Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-04 / 29. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 'ELMA6YAR0RSZA6 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 60. évfolyam, 20. szám 1970. FEBRUÁR A, SZERDA Megjelenik hétfő kivé­telével mindennap, hét­köznap 8. vasárnap 12 oldalon. ARA: 80 FILLÉR Magyar-svéd árucsere A Budapesten folytatott tárgyalások eredményeként kedden a külkereskedelmi minisztériumban aláírták a jelenleg érvényben levő ma­gyar—svéd hosszúlejáratú árucsereforgalmi megállapo­dás ötödik évére vonatkozó kontingenslisták jegyző­könyvét, A Svédországba irányuló magyar export túlnyomó többsége mennyiségi korlá­tozás nélkül bonyolítható le. 1970-ben a magyar termé­kek közül várhatóan nö­vekszik a friss gyümölcs- és zöldségfélék, a mélyhűtött élelmiszerek és egyéb mező­gazdasági termékek, különfé­le könnyűipari cikkek, va­lamint izzólámpák, televízió­készülékek és gépalkatrészek szállítása. A magyar külkereskedelem elsősorban gépeket, járműve­ket, különféle fémipari ter­mékeket és .műszereket, cel­lulóz- és papírféleségeket, vegyipari cikkeket, golyós­csapágyakat, ötvözött acélo­kat vásárol Svédországból. Ma kezdi meg munkáját a Francia Kommunista Párt XIX. kongresszusa , A Francia Kommunista Párt Nyugat-Európa és a ka­pitalista világ egyik legna­gyobb kommunista pártja, amelynek súlya, tevékenysé­ge igen jelentős a nemzet­közi kommunista, és munkás­mozgalomban. Éppen ezért természetes, hogy az egész nemzetközi haladó mozgalom nagy érdeklődéssel tekint a Francia KP XIX. kongresz­szusa elé. amely ma kezdi meg munkáját. A kongresszust a francia kommunisták hosszas tanács­kozása előzte meg. közép­pontjában a francia élet leg­aktuálisabb problémái áll­nak. nevezetesen a monopó­liumok elleni harc és a bal­oldali demokratikus erők egységének megteremtése. Az FKP a kongresszusi előké­szület időszakában felhívás­sal fordult a többi baloldali párthoz, kezdjenek közös ta­A német gépipari egyesü­lés budapesti műszaki he­tének megnyitására hazánk­ba érkezett dr. Klaus Dieter Arndt, az NSZK gazdasági minisztériumának államtit­kára. Többek között kijelen­tette, hogy a kibontakozó kedvező gazdasági feltételek következtében szélesíteni le­het a két ország közötti áru­cserét, és a gazdasági kap­csolatokat. Itt-tartózkodása alatt az államtitkár eszmecserét foly­tatott dr. Szalai Béla kül­kereskedelmi miniszter­helyettessel a két ország kö­zött a közeljövőben sorra ke­rülő gazdasági tárgyalások­kal összefüggő kérdésekről, és áttekintették a gazdasági kapcsolatok további fejlesz­tésének lehetőségeit. Arndt államtitkárt kedden hivatalában fogadta dr. Bíró József külkereskedelmi mi­niszter. Négy év alatt öt évre tervezett életszínvonal-emelkedés A Központi Statisztikai Hivatal jelentése A Központi Statisztikai Hivatal most adta ki jelentését a népgazda­sag 1969. évi fejlődéséről. A jelentés megállapítja, hogy 1969-ben a termelés a népgazda­ság valamennyi ágazatában nőtt, emelkedett a lakosság fogyasztása, a felhalmozás, kedvezőbbé vált külke­reskedelmi helyzetünk. Az 1969. évi eredmények is hozzájárultak ahhoz, hogy a harmadik ötéves terv első négv évében a gazdasági növekedés ütéme — a legfontosabb mutatószá­mok alapján — a tervnek megfelelő, illetve annál gyorsabb volt. A nemzeti jövedelem 1966—1969-ben átlagosan 29 százalékkal haladta meg a második ötéves terv átlagos szín­vonalát az előirányzott 19—21 szá­zalékkal szemben. A növekedési ütem 1966-ban az 1965. évi alacsony szint­hez képest 8 százalék. 1967-ben — nagy készletfelhalmozás és feszített beruházás. mellett — 0 százalék volt. Az ütem 1968—1969-ben az új irányí­tási rendszerre való átállás, az át­rendeződés folytán a központi szán­déknak megfelelően a belső és a külső egyensúlyi helyzet javulásával egyidejűleg mérséklődött (5. illetve 6 százalékra), de így is nagyobb volt. mint 1961—1965. években (4,5 száza­lék). Az ipari termelés 1969-ben 25 szá­zalékkal volt nagyobb az 1965. évinél, és 1966—1969. évek átlagában az öt­éves terv előírásainak megfelelően évi 6 százalékkal nőtt. Az építőipari termelés volumene 1969-ben 44 szá­zalékkal nagyobb volt. mint 1965-ben és meghaladta az 1970-re előirányzott szintet is. A mezőgazdasági termelés négy év átlagában a tervnek megfe­lelően 15 százalékkal haladta meg az előző ötéves időszak átlagát. A nem­zeti jövedelem növekedéséhez 1969­ben az ipari termelés hozzájárulása mérséklődő, a mezőgazdasági termelé­sé növekvő volt a korábbi évekhez képest. A foglalkoztatottak száma az el­múlt négy évben a tervezettnél na­gyobb mértékben nőtt. A termelé­kenység emelkedése az iparban nem' érte el az előirányzott ütemet, az egv foglalkoztatottra jutó termelés négy év alatt évi átlagban 3 százalékkal nőtt, a tervidőszakra előirányzott évi kb. 4,5 százalékkal szemben. A lakosság életszínvonalának eme­lésére irányuló, öt évre szóló főbb előirányzatok már négy év alatt meg­valósultak. A terv azzal számolt, hogy a lakosság fogyasztása öt év alatt 18 százalékkal nő. Előzetes szá­mítások szerint az 1969. évi fogyasz­tás kb. 25 százalékkal haladta meg az 1965. évit. A fogyasztás növekedése 1968-ban és 1969-ben kis mértékben meghaladta a nemzeti jövedelem emelkedését, a fogyasztás aránya a felhasználáson belül r.őtt. A terv öt évre 9—10 százalékos reálbér-emelke­dést és 14—16 százalékos reáljövede­lem-emelkedést irányzott elő. 1969­ben a reálbérek kb. 14 százalékkal, a reáljövedelmek kb. 27 százalékkal voltak magasabbak, mint 1965-ben. A kiskereskedelmi forgalom össze­hasonlítható árakon az elmúlt négy év átlagában évi 8 százalékkal, ezen belül 1969-ben is « százalékkal nőtt. (1961—1965. években az évi átlagos növekedés 5 százalékot tett / ki. a harmadik ötéves tervben ennél va­lamivel mérsékeltebb — 4.5 százalé­kos — növekedéssel számoltak.) — A szolgáltatások volumenének növeke­dése 1968-ban is és 1969-ben is el­maradt az áruvásárlásokétól. — 1969. december 31-én a takarékbetét-könv­vek száma 3.8 millió volt, a' betétál­lomány összege 35 milliárd forintot tett ki. 14.7 milliárd forinttal töb­bet. mint 1965. év végén. A felhalmozásra jutó rész az 1966 —1967. évi erótelies növekedés után 1968-ban alig. 1969-ben is csak mér­sékelten nőtt. A mérséklődés 1968­ban a beruházások változatlan szín­vonalából. 1969-ben a készletek elő­zőeknél kisebb mértékű emelkedésé­ből adódott. Az állóeszköznövekedésre fordított összeg 1969-ben meghaladta az 1968. évit. A népgazdaság ötéves tervben elő­irányzott növekedési ütemnek meg­felelő. illetve annál valamivel gyor­sabb fejlődése úgy következett be. hogy időközben a gazdaságirányítás rendszere lényegesen megváltozott. Az űj irányítási módszerekre való átté­rés előkészítése már a tervidőszak elején megkezdődött. Az 1968 elején bevezetett gazdaságirányítási rend­szer amellett, hogy biztosította a ter­melés és a forgalom, valamint az életszínvonal-emelkedés folyamatos­ságát, néhány vonatkozásban már az eddig eltelt viszonylag rövid idő alatt is új, kedvező eredményeket hozott. A gazdálkodás egyik fontos új vo­nása. amelv már 1968 második feli­ben. különösen pedig 1969-ben érvé­nyesült. hogy fokozódott az igények, a kereslet hatása a termelésre. Meg­kezdődött a termelés ágazati és gyárt­mány-összetételének a szükségletek­hez igazodó módosítása. A termelő­ágazatok értékesítése ugyanolyan, vagy nagyobb mértékben nőtt, mint termelésük, ennek folytán a készlet­felhalmozódás 1969-ben a korábbi éveknél mérsékeltebb volt. 1969-ben a népgazdaság külsó egyensúlya lényegesen javult. A kü­lönböző. ideiglenes és tartós ténye­zők együttes eredményeként a kivi­tel értéke mind a szocialista, mind a tőkés viszonvlatbar. meghaladta a behozatalét, az 1969. évi külkeres­kedelmi forgalom jelentős aktívum­mal zárult. (Az 1968. évi egyenleg is kedvezőbb volt a korábbinál.) A tapasztalatok azt bizonyították, hogy a gazdaságirányítási rendszer eredményesen működik. Igazolódtak azok a feltételezések is,, hogy az űj irányítási rendszer teljes kibontako­zásához és zavartalan érvényesülésé­hez hossz.abb idő szükséges. A gazdasági szabályozóeszközök gyakorlati alkalmazása során meg­mutatkozott. hogy azok működése elősegíti a központi célok megvalósí­tását. de egveseket közülük töké­letesíteni kell. Az ötéves terv első négy évének, ezen belül az új me­chanizmus bevezetése óta eltelt két évnek az eredményei egészében ked­vezőek. szerves részét képezik a fel­szabadult orszán 25 éves társadalmi és nazdasági fejlődésének és egyben szi­lárd bázist jelentenek a további nö­vekedés számára. Továbbiakban a ieientés a népgaz­daság valamennyi fontos ágáról rész­letes adatokat, elemzést közöl. Házszerelők Szeged új városnegyedében, Tarjánban. hatezer lakást építenek fel. A házak jelentős része előregyártott ele­mekből készül. A dunaújvárosi házgyárból speciális ..pa­nelvonatok" szállítják a lakóépületek alkatrészeit. Az építkezés nagy része szereléssé vált. Már a hatodik tíz­emeletes házat szerelik. nácskozást a baloldal egysé- A franciá kommunisták \ ge szempontjából legfonto- tanácskozása előreláthatólag i sabb kérdésekről. A párt fel- öt napig tart: a-mai európai hívását több nem kommunis- helyzet különösképpen emeli ta párt már elfogadta. e kongresszus fontosságát. Gazdasági kapcsolat fejlesztése az NSZK-val Készeniéiben az ötödik szint tetején. Az előtérben jól látszanak az új lakónegyed körvonalai A paneleket szállító konténer megérkezett, lehet (elkül­deni a következő szint oldalfalát Megjött a szoba egyik oldala. A szakmunkások begya­korlott mozdulatokkal fogadják a magasban Somogyi Károlyné fölvételei Helyére kerül az épületelem. Egy szinttel megint maga­sabb lesz az újabb tízemeletes

Next

/
Thumbnails
Contents