mint Csernov gondolta, ösztöneiben ugyanazt az erkölcsöt hordozta, mint minden ember: ha igazságtalanul vádolnak, menj, állj bíróság elé, s védekezz. De az értelme azt parancsolta, győzze le ösztönös felháborodását, mert a becsület nem az, amit az ösztön első indulatában tenni szándékozik. Más, ok- és célszerűbb követelmény: amit a harc logikája parancsol Ma már könnyű eldönteni, hogy igaza volt. Ha önként jelentkezik, le se csillapíthatta volna a mesterségesen szított felháborodást. S amint a hisztéria elcsendesedett, egyetlen józan ember sem képzelte, hogy Lenin valóban német ügynök. Marylie Markovitch francia újságíró: „A tömeg mindennap összegyűlik a híres és népszerű erkély alatt, ahol a hírhedt Lenin néhány pillanatra megjelenni méltóztatik! Miért ne néznék meg ezt az új, s valószínűleg gyorsan véget érő színjátékot? Lenin 1917. november 7-én a Vörös téren Lenin megjelenik az erkélyen! Mindenki felnéz ... Tapsolnak. Az emberek fele kíváncsiságból jött el, mint egy színielőadásra. Most kifejezik elégedettségüket, hogy a függöny felgördült. Legalább enynylt kaptak a fáradságukéit. Lenin úr kis termetű, méltóság nélküli ember. Hiába trónol messze fönn az erkélyen, így is alig imponál. Az arca sápadt, fekete szakálla hegyes. Ingujiát briliáns gombok ékesítik. Elegáns forradalmár. A felesége még nála is elegánsabb. Pompás autóban látható, ahogy végigkocsikázik a főváros utcáin. Ruháit láthatólag valamelyik híres párizsi vagy berlini divatszalonban készítették." Charles de Chambrun, a petrográdi francia követség titkára: „Sok katonu gyűlt össze az erkély alatt. Amikor (Lenin) megpillantotta őket, így kiáltott: -•Akartok csizmát, barátaim?" — "Akarunk, akarunk!" — "Akkor ne habozzatok, elvtársak, vegyétek el magatoknak, menjetek be az első házba, és hozzatok el egy párat, amelyik tetszik! A polgárok Csizmái a ti lábatokra valók. Akartok pénzt?" — "Akarunk, akarunk!" — "Menjetek el a bankba, és töltsétek meg a zsebeteket rubellel. Siessetek, jut mindenkinek."" Hazudott a derék madame Markovitch, amikor briliáns gombot képzelt Lenin kézelőjébe, a szakállát feketének látta, mint az ördögét, s\a beteg és elnyűtt Krupszkájából párizsi divathölgyet kreált? Hazudott a derék követségi titkár, amikor beszámolt, hogy Lenin betörésre és bankrablásra uszítja a katonákat? Tudatosan aligha. De a legtöbb ember rendelkezik azzal a különös képességgel, hogy a saját elképzeléseit valóságnak hiszi, s meg merne esküdni, hogy az agyában élő képeket és szavakat a saját szemével látta, a saját fülével hallotta. (Folytatjuk) Bertrand Russell Közel-Keletről # Kairó (MENA) Lord Bertrand Russell halála előli posztumusz üzenetet intézett a kairól interbiakban —, hogy országukat egy idegen hatalom „odaadta" egy másik népnek egy új állam megalapítására. Az okot a szenvedés örökössé tételére. Amit Izrael manapság tesz, az nem bocsátható meg; a múlt szenvedéseit Magát az üzenetet az A1 Parlamentaris értekezlet Ahram nem ismerteti, megállapítja azonban, hogy Koszigin ebben egyértelműen leszögezte a szovjet álláspontot a közel-keleti kérdésben. A kairói lap szerint, azért vált, éppen most szükségessé ez az állásfoglalás, mert Izrael az utóbbi Időben fokozta támadásait elsősorban Egyiptom ellen. Továbbá azért, mert Nixon egyfelől újabb közvetlen arab—izraeli tárgyalásokat követelt, másfelől újabb harci repülőgépek Izraelbe szállítását helyezte kilátásba. S végül azért is, mert már több mint két esztendő eltelt a Biztonsági Tanács határozata óta (1967. november 22.) és annak végrehajtása még mindtg késik. Washington (UPI. AFP) résztvevőihez, amelyet ked den éjjel olvastak fel Kairóban. Az 1970. január 31-i keleredmény az lett, hogy sok felidézni a jelen rettenetes százezer ártatlan ember ál- esemenyeinek Igazolására lundó hontalanságra kény- nem egyéb, mint nagyfokú szerült. A menekültek szarni, szemforgatás Izrael nemminden új konfliktus után csak nyomorúságra ítél sok tezésű ^és^RuMeí"által 'aláírt növekedett. Vajon meddig menekültet, nemcsak arról üzenet hangoztatja: Izrael ^Jtando a vtlag tunu a za- van sz* hogy a megszállt tévesen számit, ha azt hiszi, bolatlan kegyetlenségeknek területeken élő arabok kahogy az Egyiptom területé- a atvanyos megnyilut- tonal igazgatas ala kénysze„Jr Jii )„«««• kásásat? Elvitathatatlan, rultek. hogy a menekülteknek meg> van minden joga hazájuknek belseje ellen intézett bombatámadások megadásra késztetik majd a polgárt lakosságot Russcl véleménye ** ah°nnan ^ es ennek a jognak a tagaaz, hogv a terrorakciók csupán megerősítik a nép elszántságát, hogy ellenálljon. hanem még Izrael arra ls ítéli az arab nemzeteket. amelyek csak a közelmúltban emelkedtek kl a gyarmati sorból, hog.v a kadása a folytatódó konfliktu- tonai szükségletek fokozódó sok lényege. Egyetlen nép kielégítését a nemzeti fejlőA filozófus ezzel kapcsolat- »'n« ban idézi Vietnam amerikai tűt né. hogv tömegestől uz. bombázását és a hitleri légierőnek a második vtlágházék kl országából; hogyan követelheti akkor bárki is, déssel szemben elsőbbségbe részesítse. Mindenki aki azt akarja, hogy véget érjen a vérontás ború során Nagy-Britannia ellen intézett légitámadásait, amelyek megteremtették a szenvedő nép egységét és elszántságát az ellenállásra. hogv Palesztina népe olyan a Közel-Keleten, gondoskodbüntetést szenvedjen el, amit nl köteles arról, hogy egyetsenki más menekültek nem tűrne. A igazságos letelen megegyezés Sc hintse el egy jövendő konfliktus maglepitése hazájukban lényeges vait. Az igazság azt köveNixon elnök és Rogers ..Éppen ezért nem fogják elkülügyminlszter kedd este arról tanácskozott, hogy az Egyesült Államok milyen 2 DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK. 1970. FEBRUÁR 5. érni a mostani izraeli légitámadások lényegi céljukat — írja Russel. — Mindazonáltal ezeket a támadásokat élesen el kell ítélni világszerte." „Palesztina népének tragédiája M — írja a továbtartozéka mindenfaita valódi megoldásnak a Közel-Keleten. Gyakorta mondottuk, hogy rokonszenveznünk kell Izraellel ama szenvedések miatt, amelyeket a nácik mértek az európai zsidóságra. Nem látok ebben semmi teli, hogy az első lépés a megoldás felé az izraeli kivonulás legyen, minden 1967 júniuásában elfoglalt területről. Világméretű kampányra Sz NDK elismeréséért # Bonn (MTI) A Majna-Frankfurtban meg. jelenő Nachrichten című. gazdasági és szociálpolitikai kérdésekkel foglalkozo sajtókiadvány felhívassál fordul Bonnhoz, hogy teremtsen normális nemzetközi jogi kapcsolatokat a Német Demokratikus Köztársasággal. Róbert Scholl kiváló nyugatnémet közéleti személyiség. Uhn város egykori főpolgármestere, a nácik által kivégzett két kiváló antifasiszta harcos édesan' ugyancsak hangsúlyozta: kell temetni a kizárólag képviselet illúzióját" és egyen logú nemzetközi joai viszonyt kell létrehozni az NDK-val. Mint mondotta, teljesen reális az a szerződéstervezet, amelyet erre vo. natkozóan a Német Demokratikus Köztársaság terjesztett elő. Kasselb^n a német ifjú van szükség annak érdeké- : szocialisták szervezete ugyanben. hogy a Közel-Kelet , régóta szenvedő népeinek j 08814 a,la!st ío«lalt az NDK részük legyen »/, igazság-' nemzetközi iioti elismerése ban." 1 mellett.