Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

A jövő szakmunkásai II bérrendezés 73 ezer egészségügyi dolgozót érint Megyei konzultáció az úf szakmunkástörvényről Mint ismeretes, március 1-től felemelik az egészség­ügyi dolgozók több kategó­riájának bérét. Az erre vo­natkozó egészségügyi és munkaügyi miniszteri együt­tes utasítas most jelent meg az Egészségügyi Közlönyben. Az Egészségügyi Minisztéri­umban a béremeléssel kap­csolatban a következő tájé­koztatás adták: — A bérintézkedés fő cél­ja az, hogy javitsa, stabili­zálja az egészségügy mun­kaerő-helyzetét. Legtöbb he­lyen ápolónők, gondozónők, takarítónők és egyéb kisegí­tő dolgozók hiányoztak. Ezek a munkakörök az egészség­ügy legnehezebb munkate­rületei. A beteget közvetle­nül ápolók, gondozók elfog­laltsága ugyanis folyamatos és a munkaerőhiány miatt állandóan fokozódik a meg­terhelésük. A nehéz munka­körülmények miatt például az ápolónők jelentős szám­ban hagyták el az egészség­ügyet és helyezkedtek el a népgazdaság más ágaiban. 1966-hoz képest az ápolónők elvándorlása 50 százalékkal emelkedett. — Az illetékes párt- és kormányzati szervek — elis­merve az egészségügyi dol­gozók áldozatos munkáját — a népgazdasági lehetőségek figyelembevételével fokoza­tosan -segítik eló az élet- és munkakörülmények megjaví­tását. Ezen a téren egyik je­lentős lépés a most beveze­tendő bérintézkedés, amely­nek fontosságát jól érzékel­teti. hogy mintegy 73 000 egészségügyi dolgozót, köz­tük 36 000 ápolónőt és gon­dozónőt, 10 000 takarítónőt és E7 000 kisegítő dolgozót érint. Az évi 190 millió forint ki­hatású intézkedés az összes egészségügyi dolgozó 50—55 százalékára terjed ki. — Most az a feladat, hogy az intézetek a besorolási munkákat mielőbb kezdjék «neg és gondoskodjanak ar­ról, hogy a magasabb bére­lhet az érintett dolgozók már ez április elejei bérfizetéskor megkaphassák. A szakmunkásképzés kö­zelmúltban bexezetett re­formja nyomán az MSZMP Csongrád megyei bizottsága a napirenden szereplő leg­fontosabb kérdésekről kon­zultációs értekezleten kérte ki a Szegeden és a megyé­ben működő intézetek igaz­gatóinak, párttitkárainak véleményét. A tegnapi kon­ferencián számos tapaszta­lat. javaslat hangzott el a szegedi 600-as számú szak­munkásképző repülőtéri kol­légiumában — ezek termé­szetesen csak jelzések lehet­tek: az érdekelt szervek, in­tézmények kölcsönösen tájé­koztatták egymást. Az érte­kezleten. ahol egyebek kö­zött jelent volt Bódi László országgyűlési képviselő. Szántó Tivadar, a városi pártbizottság munkatársa, a megyei és az m. j. városi ta­nács vb több munkatársa — Bagdi Sándornak, a megyei pártbizottság munkatársé­nak bevezetője után Molnár Gyula, az MSZMP KB mun­katársa tartott vitaindító 1 előadást. Azóta. hogy az MSZMP Politikai Bizottságának 1965­ös határozata és az azt kö­vető rendeletek megszüntet­ték a szakmunkásképzés zsákutcáját, emelt szintű ta­gozatokat indítottak el — országszerte előtérbe került a szakmunkásképzés ügye. 1970. január 1-től együttmű­ködés kezdődött a művelő­désügyi és munkaügyi mi­nisztérium között, s a szak­munkásképzésnek mennyisé­gi és minőségi fejlesztést irányoztak elő. Szeptember­ben a parlament vitatta meg az új törvényt a szakmun­kásképzés jogilag is beépült a középfokú oktatásba. Az eddigi tapasztalatok szerint a szakmunkásképzés nagyjából eleget tett a mennyiségi fej­lesztés követelményeinek. míg 1949—50-ben 60 ezer. az idei tanévben 223 ezer ta­nulót fogadtak. A minőségi fejlődést részint az új tan­tárgyak (fizika, kémia, elekt­rotechnika) bevezetése. ré­szint az új oktatási forma, az emelt szintű képzés bizo­nyítja. Jelenleg a szakmunkáskép­zés hagyományos formája do­minál. a diákok 83 százalé­kát érinti, s bár minőségi előrelepés történt (152 új tankönyvet. 108 tantervet, több szakmai tanügyi doku­mentációt hoztak ki). új objektumokat nem létesítet­tek. Változatlanul kritikus pontja a hagyományos kép­zésnek. hogy válogatás nél­kül fogadja a diákokat, ami azt jelenti, általában gvenge általános iskolásokra számít­hatnak. Nem a legszerencsé­sebb a szakoktatók képzett­sége sem. Pedig módosultak a követelmények, a hagyo­mányos szakmunkásképzés eszménye a sokoldalúság; nagyobb alkalmazkodási ké­pességű, speciálisan is kép­zettebb ifjúmunkásokat vár­nak az üzemek. Azok az üzemek, melyek a nyereség­re törekvésben ráadásul nem mindig megértő partnerei az iskolának! Feladatot jelent továbbá az általános mű­veltségi szint emelése. S, ha így közelítünk a hagyomá­nyos szakmunkásképzés jelen állapotához, be kell vallani: megoldatlan a korszerű ter­mészettudományos oktatás, s a képzés tartalmában is több elavult, korszerűtlen elem található. Melyek a jövő legsürge­tőbb feladatai? Lépést tar­tani a technika fejlődésével, az oktatás termelési folya­matokat ábrázoljon. Tény: a magyar ipar gépesítése. a termelés szerkezete nem olyan fejlett, mint amit a Mikortól kell a magasabb honvédelmi hozzájárulást fizetni? Sz. F. olvasónk a leg­wtóbb megjelent honvédel­mi hozzájárulás fizetéséről szóló írásunk alapján az új rendelkezés végrehajtásá­ról érdeklődik. Kérdezi: az új rendelkezés szerint fi­zetendő 12 százalékos hoz­zájárulást mikortól kell alkalmazni, a január havi kifizetéseknél, vagy a ja­nuár hóra szóló munkabé­reknél? A honvédelmi hozzájáru­lás fizetéséről szóló módosító rendeletről az előző jogi ta­nácsunkban már foglalkoz­tunk. a fizetés kezdetéről kérésére a következőkben tájékoztatjuk: A honvédelmi hozzájáru­lásról szóló új rendelkezés 1970. január 1-től lépett élet­be. Természetesen a rendel­kezést a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell. Az elmúlt hetekben megje­lent 308 1970. P. M. IX. szá­mú közlemény szerint az 1970. január 1. napjától ese­dékes hozzájárulást — a fi­zetési kötelezettség kezdeté­től függetlenül — a felemelt mértékben (12 százalékban) kell megfizetni, levonni, ki­vetni. A fizetési kötelezettséget és annak mértékét a kifize­tem időpontja határozza meg. Tehát a járandóság (bér, bér­kiegészítés, illetmény, rész­fizetés, előlegfizetés, éwégi részesedés, prémium, juta­lom, munkadíj, bérpótlék, kiegészítő részesedés, ter­ményrészesedés stb.) kifize­tése napján,'a kifizetés napi­ján érvényben levő hozzájá­rulási kulcs szerint kell a hozzájárulást megfizetni, függetlenül attól, hogy a ki­fizetendő járandóság milyen (korábbi vagy jövőbeni) idő­szakra történik. Pl. annak a munkaviszonyban ájló hoz­zájárulást fizetőnek, akinek a december havi járandósá­ga — a havi elszámolás sze­rint 2000 forint, s ebból a munkáltató 1969. december hóban 1000 forint előleget már kifizetett, az 1000 forint különbözetét pedig 1970. ja­nuár első felében a bérek elszámolásakor fizette ki, az 1969. december hóban kifi­zetett 1000 forint után még nyolc százalékkal, míg az 1970. január hóban kifize­tett 1000 forint után pedig tizenkét százalékkal kell • a honvédelmi hozzájárulást megfizetni. Ugyanígy kell eljárni ak­kor is. ha a hadköteles hoz­zájárulás fizetési kötelezett­sége például 1970. január 1. napjával kezdődik, a részére 1970. január 1. napja után kifizetett minden járandóság után 12 százalékos honvédel­mi hozzájárulást kell fizetni. Így az 1969. december hóra járó munkabéreknek olyan része után is. amely 1970. január 1. napja után fizettek ki részére. Ugyanígy az 1969. évre járó részesedés, juta­lom, prémium után is tizen­két százalékot meg kell fi­zetni. minthogy azt 1970. ja­nuár 1. után fizették ki. Olvasónk kérdésére tehát közöljük: a fizetendő tizen­két százalék 06 honvédelmi hozzájárulást az 1970. január 1. napja után kifizetésre ke­rülő minden járandóságból le kell vonni. Dr. V. M. tudomány és technika elmé­letileg produkál: a szakmun­kásképzés egyszerre figyeljen mindkettőre. A képzés elmé­letileg sokoldalú embert ne­veljen, aki az újat be tud­ja fogadni, hiszen évtizedek múltán, a jövő gépiéin is a ma kikerülő fiatal szakmun­kásoknak kell dolgozniok. Hatodik esztendeje folyik az emelt szintű képzés! 150 intézetben. 57 szakmában. 36 ezer tanuló számára: a szak­.munkásdiákok 11 százalékát érinti. Ezekben az intézetek­ben teremtik meg a képzés korszerűsítésének és a to­vábbtanulásnak a lehetősé­geit. Ám míg a közismereti tárgyakat megfelelő színvo­nalon oktatják, a szakmai­elméleti képzés még mindig a hagyományos módon fo­lyik. Az átmeneti állapot legfeljebb a hetvenes évek közepéig tartható. Az el­múlt években magas arány­számú lemorzsolódás az idei tanév első (és legkriti­kusabb) hónapjaira 20 szá­zalékra csökkent, ami Vre­ményt ad arra, hogy a be­iratkozottak többsége érett­ségizik. Az emelt szintű ok­tatást csupán 50 szakmában vezetik be. s a jövőben kö­rültekintőbben válogatják majd a tanulókat. hiszen 1975-re előreláthatóan a diákok fele részesül ebben az oktatásban. N. L Ujabb gépek a Felszabadulás Tsz-ben A korszerű üzem elkép­zelhetetlen magas fokú gé­pesítés nélkül. Megköveteli ezt az is. hogy a szövetke­zeti tagok zöme idős és év­ről évre többen mennek nyugdíjba. Másrészt a gyor­sabb. ütemű termelés, a vál­lalatszerű gazdálkodás meg­követeli, hogy valamennyi ágazatban gépesítsék a mun­kát. iparszerű szövetkezetek legyenek majd valamikor a mostani közös gazdaságok. A szegedi Felszabadulás Termelőszövetkezetben je­lentős összegeket fordítanak erre a célra. Az elmúlt esz­tendőben többek között há­rom MTZ, hat UE—50-es traktort, egy RS—09-es esz­közhordozó traktort vásárol­tak. Természetesen ez nem elégítette ki a gazdaság évi ..gép- és munkaerő szükség­letét". Ezért két SZK—4-es gabonakombájnt, ekéket, tár­csákat. fűkaszákat, szénaszá­rítót. járvaszecskázöt, rend­sodrót. Zmáj kukoricabeta­karítót vásároltak, többek között. Tavaly a tsz-ben 3 millió forintnál többet köl­töttek gépi beruházásra. I búvárbravúr Háromezer homokzsákot helyeztek a folyóba A közelmúltban írtunk ar­ról a sokágú, érdekes és izgalmas tevékenységről, melyet az MHSZ városi vízi­klubjának könnyűbúvár­szakosztálya végzett tavaly. Azóta a szakosztály tagjai, a szegedi békaemberek ismét végrehajtottak néhány olyan feladatot, amellyel jó hírüket öregbítik. Február elején Békésszent­andrúsnál volt szükség a se­gítségükre: az Alsótiszavidé­ki Vízügyi Igazgatóság hívta őket. Ez a merülés nem volt hosszú, viszonylag hamar megjavították a zsilipkaput. Különösen ahhoz képiest. ami Mindszentnél, a Tisza és a Tosca - felújítás Tavalyról újította fel a szegedi opiera Puccini Toscá­ját — változatlan szereposz­tásban, rendezésben, díszle­tekkel stb. Ilyenkor röviden értékelni szokás az egyéni teljesítményeket, majd né­hány általános megjegyzés­sel lezárni: végeredményben az Ilyen hallótávolságból történő felújítás mégsem premier. Csakhogy a keddi esti előadás nem intézhető el receptre. Egyszerűen azért, mert a hallgatónak olyan ér­zése támadt, hosszú évek óta, emlékezetes sikerdarabok után is a legjobb előadásnak részese. És hogy őszinték le­gyünk, visszalapozva a hete­ket, hasonlót gondoltunk az Álarcosbál és a Lammer­moori Lucia premierjein. Ez a három produkció az idei évad slágere. Nem túlzás: hazai viszonyok között bár­melyik bárhol állja az össze­hasonlítást. Ezért nem lehet szótlan-ul elmenni a keddi Tosca mellett sem. Az előadás tartópillére a zenekar. A szimfonikus ze­nekar, melynek az operajá­ték már nem rutinműtét a Marica grófnő és Sztra­vinszkij között, s melynek élén a fiatalos lendülettel dirigáló Vaszy Viktornak sincsenek intonációs gond­jai, alig kell tempókat kor­rigálni, egyeztetni az orches­ter és a színpad között. A szereplők felsorolását azzal helyettesítenénk: vala­mennyien pályájuk egyik csúcsteljesítményét adták. Vadas Kiss László érces te­norja mintha új, előnyös szí­nekkel gazdagodott volna: bátrabban, magabiztosabban vállalja a pianókat, hogy en­nek kontrasztjául annál fé­nyesebben, tisztábban érvé­nyesüljenek magasfekvésű fortéi. Harmath Éva Toscá­ja egyetlen elbizonytalanodá­sa dacára is zeneileg kidol­gozott, érett, nagy szerep, s ugyanez Littay Gyula erő­teljes Scarpia-rendőrfőnöke: a jelenetek tőle kapnak fe­szültséget, drámai töltést. Az előadás rendezője Ver­sényi Ida volt. I. N. Kurca találkozásánál követ­kezett február 13 után. Itt az ATIVIZIG épülő szivattyútelepjénél támadt a baj. A hullámtéri oldalon két egymás melletti zsilipi­kapun igyekezett befelé a Tisza vize. S ha még nem is nagy mennyiségben: aradtk,. nagyobb nyomás esetén hat­ványozódik a veszély is. A szegedi könnyűbúvárok szá­mára ez volt az eddigi leg­nagyobb és legnehezebb munka: majd tíz napot töl­töttek a helyszínen. Sokat dolgoztak a mélyben — a legnagyobb mélység 6 mé­ter volt „munkahelyükön" — homokzsákokkal, fóliával zárták el a víz útját Csak­nem . 3 ezer homokzsákot eresztettek itt a Tiszába, s a békaemberek takaros gátat emeltek belőlük. Munkájuk eredményeképp sikerült ..megállítani" a Tiszát — legalábbis a Kurca felé igye­keztében. A mostoha körülmények közt végrehajtott búvér­bravúr hősei dr. Kertai György, Pethő Béla. Tánczos Gyula és Temesvári József, valamint az utánpótlást kép>­viselő Bén Béla. Farkas Zol­tán és Varga Pál. akik rövid ideje, de már aktívan űzik a mélyvízi bátrak sportiát. A szegedi békaemberek mostanában — s ez nyilván még ló ideig így lesz —ál­landóan készen állnak. Le­het. hogy a következő idő­szakban újra szükség lesz bátorságukra, ügyességükre. S. M. Szeged szobrai <0 t * .v V v Csehszlovák kereskedelmi küldöttség hazánkban Stepan Horniknak. a Cseh Szocialista Köztársaság ke­reskedelmi miniszterének ve­zetésével szerdán csehszlo­vák belkereskedelmi kül­döttség érkezett hazánkba. A vendégeket a Ferihegyi re­pülőtéren Szurdi István bel­kereskedelmi miniszter és dr. Sághy Vilmos, a minisz­ter- első helyettese fogadta. A csehszlovák küldöttség és a magyar belkereskede­lem vezetőinek tárgyalásai szerdán délután megkezdőd­tek a Belkereskedelmi Mi­nisztériumban. (MTI-) Móra Ferenc (1879—1934) (186.) A Sportorvosi Intézet falán lathaló Móra Ferenc emléktáblája, amelyet Tápai Antal készített. Móra 1932—34 között lakott ebben a házban. CSÜTÖRTÖK, 1970. FEBRUÁR 20. DÉLMAGYARORSZAG 5

Next

/
Thumbnails
Contents