Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-05 / 30. szám

Szeged helyett Heteken "át cikkeztünk. Rakosgattuk egymás után a mondatokat, újabb és újabb ötleteket dobtunk fel, hogy így meg úgy kellene megrendezni a néprazi filmek II. szemléjét, amely előbb 1969 őszére, majd az 1970-es évre balasztódott. Rendezőket toboroztunk, pénzért könyörögtünk ezeken a hasábokon, s mindezt azért, hogy legyen folytatása az 1968 nyarán életrehívott vetítéssorozatnak, amely külsőségeiben ugyan szegényes volt, de — volt, s amely sokak hite szerint a folklórfilmek egyetlen. nemzetközi minősítő fórumává nőhetett volna. Aztán — visszhang, „felsőbb" biztatás híján — végeszakadt a hozzászólás-sorozatnak. A néprajzi filmfesztivál újrarendezésének ötlete oda került a kivitelezhetetlen gondolatok sorába. Nincs pénz, nincs fesztivál — jobb híján így summáztak a szemle nekikeseredett hívei. Mármint azok, akik annyira hittek a szegedi kezdeményezés szegedi folytatásában. — Mert mások — nevezetesen a szekszárdiak — egy idő után egyéb terveket kezdtek melengetni. Nem kell Szegednek a náluk életrehívott, s mindjárt először sikerre vitt fesztivál — gondolhatták —, sehogy sem akarnak megnyílni bizonyos pénztárcák? Ha ott nem kell, majd megcsináljuk itt! És aki a Népszabadság 1970. január 29-i számát alaposabban átböngészte, már hivatalos értesítést is kaphatott arról, hogy az átplántálás ötlete augusztus 5. és 13. között valósággá válik. Hogy, hogy nem, Tolna megye fővárosában sebesen összegyűltek a néprajzi filmszemle megrendezéséhez szükséges forintok, s olyan hatalmas mennyiségben gyűltek össze, hogy nem egy néhány napos, de egy hosszú héten át tartó vetítéssorozatra is elegendőnek mutatkoznak. Sőt, még arra is futja belőlük, hogy a néprajzi filmezés hazai mesterein kívül határainkon túli szakmabelieket is vendégül lássanak Szekszárdon, s a legjobb munkák készítőit illendő díjakkal jutalmazzák. Hogy az ötletadó, s az első szemlét megrendező szegediek hogyan fogadták szellemi gyermekük elvesztését? Ahogy a mesebeli király viselkedett valamikor: az egyik szemük sírt a másik meg nevetett. Keseregtek a Tiszaparti kezdeményezés gyors és keserű halálán, de örvendeztek a váratlan folytatás fölött. Sőt még a tanácsadó szerepét is vállalták: bőven ellátták a rendezés szükséges tudnivalóival a konzultációra idezarándokolt tolnaiakat. Ily kancsal véget ért tehát az érdektelenségbe fulladt helyi polémia, s így váratlan kanyart vett a néprajzi filmszemle ösvénye. Ügy látszik, még holmi celluloidszalagok pergetésének útjai is kifürkészhetetlenek... Akácz László Magyar—angol kereskedelmi tárgyalások Antalpéter Tibornak, a Kül- ség utazik Londonba, az ankereskedelmi Minisztérium t f6városban február 9.én foosztalvvezeto-helyettesenek ,. ,. , vezetésével csütörtökön ma- kezdődő kereskedelmi vegyar kereskedelmi küldött- gyesbizottsági tárgyalásokra. Csehszlovák kereskedelmi delegáció Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes meghívására február 4-én csehszlovák kereskedelmi delegáció érkezett hazánkba. A delegáció vezetője Alexej Benedek. a Szlovák Szocialista Köztársaság külkereskedelmi hivatalának megbízott vezetője. A delegációk eszmecserét folytatnak a magyar— csehszlovák árucsere-forgalom egyes kérdéseiről. NSZK-politikusok látogatása Hans-Jürgen Wischnewski, j a Német Szociáldemokrata j Párt országos • ügyvezetője, parlamenti képviselő és Eugen Selbmann, a szociáldemokrata párt parlamenti frakciójának külpolitikai tanácsadója 1970. február 1—4. között nem hivatalos látogatást tett Budapesten. A Szociáldemokrata Párt képviselői a magyar Országházban találkoztak Komócsin Zoltánnal, az országgyűlés külügyi bizottsága elnökével, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjával, és eszmecserét folytattak nemzetközi kérdésekről. A német szociáldemokrata párt kép| viselőit fogadta Péter János külügyminiszter. Hans-Jürgen Wischnewski és Eugen Selbmann látogatást tettek a Külkereskedelmi Minisztéri! umban is. A bonni államtitkár hazautazott Dr. KLaus Dieter Arndt, az NSZK gazdasági minisztériI urnának államtitkára, aki a | Német Gépipari Egyesülés I budapesti műszaki hete al; kalmából látogatott hazánkI ba, szerdán elutazott Budal pestről. Nincs ok panaszra A

címet úgy is fogalmazhattam volna, hogy Magyarország nem panaszkodhat az elmúlt esztendőre. Eredményes évet hagytunk magunk mögött — globálisan. A főbb számadatokat a tegnapi lapok közzétették. s ezek között érdemes tallózni. A kérdések önmaguktól adódnak: mivel gyarapodtunk, előbbre léptünk-e az új gazdasági mechanizmus milliőjében, hogyan valósulnak meg azok az elképzelések, amelyeket a nemzet elhatározott, új társadalmunk, a szocializmus építésének útján. Űjból azzal kezdeném, hospr nincs okunk panaszra, hiszen a munkát kereső emberek biztos kenyérkerej seti lehetőséghez juthattak, I sőt népgazdaságunk igénye meghaladja az ajánlkozók számát. A munkaerő iránti igényeket elsősorban azáltal lehetett kielégíteni, hogy a i múlt esztendőben jóval több fiatal érte el a munkaképes kort és vállalt munkát, mint korábban. Az idei első munkanapon 5,1 millió ember tartozott az aktív keresők soraiba. 400 ezerrel több. mint tíz évvel ezelőtt. Ezek a számok, ha kicsinyítve is. de érvénvesek szűkebb pátriánkra. Szegedre és környékére is. A gyarapodás szemmel látható szülőföldünkön. A számok rideg tények; 7—8 százalékkal többet költöttünk beruházásokra, mint a megelőző évben. A központi jelentés felsorolja a legfontosabbakat. Tiszamenti Vegyiművek. Nyíregyházi Gumigyár. Debreceni Konzervgyár és így tovább. És nézzünk csak körül Szegeden, itt is láthatiuk a gyarapodást! Bővült az EMERGÉ Gumigyár, felépült egy új tejüzem, elkészült a Patyolat korszerű telepe, s talán elegendő megemlíteni, hogy a szegedi olajmedencében kereken 6 milliárd forintot használnak fel üzemi létesít, ményekre és lakások felépítésére. Persze, nem minden ment zökkenők nélkül. íey a beruházások frontjón is van némi ellentmondás. A kereslet messze meghaladja a kínálatot. Az építőipar a terme• 11 cs q gödröké Szép városunk a napfény, a szobrok és a — gödrök városa. A bennszülöttek jól ismerik valamennyit. Ki járművel közlekedik. jól tudja, egy-egy jól fejlett, kiadós gödör mennyire próbára teszi a gépkocsi futóművét, a kerékpárosoknak, motorosoknak pedig a ... aaa ...; 6zóval próbára teszi. Felkerestünk néhány dekoratív, városképi szempontból is jelentősebb „gödörkompozíciót", hogy bemutassuk olvasóinknak. Első az Oskola utcai fröccsentő. Játékos kedvű gépjárművezetők szórakozását szolgálja. Kellő sebességgel kell belehajtani, így biztos az eredmény. Minden gyalogosra jut belőle valamennyi. Második az Arany János utcai halastó. Könnyűbúvárok kutatják mélyét, mert egy ember állítólag eltűnt benne kocsistól, lovastól. Harmadik a Hunyadi János sugárúti árkok. Sokan felkeresik, mert a szakértők véleménye szerint a rugókat, teleszkópokat jól bejáratják. Ügy helyezkednek el az útburkolatban, hogy minden kerékre jusson belőlük egy. Negyedik a Lenin körúti lankák. Kellemesen hullámzik, ha utaznak rajta. Néhányan ugyan kifogásolták, hogy helyenként még látható ép útrész, de illetékesek megnyugtattak bennünket: hamarosan felbontják majd. így majd egységesen hullámzik a Kiskörút. lés jelentős növelése mellett sem tudja kielégíteni a beruházások fizetőképes keresletét. Szegeden sem és Csongrád megyében sem. Tavaly mégis 62 ezer lakást építettek fel hazánkban, s ezzel a harmadik ötéves terv folyamán 247 ezer úi otthont adtak ót. többet, mint amenynyire számítottunk. A szegedi Tarján városrészben ezernél több lakás készült el a tavalyi év folyamán, amely ha nem is elégíti ki az igényeket. de mégis több. mint a korábbi évek produktuma. Megnyugtató, hogy erre az évrp még többet ígér építőiparunk. Az ipari termelésben a növekedés 3 százalékos volt tavaly. A főbb ágazatok közül elsősorban a műtrágya termelése emelkedett jelentősen. 17 százalékkal, míg a kőolaifeldolgozó ipar termelése 12 'százalékos volt. Az adatok is szemléltetően tükrözik. hogy inkább a termelékenység javulásával volt probléma. A létszám növekedése éppen akkora volt tavaly. mint a termelés menynyiségének emelkedése, tehát az egy foglalkoztatottra jutó termelés stagnált Az igaz. hogy az egy munkás által teljesített órák száma csökkent (a 44 órás munkahétre való áttérés folytán), s ha így vizsgáljuk a tényadatokat. akkor kiderül, hogy az egy teljesített munkásórára jutó termelés több mint 5' százalékkal meghaladja az előző évi színvonalat. Nem panaszkodhatunk a tavalyi esztendőre — mondjuk, de ne felejtsük el, hogy ebben meghatározó szerepet játszott a mezőgazdaság termelése. elsősorban a növénytermesztésben elért siker. Megértük, hogy a hazai búzatermés nem csupán a mi kenyerünket biztosítja, hanem eladhatunk belőle külföldre is. Kár, hogy az állattenyésztésről nem lehet ugyanazt elmondani, mint a növénytermelésről. A sertésállomány például december 31-én nemcsak az 1968-as évinél volt kisebb, hanem a három évvel korábbinál is. A mi népgazdaságunk egyensúlyát mindig meghatározta a külkereskedelem mérlege, örvendetes, hogy sok év után a tavalyi voit az első. amelyet nagymértékű kiviteli többlettel zártunk. A külkereskedelmi mérleg javulása elsősorban a szocialista országokkal lebonyolított forgalomból adódott, de 1969-ben — évek óta első ízben — a nem szocialista országokkal is aktív külkereskedelmi egyenleg alakult ki. Amikor az egyszerű ember véleményt formál, általában a saját pénztárcáját veszi szemügyre, nem pedig a statisztikai kimutatásokat. Ami az igazat illeti, ebben a tekintetben az átlagok valóban átlagok csupán, s nehezen fejezik ki egy-egy család valós helyzetének alakulását. Viszont kifejezik az egész nemzet életnívóiának szintjét, emelkedését vagy csökkenését. S még egv szubjektív megjegyzést a számok elé: valljuk- be őszintén, ha egy kicsikét emelkedik is életszínvonalunk, hajlamosak vagyunk arra. hogy nem mondjuk hangosan, nem verjük dobra, inkább „sírdogálunk". hátha emelnek a gázsin valamelyest, hátha még feljebb tornáztathatjuk a mércét. Tessék a számadat: tavaly az egv főre jutó reáljövedelem 6—7 százalékkal magasabb volt, mint 1968-ban. A kifizetett munkabérösszeg a műit évben 8 százalékkal emelkedett. E növekedés úgy jött létre, hogy a foglalkoztatottak száma 3.5 százalékkal. az átlagkeresetek pedig 4 százalékkal voltak nagyobbak az előző évinél. Tagadhatatlan. hogy a nominális pénzbevételek reálértékét a fogyasztói árak emelkedése valamelyest mérsékelte. A keresők és az eltartottak arányának változása az egyes családokat eltérően érintette, s ez a családonkénti jövedelmeket befolyásolta, de tagodhatatlan. hogy az átlagot mégsem lehet így széthúzni. Egy másik adat az egy lakosra jutó fogyasztásról ad számot: amíg az 1961—1965ös években az egy lakosra jutó fogyasztás mértéke átlagban 3.4 százalékkal emelkedett évenként, addig az 1966—1969-es esztendőkben 5,1 százalékkal javult. S érdemes megjegyezni, hogy a mennyiségi fejlődésen túlmenően kedvező irányban változott a fogyasztás szerkezete. Az élelmiszer-fogyasztas aránya évről évre csökkent, az iparcikkeké pedig nőtt. A tavalyi számvetés nem takarja el a fogyatékosságokat sem. A jelentős forgalomnövekedés mellett egyes cikkekből időnként hiányok voltak. A kora nvári időszakban például kevés és drága volt a zöldség és a gyümölcs. Az év második felében nem volt mindig zavartalan a hús-, zsír- és étkezésiszalonna-. a tüzelő- és a cementellátás. Hiányos volt több esetben a ruházati cikkek kínálata is. S

ummázva mégis elmondhatjuk. hogy új gazdaságirányítási rendszerünk jól és eredményesen kezd működni. S az adatok azt is igazolják, hogy az új gazdasági mechanizmus teljes kibontakozásához és zavartalan érvényesüléséhez hosszabb idő szükséges. Több év kell ahhoz i6. hogy a termelés szerkezete jelentősen változzék, hogy a még meglevő feszültségek a fogyasztói és a beruházási piacon enyhüljenek, illetve később megszűnjenek. Befejezve azzal, ahogyan kezdtük, nincs okunk panaszra, eredményes esztendőt hagytunk magunk mögött, s bízunk benne, hoey a nemrégen elkezdett év sem hoz a tavalyinál gvengébbet. GAZDAGH ISTVÁN Olajipari fiatalok klubja Tegnap, szerdán délután a Hazafias Népfront székházában KISZ-taggyűlés keretében megalakult a Nagyalföldi Kőolaj, és Földgáztermelő Vállalat száztagú KlSZ-szervezetének ifjúsági klubja. A | KISZ-fiatalok ezek után rendszeresen találkoznak a i aéofront klubhelyiségében, politikai tanfolyamokat rendeznek. s közösen szórakoznak. A klubalakulón megjelent és az olajbányász fiatalokat köszöntötte Zoltánfi Zoltán, a KISZ Központi Bizottságé, nak szervezője. valamint Vincze János, a KISZ Szered városi bizottságának zervező titkára. Üj lap: az Autósélet A 16 oldalas lap 60 ezres induló példányszámával nem kerül utcai terjesztésre, mert csak az Autóklub tagjai kapják. A havonta megjelenő lappal kívánnak folyamatos kapcsolatot teremteni az egyre növekvő társadalmi szervezet fővárosi. 19 megyei. 9 megyei jogú és közel 100 vidéki, helyi szervezetében tömörült tagsággal. Az AUTÓSÉLET első számában jelenti be a klub. hogy az idei turisztikai idényben már 2500 kilométeres útvonalon közlekednek az országúti segélyszolgálat népszerű sárga angyalai, korszerű műszaki, diagnosztikai állomás kezdi meg üzemét Budapesten. Irta es iénykepezte Somogyi Károiyné. CSÜTÖRTÖK, 1970. FEBRUÁR 3. DÉLMAGYARORSZAG