Délmagyarország, 1970. február (60. évfolyam, 27-50. szám)

1970-02-26 / 48. szám

Meghalt Hevesi Gyula A Magy ar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Tudományos Akadémia és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége mély megrendüléssel és fájdalommal tudatja, hogy Hevesi Gyula elvtárs, a Magyar Tanácsköztársaság egykori népbiztosa, akadémikus, a magyar és a nemzetközi forradalmi munkásmozgalom kiemelkedő harcosa, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a MTESZ tiszteletbeli elnöke , február 25-én. szerdán hajnalban 80 éves korában elhunyt Hevesi Gyula elvtárs temetese március 3-án. kedden délután 3 órakor lesz a Mező Imre úti (kerepesi) temető munkásmozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk családtagjai. munkatársai, barátai és harcostársai a ravatalnál délután 2 órától róhatják le kegyeletüket. Jubileumi munkaverseny Pékek brigádjai a já minőségért Kenyérgyár épül — Péküzleteket nyitnak Pártmunkáskiiiillsépk a Szovjetunióban Az SZKP' Központi Bizottságának meghívására Borbandi Jánosnak, az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztálya vezetőjének vezetésevei magyar pártmunkásküldöttseg utazott a Szovjetunióba. A Ferihegyi repülőtéren dr. Perjési László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta a küldöttséget. Jelen volt Sz. Szatucsin, a Szovjetunió budapesti nagyköveteégének tanácsosa. A Szegedi Sütőipari Vállalat a hazai sütőipar berkeiben nagyüzemnek számít, öt kenyérgyárában 280—290 ember dolgozik. Persze közöttük kis pékségeket is találunk. amelyek alig különböznek a manufaktura időszakának termelőegységeitől. Ilyen például a Szabadság téri sütöde, ahol kerek cipókat gyártanak és a helyszínen el is adják a vásárlóknak. A korszerűbb üzemekben jobbak a körülmények. nagyobb a termelékenység. s egy szakmunkás ezekben a gyárakban kétszer-háromszor annyi kenyeret 6üt, mint a régi kisüzemben. A vállalat vezetői és a szakmájukra kényes pékek törekvése egyértelmű: finom, friss kenyérrel es péksüteménnyel ellátni Szeged lakosságát. Sajnos. ez nem mindig sikerül, s ebben talán több az olyan ok. amely nem is mindig a pékek hibájából származik. A frissen kisült kenyér raktározása, szállítása, bolti tárolása mind rontó tényező. A többszöri rakodás rontja a minőséget, bármilyen kitűnő is a kenyér. amikor kiveszik a kemencéből. A szegedi sütóműn kasok zöme reszt, vesz a szocialista munkaversenyben, s a jubileumi évfordulókra külön is vállalták, hogy kifogástalan minőségű árut adnak a fogyasztóknak. A vállalati pártszervezet titkárával. Kovács Istvánnal arról beszélgettünk, hogy a kommunisták milyen segítséget adnak e kényes terű-* leten dolgozó embereknek, s a pártszervezet hogyan segíti a vállalati közügyeket Nem oly misztikus és különleges munka ez — magyarázta a párttitkár —. hiszen a gazdasági vezetők között is vannak párttagok, az igazgató is tagja a pártnak. A Dárt tagjaira viszont a mindennapi munkában is kötelező érvényűek azők a határozatok. amelyeket akár a felsőbb Dártszerv. vagy az alapszervezet szab meg. Így a vállalat gazdasági vonalvezetése megfelelően követi a pártszervezet által is helyeselt tennivalókat. Ilyen pedig bőven akad a sütőiparnál. Egyik legjelentősebb változást egv idén induló beruházás jelentheti. Körülbelül 42—45 millió forintért új, korszerű kenyérgyárat építenek a Tavasz utca és a Hétvezér utca sarkán. Ebben a leendő üzemben Netzband típusú alagút-kemencéket építenek be. s szinte minden technológiai folyamatot gépesítenek. Két műszakban 320 mázsa kenyeret süthetnek meg az alagút-kemencékben. Ha minden jól megy. Javuló tanulmányi eredmények Tegnap délelőtt a városi tanacs székházában összevont értekezleten tanácskoztak meg a félévi munka tapasztalatait a szegedi általános es középiskolák igazgatói. Az értekezleten amelyen részt vett dr. Ozvald Imre, a városi pártbizottság titkára és Papp Gyula, a városi tanács vb elnökhelyettese is, beszámolót Csanádi Géza, a' városi tanács művelődésügyi osztályának iskolai csoportvezetője tartott. A referátumot vita követte. A tanácskozás egyebek közt megállapította. hogy szegedi iskolák múlt félévi munkájának eredményeivel elegedettek lehetünk. A város 10 621 általános iskolásának tanulmányi átlaga 3öfi, illetve — ha a gyakorló iskolák eredmenyeit is beszámítjuk — 3,78. Egy vagy több tárgyból 691 tanuló bu-' kott. a létszám 7 százaléka. A legfontosabb tantárgyak városi átlaga: matematika 3,1, magyar nyelv és irodalom 3,2, orosz nyelv 3,2. A szegedi középiskolákban I jelenleg 6470 diak tanul. Közülük 2227 jár gimnáziumba, ezren tagozatos osztályok- j be. A városi tanulmányi át- ! lag 3.27. Egy vagy több tárgyból 635 tanuló bukott. Ez megfelel a korábbi évek átlagának. Figyelemre méltó viszont, hogy az első osztályokban bukott tanulók százalékszáma 9, s ez kisebb, mint az együttes arányszám. Érdekes, hogy az első osztályokban bukottak . 61.4 százaléka általános iskolai tanulmányait nem Szegeden végezte. Az időszerű kerdéseket és a tennivalókat felölelő beszámoló mint az egyik legfontosabb oktatáspolitikai kérdéssel foglalkozott a munkás-paraszt származású fiatalok helyzetével, illetőleg tanulmányi eredményeivel. megállapítva, hogy az elmúlt években a segítés bukások és a lemorzsolódások számának csökkentésére irányult. A jövőben nagyobb figyelmet kell fordítani a tehetségesekre, hogy képessegüknek megfelelő helyre juthassanak. A félévi eredmények szeriflt a fizikai dolgozók gyerekei a félév során jól helytálltak. Tanulmányi eredmenyeik azonosak az iskolai átlaggal, legfeljebb 0.1 százalékkal alacsonyabbak. Az eredmények azt igazolják, hogy tehetségben, szorgalomban nem állnak rosszul ezek a tanulók. Viszont kicsi a számuk a gimnáziumokban és itt is főként a tagozatokon. A tagozatos osztályok tanulóinak mindössze 29,7 százaléka kétkezi munkás gyereke. Azon felül, hogy a fizikai dolgozók gyerekeinek segítését'minden iskolában megszervezték. a támogatás az elmúlt félévben új formákkal bővült. Az idén először szervezett a városi tanács művelődésügyi oszitálya a IV. osztályos tanulók számára a -téli szünetben 8 napos bentlakásos tanfolyamot az egyetemi felvételi vizsgák elökeszítésére. Több mint 38 míllíörd betetallomany Hagyományos évi sajtótájékoztatóját szerdán, a Magyar Sajtó Házában rendezte az Országos Takarékpénztár, amelynek múlt évi munkáját, idei terveit Szirmai Jenő vezérigazgató ismertette Tavaly a betétállomány 20 százalékkal, több mint 5,9 milliárddal nőtt. Az év végi szerint 3,8 millió beönyvben 35,9 milliárd forintot őrzött a takarékpénztár. A lakosság megtakarítása az idén nem egészen két hónap alatt tovább nőtt 2.5 milliárd forinttal. A betétállomány növekedése örvendetes annál inkább, mert a takarékban levő pénz 7(1 százaléka képezi az OTP hitelezési tevékenységének alapját. Az OTP és a takaíékszövetkezetek egyébként & betétek után egymilliárd 350 millió forint kamatot fizettek az elmúlt évben. A takarékossági formák közül változatlanul népszerűek a gépkocsi nyereménybetétkönyvek, amelyekben több mint 3,8 milliárd forint volt. A KST-k 1.4 milliárd forintot gyűjtöttek össze, s évközben csa knem 800 imlfló forint kolcsöot nyújtottak tagjaiknak. Szolgáltatásaik közül az átutalási betétszámlát újabb területeken vezették be, s ma már a fővárosiakon kívül 35 vidéki OTP-fiók csaknem 80 ezer számlatulajdonossal áll kapcsolatban. Tervük szerint ebben az évben újabb 15 helyre terjesztik ki e szolgaitatást. Foglalkoznak azzal a tervvel, hogy az átutalási betétszámla alapján bevezetik a lakossági csekket is. Építési kölcsönökre 2 milliárd 23 millió forintot folyósítottak. A/, előzetes adatok szerint tavaly 62 000 lakás épült az országban, ebből 49 ezer OTP közreműködéssel. Az idén valamennyi építési hitelre a tavalyinál 400 millió forinttal több, összesen csaknem 2.5 milliárd forint áll rendelkezésre. Az OTP ezenkívül ötezer saját beruházású lakást kíván felépíteni az idén. Egyéb hitelfajtákban 3,7 milliárd forint kölcsönt adott a lakosságnak a takarékpénztár. amely az idén — a személyi kölcsönök kivételével — minden hiteligényt/ kieféeft. 1972 végére készen lesz Szeged űi kenyérgyára. Ugyancsak jó kezdeményezés a vállalattól, hogy egyre több szaküzletet nyit a városban. Ha felépül a BajcsyZsilinszky utca és a Kígyó utca sarkára tervezett lakóház. annak a földszintjén is megnyitnak egv péküzletet. Még az idén megnyílik a tejiparral közösen finanszírozott szaküzlet a Kecskeméti utca 31. szám alatti épületben. Szívesen vállalkoznának arra is. hogy a tervezett szegedi élelmiszere ipari vállalatok közös, reprezentatív belvárosi üzletébe ..beszálljanak" és árusítsák friss termékeiket. A pártszervezet a termelési kérdésekeh belül legfontosabb feladatának tekinti a dolgozó emberek körülményeivel való törődést. Nem a szakszervezettől vindikálják el a jogkört és hatáskört. de éppen a szakszervezet tevékenységében igyekeznek valóra váltani a párt politikai elveit, elképzeléseit. A párt vezetőség és az alapszervezet tagsága megbeszélte a kollektív szerződés módosításával kapcsolatos kérdéseket is. hogy amikor vitára, vagy aláírásra kerül sor;. akkor a kommunisták azonos álláspontot képviseljenek minden lényeges kérdésben. A pártszervezet tagjainak teljes egyetértésével határozták meg azokat a pontokat is. amelyek most kerültek bele a kollektív szerződésbe. Vezérelvük az volt, hogv részesüljenek kiemelkedő kedvezményekben azok a sütőmunkások, akiknek a „vállán nyugszik" a város kenyérellátása, és akik hosszú éveken, évtizedeken át kitartanak e nem is Oly könnyű és mindennap 100—150 ezer ember által „meózott" szakmában. Ilyen dolgokat olvasha-1 tunk a kollektív szerződésükben: a részesedési alapból segítséget nyújtanak a lakást építő munkásaiknak. Szerepel elképzeléseik között egy OTP-társasház felépítése is. s ehhez nyújtanának pénzbeli segítséget azoknak, akik belépnek az akcióba. Humanista eljárás, hogy iskolakezdet ideién anyagilag támogatják azokat a dolgozókat, akiknek háromnál több gyermeke indul az úi tanévnek. A pártszervezet azzal is egyetért, hogv a fegyelmezetlen embereknek ne nyújtsanak semmiféle előnyt. Erre különösen kényesnek kell lenni a sütőiparban, hiszen a kenyér mindennap kelL mert nélkülözhetetlen élelmiszer. A pártszervezet nagyra értékeli és segíti ajubileumi munkaversenyben részt vevő brigádokat, hogy valóra váltsák vállalásaikat. Gazdagh István Felszabadított idő M

ióta az idö fogalma rászakadt az emberiségre — valahol a ködös ősidőkben, az értelem hajnalán — azóta ember és idő állandó harcban áll egymással. Állandó és veszedelmes harcban, melynek kegyetlen dialektikája; hogy az idö előbb vagy utóbb elhasználja, felőrli az embert, az ember pedig — minél jobban tudatára ébred évei véges voltának1— annál inkább igyekszik felhasználni az idejét. Idejét, amelyből neki olyan kevés adatott meg; csak egy atomja a végtelennek. Felhasználni — de mire? Hogyan lesz ebből a kevésből több. hogyan lehet a szó tartalmi értelmében többé, teljesebbé tenni a mi emberöltőnket? Az életkor meghoszszabbításának kísérletei egyfelől eredményesek, de az életkoron belüli távlatokra újra meg újra rákérdez a homo sapiens, növelni-sokszorozni lehet és kell ezeket is. A kérdés természetesen nálunk, a szocializmust építő társadalomban nyeri el mélyebb értelrpét, igazi létjogosultságát Nálunk, ahol a műit korlátait áttöri, az élet minőségét megváltoztatni. forradalmi változást előidézni az emberi sorsok alakulásában — 25 év alatt társadalmi alaptörvénnyé lett. Mindez annak kapcsán merült fel bennem, hogy az 1969-es év megyei statisztikájában olvasom: tovább nőtt — amint azt terveztük is — a szabad szombatos gyárak, vállalatok száma. Év végén az ipari munkások 88 százaléka rövidített munkaidőben dolgozott már. Azóta talán már 90 százalék, ha nem több. ^Tovább terjed a munkaidő-csökkentés idén is, még a vasút, ez a sajátos rendszerű időigényes szervezet is könnyít az óraterheken, ahol és ahogy lehetséges. Cj időkategória van születőben. Mind több ember előtt tárul a lehetőség, de vajon tudunk-e igazán élni vele? Még nem eléggé. Merőben üj dolog a számunkra, sok konvencionális elem nehezedik rá. Reflexeket, beidegzéseket, a elfecsérlés kísértéseit is örököltük. Pedig a felszabadított idö — nevezzük így, beleértve a további munkaidő-rövidítési távlatokat is — a szocialista ember önfejlesztésének nagyszerű perspektíváit sejteti meg már mai formájában is. S amikor József Attilával valljuk: ,.lgy lettünk végre mi hű meghallói a törvényeknek; minden emberi mű értelme ezért búg mibennünk, mini a mélyhegedű" — annak a törvénynek a meghallására is gondolnunk kell, amely a szabadidő minősegének megváltoztatását igényli és sürgeti. A mi elsődleges célunk nem csak a szabad órák számszerű szaporítása. Ennél sokkal többet akarunk: az ember igazi önfejlesztésének, a személyiség kiteljesedésének lehetösegeit kívánjuk megteremteni. És kihasználni. A szabad szombat a vasárnappal párosulva hosszabb föllélegzés, kikapcsolódás. Uj források rejlenek bennük: a szocialista társadalom tiszta forrásai. De persze nemcsak azok. Lehet jót, jobbat, de rosszabbat is választani. S ezért kell a mi társadalmunk legjobb erőinek összefogva segíteni, tanítani az egyént a helyes választásra. Az okos döntésre, a felszabadított idö tartalmas kihasználására. A „nem ihatok másból, csak tiszta forrásból" most valóra váltható igényességére. Nem lehet szebb célkitűzésünk ennél: igénnyé tenni az önfejlesztést. Szomjúsággá a szabad órákban, napokban. A szükségletek megszokott világa csak egv r\észe a mi új világunknak, többé, emberebb emberré lenni, az új ember szükséglété, s a szocialista társadalomban ennek kovácsává válhat a szabad idő is. Alkotó tevékenység, tájékozódás, művelődés, erősszatú, méiy emberi kapcsolatok, a személyiség értékeinek feltárása, a természettel és az élet színeivel, szépségeivel való élményközelség, a holnapba figyelő érdekvédés — ezek tehetik igazan felszabadulttá a szabad időt. Hogy egyénileg ki mit választ — nyilván maga döntheti el. De ez — önmagunkkal és másokkal szemben is — felelősség. V

arrnak, akik megragadnak a régiben, az „élni. hogy keressek" szemléletben, mellékállásokban, szakadatlan maszekolással, fusizással töltik ki minden szabad percüket. Nem lépik túl azt a „fogyasztói modellt", amit a fejlett kapitalista társadalom hirdet, szuggerál, minden eszközével. Nyilván ennek hatására is fetisizálnak valamiféle bőséget, s elfelejtik, hogy a bőség kosara nem közönséges bolti kosár, amibe csak árucikkek kerülhetnek. Sok minden van. amit nem megvenni, hanem megismerni. megtalálni keH. A szebb, színesebb, gazdagabb emberi élet kapui a szabad szombatok is. aki bátran átlép, s tájékozódik az ttrd is mit kezdeni az idejével. Sót tud újat kezdeni is. Simái Mihály A „belvizek Somoeyi Karolyiul felvétele A xr#r eaer ráöntött holdon hetekig csupán egyetlen jfermírvel lehetett közlekedni — a lánctalpas traktorral. A vízügyi munkások, az olajbányászok joggal nevezték el a megbízható Sz— 100-asokat „a belvizek hajójának". Képünk az algyői olajlelőhelyek mindentjáró munkagépét mutatja be, az SZT—5-ös tankállomás előtt. CSÍVTORTO+L I9-M. FSBREÁB 28. DÉLMAGYA.RORS/ÁS