Délmagyarország, 1970. január (60. évfolyam, 1-26. szám)

1970-01-14 / 11. szám

Hatezer vizsgálat alapján jelentik: Javult az élelmiszerek rr Lipcse és Brüsszel előtt A Hungexpo rendezésében 31 külkereskedelmi joggal felruházott magyar vállalat készül a lipcsei tavaszi vá­sárra. A március 1—10. kö- : zött megrendezett vásár magyar anyaga minden ed- , . T. , , .. . reskedelemben is. Ugyancsak ,.uk ^ _ diginel gazdagabb lesz. A ;tílenfcdk a mezőgazdasági ^^ 66 a megye' gyakori a súlycsökkentés. minősege Szinte hetente ellenőrzik a husarukat, a pékárui, a tejtermékeket és a kon zav­ar élelmiszerek minősége ni ezután te, noha a gyártó javult, s ez a jobb minőség már veket a Szeged városi Minő- állandó e7 npm a7t objektív vizsgálat, hogy aüan<3°- nern J«lenti azt, „„ o.h< ségvizsgáló Intézet munka társai, nemcsak a gyártási folyamatban, hanem a ke­hogy ne lennének még hi­bák. Például a kenyér mi­nősége mór határozottan Milyen polgárai vagyunk Szegednek? A társadalmi együttélés íratlan és írott szabályai kö­zött tulajdonkeppen nincs különbség: a becsületes, rendes emberek ezeket és azokat is egyformán igye­keznek betartani. A jogtudomány, a törvénykezés ter­mészetesen kénytelen disztingválni — éppen az együtt­élés megteremtésének és fenntartásának érdekében — üzemek is végzik ezt a ter- | sőt kettéválasztja még a szabályokat is. a súlyosabbak melés során, de indokolt az j megsértésére szigorúbban sújt le, az enyhébbekért anyagi kártalanítást kér. pénzbüntetést szab ki értük. Semmi esetre sem szó szerint igaz. de valami van benne, hogy mag a torvenyek megszegése arra utal. hogv valaki nem jó állampolgár, a szabályok megsértése annak lehet mu­tatója. hogy ki milyen polgara szűkebb pátriájanak. va­rosának. a vállalatok ne lehesse­nek szert jogtalan ha­szonra — hiszen a fogyasztok zse­béből emelik ki a pént, ha rosszabb az áru ugyanazért __ _ Hát mi. szegediek, milyen polgárai vagyunk váro­az árért, vagy kevesebb an- ' sunknak? A három kerületi tanács igazgatasi osztályához vállalatok összesen ízuu j üzemek feldolgozó üzemré­négyzetméter helyet bérel- j szernek termékeit. Az elmúlt tek, a tavalyinál 6001 négy- , évben 6 ezer vizsgálatot vég- ugyanolyan figyelemre nál, mint amit a szigorú tavaly 1577 feljelentés érkezett szabálysértés miatt. Ez a zetméterrel nagyobbat Az ' az intézet, amelynek n^itó vétség; mint a minő- szabványok előírnak. De j szám önmagában nem sokat mond. annál is inkább, mert " ségrontas. hiszen mindkettő ugyanígy jogos a szigor a j az előző éviekkel szemben csökkenést mutat: 1968 ok­megkarosítja a vásárlót mezőgazdasági feldolgozó ; tóberében lépett életbe a szabálysértésekről szolo uj tor­üzemekkel szemben is. hi- vény és kormányrendelet, mely a korábbihoz képest más ... , l _ : : 2.1. . i 211— — 21. í i - —- _ : — — — nc/lLrlr rvr- H/V e I 1 O'o . zeiriiciei ici xwgyuuutii. rx/, — > r NDK egyik legjelentősebb .alapjf tnegküldte a vele­. 1 menyt — gyakran a figyel­vasarara szemben a tavalyi 35-tel „etetést _ ^ élelmiszerek 43—44 vagonnyi i minőségéről, súlyáról és a Érdekes, hogy a vizsgálat- s2en némelyiknél nincsennek , kategóriákat állapított meg. s innen a csökkenés. Ezt' iga­ipari és mezőgazdasági ter- csomagolásról a gyártóknak sorozat azt állapította meg a a gyártáshoz szükséges zolja a feljelentesek nyomán kiszabott büntetések aránya —.'.1— I..U— 1- — —. —— i'.i 1*. .. . • rr» — 7 _ —71-1.7 — P—1 : — 7— r —U 40 C7/Í _ méket szállítanak ki. Az el­ső vagonokat mar útnak is indították. A magyar árut Lipcsében 33 helyen, a különböző szak­bemutatókon láthatják az érdeklődők. Olyan újdonsá­gokat is bemutatnak, mint az Irodagéptechnikai Válla­lat elektromos írógépe és a Híradástechnikai Ktsz telje­sen tranzisztorizált ipari televíziós kamerája. Az Ori­on a BNV-n aranyéremmel kitüntetett hatcsatornás relé­állomásával szerepel. Ismét bemutatkozik külföldön a szegedi halászlékocka és a | vagy a kereskedelmi cégek nek. múlt évben, hogy az új gaz- feltételek s emiatt gyengébb | is. Tavaly egyébként a feljelentett szabálysértések 49 szá­daságirányítási rendszerben ^ árujuk. de még az .sem zalékában szabtak ki a hatóságok pénzbírságot. A is nagy szigorral kell eljárni tudatosodott eléggé, hogy a| Bármennyire is kellemetlen, akad közöttünk néhány A tavalyi vizsgálatok alap- azok ellen a cegek ellen, gaabványck betartása minden ! aprótolvaj jogászi nyelven: meg mindig nagv a tulajdon ján azt jelentette az intézet amelyek minőségrontást, gyártó cégre egyformán kö- ; elleni szabálysértések szama. Azelőtt 200 forint volt a a megyei tanács vb tegnapi v&Sy súlycsonkítást eltűrnek, telező. Nem egyszer viszont j felső határ, az új tarvény szerint szabálysértésnek számít. ülésén, hogy a tejtermékek kivételével és gondosan fogják vizsgál­Vagyis az élelmiszeréket az a kereskedelem a felelős a intézet ^munkatársai gyakran minőségromlásért: a sütő­üzemben még szép kenyerek Mire az adatokból számok lesznek a pulton, a zsúfolt raktáraik­ban nyomorodnak meg; sok eladó nem ismeri a szava­tossági jelzéseket a konzer­veken; az is gyakori, hogy fagyasztott baromfit árul olyan üzlet, 1 ahol hűtőpult nincs is. Nem csak arról van szó itt, hogy gusztusos-e az élelmiszer sorozat. Magyar találmány megvá­Befejeződött Szegeden a volt, hogy nem jelentették ^f6 kívánsága a népszámlálás. Hogy pontat- be alberlőnek az ifjú höl- " ,7' B leeúiabh csokoládédesszert-í lanok ne leSyünk: a munka gyet, egy hölgynek pedig az, tosab,b: * J nagyja megvan, de még akad hogy két élettársat kellett az élelmiszerek minősége­jelentkező a népszámlálók- „összeíratnia". Nehezen ér­nak a városi tanács épületé- tették meg, hogy ezek a la­sárlasával nagy jelentőségű f" lef . főhadiszállásán, pok hamarosan teljesen sze­_ „ . ' , ' B. Akit ugyanis nem talaltak mely telenné valnak. munkahoz kezdtek a tatai ; meg az összeírok, azt oda­Hűtőtechnikai Ktsz-ben. Gál , várják. Ma jelentkezett egy A _ Pál budapesti mérnök sza- fiatalember, hogy a háziasz- r\ gCpCK badMmának hasznosításávai (^^s^^őlt érdektelenek valosaggal forradalmasitjak | la most elküldte hogy ^ nek romlása egészségünket veszélyezteti. Szólni kell a minőségvizs­gáló intézet gondjairól is. Mostoha körülmények között ha az eltulajdonított holmi értéke nem több ötszáz to­forintnál, így azutan bűnvádi eljárás helyett többen ke­rülnek most szabálysértési hatóság elé. Tavaly 312 ilyen ügyben, szabtak ki pénzbírságot. Pénzbírságot? Na és! Bizonyára csak legyintenek az illetők, s könnyedén kifizetik. Hát amennyire könnyedén lehet kifizetni pár ezer forintot! A büntetés felső határa ugyanis ötezer. Ilyen nagy összeg persze csak ritkán ta­lál gazdára, átlagosan 289 forint jut egy-egy szabályser­tésre A közös szemleletmód, helyes bírságolási arány ki­alakulását segíti a másodfokon eljáró hatósag a fellebbe­, zések elbírálásánál is. Ha indokolt, mérsékli vagy felemeli ami teljesen \ ^ Ha a szabálysértéssel valaki fegyelmi vétséget is el­követett, az ügyet a munkahelyre küldik el: 33 fegyelmi tárgyalás lett szabálysértésekből. Mint másban, sajnos ebben is i'gaz a mondád csak abból lesz baj, ami kiderül. Ezt példázzak többek között a köztisztasági szabálysértések. A feljelentések szamát te­kintve úgy tűnik, mintha a járdák takarításával soha semmi baj nem lenne a városban, hiszen az I. kerületi ta­nács 1969-ben mindössze 34. a IX. kerületi 8 személyt büntetett pénzbírsággal, a III. kerület pedig egyetlen mu­dolgoznak. az intézet épülete ! lasztót sem jelentett fel. A kereskedelmi vállalatok te ... f 1 1, f. * 1.1 —nc-l. —Ákn.« «wvl„álntlr .. uáaárlÁl, ÁlYt/.l7PÍT1/,lr \'V— nem megfelelő, sürgősen fel újításra szorul. Munkaerő­gondjaik is vannak, mérnö­technológiáját. Bár az alu­míniumnak számos kedvező tulajdonsága van, széles kö­rű felhasználását akadályoz­za, hogy nem tudják egy­szerű módon forrasztani. A budapesti mérnök ezt a problémát oldotta meg: az eddigi bonyolult és költsé­ges forrasztási technológiák helyett rendkívül egyszerű eljárást dolgozott ki az alu­míniumnak alumíniummal és más fémekkel való for­rasztására. Az új módszer lényege: különleges összeté­telű vegyszerfürdőben a fémfelületek önmaguktól forrnak össze, alkotnak tö­kéletes fémkötést. Az érdekes eljárást bemu­tatják a Brüsszelben, már­ciusban nyíló nemzetközi ki­állításon is. (MTI) az alumínium olvasztásának ' den kérdésre pontos legyen a Minden adatból szám lesz: - köket és technikusokat kel­válasz. Meghallgatták, beír- jelzőszamot kap a város, a lene alkalmazniuk, de ták a lapra. Akkor a fiatal- körzet, a lakás és minden- emelett a jelenleg ott dol­ember megszólalt: „Igazolást minden tény, s ugyan ki tud- I gozók munkája, tudományos kérnék, hogy itt voltam." ja azok után már megállapí- ! felkészültsége garancia a fel­„A munkahelynek kell?" — tani. hogy kiről van szó? Az adatok jó ellátósára. Az in­csodálkoztak. „Á! A házi- elektronikus gépeket nem iz- j tézet anyagi gondjain bizo­asszonynak!" — felelt a fia- gatják a különlegességek, nyára segít az. hogy 1970 talember. „Mert igen bánta- Még egyeztetik majd a két január 1-től a Mezögazdasá­helyen összeírtak adatát — gi és Élelmezésügyi Mintez­Szegeden is sok ilyen van, albérlők például, akik éppen állandó lakóhelyűkön tartóz­kodtak — s ezután már kez­dődhet a feldolgozás. Ahogy sok népszámláló is megkezdi a „feldolgozást ná őt, ha pontatlanok lenné nek az adatok." Személytelen adatok irányítása térium pénzügyi alá került. Talán feltűnő: annak elle­nére. hogy az élelmiszeripari termékek minősége összessé­gében javult, mégis sokat beszéltünk a hibákról. Nem Jellemző ez a kis. történet I f^S^LT is, hogy az emberek komo- tó munkában. hogy milyen lyan vettek, segítettek a nep- érdekes volt számára ennyi számlálást, kedvesen fogad- csalad éietébe bepillantani. ták a szamlalokat. Azt (Egy-egy számlálóra átlag mondta az egyik összeíró, 300 ember összeírása tarto­hogy estenkent talicskan vi. ^^, hették volna haza, ha a sok kupicával elfogadta volna az italt, ami vei kínálták. Talán P av élmGnv 3—4 ember akadt Szegeden '"6/ c""c"/ P. Sz. 1W. Kétszázezer dolláros árucsere Elkészült a Somogy—Za- pereszappan-alapanyag szál­lá megyei élelmiszer és ve- lításáról tárgyalnak, mely­gyiáru nagykereskedelmi nek ellenében kozmetikai vállalat és a többi Zala me- cikkeket és élelmiszeripari gyei kereskedelmi szervek termékeket hozunk be déli osszesitese a magyar—jugo- CJ szláv kishatár-forgalmú áru- szomszédunktól. (MII) csere 1969. évi eredményei­a negatívumokat kiemelni, hiszen itt a kis hibák ellen is eré­lyesen kell fellépni, ha kell szabálysértési vagy bűnvádj eljárást kell indíta­ni. Ezt javasolta a megyei tanács vb is a minőségvizs­gáló intézetnek, amellett, összesen, aki zaklatasnak , . t . , . f®7 végzet? . vette s csak kis rábeszélésre A sok é,meny' tapasztalat , elismereset fejezte ki dr. látta'be. hogy milyen fontos ff egyet máris elmond s ; Selmeci György igazgatónak az összeírás. Hát.. idősebb tanitvanyai kozott is hirdeti es az intezet dolgozoinak. uraknak esetleg kellemetlen majd: a magasabbvegzettse­gu es munkajukat szerető, kitartó és szorgalmas embe­reknek — így tapasztalta —, jobb az életmódjuk, életkö­rülményeik kulturáltabbak. Ez a pedagógus a sok él­ményt, tapasztalatot szocio­lógiai dolgozatban akarja összefoglalni. S addigra már a mi ne­vünk, foglalkozásunk egy-egy lyuk lesz egy kártyán, ame­lyet morogva rág egy kom­puter ... Majd „megmondja" viszont, hányan vagyunk, mit tanultunk, mit dolgo­zunk. P. Sz. M. ről. Az 1968-ban kialakított kapcsolat lényegében csak 1969-ben vált kölcsönösen aktívvá. A Jugoszláviában vásárolt cikklistán egyebek között levespor, ételízesítő, édességáru, sör és száraz­tészta szerepel, cserébe na­gyobb mennyiségű szárított zöldséget, mákot, diót, mo­gyorót, sajtot és konzerveket szállítottak. A kivitt áruk iránt a hazai piacon nem veit érdeklődés. Becslés sze­rint az elmúlt évben 200 ezer dollár értékű árucserét bonyolítottak le a kishatár­forgalmon belül. A kapcsolatok tovább szé­lesednek a határmenti terü­letek között. Jelenleg' pl. pi­A textiles bérekről tárgyalt a szakszervezet A Textilipari Dolgozók bérek eddigi alakulását és Szakszervezete már eddig is azt a tényezőt, hogy a la­többször vizsgálta a textil- kosság jobb áruellátása meg­gyárak dolgozói helyzetének, kívánja a textilipari áruk bérezésének alakulását és termelésének fokozását. Az ezzel foglalkozott keddi el- elnökség úgy foglalt állást, nökségi ülésén is. Megvitat- h°gy a rendelkezésre álló, ták milyen bérügyi intéz­kedésekre kerül sor ebben ban a három műszakban foglalkoztatott fizikai dol­az évben, figyelembe véve a gozók bérét kell emelni. mintha csak szóban szolgálnák a vásárlók érdekeinek vé­delmét, pedig hét ez az új gazdasági mechanizmusban állítólag különösen előtérbe került. Két éve. 1967-ben még 71 személy ellen szabtak ki pénzbírságot a vásárlók megkárosításáért, 1968-ban már csak 22, 1969-ben pedig 13 ellen. A feljelenteseket jobbéra a minőségvizsgáló in­tézet és a Delta kiskereskedelmi vállalat tette meg. az élelmiszer-kiskereskedelem nem talált olyat, aki vasarióit becsapta... Bár nem tévedtek volna! Aránylag sokan építkeznek még most is engedély nélkül. Erre következtethetünk a 257 ilyen szabálysértési ügyből, melyek közül 60 az I. kerületből való. Kontárko­dásért vagy engedélyezett ipari tevékenységen belüli sza­bálytalan sagert 28 szabálysértőt bírságoltak meg tavaly. Furcsa, de igaz, a hatóság olykor tehetetlen az ipan-ke­reskedetmi szabálysértések elkövetőivel szemben, mert a jelenlegi jogszabályok szerint nincs mód az iparengedé­lyét visszavonni annak, aki gvenként két-három szabály­sértést is elkövet. Minisztertanács tanácsszervek osztálya a közelmúlt­ban megvizsgálta, hogyan intézik Szegeden a sza­bálysértési ügyexet. s úgy találta, hogy a legjob­ban a megyei jogú városok közül. Ez kétségtelenül szép elismerés. Még további előrelépes volna azonban, ha a szabálysértések felfedése és intézése az eddiginél sokkal inkább társadalmi ügy is lenne. A végrehajtó bizottság tegnapi ülésén ennek megfelelően foglalt állást. Kétség­telen ugyanis, hogy Szeged lakói jó polgárai a városnak^ a szabálysértők száma elenyeszően kevés a lakosság szá­mához képest. Ha tehát jobban odafigyelnénk a társadal­mi együttélés szabályainak megszegőire, a vállalatok, in­tézmények társadalmi aktíváikkal és belső ellenőrzesük­kel segítenék a szabálysértési hatóság munkáját, több len­ne a jogos büntetés és mégis kevesebb lenne a szabály­sértés. ?ehér Kálmán Találmány vakok számára A lengyel Orvosi AJcadé- csévél), A fotókiamiera alján formájában a homlokon. Te­mia Szemklinikáján előállí- egy mesterséges lencse, az hát, ha a tárgy, amelyről a tották az „elektroftalm" ne- úgynevezett fotóellenálló vak az „elektroftalm" segit­vű berendezést, a vak em- mozaik található, amelyen a ségével tudomást szerez, berek „vezetőjét". Az „elek- környező világ tükröződik jobb oldalt helyezkedik el, troftalm" lényege, hogy a vissza. A fotó-ellenállások a homlokon is jobb oldalon vak fejére fotókamerát he- mindegyike egy nyamópont- érezhető a nyomás. Az lyeznek (optikai kamerát +5 tal áll összeköttetésben, s az „elektroftalm" a fekete és' dioptriás összpontosító len- utóbbiak összessége a vak fehér ellentétére épül. A vak ember homlokához van rög- akkor észleli az akadályt, ha zítve. Ezeknek a nyomópán- az világos a sötét háttérben, toknak a helyzete azonos a vagy fordítva. Jelenleg az fotó-ellenállásoknak az op- „elektroftalm" olyan tovább­tikai kamera mozaikjában fejlesztett változatán dolgoz­elfoglalt helyzetével. Ily mó don az a világos amelynek a háttere nak, amely nemcsak a vilá­tárgy, gosat és sötétet-, hanem a sötét, szivárvány színeit is megkü­visszaverődik a vak személy lönbözteti. A fotókamerát a homlokának bőrén azonos közeljövőben a tervek sze­formában, pl. a kör kör-for- rtnt n7^ürizáljfc"1 s ff? ,.„ " 7. , , az esetben a vakok fekete majaban. Sőt. a targyaknak szemüvegén viselhető, a nyo­a térben való elhelyezkedése mópontok rendszere pedig a is megegyező módon verődik mellkasra vagy a gyomorra vissza, azaz élezhető nyomás helyezhető. SZERDA, 1970. JANUÁR W. dLwyarország

Next

/
Thumbnails
Contents