Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-04 / 29. szám
1 Koszigin-üzenet Közel-Kelet kérdésében Ax izraen agressxió fokozódása aúiyos veszély • Washington (AP, UPI) Ronald Ziegler, a Fehér Ház szóvivője kedden közölte: Nixon elnök a washingtoni szovjet nagykövetség útján üzenetet kapott Koszigin szovjet miniszterelnöktől a közel-keleíi helyzetre vonatkozóan. Ziegler nem volt hajlandó részletekbe bocsátkozni, de elmondotta: az üzenet lényegében megegyezik a Wilson brit miniszterelnökhöz és Pompidou francia elnökhöz eljuttatott szovjet állásfoglalással. Tájékozott körök szerint a szovjet kormány az üzenetekben felhívta a figyelmet arra a súlyos veszélyre, amelyet az izraeli agressziós cselekmények fokozódása jejent, és felszólította a New York-i nagyköveti megbeszélések másik három részJaltai évforduló A mint közeledünk a Győzelem Napja, május 9-e felé, úgy szaparodnak itthon ls, a világban is a negyedszázados évfordulók. Jaltában, a krími félszigeten éppen 25 évvel ezelőtt, 1945. február 4-e és 12-e között zajlott le a nagy háború egyik legfontosabb diplomáciai eseménye. Az antifasiszta koalíció vezető személyiségei: Sztálin, Roosevelt és Churchill találkoztak egymással. Míg az előző, 1943. november 28-1 teheráni találkozójuk elsősorban a fegyveres harc további kibontakoztatásával foglalkozott, Jaltában már a háború utáni rendezés problémái vetődtek fel. A krónikaírók megállapítása szerint ez a változás a vitákban ls tükröződött. Teheránban az ellentétek főként a szovjet és brit nézetek között mutatkoztak meg, Jaltában mindenekelőtt a szovjet és az amerikai kormányfő vitatkozott. Nyilvánvalóan megmutatkoztak már azok a konfliktusok, amelyek a háború befejezése után nem sokkal, a hidegháború kezdetével nyíltan ls kirobbantak. Milyen határozatokat hoztak Jaltában? A tanácskozás jegyzőkönyve tizennégy fejezetet tartalmaz. Kimondta egy világszervezet, vagyis az Egyesült Nemzetek Szervezete létrehozásának szükségességét, amelyet 1945. április 25-én San Francisco-ban meg ls alapítottak. Külön hangsúlyozták i a nagyhatalmak egyetértésének elvét, ami később a Bizton- ' sági Tanács kereteiben realizálódott Nyilatkozatot fogadtak el Jaltában a felszabadított Európáról, amely kimondta, hogy a 'nagyhatalmak együttes politikát folytanak, a nácizmus következményeinek felszámolása érdekében. Altalános megegyezésre jutottak Németország megszállása, s katonai övezetekre való felosztása tekintetében, de ezzel kapcsolatban a részletes megállapodás csak később, a potsdami csúcstalálkozón született meg. Fontos momentuma volt Jaltának, hogy a Szovjetunió kötelezettséget vállalt: három hónappal az európai győzelem után bekapcsolódik a fasiszta Japán elleni harcba. Ennek! a Szovjetunió eleget is tett: mint ismeretes, 1945. augusztus 9-én hadat üzent Tokiónak. S mivel a kulisszatitkokat ma már nagyjából-egészéből ismerjük, ez a közelgő dátum sarkallta az amerikai imperializmust arra, hogy a Japán-ellenes háborút végleg eldöntő szovjet belépésnek szinte az előestéjén sietve felhasználja atombombáit. A dolog természeténél fogva Jaltában számos kompromisszum született, kétségtelen azonban, hogy abban a légkörben még az Egyesült Államok és Anglia szívükben másként érző politikusai sem tudtak kitérni a világos állásfoglalás, a megfelelő kötelezettségvállalás elől. Megint más kérdés, hogy a papírra rögzített jegyzőkönyvből mi valósulhatott meg. Ebből a szempontból Jaltában az antifasiszta ügy aratott sikert és ennek fő részese a szovjet politika volt. R. E. vevőjét: érvényesítsék befolyásukat Tel Avivban az agresszió haladéktalan megszüntetése érdekében. Az üzenet ugyanakkor ismételten aláhúzza a diplomáciai megoldás szükségességét. Ziegler kijelentette: a Fehér Ház és az amerikai külügyminisztérium „gondosan tanulmányozza a szovjet állásfoglalást". • Kairó (AFP, Reuter) Az EAK hadseregének szóvivője közölte, hogy egyiptomi repülőgépek kedden délelőtt — az egymást követő harmadik napon — Izraeli állásokat bombáztak a Szuezi-csatorna keleti partján. Egy órával az egyiptomi támadás után izraeli repülőgépek támadtak egyiptomi célpontokat a Szuezi-csatorna mindkét végén. Támadásuk 90 percen át tartott. Kairóban időközben bejelentették, hogy kedden hajnalban egy századnyi erősségű egyiptomi különítmény El Tor térségében átkelt a Szuezi-csatornán. Rakétákkal telitalálatokat értek el katonai létesítményeken és El Tor város északi övezetében. A különítmény veszteség nélkül tért vissza támaszpontjára. A kommandótámadás hírét az izraeli hadsereg szóvivője tagadta. Gromiko-Bahr megbeszélés • Moszkva (MTI) Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter és Egon Bahr nyugatnémet államtitkár kedden újból megbeszélést tartott az erőszakról való lemondás ügyében. A három és fél órás tárgyalásra a szovjet külügyminisztériumban került sor. LENINCENTENÁRIUM • Gyurkó László: Viszony „Óvatos lassúság és pozitív óhaj «f A fasiszta agresszorok legyőzése óta eltelt negyedszázad alatt a világban végbement alapvető változások, a szocialista közösség keletkezése és erősödése, a béke és a demokrácia erőinek izmosodása olyan tényezőket jelent, amelynek alapján megállapítható: vannak reális lehetőségek, hogy kiküszöböljük a háborút, s minden állam biztonságban élhessen. Ugyanakkor az imperialista reakció továbbra is szövögeti agresszív tervelt. Európában például termonukeláris rakétákat tárolnak. Az amerikai Pentagon és szövetségesei a NATO fennállása óta már több mint ezer milliárd dollárt fordítottak katonai célokra és a NATO raktáraiban több mint 7 ezer nukleáris robbanó töltetet halmoztak fel, milliós hadseregeket tartanak fenn , Nyugat-Európában. Ezek a tények bizonyítják, mennyire sürgőssé és fontossá vált eíty hatékonv európai biztonsági rendszer létrehozása. A szocialista országok kezdeményezte összeurópai konferencia megtartása ellen akcióba léotek az „atlnntista" körök, amelyek az ulóbbi Időben mind gyakrabban szólítanak fel ..óvatos lassúságra" a biztonsági értekezlet összehívását Illetően. A NATO vezetői — elsősorban Washington — meg szeretnék változtatni a javasolt biztonsági konferencia alapvető, általános érdekű jellegét. A szocialista országok és a NATO-országok képviselőinek múlt év második felében és ez év elején létrejött kétoldalú találkozóin azonban sok nyugat-európai állam részéről nyilvánult meg olyan óhaj, hogy megtalálják az összeurópai együttműködés útját politikai téren is. Mint ismeretes, a finn kormány vállalta az összeurópai konferencia házigazdájának szerepét es Karjalainen finn külügyminiszter kedden közölte, hogy Helsinki, mint az értekezlet színhelye pozitív, fogadtatásban részesült. Nyilatkozatának részleteiből kiderül, hogy suomi kormánya 35 országnak írt levelet ebben az ügyben, s eddig mindössze négy ország (Görögország, Törökország. Málta és Albánia) nem válaszolt. Igaz, az USA — amely szintén a címzettek között volt — sem írásban küldte el válaszát, ám „szóbelileg" válaszolt. Hogy mit, art nem tették közzé, Knrj.ilsinen szerint azonban Washington szóbeli válasza „nem negatív". A francia és az olasz kormány még nem adott végleges választ. de első reakciója a finn érdeklődésre pozitív volt M. T. japán aláírta # Tokói (Reuter) Japán kedden aláírta az atomsorompó-szerződést. Kormánya nevében Toru Nakagava moszkvai nagykövet írta alá az okmányt. Hírügynökségek megállapítják, hogy az atomsorompószerződés aláírásáról született tokiói döntés nyitva hagyja a megállapodás ratifikálásának kérdését. Július 4-én éjjel Lenin a Pravdában dolgozott. Fél órával az után, hogy elment, hadapród-iskolások szállták meg a szerkesztőséget, a lapot elkobozták, a nyomdát lefoglalták. Lenin a sógorától, ahol addig lakott, illegális lakásba költözött. Ugyanaznap éjjel a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságában elterjedt a hír: az újságok másnap reggel dokumentumokat tesznek közzé, annak bizonyítására, hogy Lenin német ügynök. Maga a Végrehajtó Bizottság elnöke, Csheidze is anynyira fölháborodott ezen, hogy személyesen telefonált valamennyi szerkesztőségnek, ne közöljék ezt a koholmányt. Csupán a kadetok és Plehanov lapja nem tett ígéretet erre, de végül is azok sem közölték. Egy kis zuglap, a Zsivoje Szlovo, mégis nyilvánosságra hozta a hírt, melv futótűzként terjedt el a fővárosban. Hatodikán megérkezett a frontról Kerenszkij; éjjel 2-kor a kormány határozatot hozott: le kell tartóztatni a felkelés vezetőit. Még aznap házkutatást tartottak Lenin sógora, Jelizarov lakásán; Jelizarovot letartóztatták, majd szabadon engedték. Lenin ekkor már egy Allilujev nevű munkás lakásán rejtőzött; előző búvóhelyét el kellett hagynia, mert szállásadójának anarchista fia szabad idejében bombákat készített: a lakás nem volt a legmegfelelőbb Illegális célokra. Egyetlen esetről tudunk, amikor Lenin a halálra gondolt: 1917 júliusában. Trockijnak azt mondta: „Most agyonlőnek bennünket. Egyikünket a másik után. Ez számukra a legalkalmasabb pillanat." Kamenyeynek üzenetet küldött: „Ha eltesznek láb alól, kérem, adja ki a kis füzete met: A marxizmus az államról." „Búcsúzzunk el — mondta Krupszkajának, amikor elhatározta, hogy önként jelentkezik a rendőrségen —, lehet, hogy már nem látjuk egymást." Július 7-én a bolsevik vezetők egész nap tanácskoztak. Nogin, Trockij. Kamenvev amellett kardoskodott, álljanak önként bíróság elé. Nincs mitől félniük: a vád. hogy német ügynökök, szemenszedett hazugság, s az sem igaz. hogy felkelést szerveztek. A legjobb védekezés nyilvánosan visszautasítani a vádakat. Sztálin és Ordzsonlkidze hevesen ellenezte ezt: nem szabah kockáztatni Lenin é6 társai életét; megölhetik őket. mielőtt a bíróság elé kerülnek. Lenin habozott. De amikor Sztaszova beállított a hírrel: a városban elterjedt, hogy Lenin rendőnspicli. Zlnovjevvel együtt azonnal úgy döntött, hogy önként jelentkeznek. Küldötteket menesztettek a Szovjetek Központi Végrehajtó Bizottságához: garantáljak. hogy nem e6ik bántódásuk, ha jelentkeznek. A heves Ordzsonikidze üvöltve verte az asztalt: „Tudják, mit esi-* . I Smatykó festménye: Lenin ismerteti a GEOLRO-tervet nálunk magukkal, ha Leninnek valami baja esik? Elvágjuk a torkukat." A Végrehajtó Bizottság megbízottja őszintén megmondta: nincs módjukban garanciát vállalni Lenin életéért. A küldöttek viszszatértek, s a Központi Bizottság az éjszakába nyúló vitában egyhangúlag úgy döntött: Lenin és Zinovjev maradjon illegalitásban. Mindez 7-én történt. S másnap Lenin cikket írt. melyben egyértelműen elítelte azokat, akik jelentkezni akarnak: „>»Nem tettem semmi olyat, ami a törvénybe ütközne. A bíróság Igazságos. A bíróság kivizsgálja a dolgot. A bírósági tárgyalás nyilvános lesz. A nép meg fog érteni. Jelentkezenr.* Ez az okoskodás gyermekien Ez az okoskodás gyermekien naiv. Nem bírósági tárgyalásra, hanem az Internacionalisták elleni hajszára van szüksége a hatalomnak... Dolgozzanak az Internacionalisták Illegálisan, amennyire erejükből telik, de ne kövessék el azt az ostobaságot, hogy önként jelentkeznek!" A cikk egyértelműsége meglepő, ha meggondoljuk. hogy előző nap maga Lenin is ilyen „gyermekelen naivul okoskodott", s ugyanezt az „ostobaságot" akarta elkövetni. Mindez azonban rendkívül jellemző rá. Ha hosszú vita után. az érvek hatására maga is többször változtatva az álláspontját, döntésre jutott, mintha elfeledte volna korábbi kételyeit. S valóban: a kételyek megszűntek benne. Ezért tudott dönteni. S attól a pillanattól saját tegnapi érvei is idegenek voltak tőle. Őszintébb és becsületesebb lett volna, ha azt mondja: tegnap még én is így gondoltam, de rájöttem, hogy tévedtem? Ilyesmivel nemigen törődött. Teljesen személytelen volt, csak az igazság érdekelte. S ha az igazságra rálelt, fütyült rá, kinek volt igaza tegnap és kinek nem. Ezért, hogy soha senkinek nem rótta fel korábbi tévedéseit. (Folytatjuk.) A CSKP KB levele a kommunistákhoz SZERDA, 1970. FEBRUÁR 4. • Prága (CTK) A keddi Rudé Právo nyilvánosságra hozta azt a levelet, amelyet a CSKP Központi Bizottsága intézett valamennyi párttaghoz, és alapszervezethez. A levél ramutat, hogy az idei kettős jubileum — a felszabadulás 25. és Lenin születésének századik évfordulója — alkalmából a fő feladat: újjá teremteni a párt egységét, fokozni cselekvőképességét és forradalmi harci jelleget, felélénkíteni a pártéletet. Ezt , a célt szolgálja a tagkönyv- ] csere, amely egyszersmind a párt mozgósítását, ideológiai és szervezeti egységének megszilárdítását, a pártfegyelem megerősödését és a pártmunka megújhodását is elő fogja mozdítani. A levél felhívja a figyelmet a tagkönyvcsere politikai jelentősegére és rámutat: arra törekszünk, hogy a pártban olyan emberek dolgozzanak, akiknek nem okoz nehézséget a szervezeti szabályzat betartása és az ebből eredő kötelességek teljesítése. A Központi Óizottság, amely levélben megvonja a CiJKP félévszázados történelmének es a közelmúltnak a mérlegét befejezésül meggyőződését fejezi ki afelett, hogy 1970 mérföldkő lesz a párt és a társadalom életének konszolidálásában. Nyilvános vizsgálat # Washington (MTI) Az amerikai szenátus külügyi bizottsága kedden megkezdte újabb nyilvános vizsgálatát a kormány vietnami politikájáról. Ottó Winzer, az NDK külügyminisztert <a képen baloldalt) tárgyaiasokat folytat Prágában Jan Marko csehszlovák külügyminiszterrel. Winzert, mint képünkön látható, dr. Gustáv Htisak, s Csehszlovák Kommunista Párt eiso titkára fogadta Charles Goodell szenátor, aki tavaly javaslatot terjesztett elő arról, hogy az amerikai csapatokat ez év végéig teljesen vonják ki DélVietnamból, a bizottság előtt megerősítette, hogy lehetségesnek tartja a kivonás befejezését december elsejéig. Kijelentette, értesülései szerint az amerikai kormány vietnami csapatkivonasi ter-* veiben az szerepel, hogy 1971 elején még 300 000 1 amerikai katona tartózkodik . majd Dél-Vietnamban, így ! tehát az idén csak „igen csej kély létszám-csökkentésekre" kerül sor. A kormány jelenlegi politikájának folytatása a következő nórom évben 5—20 000 amerikai katoná életébe kerülhet, és ugyanebben az Időszakban a háború költségei 40—60 milliárd dollárt tesznek majd ki — hangsúlyozta Goodell. Fulbrlght szenátor, a bizottsági ülésen közvetett formában azt sürgette, hogy az Egyesült Államok folytasson komoly tárgyalásokat Párizsban a VDK és a DNFF képviselőivel. Fulbright Hanoiban járt nyugati közéleti személyiségek véleményére hivatkozva kijelentette: őszintének és felelősségteljesnek tekinti a VDK nyilatkozatát megegyezési készségéről