Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

Magyal árubemutató Kijevben A kisteleki pinceklub A szénrakások helyén te- Vendegeit:- a kollégium la- lógatni az 1500 kötetes levizió áll. ott pedig, ahol a kóit, s vendégeit: az igazol- könyvtár könyvei közül, le­íatuskokat tartották, most vánnval ellátott „külső" het olvasni a rendszeresen könyvek sorakoznak. Eltűn- klubtagokat. járó 26-féle folyóiratot, s tek a pókhálók, s megfehé- — Semmiképp sem aka- lehet tévézni is. Ami az ér­. ., redett a kormos plafon, runk elzárkózni — mondja dekes: ez az utóbbi foglala­A Lhemolmpex magyar Ügyes kezek munkája nyo-- erről a rendszeres vendég- tosság minden este program­>Bviarti külkereskedelmi | mán klubteremmé alakult a fogadásról Varga Sándor ba iktatható, hiszen a közös kollégiumigazgató • —, az a otthon napirendjét a tévé­törtenelmi emlékeztető dhmmyarorszáö 1945. február 27. vegyiáru vállalat „Magyar vegyipar volt szenespince 1970 elnevezéssel első íz- Mégpedig jól felszerelt, s célunk, hogy az általunk zéshez igazították, ben rendezett ónallo kiáll - ezért sosem üres klubterem- megteremtett szép környe- Fegyelemsértés rendbon­tást Kijevben, Ukrajna tö- mé: a kisteleki Kar,kás Fri- zetben a község arra erde- ta^ iiv^itol nem eer ud gyes Kollégium lakóinak mes fiataljai is szorakpzhas- beszámo^a koffimigS A NAP HÍREI: SÜLYOS UTCAI HARCOK BOROSZ­LÓBAN — HUSZONHATEZER NÉMET FOGOLY PO­SENBAN — EGYIPTOM IS HADAT ÜZENT NÉMETOR­SZÁGNAK ÉS JAPÁNNAK — DÜRENT ÉS JÜLICHET ELFOGLALTÁK AZ AMERIKAIAK. miniszterelnök A bemutatott cikkek kö- kedvenc tartózkodási helyé- sanak. Főképp a „külső" fiú- aató ü,' "n 'hnirianinin Mf>O0VÍll<nlt tt szerepelnek a légkor- ve. kat fogadjuk szívesen, s nem áUandó t^elet //ie^/,/K0/í és lakkipan Az, hogy kisebbrészt a egyéb okból, minthogy a Ka- van s különben u ria-a divatnak engedve, nagyobb- rikás Kollégium lakói között olva'nS diák ak7 feszegetni részt viszont nyolcvan kis- bizony igen sok a lány. Kel- piálja a'kftSte élet S­és nagydiak szórakozását se- lenek a táncosok ... szabott kereteit, gítve Kisteleken is pince- Minden vasarnap délután D ,... klub alakuljon, még az el- kellenek. Ilyenkor ugyanis tifl ~ S uT i ma,r Jf^ múlt év tavaszi hónapjaiban megállás nélkül szól az aján- rancosabb homlokkal vetődött fel. A tervezgetést dekmagnó, s az egymást kö- ? - \arga. Sándor — nem aztán hamarosan rakodás, vető számokra ott csusszan, dol°? a nyolcvan sönréx. meszelés vUlnnvsze- lépeget akinek a Kollégista „kormányzasa. zött szerübb festék anyagok, gumiáruk, fotó anyagok, műbörök, kozmeti­kai cikkek és mosószerek. A legnagyobb magyar ve­gyipari gyárak exporttermé­kei nagy sikert arattak már a megnyitón jelen levő szak­emberek előtt. A kiállítás egy hétig tart nyitva és ez idő alatt magyar Ipari és kereskedelmi delegáció tár­gyalásokat folytat a kiállítá­son bemutatott cikkek export-lehetőségeiről. söprés, meszelés, vlllanysze relés követte, s amikor 1969. náshoz. lépegetéshez június 8-án elhangzott az vagy bátorsága van. ünnepi megnyitó, mér ottho­nos teremmé alakulva fogad­ta első vendégeit a régi sze­neshodály. csussza­kedve klub nemcsak lánchelynek Jó. Lehet itt vá A feketehalmi kellős létrák ügv lett a csengelei be- tek a házakba is. hogy az ott ezt nem teheti, vagy nem kötő út mentén látható ket- lakók véleményét hallják, akarja tenni, nvittasson ka­tös létrákból. Mondhatnám Azt mondiák. egy hároméves _ , lakókra hó úgy te. furcsa ügy lett be- kislány már leesett az egyik , ,7 ,OK ra ® lőle. létra tetejéről. Bár feiére ntea at a kóltsegeket —. de , Tavaly, augusztus 10-én esett, szerencsésen megúszta, lehetőleg hamar. írtuk meg lapunkban, hogv mert puha a homok. Szülei a Felgyői Állami Gazdaság rémültek csak meg. amikor bekerítette itt levő hatal- belegondoltak, hogy eshetett mas őszibarackosát, a benne volna a létra lábára is. vagy levő tanyákkal. Három nagy- a kerítés vasóra. Van a l£t­kapu szolgálna a ki-belérós- ramószásra ítélt emberek kö­ra. de az igen mes6ze esik zött olyan te. akinek súlyos némelyik tanyához, út sem betegségből eredően a sima vezet mindegyiktől, hófúvás talajon te nehezére esik a te szokott lenni, a ló út De- Iárás. Beszéltek Varga Já­dig ott megy el a házak nossal. akit egykori cikkünk, előtt. Szerkesztettek tehát az ben név szerint te említet­emberek egv-egv kerítést ót- tünk. sőt le is fénvképez­ívelő kettős létrát, és azon tünk a létra teteién. Pana­közlekednek. Ókori átkelő- szólta, hogy felettesei meg­helvnek minősítettük ezt a orroltak rá. amiért az ál­megoldást. és emberiességre ságírót a nyakukra hozta, hivatkozva kértük, nyissa- Kijelentjük. hogv senki nem nak inkább kiskaput, mert hívott bennünket, a vak vé­öregek te vannak, betegek is. letlen műve csupán, hogy az téten csúszós a jeges létra ő létráján másztunk be Van közöttük középiskolás, van általános iskolás, sőt, Persze, a nyolcvan négy- KaI.fóía®°faíos zetméteres, 50 ezer forintért fiúság ügyes-bajos dolgai­kicsinosított klub nemcsak ^IaÍL I 'falónak, ne­velőnek foglalkozni. De ahogy egyenesbe ke­rülf a klub dolga, rendre el­igazodnak ezek az ügyes-ba­jos dolgok. Segíti a jó útra terelést az aktív diáktanács, s a Falusi József irányításá­val igen jól dolgozik a klub­vezetőség is. Ez utóbbi szervnek egyéb­ként hamarosan komoly fej­törésben lesz része: 32 újabb fotel érkezik a pinceklub cí­mére — alkalmas helyet kell keresni mindegyiknek ... A. L. Horváth Dezső tüntetés több helyen valósá­gos utcai harccá fejlődött, sok halottal és sebesülttel. A kormány ostromállapotot hirdetett ki az ország egész Alig egy nappal azután, területére, hogy Törökország megüzente a • > ' J ' I a háborút Németországnak A /O/TÍOuUŰK ' és Japánnak, újabb csapás éri Hitler és Hirohito fogyó táborát: Egyiptom is hadat üzent náci Németországnak és Japánnak. Az eddig sem­leges államok is belátják ma már. hogy abban a küzde­lemben, amelyet az emberi­szűkmarkúak A Nemzeti Segély felhí­vása ' óta a Kálvária utcai segélyház megható jelenetek színhelye lett. Sorra jönnek ség szabadságáért vívnak, munkásasszonyok. akik egy­nem lehet tétlen néző senki egy takarót, néhány tányért. sem. Az egyiptomi hadüzenet egyelőre még át nem tekint­hető fejleménye, hogy Ah­mózas bögrét hoznak, idős nénikék, akik féltve őrzött párnájukat szorongatják. So­kan szinte bocsánatkérően foka. öt hónappal később kér­tük a MEDOSZ vezetőiét. Sulyok Józsefet, segítsen az ügyben, mert azóta sem tör­tént Intézkedés. megnézni, kik élnek a kerí­tés mögött. é6 miért ott. És ha hívott volna? A minap telefonon felhív­tuk a jegyzőkönyv egyik aláíróját. Gregus Sándor ke­Januártól kezdve lett ügv rületvezetőt. hátha történt belőle. Határidőt szabtak az valami előrelépés. Áthallat­állami gazdaság igazgatóié- szik a hangja a kagylón ak­tiak. megígérték, hogy 15 kor is. ha nem én tartom nap múlva ellenőrizni fog- a fülemhez. Azt mondja, nem ják. Megvaszai Imre, a ME- történt más. csak ő kapott DOSZ munkatársa jegyző- szemrehányást, amiért alá­könyvvel igazolja, hogv el- írta azt a jegyzőkönyvet, lenörizték. Február 14-én az Bánia te. hogv aláírta. £erÜlt„i ,? a E^rt furcsa ez az ügy. Az hogv Wolford Andrasék nem . létrán közlekednek, hiszen állami gazdasag vezetőit meg idős embereknek nehéz már mindig nem az bántja, hogy fölfelé törekedni. inkább 12 éve ilyen állapotot te­aluljárót építettek. Árkot ás. remtettek. és azt a mai na­tak a kerítés alá. rőzsével Dig nem szüntették meg. pe­bélelték az oldalát, hogy le ne dig egyetlen határozott uta­omoljon. kiskaput is szer- 8ítás kellene csak hozzá, ha­kesztettek a nyílásra, itt nem a nyilvánosság, bújnak át. Tari Ferenc. Don- Arra kérnénk most már a ka István. Barna István ta- Felgvői Állami Gazdaság fe­nyéjából azonban még min- lettes szerveit, segítsenek ők dig létrán járnak az embe- az itt élő embereken. Le­rek. hetőleg úgy. ahogy Vincze Egyik alkalommal kiuta- József mondja: zott Megyaszai Imrével Vin- — Ha lezárja a gazdaság cze József te. az SZMT mun- a területet, mert érdekei így kavédelmi felügyelője. Kö- kívániák, építsen az itt la­rüljárták a terepet, betér- koknak máshova házat. Ha Éghetetíen űf építési anyag Mindent megtett — Remélem asszonyom, hogy elégedett a vásárlással. Én ugyanis mindent megteltem erte. med Maher pasát, amikor a , 09ak e™1^ hoz­parlament épületét elhagyta, közvetlenül a hadüzenet be­jelentése meggyilkolták. A merénylőt a rendőrség azonnal elfogta Faruk király azonnal kine­vezte a miniszterelnök utódját Nukrashi pasa sze­mélyében. aki eddig a kül­ügyi tárcát viselte a meg­gyilkolt miniszterelnök kor­mányában. Zavargások Romániában A moszkvai rádió közli, hogy a Nemzeti Demokrata Arcvonalba tömörült pártok meg akarják szüntetni a még meglevő profasiszta ele­mek befolyását a román közéletre. Különösen jelen­tős méreteket öltöttek az e mozgalommal kapcsolatos tüntetések Bukarestben és Craiovában. A román had­sereg fegyveresen száll szem­be azokkal a tüntető haza­fiakkal, akik a román köz­élet megtisztítását követelik. Radescu személye ellen az a vád a román hazafiak ré­széről. hogy megtűrte és elő­segítette a fegyverszüneti tervezés szabotálását. meg akarja akadályozni a földre­formot, megtűri a vasgárdis­tákat a rendőrségen, a profa­siszta elemeket nem távoli^ totta el a közigazgatásbői, egyszóval a fasiszták és né­metbarátok malmára hajtja a vizet erélytelen belső kor­mányzatával. A tüntetők a Radescu-kormány azonnali lemondását követelték. A tunk. több nem volt. Min­denki ad. Nem a fölösleges­után taerénylők bői, nem a dús készletekből; az utolsót, a magáét adja oda. hogy egy ismeretlen magyar testvérén "segítsen. Ahnál sajnálatosabb, hogy a jobb módúaknái, akiknek kevésbé esne nehezükre ad­ni. távolról sem találjuk meg a segítőkészségrlek ezt a fo­kát. Pedig aki nem hajlandó ma megszokott kényelméből egy keveset sem feláldozni, az nem magyar ember. Min­denki áldozatkészségére szükség van és a munkások, a nincstelenek mutatják a példát. II negyedik ütem Folytatják a kőszegi Ju­risich vár árkának feltárá­sát. Ezt a munkát 1957-ben kezdték meg. A vár árká­nak területén az idők folya­mán több ház is épült, s eze­ket most le kell bontani. Első ütemben a vár mögötti részt a második szakaszban pedig a Diák úttól a lőpor­toronyig terjgdő részt tárták fel, majd a Hősök tornyáig folytatódott a feltárás. A most kezdődő negyedik ütemben — melynek mun­kálatai a tervek szerint 1975-ig tartanak — a Hősök tornyától a Hunyadi parkig tárják fel a várárkot, s ez­zel a vár körbejárható lesz. Mocsár Gábor: Séta a hegy fölött Üj építési habanyagot ál­lítottak elő a Paksi Építő­Az új műanyag, a tetőszi­geteléstől kezdve a panelig ipari Ktsz-ben. Bezdón Ilona sokféleképpen felhasználha­fiatal vegyészmérnöknő — aki nemrégen került a szö­vetkezetbe Budapestről, az Egyesült Vegyiművekből — tó, s több tekintetben felül­múlja a jelenleg ismert ha­zai szigetelőanyagot, így pél­dául hőálló, nem ég. A paksi kísérletezte ki fenolgyanta ktsz kísérleti üzemet rende­telhasználásával a herolit­nak elnevezett műanyagot, amely igen kedvező véleményeket kapott. zett be a herolit gyártáséra, s ha megfelelő támogatást szak- kap, nagyobb mennyiségben állítja majd elő. 4 ^ DÉLMAGYARORSZÁG CSÜTÖRTÖK, 1970. FEBRUÁR 26. 18. — Előbb, ha szabad, feltennék még egy kérdést. Ha szabad. — Istenem. Hát persze, hogy sza­bad. — De nem fog megsértődni: hátha ez is kényes lesz. — Kérdezzen csak. Megszoktam, hogy miket tud kérdezni. — ön szerint, az ön véleménye szerint a magyar olajbányászat hol áll a világszínvonalhoz képest? Tud­ja, ezt sokat szoktuk mostanában em­legetni. — Bonyolult kérdés. Mihez viszo­nyítsunk? Említettem, hogy minden olajmező más és más természetű. Szinte minden tárolóréteg is külön­külön „egyéniség". Más természetű technikai feladatot kell megoldani itt és mást amott. Annyit mondhatok, hogy a magyar kőolaj bányászat képes megoldani ezeket a feladatokat. Bát­ran mondhatom, hogy olajbányásza­tunk, kijlönben ami a fúrási tevé­kenységét illeti, világszínvonalon dol­gozik. Kevés iparágunk mondhatja ezt el magáról. Erre azonban minket az iparág múltja is kötelez. A magyar olajbányászat, elsősorban a fúrási technikában — mindig is világszínvo­nalon alít — Meglepődve hallom. Magyaror­szág végtére is az olajnagyhatalmak mögött igen szerény helyen áll, va­lahol a mezőny hátulja felé sorol be. Azt mindenki tudja, hogy fúrni tu­dunk — érti, mire gondolom —, de hogy mélyfúráshoz is ennyire értünk és értettünk a múltban is... — Pedig így van. Európában köz­ismert a szakmában — bár itthoni közvéleményünk nem sokat tud róla — hogy első fúrómérnökünk — ő ugyan „fúrász"-nak nevezte magát —, Zsigmondy Vilmos ezelőtt száz évvel, 1866-ban, Harkányfürdőn, Alcsúton, a következő évben Budapesten, a Mar­gitszigeten és Jászapátiban mélyített termálvíz-fúrásaival korszakot nyitott nemcsak a hazai, hanem az európai mélyfúrások történetében is. Azt is kevesen tudják, hogy az első világ­háború előtti Magyarországon, Er­délyben a földgázkutató fúrásoknál olyan módszereket alkalmaztak, amik technikailag felülmúlták az Egyesült Államokban, a világ első olajtermelő államában alkalmazott eljárásokat. És azt is illik tudni, hogy a világon először Magyarországon alkalmazták — mégpedig sikerrel — az Eötvös­féle torziós ingát a föld alatti szén­hidrogén felkutatásához. Ennek a si­kernek a nyomán terjedt el aztán az egész világon — mérhetetlenül gaz­dag olajmezőket fedeztek fel ezzel a zseniálte magyar találmánnyal és ku­tatási módszerrel. Szóval, ilyen előz­ményekre tekinthet vissza a magyar olajbányászat — Jó, ez mind szép és növeli haza­fias önérzetünket. Am ezek a dolgok régen történtek. Azóta a világ kőoláj­bányászata — hiszen ön is mondta — akkorát fejlődött— — Lépést tartottunk ezzel a fejlő­déssel. Ámi a technikát a fúrási technológiát illeti — feltétlenül. Nem akarok részletekbe belemenni, de annyit elmondok, hogy a legmoder­nebb forgató eljárással működő, úgy­nevezett rotary fúrást Európában ná­lunk alkalmazták először. Igaz, hogy a szakirodalom egy németországi esetet jegyzett fel, mint első rotary fúrást Európában — csakhogy a ma­gyarországi alkalmazás a németorszá­git több mint egy évtizeddel meg­előzte. Csak éppen nem terjedt el a híre. — Jártunk így más dolgokkal is, nemcsak az olajbányászatban. — Később pedig, amikor a Maort elkezdte a dunántúli kutatásokat, va­lóban a világtechnika élvonalába tar­tozó berendezéseket hozott ide — megint a magyar olajbányászat lépett Európa élére. Egy német szakíró ké­sőbb meg is állapította a német há­borús olajpolitikáról szóló, 1948-ban megjelent könvvében, mondván: „ezekben a műveletekben a magya­roknak két előnyük volt, először is az amerikaiaktól öröklött szervezetük és másodszor a magyarok kellő techni­kai készsége. A Standard Oil fúrásait a leghatékonyabbnak tartották Euró­pában ..." Mondjak még egyebet? ' — Mondjon. Mert még most sem tartunk a mánál. — De már ott tartunk. Ezt a ha­gyományos szervezettséget áthoztuk a mára is. ugyanis: ennek köszönhető, hogv például a fúrási sebesség tekin­tetében aligha ver bennünket bárki te Európában. Mit gondol, mennyi idő alatt fúrunk meg egy ezer méter mély kutat' \ — Fogalmam sincs. (Folytatjuk^

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents